Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-12 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Bratislava, 1973. augusztus 12. • VI. évfolyam 32jtt7dm • Ara 1 koi|H Ma már egészen természetes jelenség a nyári népvándorlás. A utakon isme­retlen rendszámú gépkocsik előz- getik egymást, egyiküknek sürgő­sebb, másikuknak ráérősebb az útja. A pályaudvari várótermek, a szállodák előcsarnokai, a motelek és a sátortá­borok megtelnek sok nyelven beszélő, nyüzsgő emberáradattal. Az idegenfor­galmi irodák kifáradt dolgozói már csak arra gondolnak, hogy végre túl­jutottak a forgalmi csúcson és közeled­nek már a nyugodtabb őszi hónapok. Életszükségletté vált az utazás. Ez azonban nem egy újabb hóbort, hanem a régi álmok és ábrándok betéljesülése. Az ember mindig vágyódott ismeretlen hazai tájakat, idegen országokat látni. A gyermekmesék és a népi mondák legérdekesebb részei szintén a csodá­latos országokról szóló tájleírások, az Óperenciás tengeren túli vidékekről alkotott elképzelések. Régen is akad­tak hírmondói ezeknek a tájaknak, akik vándordiákként gyalogosan, hu­szárként lóháton jutottak el a szom­szédos, vagy a távoli országokba. Így hát az emberek gondolatvilágá­ban állandó helye van a személyes megismerés vágyától vezérelt turiszti­kának, melyhez a mai modern időkben újabb impulzusok is társultak, mint például a nagyvárosok kőrengetegeiből való menekülés, a természet tiszta le­vegőjén való testi és lelki felfrissülés. A modern kor körülményei egyrészt tehát szükségessé teszik a hétvégi ki­rándulásokat, az üdülési szabadság célszerű kihasználását, ám a lehetősé geket is megadják hozzá, egyrészt a rövidített munkaidővel, másrészt a mo­torizmus, és általában a tömeges közle­kedés 'fejlesztésével. Az idegenforgalmi és turisztikai szolgáltatások világszerte fontos népgazdasági ágazattá fejlődtek, s egyes országokban az állami költ­ségvetés legfontosabb bevételi forrását adják. A szocialista országokban külö­nösen nagy jelentőségű az idegenfor­galmi és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése. A népgazdaság fejlesztésé­ben elért pozitív eredmények és a dol­gozók életszínvonalának növekedése a turisztikai forgalom növekedésében is kifejezésre jut. Hazánk párját ritkító természeti szépségei, az Alacsony- és a Magas-Tátra impozáns hegyvidéke, a pisztrángokban bővelkedő gyors folyá­sú hegyi patakok, a romantikus völ­gyek és szemet kápráztató vízesések, a sejtelmes barlangok, a történelmi időket idéző várromok, s a patinás, gondozott műemlékek hatalmas vonz­erőt gyakorolnak mind a hazai, mind a külföldi turisták számára. Szárazföldi ország vagyunk, hazánk határait egyik oldalról sem mossák tengerek vizei, de mégsem vagyunk vízben szegények. A híres csehországi halastavak, az impozáns Mácha tó, a nyugat-szlovákiai síkság homokkiter meléssel nyert mesterséges tavai, kö­zöttük a bratislavai Aranyhomok, a se- neci (szenei) Napfényes Tavak, Piesta nyban a Vágón felduzzasztott Sírava, vagy fejlebb az árvái duzzasztógát, ke­leten a Vihorlát alatti Sírava, és a töb­bi megannyi víztároló és tengerszem egyaránt enyhülést nyújtanak a forró nyári napokban. Aki azonban szélesebb horizont, be­láthatatlan víztükör után vágyik, az határainkon túl, a baráti országokban felkeresheti a Balti-, vagy a Fekete tengert, esetleg a történelmi nevezetes­ségekben is gazdag adriai tengerpartot. Ám azzal is számolni kell, hogy a szomszédos, sőt a távolabbi országok polgárai is utazni vágynak és útjukban hazánkkal is meg akarnak ismerkedni. A Szovjetunió által kezdeményezett bé­kepolitika pozitív eredményei még szélesebbre nyitják a kapukat a köl­csönös látogatáshoz, különböző társa­dalmi berendezkedésű országok turisz­tikai kapcsolatainak fejlesztéséhez. A kapitalista államokból hozzánk érkező turisták azonban nemcsak országunk természeti szépségeiben akarnak gyö­nyörködni, hanem életfeltételeinket is kíváncsian tanulmányozzák. Megelége­déssel könyvelhetjük el, hogy számos tekintetben irigykedve, gyakran csodál­kozva tekintenek a szocialista társadal­mi rend számukra elérhetetlen vívmá­nyaira, az egészségügy, a szociális gon­doskodás és a kultúra fejlesztésében elért eredményeinkre. Az idegenforgalom évről évre növek­szik, néha ugrásszerű fejlődést is ta­pasztalhatunk benne. Az elmúlt évben például soha nem tapasztalt számban látogattak hozzánk az NDK polgárai. Mindez szükségessé teszi, hogy mind a hazai polgárok mind a külföldiek ér­dekében még több gondot fordítsunk a kirándulók igényeinek kielégítésére. Az SZSZK Idegenforgalmi Kormánybi­zottsága következetesen szem előtt tartja ezeket a kérdéseket és célrave­zetőén koordinálja az idegenforgalom­ban és a turisztikában érdekelt utazási irodák, vendéglátóipari üzemek és fo­gyasztási szövetkezetek tevékenységét. Ez a terjedelmében újnak is mondható szolgáltatási ágazat sok új beruházást is igényel, építőiparunk jelenlegi túl­terheltségében azonban csak a legfon­tosabb objektumok felépítésére kerül­het sor. Az utazóknak és üdülőknek nyújtott szolgáltatások színvonala azonban kevesebb költséggel járó hasz­nos ötletekkel, a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, a vendégekről való gondoskodás sokoldalú elmélyíté­sével is növelhető. Hagyományos és világszerte nagy népszerűségnek örven­dő vendégszeretetünk is erre kötelez. KELLEMES i- & 1 iß'4 ift V> ’>•! • • • ‘ í i (A ČSTK FELVÉTELE)

Next

/
Thumbnails
Contents