Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-29 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

JAVORSZARVASQK MOSZKVA UTCÁIN Ez bizony nem mindenna­pi eset. A moszkvaiak több­ször arra ébrednek, hogy há­zuk udvarán egy jávorszar­vas jó étvággyal rágcsálja a fák vagy a bokrok leve­leit. Máskor megtörténik, hogy jávorszarvas lépked nyugodtan az úttesten, nem kis gondot okozva a közle­kedés irányítóinak és a gép­kocsivezetőknek. Olykor az erdei vadak maguk is meg­találják a haza vezető utat, és a moszkvai séta után elé­gedetten térnek vissza az er­dőbe. Persze, néha az embe­rek közbelépésére is szük­ség van, nehogy az állatot valami baj érje. Ilyenkor jön a rendőrautó, és közös erő­vel utasítják ki a városból a problémát okozó vendéget. De mit keresnek Moszkvá­ban a jávorszarvasok? Mi vonzza őket ide, az erdő la­kóinak mindenképpen szo­katlan környezetbe? Moszkva környékén 1917- Ig csaknem teljesen kiirtot­ták a jávorszarvasokat. Ké­sőbb a szovjethatalom be­tiltotta vadászatukat. Jelen­legi állományuk nyolcezer körül mozog. A Moszkva kör­nyéki erdőkben gyakran lát­hatjuk ezeket a gyönyörű állatokat, amelyek az ember barátságát tapasztalva, egy­általán nem félnek. Moszkva határai az utóbbi időben meglehetősen kitá­gultak. Külvárosai az erdő­kig nyúlnak. A jávorszarvas megjelenését a moszkvai ut­cákon az állatok kíváncsisá­gával is magyarázhatjuk. A közelmúltban a következő eset történt: a moszkvai ut­cára bevonuló jávorszarvas semmiképpen sem akart visszamenni az erdőbe. Mi­kor alaposabban megvizsgál­ták, megállapították, hogy tüdőgyulladása van, s csak gyógyulása után volt hajlan­dó visszamenni erdei ottho­nába. TURBINA ATOMERŐMÜVEK SZAMARA A harkovi turbinagyárban [Ukrán SZSZK) elkészült egy újabb 500 ezer kilowatt teljesítményű páraturbina az atomerőmű számára. Több ilyen aggregátort már el­küldték » megrendelőknek. A kilencedik ötéves terv végére az ilyen típusú tur­binagyártás jelentősen meg­növekedik. A közeljövőben megkezdik az 1 millió kilo­watt teljesítményű páratur­binák gyártását. A képen: A harkovi turbinagyárban készült 500 ezer kilowatt teljesítményű páraturbina Nyugat-Szibériában épül a 700 kilométer hosszú Tyumeny—Szúr gut vasútvo­nal, amely összeköti a gaz­dag olaj- és gázlelőhelye­ket. Az első 222 kilométe­res szakaszon, amely a transzszibériai vasútvonalon fekvő Tyumenyt a régi szi­bériai várossal — Tobolszk- kal köti össze, már megin­dult a forgalom. A kilencedik ötéves terv (1971—19751 e legnagyobb építkezése rendkívül nehéz körülmények között folyik. Az építők útjában számta­lan mocsár, kisebb-nagvobb vízduzzasztó áll. Az ötéves terv végén a Tyumeny—Szurgut vasútvo­nalon meg kell indulnia a szabályos vonatközlekedés- nek. A képen: Jávorszarvas egy moszkvai ház udvarán. 9RIÁSK0MP Jelenleg a Tatár-szoros­ban (szovjet Távol-Kelet) próbálják ki a „Szahalin-l" óriáskompot, amely Vanyino és Holmszk között fogja biztosítani az összekötte­tést. A „Szahalin-l“ kompot a kaliny inqrádi hajógyár­ban építették kizárólag a Vanyino és Holmszk közötti átkelésre. A kompot a leg­korszerűbb műszaki beren­dezésekkel szerelték fel, fi­gyelembe véve a sajátságos időjárási viszonyokat is. így a kompot jégtörő hajó formájára építették. Ezért nem jelent számára aka­dályt még a legnagyobb jégtorlasz sem, amely eset­leg a szorosban képződhet. A jégtörő komp — a szov­jet hajóépítők újdonsága — 127 méter hosszú és 21 mé­ter széles. Egyszerre több vasúti teherkocsit és több száz tonna különféle terhet képes szállítani. A közön­séges fehérhajók a Vanyino— Holmszk közötti távolságot 15—16 óra alatt teszik meg. Ezzel szemben a „Szaha- lin-I“nek a 260 kilométeres vízi út 9—10 óráig tart. A közeljövőben Vanyino és Holmszk között még négy „Szahalin-I“ típusú kompjáratot indítanak. A képen: A „Szahalin—I“ jégtörő komp a vagonok át­szállítására szolgáló fedél­zettel TISZTA VIZ A SZENNYVÍZCSATORNÁKBÓL JMRftKÍÜÍ ÉS A TAJMN KERESZTÜL A képen: Szergej Burzajkin, a tapasztalt vasútépítő már fél évszázada rakja a síneket. Mojinkunrti — Kazahsztán egyik legnagyobb területe, ahol karakul juh tenyészté­sével foglalkoznak. Évente mintegy 150 ezer prémet juttatnak el innen a nemzet­közi vásárokra. S b'.r a csabánok távol élnek a szovhozok központ­jától, mégsem érzik magu­kat elszakítva a hatalmas ország életétől. A legelőkre mozgó üzletek, autóklubok, cipőt, ruhát javító műhelyek, divatszalonok, vegyi tisztí­tók érkeznek. A csabánok megnézhetik a legújabb fil­meket, olvashatják a friss újságokat, a mozgó könyv­tárakban könyveket kölcsö­nözhetnek, megvehetik vagy megrendelhetik a legújabb divat szerint készült kosz­tümöket vagy ruhákat. Nagy gondot fordítanak a juhtenyésztők egészségére is: 6 kórház és 20 szülészeti ál­lomás működik itt. A csabánokhoz ellátogat­nak a területi és a főváro­si színházak művészei is. A juhtenyésztők leggyakoribb vendége uz„Akszunkar“ (Fe­hér Csúcs] tfirületi népi dal és táncegyüttes. Ez a nép művészeti együttes évente 120—130 hangversenyt ad a csabánoknak. A képen: Az „Anszunkar“ népi dal- és táncegyüttes hang­versenyt ad az „Ajdarlinszkij“ kazahsztáni szovhoz csabán- juinak. Ukrajnában mintegy 80 ezer köbméter szennyvíz megy át naponta a szevero- úonyecki vegyi kombinát tisztító berendezésein. Ide vezetik az ipari szennyvizet, s itt tisztítják a 100 ezer la­kost számláló Szeverodo- nyeck városi szennyvizét is. A jól kidolgozott techno­lógia, a könnyen hozzáfér­hető olcsó reagensek, a mű­szaki megoldás egyszerűsé­ge és a megbízható beren­dezések biztosítják a tisztí­tási folyamat hatékonyságát és sikerét. Az ipari és a lakónegye dekből ide kerülő szenny­víz a tisztítás folyamán több fázison megy keresztül: elő­ször eltávolítják belőle a szí lárd anyagokat, majd bioló­giai tisztításnak vetik alá. A víz és az aktív anyag ke­verékéből aztán a szedimen- tációs. medencében leülepe­dik az anyag a folyadékból. A bonyolult folyamat — egy tóban ér véget. Ezután már teljes biztonsággal lehet ál­lítani, hogy a víz tiszta. A tóban ugyanis halat tenyész­tenek. A víz innen kerül új­ra ipari felhasználásra. A szeverodonyecki vegyi kombinát tisztító berendezé­se Ukrajnában jelenleg a leg­nagyobb és legkorszerűbb. Ennek a mintájára már több hasonló komplexumot létesí­tettek az Ukrán SZSZK-ban. A Szovjetunióban nagy fi­gyelmet szentelnek a termé­szetvédelemnek és a termé­szeti források ésszerű ki­használásának. Jelenleg olyan rendeletek kidolgozá­sán fáradoznak, amelyek tel­jes mértékben megakadá­lyoznák a szennyvizek leve­zetését a folyókba vagy egyéb víztárolókba. A képen: A szeverodonyecki vegyi kombinát víztisztí­tó folyamatának egyik fázisa: mikroorganizmusok se­gítségével tisztítják a szennyvizet. 1.973. VII. 29. 20

Next

/
Thumbnails
Contents