Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-08 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. VII. 8. 9 Komárnótól (Komáromtól] északkeleti Iramban haladva az első útelágazásnál las.sii a sofőr. Egy ideig tanácstalanul nézelődik, majd — az útjelző táblát megpillantva — gépiesen fordítja jobbra a kormánykereket. Igen, errefelé van lía IIzsa) állapítom meg, s újra a tájat figyelem, mely „egyenes“, akár a Duna tükre. Apropó: a Duna. Nyolc évvel ezelőtt a falutól nem messze áttörte a gátat és „idevarázsolta a tengert“. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, továbbállt, romba dőlt házakat és szomorú embereket hagyva maga után ... Mi történt azóta Ižán? Hogyan élnek itt az emberek? Ezek a kérdések foglalkoztatnak, miközben elsuhanunk a búzatáblák mellett, s a távolban a nyárfaliget mögül előbukkannak a falu első házai. „Falunézés" Az izsaiak szorgalmas emberek. Az árvíz után az állam és a patronáló járások segítségével szabad szombatot és vasárnapot nem ismerve igyekeztek lakóházaikat újjáépíteni, községüket rendbe tenni. Serény munkájuk s az önzetlen segítség eredményeként a faluban rövid a Nemzeti Front és a hnb új feladatok megvalósítását tűzte ki célul. Többek között a vízvezetékhálózat bővítését, a gáznak a lakóházakba való bevezetését, két utca portalanítását, a sporttelep öltözőjének berendezését, parkok létesítését, gyalogjárók és halottasház építését. Az utóbbihoz a tervrajzot Kurucz Nándor építész ingyen készítette. Van a falu vezetőinek egy távlati tervük is: a jövőben — a növekvő igényekkel számolva — a postahivatalt, a művelődési otthont, a tűzoltószertárt, valamint a hnb és az efsz irodáját egy központi épületben szeretnék elhelyezni. Hogy az elképzelés megvalósul-e, egyelőre a ;övő titka. A közösségért A falu rohamosan fejlődik, de fejlődnek az emberek is. A hnb és a pártalap- szervezet ugyanis igyekszik mindent megtenni a dolgozók nevelése érdekében. Elsősorban ez irányú tevékenységüknek köszönhető, hogy a tömegszervezetekben — bár némelyek tevékenységében akadnak fogyatékosságok is — élénk társadalmi élet folyik. A CSS7BSZ tagjai AZ ÚJ ISKOLA FŐÉPÜLETE A kultúra szolgálatában EMBEREK idő alatt jóformán minden megváltozott. Az árvízre itt ma már csak a néhány ház. falán látható iszaplerakódás emlékeztet; a romoknak nyoma sincs. Oj házak, új utcák épültek a régiek helyén, és felépült néhány közérdekeket szolgáló létesítmény is. Hogy számba vehes- sük a jelentősebbeket, Komlósi Menyhért tanítóval, a falu pártalapszervezetének elnökével s egyben a hnb titkárával falunézésre indultunk. Kezdetben az árvízi emlékműtől az iskola irányában futó Hviezdoslav utcán haladunk. Betonból készült, s értéke meghaladja az egymillióhétszázezer koronát. Az árvíz előtt 92 ház volt ebben az utcában, s ebből több mint 80 romba dőlt. Most újak állnak a helyükön. Ezenkívül több mint egymillió korona költséggel új áruház, továbbá űj iskola és új vendéglátőüzem is épült itt. Az utca végén az új telep felé kanyarodunk. Végighajtunk a gyümölcsöskertekkel és akácfákkal szegélyezett Trenčíni utcán, majd a Hradištei utcán is. Nevüket a patronáló járásokról kapták, azok építették őket. A továbbiak során a Baróti Szabó Dávid, a Jókai, a Nálepka kapitány, a dr. Tóth Kurucz János és a Komáromi utcában járunk. Az utóbbiban megtekintjük az újjáalakított régi iskolaépületet és megcsodáljuk a Duna felőli oldalon ékeskedő modern egészségügyi központot. Látszat és valóság Ebben a faluban az emberek az elmúlt években minden pénzüket az építkezésre költötték, s most üresek a lakásaik — gondolhatnánk felületes megállapítással. A valóság azonban egészen más. Komlósi Menyhért lakásában például, ahová a közben megeredt eső miatt „kényszerültünk“, többek között modern berendezést, vízvezetéket és központi fűtést találunk. De mindez megvan más családok lakásában is. A külső, városias jellegű élet- környezet tehát nemcsak látszat; korszerű lakáskultúrával párosul, s a kettő együtt magas életszínvonalról tanúskodik. A falunak egyébként 1911 lakosa van.' A dolgozók túlnyomó többsége a komár- nói üzemekben és a helyi egységes földművesszövetkezetben dolgozik. Az utóbbiban az átlagkereset tavaly közel 2400 korona volt. Nem elég Sok minden épült már Ižán az árvíz óta, azonban ami van, az még nem elég, állapítom meg a titkár beszámolója nyomán. A választási programban ugyanis többek között értékes akciókat szerveznek. A barátság hónapjában például olyan emberekkel beszélgettek el, akik nemrég jártak a Szovjetunióban. A Vöröskereszt tagjai közül tavaly 42-en jelentkeztek önkéntes véradásra. A rokkantak szövetsége főleg a hulladékanyag és a gyógynövények gyűjtésében ért el szép eredményeket A tűzoltók sikerrel szerepeltek a járási versenyen, a sportolók pedig a lakosság szórakoztatásán kívül társadalmi munkát is végeztek. Brigádmunkában vettek részt a sporttelep öltözőjének építésénél. A lakosság egyébként a brigádmunkákba bekapcsolódott katonákkal együtt összesen 3 365 199 korona értékű társadalmi munkát végzett az elmúlt év folyamán. „Komolyabb" probléma A falu kulturális éleiével kapcsolatban a titkárt előbb a hnb és a szövetkezet kulturális alapjáról kérdezem. Mielőtt válaszolna, kissé habozik, s ebből nyomban arra következtetek, hogy rövidesen „komolyabb“ problémát „fedezek fel“. Hát igen. A hnb az idén nagyon kis összeget szánt a kulturális élet fejlesztésére, s erre nem mentség az sem, hogy az ižai és a patincei (patij szövetkezet összevonása óta csupán a jövedelmi, a ház- és a földadóból tevődik össze a hnb költségvetése, sőt az sem, hogy a szövetkezet évente 7000 koronát ad a művelődési otthonnak. Ezen a helyzeten bizony javítani kellene. Aktív tevékenység A helyi művelődési otthon tevékenysége régebben nagyrészt az importált kultúra terjesztésére - irányult, az utóbbi években viszont — amióta Ratimorszky Miklós átvette az otthon irányítását — az aktív kulturális tevékenység és a népművelés fellendítésében merül ki. Az utóbbi időben a művelődési otthon töb- bek között gépkocsivezetői és főzőtanfolyamot, valamint fényképészeti szakkört szervezett, s lebonyolított egy Ki mit tud? vetélkedőt is. A fényképészeti szakkör tagjai felvételeket készítenek a szövetkezeti dolgozókról, a polgári ügyeket intéző bizottság munkájáról és a különböző eseményekről. A fényképeket a kultúrház előcsarnokában állítják ki. A művelődési otthonon kívül a kulturális tevékenységből jelentős részt vállalnak a tömegszervezetek, többek között a CSEMADOK helyi szervezete is, amely ezen a téren a legaktívabb ebben a faluban. Irodalmi színpada, színjátszó csoportja és éneklő csoportja van, melyek közül az előbbi kettő jelentős eredményeket ért el az utóbbi években. Az irodalmi színpad, mely az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját, Komlósi Menyhért vezetésével két évvel ezelőtt sikerrel szerepelt a Jókai-napokon. Ezt követően — a zsűri javaslata alapján — a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadokat képviselte Magyarországon, a balassagyarmati Madách Imre országos színpadi napokon, ahol a zsűri különdí- jat nyerte el. A hazatérés után műsorának egy részét' sugározta a Csehszlovák Rádió magyar adása. A színjátszó csoport tevékenysége Izsák Lajos jóvoltából lendült fel. A műkedvelők tavaly Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című dalos színművét adták elő. A sikerről főleg a járás különböző községeiből érkezett meghívások száma tanúskodik. A színjátszók alig tudták kielégíteni az igényeket. Az énéklő csoport nemrég alakult, Ro- szicska Andrásné, a szervezet vezetőségi tagja azonban tavaly már sikerrel szerepelt a népdalénekesek országos versenyének bratislavai döntőjén. A három csoport közül az irodalmi színpad jelenleg egy Petőfi-műsorral készül, a színjátszók nemrég adták elő a Hamletnak nincs igaza című drámát, az éneklő csoport pedig igyekszik a dalok előadásának színvonalán javítani. A műkedvelők közül a faluban talán Komlósi Menyhért tesz a legtöbbet a kultúráért. A járásban az elsők között alakított irodalmi színpadot, s azóta rendez és szerepel is. Az irodalmi színpadok járási fesztiváljain eddig kétszer nyerte el a legjobb férfialakítás díját. Tavaly a jnb művelődésügyi osztálya „A szocialista kultúráért“ című oklevéllel, a knb pedig a Jurkovič-emlékérem ezüstfokozatával jutalmazta tevékenységéért. A tanítók közül — Komlósi Menyhérten kívül — főleg Kurucz Nándorné, a CSEMADOK járási elnökségének tagja veszi ki a részét a kulturális tevékenységből, de működnek a többiek is. Sokat tesz Kurucz Nándor, aki a színjátszó csoportban a technikai rendezést végzi, valamint Varga Lajos, a hnb elnöke és a felesége is. Az egyik irodalmi színpadi összeállításban például az egész Varga-család szerepelt. Méltó helyen X dolgozók idejének hasznos eltöltésében nagy szerepet játszik a helyi népkönyvtár. Igaz, hogy hosszú ideig kedvezőtlen körülmények között dolgozott, de a régi iskola újjáalakítása után méltó helyet kapott. Jelenleg mintegy 3900 kötettel és körülbelül 100 olvasóval rendelkezik. Varga Lajosné, a könyvtár vezetője jelenleg a könyvek, az olvasók és a könyvkölcsönzés számának gyarapításán fáradozik. Ahol a jövő ígéreteit nevelik A falu megtekintése, illetve a község társadalmi és kulturális életéről folytatott beszélgetés után — melyről csupán a legfontosabbakat jegyzeteljük — Komlóéi Menyhért oda kísér el bennünket, ahol a jövő ígéreteit nevelik. Az új iskolában kilenc tanterem, egy szaktanterem és két szertár található — kiváló felszereléssel. Ezenkívül új tornaterem, napközi és ebédlő is. Tizenhat tanító több mint 200 diákot oktat és nevel itt a hasznosra, a jóra és a szépre. Munkájuk eredményéről elsősorban az tanúskodik, hogy a végzős tanulók közül ebben az iskolai évben hatan jelentkeztek továbbtanulni, s valaménnyiüket felvették. De felvételt nyertek a többiek is, öt lányon kívül, akik a kereskedelemben akarnak elhelyezkedni. A pionírok aktív tevékenységet fejtenek ki. Tavaly például többször beszélgettek idős párttagokkal, bekapcsolódtak „Az első pionírok nyomában“ című versenybe, ebben az iskolai évben pedig az „Ahol a ma már a múlté“ című játékba. Ezenkívül többen a különböző szakkörökben, az iskola énekkarában, irodalmi színpadában és tánccsoportjaiban, valamint az „Ifjú határőrök rajá“ ban tevékenykednek. Tóth Béla iskolaigazgató. Varga Ferenc igazgatóhelyettes és az iskola többi pedagógusa büszke lehet növendékeire. Még egyszer... A tanítóktól elbúcsúzva még megnézzük azt a helyet, ahol közel egy évtizeddel ezelőtt az árvízi katasztrófa kezdődött, a faluban még egyszer megcsodáljuk a rendezett utcákat, a korszerű lakóházakat, az új létesítményeket, gondolatban még egyszer végigfutunk múlton és jelenen, majd hazafelé indulunk. A Duna partján távolodó nyárfák Integetnek, s a búzatáblák felől mezőillatot hoz a szél. , TÖZSÉR LAJOS Kulturális HÍREK __ _ □ Hetvenöt éves a csehszlovák filmgyártás: 1898 júniusában Jan Kŕiženecký építész Prágában első ízben mutatta be a nyilvánosság előtt filmjeit, E naptól számítjuk a hazai filmművészet megalakulását. A jubileum alkalmából számos rendezvényre kerül sor; az ünnepi nagygyűlést októberben a prá- qai Lucerna filmszínházban tartják. Q A Drúzsba, a népszerű le- ningrádi együttes 16 éve alakult, s azóta nagy sikerrel vendégszerepei a Szovjetunió városaiban. Szinte naponta hallani felvételeiket a rádióban és a televízióban. Nemzetközi fesztiválokon is sokszor felléptek, szólistájuk Edita Pjeha számos dijai nyert. A Druzsba együttes repertoárjában mintegy 200 szám szerepel, szovjet zeneszerzők al kotásai, szovjet és más népek dalai. Q A hatalmas méretű restaurálási munkálatok tervszerűen folynak a Szovjetunióban. Le- rúnqrádban befejezték a régi nemest paloták helyreállítását. Gorkij városban újra aranyozták a Szent Zsófia-székesegyház kupoláját. A szovjet műemlékvédelmi egyesület, melynek két- millós taglétszáma van, elérte, hogy egy autósztráda építésének tervét megváltoztassák, mert túl közel volt egy régi műemlék templomhoz. □ A párizsi diáknegyed egyik mozijában nagy sikerrel játsz- szák Sarah Maldoror Sambizan- ga című filmjét, amely díjat nyert a karthágói fesztiválon. A rendezőnő Mario de Andradé- nak, az angolai ellenállás vezérének a felesége, s Pontecor- vónak, Az algíri csata rendezőjének volt asszisztense. A Sam- btzanqa egy traktoros életén keresztül az angolai szabadság- harc kezdeti szakaszáról szói. □ Az amszterdami Van Gogh Múzeumot, melyben a nagy holland mester legnagyobb gyűjteménye látható, ünnepélyesen megnyitották. A kiállításon 230 Van Gogh-festményt, 500 rajzot és 900 levelet állítottak ki, továbbá kortársainak — így például Gauguinnak — 50 müvében gyönyörködhet a közönség. □ A moszkvai Kolomenszkoje Múzeumhoz tartozó parkban 410 régi orosz ezüstérmet találtak a régészek. Az érmék túlnyomó többsége Rettegett Iván uralkodásának idejéből származik. □ A Nobel-hagyaték igazgatóságának bejelentése szerint az idén minden egyes Nobel-díj értéke 510 000 svéd korona lesz, azaz 30 000 svéd koronával több, mint tavaly. A tudományos és irodalmi munkáért járó legnagyobb nemzetközi kitüntetés értéke 1953 óta háromszorosára növekedett. □ 900 naiv művészeti alkotást mutattak be a Zágrábban június 1. és 30. között megrendezett világkiállításon, melyen szovjet, amerikai, osztrák, belga, dán, finn, francia, haiti, holland, nyugatnémet, olasz és hazai naiv festők vettek részt. A kiállítás idején nemzetközi tanácskozást tartottak a naiv művészet aktuális kérdéseiről. □ Fehér könyv az oktatásügyről címmel jelent meg Nagy- Britanniában egy kiadvány, amely a konzervatív kormány oktatáspolitikai terveit tartalmazza. A haladó sajtó bírálta ezeket a terveket, amelyek a takarékosságra való hivatkozással csökkentett költségvetést összegeket irányoznak elő az oktatásra. □ A Flammarion Kiadó Új Romantikus Könyvtár című sorozatának keretében kiadta Hector Berlioz levelezését. Az most megjelent kötet az 1803-as évtől 1832-ig terjed, és több száz kiadatlan levelet tartalmaz.
