Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-08 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinc? Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorki) utca 10. Telefon: 169, 312-52, 323-01, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18. spoítrovct 505-29. gazdasági ügyek: 50G 39. Távíró: 092308 Pravda Kiadóvállalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislave Štúrova 4 Hirdetüirodo: Vajonského nábrežie 13/A, II emeiet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13,— Korona Terjeszti a PoííIo Hirlapszolgúlat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. KulföWi megrendelések PNS — Ostredná expedjeia tlače, Bratislava. Gottwaldovo námestie 48/VII, Mikar rágyújtok a második cigarettára, rosszallóan csóválja a fejét. Vérbeli sportember Török János, aki a budapesti Testnevelési Főiskolán kezdte, majd Bratislavában fejezte be tanulmányait. Az egykori kiváló szertornászon és úszón nem látszik meg, hogy már az ötvenediket tapossa. De térjünk a tárgyra, azért jöttem, hogy egy sportolóiról is ismert iskolában amolyan év végi szemlét tartsunk sportvonalon. Az utóbbi években mi mindent tettek az iskolai testnevelés színvonalának emeléséért? — Mindenekelőtt biztosítottuk a feltételeket. E téren előnyös helyzetben voltunk. Két tornatermünk vau, az egyik kiválóan alkalmas a labdajátékokra, a másikban a szertorna kapott helyet. Az eszközök felszerelését sajátkezűleg végeztük el. Hogy az iskolaudvart is sikerült korszerű sportpályává átalakítanunk, azt a szülök messzemenő támogatásának köszönhetjük. Csak egy nevet említek: Szakáll Imre mérnökét, aki e téren sokat tett az iskoláért. Az udvart aszfaltszőnyeggel láttuk el, két kosárlabdapályát, egy kézilabdapályát, két röplabdapályát létesítettünk, hely lesz továbbít sül ylökésre, magas- és távolugrásra is. Háromsávos futópályánk 150 méter hosszú. Ezeknek értéke háromszor akkora, mint az építéshez szükséges anyagiak, amivel rendelkeztünk. Létrehozásukban terS ipszó és a labdák tompa puffanása fogadja a belépőt. Az egyik oidalon a lányok hangos csoportja ismerkedik a kosárlab dajáték elemi szabályaival, a kosárra dobás helyes technikájával. Szemben, az embergyűrű közepén a felállított gumiasztal fortélyait próbálják „kipuhatolni“ az elsősök. Persze, ez csak részben sikerül, a gyakorlathoz bátorságra, edzett lábizmokra van szükség. Óra után szobájába invitál Tűrök János, a Komárnói Magyar Tannyelvű Gimnázium tornatanára. A falakon, a szekrényekben és a szekrények tetején serlegek, érmek, kitüntetések garmada. — Ezek valóban fémjelzik a testnevelő munkáját — jegyzem meg. Török János helyeslően bólint, majd hozzáfűzi: — A modern iskolai testnevelés feladata nemcsak az eredményesség, hanem a sokoldalúság is. Ezen a fejlődésben levő test harmonikus fejlesztését értem. Sokan kérdezték már, hogy mi a szép testalkat titka A válasz mindig ugyanaz: a sportolás. Csak rá kell jönni az ízére, még a legelpuhultabb Izmokat is hozzá lehet szoktatni — önfegyelemmel. Minden mozdulatban és mozgássorozatban bizonyos belső és külső szervek vesznek részt, azaz funkciót végeznek, Gondolom, elméletből ennyi is elég — teszi hozzá. — A hatodik elemiben kezdtem el a futást és a távolugrást, ezt kibőví- tettem kosárlabdával és szertornával. — Eredmények? — A járási olimpiákon a 100 méteres futásban már többször győztem* — Tanulmáni/i átlaqod? — 2. Az elhangzottak alapján mindenki1 levonhatja a következtetéseket. Most már az idei év jelentősebb eseményei felől faggatom Török Jánost. — Nem a legnagyobb, de elég jelentős a házi bajnokság — mondja* — A lányok és a fiúk kosárlabdában és röplabdában mérik össze erejüket az iskola vándorserlegéért, amely ai győztes osztályt illeti. A házi bajnok« ság jó ahhoz, hogy felmérhetjük a tanuló viszonyát a sporthoz, az osztás lyok fejlődését,\ s ez a legjobb sportolók szűkebb erőpróbája is. Nagyobb erőbedobást igényelt a március elejéin megrendezett magyar tanításnyelvű gimnáziumok kerületi bajnoksága kosárlabdában. Ezt mind a lányok, mind a fiúk megnyerték. A Sahyban (Ipolyságon) megrendezett röplabdatornán is győztünk. Már mészeteseu a társadalmi munkáknak volt nagy szerepük. Tornaszereink értéke megközelítőleg 200 000 korona körül van. Részt vettünk a június 16—17-én megrendezett testnevelési ünnepségeken. A rendezőség harminc tornászt igényelt tőlünk, mi azonban hatvan lányt is tudtunk küldeni. Ennek köszönhető, hogy sikerült megkapnunk a gumiasztalt, ami két és fél ezer koronába került. ® Eddig a feltételekről. A jó körülmények méq nem azonosak a jó eredményekkel, azokért meq kell küzdeni. Hogyan ...? — Huszonnégy a kötelező heti óraszámom, magánszorgalomból még tíz órát foglalkozom a diákokkal a sportkörökben. A téli hónapokban (rendszeresítettük a vasárnapi általú nos sportkört, 9-től 13 óráig mindkét tornatermet megtöltötték a tanulók, ami nem kis örömömre szolgált. Úgy érzem, a sport szere te téré va- K> nevelésben a testnevelő hozzáállásának van a legnagyobb szerepe. Érzem, hogy a diákok igénylik a külön foglalkozást. Zárójelben jegyzem meg, hogy családi házat építek, s az rengeteg munkával jár. Ennek ellenére egyszer sem tehettem meg, hogy ne jelenjek meg a sportkörben, ami hetente háromszor, rendszerint délután 3-tól 6-ig tart, mert nemcsak mint tanár, hanem mint ember is csalódást okoztam volna nekik. Mel lesleg: a legjobb sportolóimat is elveszthettem volna. # Hagyományos kérdés: tehát megéri a fáradságot? — Ami a tanulók hozzáállását il leti, igen. Tisztában vagyok azzal, hogy a gimnázium fő feladata jól előkészíteni a diákokat a felvételi vizsgákra, hogy megállják helyüket a főiskolákon. A megterhelés már itt is nagy. A tananyagon kívül humán és reál tantárgyakból rengeteg a szak kör, melyekre a tanulók nagy része jelentkezik, gondolván, akkor jobb jegyet kapnak majd az illető tantárgyból. Ez általános tünet: sokszor túl magas igényeket támasztanak a diákokkal szemben. Az oktatásból nem lehet presztízskérdést csinálni, a tantárgy ne jelentse magát a tanárt. Ismétlem: én is azon vagyok, hogy az igényes és. nehéz tantárgyakból a tanítási időn kívül is foglalkozzunk a tanulókkal, hiszen az iskola jó hírét is növeli, ha minél többen jutnak el a főiskolára. Ez azonban egyre nagyobb szellemi megterhelést okoz, amit csak aktív fizikai munkával lehet ellensúlyozni. És itt kerül sor az összeütközésre. —... ? — Vannak tanárkollégák, akik fölöslegesnek tartják, hogy a diákok sportoljanak. Egy példa: Néhány éve az ipariskolában tanítottam, ahol olyan vélemények is elhangzottak, hogy „mikor szüntetik már meg a sportot, egy technikus ne bukfencez zen, inkább rajzolással töltse az ide jét.“ csak a lányok és a fiúk atlétikai versenye van hátra. Ezt Galantán fogják megrendezni. Az a szabály, hogy csak az az iskola nyerheti el a vándorserleget, amelyik mindhárom sportágban elviszi a pálmát. Ml már két alkalommal elnyertük, s van rá remény, hogy az idén Is sikerül. Ebben az esetben a serleg végleg a mi tulajdonunk marad. A versenyen, amelynek ez a 7. évfolyama, tizenegy iskola vett részt. Három ciklusban bonyolítjuk le a vetélkedőt, (SHM — Športové hry mladých — Az ifjúsági sportjátékok), melyen a kerület minden iskolája részt vesz. A járási bajnokság győztesei bejutnak a területibe, azok legjobbjai pedig a kerületi döntőbe. Ide a magyar tanításnyelvű középiskolák közül csak nekünk sikerült bekerülnünk. A Trenčínben megrendezett versenyen iskolánk fiúcsapata atlétikában a 3. helyen végzett, a lányok a 9. helyet szerezték meg. Az a tény, hogy a többi magyar tanításnyelvű iskola már az elődöntők során kiesett, azt bizonyítja, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a testnevelésre, s nem kevésbé a testnevelők képzésére is. % Mi a helyzet a testnevelők továbbképzése terén? — Nagyra értékelem a Bratislavai Kerületi Pedagógiai Intézet által, a testnevelők számára szervezett iskolázásokat, melyeken felhasználják a legújabb kutatások eredményeit. Dr. doc. František Sýkorának a pszichofizikai képességek terén végzett vizsgálatai alapján hasznos tanácsokkal láttak el bennünket. Az intézet mellett létrehoztak egy bizottságot, melybe minden járásból beválasztottak egy testnevelőt, aki figyelemmel kíséri a járásban folyó testnevelés- oktatást. Mint e bizottság tagja és mint kerületi síoktató igyekszem kivenni részem e téren is a munkából. — Végezetül? — Szeretnék minél több jó sportolót nevelni. M. I. 0 Es manapság? Már sokkal ritkábban, de lehet találkozni ilyen véleménnyel. A téma nyitott maradt, s nem lenne célravezető, ha saját kommentárral zárnám le. Megkérdeztem két fiatal tanárt, mi a véleményük a sportról. HROGYÁNYl JUDIT, magyar-német szakos: — Csupán fél éve tanítok az iskolában, tehát nem mondhatok sokat. Rendkívül örülök annak, hogy nálunk ilyen előkelő helyet foglal el a testnevelés. Női szemmel nézve: már-már divat a testnevelés elhanyagolása, hiszen bármelyik divatlapot veszem kézbe, a férfiaknál a cingár, beesett mellkas a divat. Ez nemcsak egészségtelen, de nem is esztétikus. Nem értek egyet azzal, hogy a sportolók elhanyagolják a tanulást, és gyengébb az előmenetelük. Ennek ellenkezőjét tapasztaltam. IPÖTH BARNABÁS, matematika — fizika szakos: — Én is aktívan sportoltam, az evezés volt a kedvencem, s nem is ment rosszul. A sportolás előnyei mai szemmel nézve: növeli az akaraterőt, megtanítja a diákokat a helyes időbeosztásra, elvonja figyelmüket a társadalomellenes cselekedetektől — gondolok Itt a közvagyon megrongálására stb. Még egy tapasztalat: azokat a tanulókat, akik jól sportolnak, a hosszú és nehéz „matematika-tornákon“ sem tudtam úgy megterhelni, hogy kifáradjanak, jobban bírják a megterhelést szellemi téren is. Legjobb diákjaim egyben élsportolók is. Néhányat megemlítek közülük: Téglás Zoltán másodikos. Kántor Tibor negyedikes, a járási matematikai és fizikai olimpia győztese, Szabó Péter, birkózásban csehszlovák bajnok, bekerült a fizikai olimpia országos döntőjébe. A neveket tovább is lehetne sorolni. És akikről szó van: CZANIK ARANKA, a 4/B tanulója: — Az a baj, hogy kevesen vagyunk aktív sportolók, az iskolának 400 tanulója van, rendszeresen csupán 20—25-en járunk be az edzésekre, s ez a néhány ember képviseli az iskolát minden versenyen. — Mit sportolsz? — Kosárlabda, röplabda és szertorna. — Milyen szakkörökre jársz még? — Inkább a reáltárgyak felé vonzódom, de gépírásra is járok. — Tanulmányi átlaqod? — 2,4. CSIVRE IDA, a 3/B tanulója, a SZISZ szervezet sport felelőse: — Az elmúlt évhez viszonyítva csökken a sport iránti érdeklődés. A tavalyi sportbeszámolónak is más hangulata volt, mint az ideinek. Ennek fő oka, hogy sokan vidékről járnak be, mások pedig a tanulnivalóra hivatkoznak, esetleg más szakkörre járnak. — Sportolsz? Szabó Péter a birkózásban országos bajnok, fizikai olimpia döntőjének részvevőié Czánlk Aranka ... Török János tornatanár a szertornász lány okkal, akik sikeresen szerepeltek a kerületi bajnokságun Csivre Ida, a SZISZszer- ve zet sportfelelőse
