Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-12 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. VIII. 12. A NAGYVÁROSOK STATISZTIKÁJA A több mint 100 ezer la­kosú nagyvárosok száma az utóbbi években ugrásszerűen emelkedett. Míg az évszá­zad kezdetén 300, majd 1970-ben kb. 700 ilyen vá­ros volt, addig 1972-ben számuk már elérte az 1872-t. Az ENSZ legújabb Demog­ráfiai Évkönyve szerint bolygónk lakossága 1900-tól 1970-ig 2,4-szeresen, a nagy­városok száma viszont 6,2- szeresen nőtt. 246 ilyen nagyváros van az USA-ban, 224 a Szovjet­unióban, 143 Kínában, egyébként 145 Japánban és Indiában, 77 Brazíliában, 61 Mexikóban, 60 pedig Nagy- Britanniában. Európában (a Szovjetunió nélkül) 396 nagyvárosban zajlik az élet. Egészen más rangsorolást kapunk, ha a nagyvárosok számát az egyes országok területi kiterjedésével ha­sonlítjuk össze. Hollandiá­ban és Japánban 10 ezer négyzetkilométer területre 4,7, illetőleg 4,2 nagyváros jut. Hasonló az arány nyolc további európai országban. Viszont Indiában 0,5, Mexi­kóban és Nigériában 0,3 és az USA-ban csupán 0,26. Az említett évkönyv sze­rint 152 városban több mint egymillió ember él. 1970- ben tizennégy — több mint 5 millió lakosú városban — kb. 112 millió ember élt, vagyis a földlakóknak kö­zel 3 százaléka. Ilyen váro­sok: Moszkva, Párizs, Lon­don, New York, Los Ange­les, Chicago, Sao Paulo, To­kio, Sanghaj, Peking, Seoul, Bombay és Calcutta. Molekulák, ritmus és zene Miben rejlik egy műalkolás varázsa? Miért csodáljuk a tö­kéletes szobrot, miért akad el a lélegzetünk egy zenemű mű­vészi interpretációját hallva? Miért szereti az egyik ember a verseket, míg a másik kö­zömbös a líra iránt? Maga a kérdésfeltevés szóno­kinak tűnik. Ismét az „algebra“ és a „harmónia“ régi ellenté­téről van szó? Az alkotás tit­ka éppen azért olyan lenyűgö­ző, mert titok. Márpedig a lán­gész titka, valamint az, hogy hatalma van felettünk, szinte felfoghatatlan. De talán nem egészen ez az igazság? Kétség­telen, hogy az élő szervezetben végbemenő folyamatokat, és ezek közül különösen az érte­lem legmagasabb szintű meg­nyilvánulásával összefüggőket, az élettelen természet egyetlen folyamatával sem lehet össze­hasonlítani. Azonban a bioló­giában alkalmazott fizika és matematika lehetővé teszi, hogy néhány titokról felleb- bentsük a fátyolt. Alekszander Szamjatnyin szovjet tudós, a fizikai és ma­tematikai tudományok kandidá­tusa, valamint dr. Simon Schnol német (NDK) biofizikus, biofi­zikai módszerekkel akarnak behatolni az alkotó folyamat titkaiba. Kiindulópontjuk a kö­vetkező: Minden műalkotásnak két nélkülözhetetlen része van, és­pedig az információ-komponen­sek, tehát a szavak, a melódia és az előadás, — és a ritmi­kus komponensek, amelyek a zenében és a táncban jelentkez­nek a legerősebben, de jelen vannak a festészetben, a mű­építészetben és a grafikában is. Éppen a műalkotás belső rit­musa az a háttér, amelyben a kapott információkat érzékel­jük, ez az érzékelés felerősödik és így alakul ki a sajátos emo­cionális „hangulat“. Az eddigi kísérletek során külön-külön vizsgálták a kom­ponensek két csoportját, re­gisztrálták azokat az elektro­mos jelzéseket, amelyek egy zenemű, vagy egy vers hallatá­ra keletkeznek, vizsgálták az ún. akcióhormok hatását és megállapították, hogy ezek szerepe jelentéktelen. Más mechanizmusok lépnek műkö­désbe, az élmény mozgósítja az idegrendszert, meggyorsítja a vérkeringést, tehát az egész szervezet reagál. A két tudós a biofizika bá­zisáról akarja megállapítani, hogy egy szervezet hogyan reagál a műalkotásra, vagy egy mű alkotása közben. (SONNTAG) Ä kis mart írok emlékműve Ha a varsóiak a hét végén ki­rándulni indulnak, előzőleg mindig az a kérdés, hogy ho­vá menjenek. Nem mintha kevés lenne a kirándulóhely. Sőt — éppen azért, mert nagyon sok uticél kínálkozik. Vegyünk ta­lán két lehetőséget. Az egyik: Zegrze. Varsóból harminc perc alatt elérhető, és a mesterséges tó, amit egyébként „lengyel Ba­latonnak“ neveznek, a vízked­velők és a horgászok kedvenc kirándulóhelye. A másik: Miedzylesie, Varsó­tól 12 kilométernyire, ahol er­dők és a varsói térség Iegcso­Béke-kápolna a hegyek között A Béke-kápolna Vallauris francia kisvárosban áll, amit a fazekasok városának is nevez­nek. A középkori hangulatot árasztó utcákból a hegyekre lát­ni, a háztetőket színes zsindely fedi, de az igazi látványosság: a kápolna. A 12. században épült alacsony kupolájú temp­lomhajó ihlette Picassot 1952- ben két nagyszabású kompozí­ció, a Háború és a Béke alko­tására. Egy műteremnek kinevezett pajtában kezdte meg a munkát, falapokra festett és ezeket a lapokat erősítették később a kápolna falára. Az egyik falon a háborút ábrázolta. Mars hadi­szekerét a halál lovai vontatják és patájukkal a könyvre — a kul­túra jelképére — taposnak. A háttérben fenyegető árnyalakok táncolnak, de a másik oldalon az igazság pajzsával és mérle­gével felfegyverkezve emelke­dik a béke tiszta figurája és a háború ócska szekere meg­torpan a békepajzs előtt. A háborútól végleg megszaba­dult emberiséget ábrázoló képen felbomlottak a régi rend tör­vényei. Egy gyermek különös mérleget egyensúlyoz a fején, a mérleg egyik végén kalitká­ban halak, a másikon akvárium­ban madarak. Egy anya a gyer­mekét táplálja, Pegazus ekét húz, egy férfi Pán sípon játszik, mások agyagedényeket égetnek. Végül a harmadik falon: a négy világrészből karok emelkednek a napfény felé — a békét ka­lászérlelő Nap élteti. Picasso ezt a kompozíciót 1952-ben alkotta, abban az idő­szakban, amikor ismét a hábo­rú réme fenyegette a világot. Vallauris lakói nagy tisztelet­tel őrzik a művész emlékét, nemcsak azért, mert mindig barátságos és közvetlen volt hozzájuk és éppen az ő ösztön­zésére lendült fel ismét az ősi fazekasipar, hanem azért, mert kápolnájukat a Béke kápolnájá­vá varázsolta. (NEUES DEUTSCHLAND) dálatosabb mikroklímája várják a látogatókat. Az erdő közepén egy különleges emlékmű épül, ami egyedülálló a maga nemé­ben, annak ellenére, hogy Len­gyelországban 9300 emlékmű idézi a fasizmus borzalmait. Ez az. emlékmű ugyanis a hitleri fasiszták által kegyetlenül le­mészárolt gyermekek és fiata­lok — több mint kétmillió len­gyel lány és fiú — mártírom- ságát hirdeti. És éppen ezért az élet szolgálatába, a mai és a jövő gyermekek szolgálatába állítják. Az emlékmű ugyanis egy ha­talmas kórházváros lesz. Már alapozzák a 400 ágyas főépüle­tet és rövidesen megkezdik a poliklinika és rehabilitációs részleg építését is. Természe­tesen a legkorszerűbb berende­zéssel szerelik fel a gyógyinté­zeteket. A tervek szerint évente 6000 fekvő és 60 000 járóbete- get gyógyítanak majd. Az egész komplexum építését 1978-ban fejezik be, de az első betegek már 1976-ban érkeznek a kór­házba. A terv megvalósítása 500 mil­lió zlotyt igényel. Ebből már 300 millió zloty érkezett a fo­lyószámlára — alapítványokból. 42 millióval járult hozzá a len­gyel bányamunkások szakszer­vezete. A létesítmény felett a lengyel ifjúsági szövetség vál­lalt védnökséget és a szövet­ség több mint 2 millió tagja hul­ladékot gyűjt, jelvényt árul és a bevételt átutalják a kórház­város folyószámlájára. (BZ) Fiatalít-e a csodanövény? A legrégibb írásos emlé­kek, az óegyiptomi Ptaho- teptől Arisztotelészen át Hippokrátészig sem mulasz­tották el, hogy jó tanácsok­kal szolgáljanak, amelyek­kel megőrizhető a fiatalság, késleltethető az öregség és meghosszabbítható az élet. Ezek egy része sok évszá­zados empírián alapszik, másoknak semmi tudomá­nyos alapjuk sincs. Az utóbbi években igen sokat hallhattunk a Panax ginseng (himfigyökér) kivo­natának hatásáról. A nö­vény, amely az ősi Kínából és Koreából ered, átmeneti­leg fokozza az erőnlétet. Ezt igazolta a közelmúltban dr. Finn Sandberg profesz- szor, svéd farmakológus, aki egy luganói orvostudományi konferencián közölte, hogy távirdászokkal végzett kí­sérletet és a ginseng adag hatására egy nehezen olvas­ható szöveg olvasása közben a hibamennyiség ötven szá­zalékkal csökkent. Ennek ellenére sem tartja a gin- senget csodatevő szernek. Előnye csupán annyi, hogy az ártalmas külső hatások­kal — így pl. a stresszel — szemben fokozza a szerve­zet ellenállóképességét. A ginseng-legenda tehát nem állja a tudomány pró­báját. Azonban kétségtelen, hogy van két — nagy re­ményekre jogosító-eljárás is. Az egyik: polivitamin ké­szítmények, az öregkorban beálló nagyfokú vitamin- hiány pótlására. A másik eredményes módszer a nuk- leinsavak gerontológiai fel- használása. Feltehető, hogy e téren a jövőben az alap­kutatások kiszélesedésével nagy haladásnak lehetünk majd tanúi. (DIE WELT) ■ A Dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola (SPTS) igazgatósága az 1973/74-es tan­évre lelvesz: II. ciklusú isko­lára való végzettséggel rendel­kező szlovák + kombináció (le­hetőleg történelem) szakos ta­nárt. Nőtleneknek, illetve hajadonok nak lakást és étkezést biztosít az iskola melletti diákotthon­ban. Jelentkezni lehet a fenti címen. ÜF 122 13 A STAVOINDUSTR1A n. v. (PZ HSV), Bratislava, Benedik- tiho 5, felvesz: 10 takarítónőt. Szállást biztosítunk. Az érdek­lődők jelenkezzenek a fenti cí­men, a vállalat személyzeti osz­tályán. ÜF-128 Kassára id. N a.g y Gusztáv­nak és fiának Gusztávnak szü­letésnapjuk alkalmából sok bol­dogságot és még nagvon hosszú életet kíván anyu. Erzsiké La­ci, Szilviké, Erika. 0-952 Ónnak mennyi a vérnyomása? A vérnyomás napjainkban társadalmi probléma lett. Az em­berek ma már nem azt kérdezik egymástól, hogy mint szolgál a kedves egészsége, hanem azt: mennyi a vérnyomása? Hipo- chonderek ezrei rettegnek a magas vérnyomástól, és ha kell, ha nem, a rendelőkben szabaddá teszik a karjukat vérnyo­másmérésre. — Ha már itt vagyok, tessék már megnézni a vérnyomásomat — kérik. Az ok nélkül kíváncsiskodók óhajának az oi vos nem szívesen tesz eleget, mert ha a pana­szok megkívánják, megteszi azt kérés nélkül is. A vérnyomást tulajdonképpen csak a századforduló óta mérik rendszeresen. Ennek köszönhető, hogy az ezelőtt rejtve maradt vérnyomásemelkedések is felszínre kerültek. Kiderült, hogy a vérnyomásemelkedések elég gyakoriak napjainkban. A normális vérnyomás nem abszolút érték, hanem kor, nem, faj, testalkat és klíma szerint változik. Nők, gyermekek vér­nyomása alacsonyabb, más a vérnyomás .magaslaton és más a síkságon, más a tevékeny embernél és más a tunya élet­módot folytatónál. A kínaiak vérnyomása alacsonyabb, mint az európiiaké, az Amerikában élő négereké magasabb, mint az afrikaiaké. A vérnyomás továbbá függ a barométer állásá­tól is, ha a barométer emelkedik, emelkedik a vérnyomás és fordítva. A vérnyomás azonban egyénnél is változik a külön­böző napszakokban, legalacsonyabb az éjszakai alvásnál. Miután az ember vérnyomása számtalan tényezőtől függ, máris adódik az a megállapítás, hogy egyetlen vérnyomás mérése csak tájékozódás, melynél kiderülhet, hogy a vérke­ringés házatáján valami nincsen rendben. Ahogyan a láz is csupán jelzés, hogy valami fertőző betegség lappang a szer­vezetben, további vizsgálatok szükségesek a betegség megál­lapításához. A vérnyomásról tudni kell, hogy azt a szív és az erek állandó működése tartja fenn. A normális, egészséges em­bernél a vérnyomás 120/80, 40 évesnél 135/85, 60 évesnél 140/90 Hg. mm. Az első szám jelenti a szisztolés, másik a diasztolés nyomást Aszisztoles nyomás a szív összehúzó­dásakor keletkezik, a diasztolés nyomás az erek összehúzó­dásának eredménye. Régi és kissé elavult forma szerint a szisztolés nyomás férfiaknál 100, + az évek száma, nőknél 90, + az évek száma. Ezek az értékek azonban nem pontosak, ingadozásuk felfelé és lefelé lehetséges anélkül, hogy ez kóros állapotot jelentene. Azt, hogy egy meghatározott vér­nyomás egyben betegség tünete-e, azt kiegészítő vizsgálatok segítségével az orvos dörtl el. A MAGAS VÉRNYOMÁS Magas vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha a vérnyomásérték az életkornak megfelelő határértéknél jóval magasabb, eléri, vagy meghaladja a 200 Hg.mm. értékét. Kezdetben a magas vérnyomás nem állandó, hanem csak időnként jelentkezik, ilyenkor beszélünk ingadozó vérnyomás­ról. Ilyen körülmények között elegendő kisebb-nagyobb izga­lom ahhoz, hogy a vérnyomás megemelkedjék, bár pihenés alatt még vissza-visszatér normális szintjére. A baj csak akkor kezdődik, ha a pihenés sem segít, és a vérnyomás állandóan magasabb szinten marad. Ilyenkor kialakul a hypertonia, vagyis a magas vérnyomás kórképe. Ha az eddig csak ritkábban jelentkező panaszok később állandósulnak, gyakori főleg a tarkófájdalom, ingerlékenység, idegesség, enyhe szédülés. Ha a magas vérnyomás hosszabb ideig áll fenn, megterheli a szívet, a szív megnagyobbodik, és bizonyos idő után munkáját már egyre nehezebben végzi el. A magas vérnyomás következtében az erek elmeszesednek, keményebbé válnak, rugalmasságukat elveszítik és megreped­hetnek. így keletkezhetnek a különböző vérzések, amelyek közül legveszélyesebb az a vérzés, amely az agyban követke­zik be. A magas vérnyomást létrehozó okok sokfélék. A hajlam öröklődik, ez magyarázza, hogy egyes családokban a magas vérnyomás feltűnően gyakori. Az alkati betegségek közül az elhízás, a köszvény, a cukorbetegség és a vesebaj szerepel, mint kiváltó ok. A vese-megbetegedés oka egy banális fer­tőzés, angina, grippe, hülés lehet, amely ves^táji fájdalmak­kal kezdődik. Hiba, ha a beteg ilyenkor valami háziszerrel kísérletezik, és értékes időt veszít ezzel a gyógyítást illetően. A magas vérnyomás okai között szerepelnek különböző belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy) megbetegedése. Közis­mert a normális klimaxot kísérő hypertónia. Van aztán egy olyan magas vérnyomás is, amelynek okát ma még nem is­merjük. GYÓGYÍTÁSA Az utóbbi években a magas vérnyomás kezelésében nagy eredményeket ért el az orvostudomány. Jobbnál jobb gyógy­szerek állnak rendelkezésre, amelyekkel a kórosan magas vérnyomás alacsonyabb szintre nyomható. Ezáltal nemcsak a beteg panaszai csökkennek, hanem a szövődmények is el- kerülhetőkké válnak. A gyógyszeres kezelés azonban, bármennyire is kényelmes eljárás, egymagában kevés. Itt kell megemlítenünk, hogy egyes betegek szenvedélyesen ajánlanak betegtársuknak olyan gyógyszereket, amelyek az ő esetében beváltak. Előfordul, hogy ezek a gyógyszerek másoknál éppen ellentétes hatást váltanak ki. Az orvos, amikor megfelelő gyógyszert rendel, figyelembe veszi az individuális tényezőket is. A magas vérnyomás gyógyításában mindennél fontosabb az orvos által előírt életmód következetes és szigorú betartása. Igaz, ez az életmód olykor sok lemondással jár, de a várható eredmény kárpótolja a beteget a „szenvedésekért“. Az elhízás káros voltát ma már mindenki ismeri, a diéta előírásait azonban annál kevesebben. Tévesen euerjedt néz^t az, hogy a magas vérnyomásos betegeknek tartózkodni kell a húsételektől. Nos, a húsétel fogyasztása nem befolyásolja a magas vérnyomást, a zsírfogyasztás azonban annál inkább. Szigorú szabály azonban a sószegény étrend betartása, az ételeket só nélkül vagy kevés sóval készítsük el. Óvakodjunk a puffasztó ételektől, és hetenként legalább egyszer — kellő pihenés mellett — tartsunk gyümölcsnapot vagy gyümölcslé napot. A diétában a só „megszorítása“ az esetek nagy részé­ben a vérnyomás normalizálódásához vagy a magas vérnyo­más csökkenéséhez vezet. Naponta egykét fekete fogyaszt­ható, mert a koffein tágítja a szív, az agy és a bőr ereit. Kerüljük, amennyire lehet az izgalmakat, mert egy nagyobb megrázkódtatás végzetes lehet a magas vérnyomásban szen­vedő betegre. Hasenfeld professzor szerint a magas vérnyomás nem zárja ki a magas kor elérését. Magas vérnyomással is szépen meg lehet öregedni, csak éppen be kell tartani az egészséges élet szabályait: a rendszeres életmódot, a kellő pihenést, a mértékletességet a szeszes italok fogyasztá: 'ban, a dohány­zásban, az enyhe testedzést és az izgalmaktól való óvakodást. Jó hatással van a magas vérnyomásos betegre a környezet- változás, de a hely megválasztását feltétlenül beszéljük meg kezelő orvosunkkal. Dr. MARÉK ANTAL APOOHIBDITES ggsmsnifgi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents