Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-03 / 156. szám, kedd

RENDSZERESEN ES ALAPOSAN 1973. vi*, a. Egy vállalat vagy (izeim kom­munistáinak munkájáról azt ál­lítani, hogy eredményes, csak akkor érdemes, ha egyben azt is elmondjuk, mi a sikeres munka titka. Ennek elemzésé­re vállalkozni merész feladat, hiszen az eredménynek mindig számtalan összetevője van. Ép­pen ezért csupán néhány olyan tényezőre hívhatjuk fel a fi­gyelmet, mely nagyban hozzá- rult a Senicai nad Myjavou-i SLOVENSKÝ HODVÁB kommu­nistái és párton kívüli dolgozói figyelemre méltó eredményei­nek az eléréséhez. Az eredmé­nyekről tanúskodik, hogy a vál­lalat a Munkaérdeimrend viselő­je. A kommunisták tevékenysé­géről Vladimír Huba, az üzemi pártbizottság tagja, a szakszer­vezet üzemi bizottságának tit­kára és Stefan Pinter részleg­vezető, az I. alapszervezet elnö­ke tájékoztatott. Különösen nagy fontosságot tulajdonítanak a vállalat kom­munistái a rendszerességnek. Minden alapszervezet havonta tart gyűlést. A plenáris ülések­re negyedévenként kerül sor. Rendszeresen évente kétszer — de ha szükséges, többször is — nyilvános taggyűlést« tartanak. Utoljára februárban volt, leg­közelebb pedig július közepén lesz nyilvános taggyűlés. Jól be­vált rendszer az is, hogy az egyes tömegszervezetek mindig ugyanazon a napon tartják gyű­léseiket. Például a kommunista párt napja a hétfő, a szakszer­vezeté a csütörtök, az ifjúsági szervezeté a kedd. Ez a rend­szer lehetővé teszi, hogy egy ember egyszerre több szervezet­ben is dolgozhat. A tömegszer­vezetek olykor együttes ülést is tartanak, hogy megbeszéljék a közös feladatokat. A tömegszervezetekről szólva ki kell emelni a szakszervezet tevékenységét. A műhelybizott­ság munkája ott a legfigyelem­reméltóbb, ahol nem három, hanem kétműszakos a termelés. Egyik legnagyobb, már folya­matban levő akciója a szak- szervezeti tisztségviselők isko­lázása. A mesterekkel együtt összesen 350 ember vesz részt egynapos iskolázáson. Az egyes területeken működő tisztségvi­selők számára rendezett iskolá­zás anyaga más és más, ezért 10 napig tart. A „Szocialista munkabrigád“ címért több mint 30 kollektíva versenyez a vál­lalatban. A versenybe jelentke­ző kollektívák száma állandóan emelkedik. Hat munkaközösség 1968-ban is versenyben állt. Nagy tekintélynek örvend a CSSZBSZ üzemi szervezete is, melynek mintegy 1000 tagja van. Vagyis a vállalat dolgozói­nak egyharmada tagja a szer­vezetnek. A vállalat egyik rész­lege a CSSZBSZ részlege nevet viseli. Ez a kollektíva egyben a „Szocialista munkabrigád“ cí­met is elnyerte. A CSSZBSZ üzemi szervezete a pártszerve­zettel karöltve gondoskodik az NOSZF évfordulóinak és más évfordulóknak a megünneplésé­ről. A szervezet 10—12 tagja vesz részt évente társasutazá­son a Szovjetunióban. Hazatér­100000 BRIGADÖRA (CSTK) — A Nitrai Mezőgaz­dasági Főiskola több mint 2000 hallgatója segít az idei nyári szünidőben Szlovákiában a me­zőgazdasági munkában. A leen­dő főiskolások a széna, a takar­mány, a zöldség és gabona be­takarításánál dolgoznak le 100 000 brigádórát. Hónapos tur­nusokban felváltva fognak dol­gozni Szlovákia északi járásai­ban, ahol a takarmány és a gabona betakarítása igényesebb feladatokat ró a dolgozókra, mint a déli részeken. A másod- és harmadéves hallgatók a ter­melési gyakorlat elsajátítása keretében a mezőgazdasági üze­mekben mint szervezők és bri­gád-csoportvezetők vesznek részt. A főiskola gépesítési ka­ra felsőbb évfolyamának hall­gatói mint kombájnvezetők és segítők vesznek részt az ara­tásban. Az idei tanévben az ok­tatás keretében a tanfolyamon 120 kombájnost képeztek ki. A „prágai vár megsegítésére“ ak­cióban a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola 59 hallgatója két tur­nusban felváltva vesz részt. Az elmúlt évben a legjobb mun­kakollektívák közé tartoztak. SEN ICAI TAPASZTALA I OK ve beszámolnak úti élményeik­ről, tapasztalataikról. A szer­vezet jól sikerült rendezvényei közé tartozik az „Ismerd meg a Szovjetuniót!“ címen megtartott ankét. A szervezet további tagok toborzásáról is gondoskodik. Élénk tevékenység jellemzi a SZISZ centrális bizottságának és alá pszerveze leinek munká­ját. Különösen népszerűek azok a beszélgetések, melyeket a centrális bizottság szervez. Az érdeklődők kérdéseiket már a beszélgetést megelőzően bedob­hatják egy erre a célra felállí­tott „urnába“. A nyilvános be­szélgetés során azok a tisztség- viselők válaszolnak a kérdések­re, akiknek a hatáskörébe tar­tozik. A SZISZ keretében mű­ködik az „Ifjúsági fényszóró“. Eredményes a fiatalok sportte­vékenysége is. Kivált a sakko­zók és az asztaliteúiszezők hal­latnak magukról. A sportolás népszerűsítése érdekében min­den évben megrendezik a nem sportolók labdarúgótornáját, a vállalat igazgatójának vándor- kupájáért. A SZISZ tisztségvise­lői részt vesznek a pártoktatá­son, vagy esti iskolába járnak. A többi fiatal külön iskolázáson vesz részt. Vöröskereszt szervezet is van a vállalatban. Tagjai főleg vér­adók toborzásáról gondoskod­nak. Eddig 100 véradót toboroz­tak ... Elgondolkoztató, hogy a Nőszövetségnek nincs szerveze­te a vállalatban, pedig az alkal­mazottaknak több mint a fele nő. Hiba lenne, ha az eredmé­nyek említésén kívül nem szól­nánk a vállalat dolgozóinak gondjairól is. Ezek közé tarto­zik, hogy az üzemi klub a mai követelményeknek már nem fe­lel meg. Egyrészt azért, mert kicsi, másrészt pedig azért, mert nemcsak a vállalat, hanem az egész város használja. A vá­ros ugyanis csak mozival ren­delkezik. A 12 000 lakosú város­nak sürgősen szüksége lenne egy művelődési házra. Annak érdekében, hogy a vállalat fia­taljainak legyen hol szórakoz- niok, kettéválasztották az üzemi konyha ebédlőjét. Ennek követ­keztében azonban az ebédet köt­szerre kell kiadni. Sportcsar­nokra is szükség lenne a vá­rosban, mert az iskolák torna­termei már nem elegendőek. Olyan kérdések ezek, melyek­nek a megoldása a felsőbb szer­vek támogatása nélkül elkép­zelhetetlen. Az üzem dolgozói szívesen vesznek részt a város­fejlesztésben — jelenleg a 3000 nézőt befogadó amfiteátrum építését segítik. A vállalat az alkalmazottak la­káskérelmeit sem tudja kielégí­teni. Pedig valóban nagy gon­dot fordít erre a kérdésre, hi­szen tavaly 54 lakást adtak át, jövőre pedig további 72 lakás készül el. Az ötéves tervidőszak végéig 140 lakás készül el. Ke­vés az óvodai férőhelyek száma is, pedig nemrég új óvodát is építettek. A 70 férőhelyes új létesítmény rekordidő, fél év alatt készült el. Még ebben az ötéves tervidőszakban felépül egy további óvoda. Ezenkívül egy bölcsőde felépítését is ter­vezik. A tervek közül kiemelke dik még egy 220 férőhelyes ipa- ritanuló-internátus építésének a terve. Egy 180 férőhelyes inter- nátusuk már van. A vállalat szociális programja egészség- ügyi központ és új üzemi kony­ha felépítésére is számít. A felsorolt célkitűzések teljes mértékben megegyeznek a dol­gozók érdekeivel. Ezzel is ösz- szeftigg, hogy a vállalat párton kívüli dolgozói is mindent meg­tesznek a párt politikája támo­gatásának érdekében, ami főleg a termelési terv teljesítésében, a szocialista versenyben és a „Z“-akcióban való részvétel­ben nyilvánul meg. A dolgozók túlnyomó többsége példás fe- gyelmü, ami a pártszervezetek alapos nevelőmunkájának is az eredménye. A pártoktatáson nemcsak kommunisták, hanem pártonkívüliek is részt vettek: mesterek, csoportvezetők, mun­kások és olyan fiatalok, akik­nek a pártba való felvételére számítanak. Összesen mintegy 60 pártonkívüli részesült párt- oktatásban. A vállalatnál egye­lőre kevés a kommunista. Ezért némely párttagra több feladat is hárul. A pártfeladatok telje­sítését a szervezetek rendszere­sen ellenőrzik. A tagalap bőví­tésére konkrét tervet dolgoztak ki. Ennek értelmében évente 40 fiatalt vesznek fel tagjelölt­nek. A jelölteknek legalább egynegyede nő. Legutóbb 38 munkás és 2 műszaki-gazdasági dolgozó jelölését hagyták jóvá. Rendszeresség, következetes­ség és alaposság jellemzi a vál­lalat kommunistáinak munkáját. Ennek köszönhetik eredményei kel is, melyek törvényszerűen egyre figyelemreméltóbbak. Ft)LOP IMRE A pribetai (Perbete) efsz-lien nagy gondot fordítanak a szar­vasmarha-tenyésztés, ezen belül a tejtermelés fellendítésére. Ta­valy az átlagos fejéshozam 2920 liter volt tehenenként, de a szak­szerű, egyedi takarmányozás hatására jelenleg már a napi 1U.5 liternél tartanak. v. TASKÁR felvélnie PÉLDÁSAN GAZDÁLKODNAK A CSKP XIV. kongresszusa es a CSKP KB tavaly deoemberi plenáris ülése határozatának értelmében a brnói textilgépgyár kísérleti intéz Kiének dolgozói világszínvonalú új típusú szövő­gépek fejlesztésén dolgoznak. Képünkön Jaroslav Valníéek próba- technikus az új típusú Arutex szzövőgépet ellenőrzi. Felvétel: Krocák — CSTK Verőfényes júniusi reggelen indultunk el Csallóköz irányá­ba. A széles betonút mindkét oldalán kukorica-, répa és ga­bonatáblák váltogatták egymást. Az úttól távolabb kis falvak körvonalai bontakoztak ki sze­münk előtt. A betonúiról letér­ve Rohovce (Szarva) felé indul­tunk. Az ezer lakosú csallóközi községben új iskola, új orvosi rendelő található és befejezés előtt áll egy korszerű bevásár­ló központ felépítése is. A falu tehát fejlődik. Ugyanúgy,' mint a Rohovcei Állami Gazdaság, amely fennállásának 10 éve alatt rengeteget változott. Hogy mennyit, ezt legjobban az ille­tékesek, vagyis a vállalat veze­tői és alkalmazottai tudják el­mondani. Bilkovič Viktor, a gazdaság igazgatója már a kezdet kezde­tén itt volt. A vezetőség többi tagja is — annak ellenére, hogy aránylag fiatalok — ér­tékes tapasztalatokkal rendel­keznek. Ottjártunkkor kedélyes beszélgetést folytattunk a gaz­daság vezetőivel, akik szaksze­rű magyarázatokat adtak feltett kérdéseinkre. — Fennállásunk ideje alatt mindig nyereséggel zártuk az évet, mai eredményeink tehát messzemenően magasabbak a tíz évvel ezelőtt elérteknél, — mondotta Bilkovic Viktor, a vállalat igazgatója. — Az el­múlt időkről már nem is beszé­lek szívesen, inkább a mai helyzetünket ismertetném. El­mondhatom, hogy az 1800 hek­táron jól gazdálkodunk, amit az elért eredményeink is bizonyí tanak. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy megkaptuk ,,A Csehszlovák Kommunista Párt 50-éve“ kitüntetést, amelyet a CSKP Központi Bizoltsúga, Csehszlovákia kormánya, illetve a Forradalmi Szakszervezetek Központi Tanácsa adományo­zott. Ennek az elismerő kitün­tetésnek a gépjavító műhely 14- tagú munkacsoportja szintén a tulajdonosa. Slangéi Michal főmérnök és Bulko Stanislav zootechnikus is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Ok a növénytermesztéssel, illet­ve az állattenyésztéssel kapcso­latos tudnivalókat ismertették. — A gazdaságban sokrétű nö­vénytermesztés és állattenyész­tés folyik — mondja a fiatal, de határozott fellépésű főmér­nök. — Tudatában vagyunk vi­szont annak, hogy a magasabb hozamok elérése megköveteli a szakosított termelési formát. Éppen ezért választjuk mi is ezt az utat. A növénytermesztésben a magkukorica és a cukorrépa termesztésére helyezzük a hang­súlyt. A gépesítés, illetve a ke- mizáció jelenlegi színvonala és az adott feltételek mellett e két növény termesztése szá­munkra nagyon kifizetődő. A különböző gyomirtó vegyszerek alkalmazásával szinte teljesen kiküszöböljük a kézi munkát. Ebben az évben már vegyszeres eljárást alkalmaztunk a cukor­répa-földeken, aminek az ered­ménye: megtakarítottuk az egyeléssel járó munkákat és költségeket. — Az állattenyésztésben szin­tén szakosítunk — vette át a szót a zootechnikus. — Itt a sertés- és a szarvasmarha-te­nyésztésre fordítjuk a figyel­met. A sertéstenyésztésben fő­leg a hússertések tenyésztésé­vel foglalkozunk. Az Angliából behozott hetmpshir, valamint nagy fehér angol fajták jól be­váltak és a Malá Paka-i far­munkon rövid idő alatt szép eredményeket értünk el. A tej­termelés terén szintén jól ál­lunk. Az állami gazdaság trnáv- kai farmján egy tehéntől átlag 3850 liter tejet fejünk. Ezt a mennyiséget 1975-re 4000 liter­re szerelnénk növelni. A trn'v- kai farmon idősebb fejők dol­goznak, köztük van Németh Imre és felesége is, akik annak ellenére, hogy már elérték a nyugdíjkorhatárt, még mindig szívesen végzik ezt a munkát. Az istálló környéke tiszta, min­denütt betonút van. Az állat- gondozók és a fejők számára itt is öltözőt és mosdót szerel­tünk fel. Mivel már a sarkunkban van az aratás, körülnéztünk az ál­lami gazdaság gépjavító tele­pén. Itt is mindent a legna­gyobb rendben találtunk. A ki­tüntetett munkacsoport tagjai az utolsó simításokat végezték az aratáshoz szükséges gépe­ken. Még egyszer ellenőrizték a csavarokat, megolajozták a fogaskerekeket, Varga Béla mű­helyvezető irányítása alatt dol­goznak többek között h'erenczi Árpád, Sármány Tibor, Magya- rics Béla, Szitás Károly, Lami Mihály, Hideghéty Anton, Jurá­nyi László gépjavítók. — A 14-tagú munkacsoport többi tagja a nagyteljesítményű gabonaszárító szerelésén dolgo­zik, amire bizony már elég nagy szükség van. Különösen akkor, ha olyan esős nyarunk lesz, mint tavaly volt — magya­rázza a főmérnök. Az új gabo­naszárító óránkénti teljesítmé­nye kb. két vagon gabona lesz. Ez persze attól is függ, hogy milyen a szem nedvességtartal­ma. A Rohovcei Állami Gazdaság dolgozói soha nem tétlenked­nek. Állandóan dolgoznak és terveznek. Nem vonják ki ma­gukat a falu fejlesztéséből sem. Még ebben az évben megkez­dik a faluban a kultúrház épí­tését, amihez szintén hozzájá­rulnak. A falu fejlesztési tervé­ben egy korszerű irodaépület felépítése is szerepel, amiben a helyi nemzeti bizottság és az állami gazdaság egyaránt he­lyet kap. Erre szintén nagy szükség van, mivel a régi épü­letekben egyre kevesebb a hely. Beszélgetésünk során rrég meg­tudtuk, hogy az állami gazda­ság vezetői példásan gondos­kodnak a közel 300 alkalma­zottról. Az üzemi konyhán ét­kezhetnek, saját autóbusszal rendelkeznek és minden farmon kielégítő a szociális berendezé­sek színvonala. Gondoskodnak az alkalmazottak családjáról is. Saját pionírtáboruk van, ahol általában két turnusban nyaral­hatnak a gyerekek. A pionírtá­bor vezetői a helybéli iskola ta­nítói közül kerülnek ki. A ro­hovcei általános iskola tamiléi­nak soraiból jelenleg évente 5—6, az elkövetkező években pedig általában 8—10 tanuló továbbképzését segítik elő a különböző irányzatú tanoncis­kolákon. A gazdaság vezetői ez­zel a módszerrel biztosítják a szakképzett munkaerők után­pótlását. A beszélgetés befejeztével az állami gazdaság igazgatója még megjegyezte: „Mivel műszaki szempontból teljesen felkészül­ve várjuk az aratást, már csak jó időt kívánunk hozzá“. Ugyan­ezt kívánjuľ: mi is. PÁKOZDI GERTRUD

Next

/
Thumbnails
Contents