Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-08 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
A TUDOMÁNY ÉS SPORT SZOLGÁLATÁBAN A Szovjetunióban nagy hangsúlyt fektetnek a testnevelésre és az ember harmonikus fejlődésére. 21 testnevelési intézet számos tanszékén, a pedagógiai intézetek 90 testnevelési fakultásán, valamint 4 testnevelési tudományos-kutató intézetben (Moszkvában, Kijevben, Leningrád- ban és Tbilisziben) sporttal kapcsolatos tudományos kutatást folytatnak. A szovjet sporttudományt számos doktori és kandidátusi disszertáció, több ezer tanulmány alapozta meg, amelyek a sport elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. A sporttudomány fejlődését elősegíti a fizika, kibernetika, fiziológia, biokémia, antropológia és a pszichológia is A sporttudomány fejlesztésiben nagy szerepet játszik a Moszkvai Központi Testnevelési Intézet. Számos laboratóriuma és tornaterme korszerű elektronikus műszerekkel vaii felszerelve, amelyek lehetővé teszik az edzők és a testnevelő előadók sokoldalú felkészítését. így az edzések, valamint a sport számára szükséges munkaképesség programozására szolgáló kísérleti laboratóriumban L. P. Matvejev professzor vezetésével először a világon sikeresen kipróbálták a többéves edzés gépi irányítását. Ezt eddig csupán a sportolók szűk körében alkalmazták, a jövőben azonban milliók fizikai fejlődésének irányítási alapjául szolgálhat. A képen: Folyik a kísérlet a Moszkvai Központi Testnevelési Intézetben. „BESZÉLGETNEK” A SEJTEK... A szovjet tudósok felfedezték az élő szervezetek újabb titkát: kimutatták, hogy az átlátszó hermetikus fallal elválasztott sejtek képesek egymásnak biológiai információt közvetíteni, mégpedig elektromágneses jelzések segítségével. E jelentős felfedezés a Szovjet Akadémia Orvostudományi Intézete munkatársainak (Ljudmila Mihajlova, Vlail Kaz- nacsejev és Szimon Surin) a nevéhez fűződik. A tudományos kutatók az élő szervezetek sejtjeit két kis ilvegkamrában helyezték el. Az egyikben voltak azok a sejtek, amelyeket a káros vírusok, mérgek és sugárzás ha tásának tettek ki. A másikban egészséges sejteket helyez tek el. A kamrák nyílását közönséges vagy kvarcüveggel takarták le, majd úgy állították fel, hogy érintkezzenek egymással. Abban az esetben, ha a választófal közönséges üveg volt, amely nem engedi át az ultraibolya sugarakat, az egészséges sejtek jól érezték magukat, szomszédaik meg pusztultak. Ha azonban a kamrákat az ultraibolya sugarakat átengedő kvarclemez választotta el egymástól, az egészséges sejteknél ugyanolyan káros elváltozások jelent keztek, mint a betegeknél, és úgyszintén elpusztultak. A novoszibirszki tudósoknak sikerült egy speciális érzé kény műszer segítségével rögzíteni a sejtek kisugárzásának jellegét a belső elváltozások bekövetkezésének pillanatában. A sejtek eszerint az utraibolya spektrumban elektromágneses sugárzást bocsátottak ki. A képen: A novoszibirszki tudósok: Ljudmila Mihajlova és Szimon Surin ellenőrzik az élő sejtek között levő elektromágneses kapcsolatot bizonyító kísérlet eredményeit. (Kép és szöveg APN) KORSZERŰ TECHNIKA AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN A moldvai Tyelenyesti nevű falu közelében 21 kolhoz összefogásával felépült egy hatalmas állattenyésztő komplexum. A komplexum sertéstenyésztő részlegében 10 ezer állat etetését, az ólak tisztítását, a megfelelő klimatikus viszonyok biztosítását egyetlenegy munkaerő végzi, természetesen automatikus berendezések segítségével. A részleg irányítója tv- képetrnyőn mindent lát, ami az egyes helyiségekben történik. Így könnyen ellenőrizheti, hogyan teljesítik a mechanizmusok a „kiadott utasításokat“. Teljesen automatizált az etetés is: a táplálék pneumatikus futószalagon jut el az ólakba. A trágyát is föld alatti csővezetéken távolít- ják el. A mechanizáció és az automatizáló lehetővé tette a kolhozok számára, hogy a sertéstenyésztésben jelentős mértékben csökkentsék az önköltséget és a munkaerőszükségletet. Huszonöt-hamincöt kg súlyú malacokat helyeznek itt el, és ezek 140—150 nap alatt elérik a 112—115 kilogrammot. A kolhozok bevétele jelentősen mejjnöveke- dett, és a sertéshúshozam kétszeresére emelkedett. Ehhez hasonló komplexumokat most már országszerte létesítenek. A képen: A tyelenyesti sertéstenyésztő „gyárban“ 10 ezer állat ellátásáról csupán egyetlen ember gondoskodik a vezérlő pult mögött. EGYEDÜLÁLLÓ VASÉRCKESZLET Az orvostudomány mérföldes léptekkel halad előre, újabbnál újabb felfedezéseknek lehetünk tanúi, s a technika legújabb vívmányai is a szolgálatába állnak, hogy eredményesen felvehesse a harcot a legveszélyesebb betegségekkel. A közelmúltban a kazahsztáni onkológiai és radiológiai intézetben elkészült az új betatron, amely nek energiája 25 millió elektro volt. A kazah orvosok az utóbbi évek ben a sugárenergia segítségével végzett gyógykezelés módszerei nek tökéletesítésén dolgoznak. E célból az intézetben új röntgen-te- rapeutikus és gamma-terapeutikus berendezéseket állítottak fel. A su gárzás forrásául a radioaktív kobaltot alkalmazzák. Ezek a berendezések észrevehetően különböznek a röntgenkészülékektől. Az elektronikus terápia lehetővé teszi a rosszindulatú daganatok eltávolítását anélkül, hogy megsértené az egészséges szöveteket. Az orvostudósok szerint az új betatron alkalmazása a gyógyke zelésben jelentősen emeli a rosszindulatú daganatok gyógyításának hatékonyságát. A szovjet kórházakban az utóbbi években egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a sugárterápiát, természetesen együttesen a gyógyszerekkel és sebészettel. A képen: A kazahsztáni onkológiai és radiológiai intézet munkatársai üzembe helyezik a betat- ront. GYÓGYÍTÓ SUGARAK A Szovjetunió kilencedik ötéves tervének utolsó évében a terv szerint 40 millió tonna vasércet kell kitermelni a kurszki bányákban. A további években még növelni fogják a vasérc-kitermelést, s a század végére el kell érnie az évi 200—300 millió tonnát. A Kurszk vidékét 850 km hosszúságban és 250 km szélességben vizsgáltak meg, s megállapították, hogy ezen a területen több trimillió tonna fémes kvarcit és több mint 30 milliárd tonna vasórckészlet van a föld felszíne alatt. Ez többszörösen meghaladja a vasérc bármely lelőhelyét a világon. A kurszki bányavidék kiaknázása feltételezi a medence természeti kincseinek komplex kihasználását. Az érc mellett felszínre kerülő kőzetek feldolgozására cementgyárakat, mészégetőket és egyéb feldolgozó üzemeket létesítenek. A képen: Szállítják az ércet a mihajljvszki bányából, amelynek évi kitermelése: 21 millió tonna. 1973. VII. 8. 20
