Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-12 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. VIII. 12. A GRÚZ ARANYMŰVESSÉ MÁSODViRAGZÁSA Grúziában már régóta vi­rágzik az aranyműves mes­terség. A grúz törzsek mű­vészeinek munkájáról szóló feljegyzések az i. e. IV. év­ezredből származnak. A „szejf“-ben — ahogy Tbilisziben, a grúz főváros­ban nevezik a művészeti múzeumot — az aranymű­vesek remekműveinek gaz­dag gyűjteményét őrzik. Különféle okokból a XIX. század második felétől az aranyművessé?? hanyatlás­nak indult. Majd a szovjet Grúziában a Szovjetunió má? köztársaságaihoz hasonlóan újra felelevenítették az egyes nemzeti művészeti ágakat és mesterségeket — s így a grúz aranyművesek is újra szóhoz jutottak. Ez a művészeti ág különösen az utóbbi évtizedben vált igazán népszerűvé. Csodálatosak e művészet remekel, valóságos fényké­pek, aranyba, rézbe, alumí niumba, ezüstbe merevedett szonettek. Nem csoda tehát, ha a művészeken kívül ma­gukra vonták a festészet, szobrászat híveinek, sőt még olyan emberek figyelmét is, akik korábban nem érdek­lődtek az ilyen jellegű mű­vészet iránt. Az aranyművesek reme­keiben ma már mindenki gyönyörködhet, és nem­csak a múzeumokbpn, ha­nem az egyes épületek ínte- rieurjeiben. a kultúrpaloták, moziépületek homlokzatán, a metró állomásain stb. is. A grúz aranyművesek munkái nemcsak a Szovjet­unióban örvendenek nagy hírnévnek, hanem külföldön is. A képen: Irakli/ Ocsiauri munka közben. Csolpon-Ata nevű kirgiz faluban a gyerekek számá­ra lovassportiskolát létesí­tettek. A közeli lótenyésztő gazdaság 40 lovat bocsátott az ifjú lovasok rendelkezé­sére. Tapasztalt edző vezetése alatt a kisiskolások elsajá­títják a sportlovaglás alap­mm lovasok jait, az idősebbek meg kü­lönféle lovasjátékokon és sportversenyeken vesznek részt. A lovassport — nagyszerű kikapcsolódást jelent a csol- pon-atai iskolások számá­ra. Egy nyáron több mint 120 gyerek sajátítja el a lo­vaglás művészetét. Termé­SZÜVEG ÉS KÉP: APN xum segítségével egy szén- pádból 177 ezer tonna sze­net bányásztak ki. A tárna munkatermelékenysége ez alatt az idő alatt 3161 ton­na, tehát 102 tonna egy műszak alatt. • Ezeket az eredményeket önfeláldozó munkával, a kol­lektíva minden egyes tagjá­nak nagy professzionális tu­dásával, a szénfejtés legkor­szerűbb technológiájának al­kalmazásával, a párt, a szakszervezet és a komszo- mol magas színvonalú szer­vezői és politikai munkájá­val tudták elérni. A részleg bányászai az 197Í-as évet már november 7-ére akarják teljesíteni, s az ötéves tervben (1971— 1975) összesen 2,5 millió tonna szenet juttatnak a fel­színre, ebből még az Idén 700 tonnát. A képen: A Szovjetunió szénfejtésében csúcsered­ményt elérő bányászokat ba­rátaik szívélyes ünneplésben részesítik. A szocialista munka hőseit az úttörők is eljöttek köszönteni. A LEGNAGYOBB MOSZKVA! POSTAHIVATAL szetesen, a lovaglőiskolában az oktatás és az edzés díj­talan. A képen: Nyikolaj Iljin, a csolpon-atal lovassportisko­la fő edzője foglalkozik az ifjú sportolókkal. ötmillió levelet, 600 ezer újságot és folyóiratot, 75 ezer csomagot kezelnek na­ponta a Moszkva Kazanyi pályaudvaron nemrégen lé­tesített postahivatalban, amely Európa egyik legna­gyobb ilyen jellegű gépesí­tett intézménye. ' A postahivatalban tizenöt félautomatikus levélosztá­lyozó gép, több mint húsz felvonó, öt félautomatikus csomagosztályozó gép mű­ködik. Az egyes osztályokat futószalagok kötik össze, diszpécseri szolgálatot meg­könnyíti a televízió, amely lehetővé teszi a szállítmá­nyok ellenőrzését a futósza­lagon, kezelését és elhelye­zését a vagonokban. A pos­tahivatal rakodó területére egyszerre tizenhat vasúti postakocsi állhat be. A képen: A legnagyobb moszkvai postahivatalban 15 félautomatikus levélosztá­lyozó gép dolgozik. ERDOÍÍLTETÖ GÉP A Habarovszki Távol-Keleti Erdészeti Tudományos Kutatóin tézet munkatársai olyan auto matikus aggregátort szerkesz teltek, amely kétszeresen meg gyorsítja a facsemeték ülteté­sét. A faiiltető aggregátor két em ber munkáját takarítja meg, akik azelőtt kézzel helyezték be a gépbe a fapalántákat. A gép segítségével azonban sok kai gyorsabban megoldható ez a feladat, s ráadásul a gép az ültetési munkát 5—8 km órán kénti sebességgel végzi. A távol-keleti tajgában már az aggregátor kipróbálása so rán nagyon szép eredményeket értek el. Az említett faültető gép egy idényben egymillió fa csemetét képes elültetni. A Szovjetunióban az új faül tető gépek gyártásával szoro san összefügg a nagyméretű er­dőtelepítés. A nyolcadik ötéves tervben (1966—1970) több mint 11 millió hektár új erdőt tele pítettek. A kilencedik ötéves tervben (1971—1975) ily módon 12 millió hektárt szándékoznak erdősíteni. A képen: Nyikolaj Vlaszov, a Távol-Keleti Erdészeti Tu­dományos Kutatóintézet munkatársa elhelyezi a fa­csemetéket az aggregátor kazettaszalagjában. A Szovjetunióban a „Ka- ragandaugol“ kombinát 3-as számú „Michalovszkaja“ bá­nyájában a bányászok elér­ték a szénfejtés legmaga­sabb színvonalát és a leg­nagyobb munkatermelékeny­séget. Ontar Ishneli kommunista bányamérnök vezetése alatt a bányászok 31 munkanap alatt a gépesített komple­CSÚCSTELJESÍTMÉNY

Next

/
Thumbnails
Contents