Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-29 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

A lakosság életszínvonalának növelése és a közel­látás biztosítása a népgazdaság fejlesztésének leg­főbb feladatai közé tartozik. Erre irányul a CSKP XIV. kongresszusának azon határozata is, amely a mezőgazdasági termelés fejlesztését irányozza elő. A korlátozott terjedelmű és egyre csökkenő ter­mőtalaj, a lakosság természetes szaporodása, az élet- színvonal és a személyi fogyasztás növekedése szük­ségessé teszi a mezőgazdasági termelés intenzitásá­nak fokozását, melynek elválaszthatatlan feltétele a fejlett ipar aktív segítsége. Ebben fontos szerepet játszik a vegyipar, a<mely a növénytermesztés intenzi- fikálásának legfontosabb tényezőit, a műtrágyákat és a növényvédelmi vegyszereket szállítja. Ezeken kí­vül a vegyipar látja el a mezőgazdaságot fűtő- és hajtóanyagokkal, gumiabroncsokkal, csomagoló anya­gokkal, takarmánykiegészítőkkel, tartósító anyagok­kal stb. 1972-ben a csehszlovák népgazdaság 1 millió 375 ezer tonna műtrágyát kapott tiszta tápanyagban, ami 1 ha mezőgazdasági területre számítva 195,9 kg tiszta tápanyagnak felel meg. Ez a színvonal köztár­saságunknak világviszonylatban is előkelő helyet biz­tosít. Ebben az évben a szlovákiai mezőgazdasági üze­ES MEZŰGAZDASAG meket 160 ÜÜO tonna nitrogénnel látjuk el; ebből 30 ezer tonna karbainidban 27 000 tonna kombinált mű­trágyában, a többi pedig egyszerű nitrogéntrágyában kerül forgalomba Az idén forgalomba kerülő foszfor- trágyák mennyisége 130 000 tonna P2O5, a kálium pedig 193 000 tonna K2O mennyiségben áll a mező- gazdasági üzemek rendelkezésére. A vegyipar ezen kívül mintegy 500 millió korona értékben 25 000 ton­na növényvédelmi vegyszert gyárt ebben az évben, melynek kétharmada a hazai szükségletek fedezése- re szolgál. Az ipari trágyákon és a növényvédelmi vegyszere ken kívül Szlovákia vegyipara körülbelül 200 000 ton­na fűtőolajjal látja el a mezőgazdasági üzemeket, fe­dezi hajtóanyag szükségletüket, 23 000 darab személy­autó-gumiabroncsot, 57 000 teherautó- és 46 000 darab személyautó-gumiabroncsot, 57 000 teherautó- és 46 ezer darab traktor-gumiabroncsot szállít, 2760 tonna polietilént biztosít a mezőgazdasági üzemek számára, ellátva azokat mindenféle szükséges vegyi anyaggal, nátronlúggal, só- és kénsavval, szódával, szintetikus kaucsukkal stb. A CSKP XIV. kongresszusának határozata szerint a vegyipari termelés a behozatallal együtt 1975-re 1 ha mezőgazdasági földterületre átlagosan 223 kg tiszta tényanyagot biztosít. Az előrejelzések szerint 1980-ban 1 ha mezőgazdasági területre eső tiszta tápanyag mennyisége eléri a 275 kilogrammot. Megfelelő fi­gyelemben részesül a növényvédő vegyi anyagok gyártása is, főleg a f. Dimitrov Vegyi Művek új ter­melési egységeiben. A műtrágyák termelésének mennyiségi növelése mellett a minőségi szerkezet kérdéseinek is nagy szerep jut. Elsősorban az összetett és a koncentráltabb műtrágyák fejlesztése kerül előtérbe. Ezek a prog­resszív trágyák lehetővé teszik a munkatermelékeny­ség további növelését a mezőgazdasági termelésben és a trágyák hatékonysága is fokozódik. A hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott terme­lési feladatok teljesítéséhez korszerűsíteni kell a mű­trágyagyártás jelenlegi termelési-technikai alapját, főleg a foszfortartalmú és az összetett műtrágyák ese­tében. A tervezett rekonstrukció eredményei azonban többnyire csak a hatodik ötéves terv végén és a to­vábbi években mutatkoznak meg. A feltételezések szerint a műtrágyák fokozottabb használata következtében a növénytermesztés bruttó értéke 1971-től 1980-ig mintegy 45 milliárd koronával növekszik, ugyanakkor a trágyaellátás növekedési többlete csupán 10,7 milliárd korona költséget igé­nyel. Ez az összehasonlítás is bizonyítja a műtrágyá­zás magas fokú hatékonyságát. Népünk jólétének és az életszínvonal növekedésének tehát egyik jelentős tényezője a vegyipari dolgozók és a mezőgazdasági termelők sikeres együttműködése. VÁMOS BEL A mérnök,, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának dolgozója 1973. VII. 29. A levegő nitrogénjének lekötésével, az ammóniák, a karbamid, az ammón- salétrom és az NPK műtrágyák gyár­tásával azonban még nem merül ki a vállalat termelési tevékenysége. A fő gyártási programmal párhuzamo­san, az annak során nyert alapanya­gokat felhasználva különböző egyéb vegyipari termékek gyártásá­val is foglalkoznak. Ezek közölt megemlíthetjük az oxigént és a tech­nikai nitrogént, a folyékony és a szi­lárd halmazállapotú széndioxidot, a klórt, a sósavat, a folyékony nátron­lúgot, az acetilént, az *esetsavat, a vinilacetátot és a polivlnilacetátot. Ezek a termékek más vegyipari ága­satok fontos alapanyagai. Ugyanakkor« a mezőgazdasági ter­melés és főleg a növények táplálko­zásával foglalkozó tudományos kuta­tás is számos új ismerettel gyarap­szik és ezeknek megfelelően újabb igényekkel lép fel a műtrágyák gyár­tásával szemben. A növekvő hektár- hozamok sok tápanyagot vonnak el a talajból, és ez nemcsak a három fő tápanyagra, a nitrogénre, a fosz­forra és a káliumra vonatkozik, ha­nem a többi szükséges elemre is, amelyekből eddig csak nagyon ritka esetben mutatkozott hiány. E nyom­elemek hiányát az is fokozza, hogy az acélgyártás technológiájának meg­változtatása következtében megszűnt a Thomas-salak gyártása, amely a foszforon kívül a többi szükséges ele­met is bőven tartalmazta. Főleg a magnézium és a kén pótlásáról van szó az előbbivel kapcsolatban s a gyárban már kifejlesztették a magnéziumos nitrogéntrágyák első típusait. Másik jelentős probléma a táp­anyagok helyes arányának megválasz­tása az NPK műtrágyák esetében. Az NPK műtrágyák használata elsősor­ban erő- és Időmegtakarítást jelent a mezőgazdasági üzemek számára, mert így nemcsak egyszerre juttat­A MŰSZAKI HAIADAS JEGYIBEN hatják a szükséges tápanyagokat a földekre, hanem az NPK műtrágya nagyobb koncentráltsága következté­ben fele annyi műtrágyát kell elszór­niuk, mint az egyes hatóanyagú mű­trágyák használatánál. A talajtípusok és főleg az egyes növények azonban eltérő arányban kívánják ezeket a tápanyagokat, az NPK műtrágyák to­vábbi fejlesztésében tehát elég sok még a tennivaló. A vállalat ezeket a kérdéseket a Nitraj Mezőgazdasági Főiskola agrokémiai tanszékével, va­lamint egyes mezőgazdasági üze­mekkel való szoros együttműködés­ben akarja megoldani. A növények tápanyagellátásában számos újdon­ság mutatkozik, ilyen például a fo­lyékony műtrágyák alkalmazása, amely szintén nagy jövő előtt áll. A vállalat felelős vezetői tisztáljan vannak azzal, hogy fő feladatuk a mezőgazdasági termelés további fel­lendítése, ezért dicséretre méltó do­log, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelés mai igényeit tartják szem előtt, hanem a holnapra is gondol­nak. A holnappal kapcsolatos az épít­kezés negyedik szakaszának jelenlegi befejezése is, ahol rövidesen 1000 tonna ammóniákét fognak gyártani naponta. A karbamid termelése már jövőre évi 300 ezer tonnára növek­szik, melynek egyharmadát a beru­házási devizaköltségek törlesztésére a kapitalista államokba, egyharmadát a Magyar Népköztársaságba, további egyharmadát pedig a hazai szükség­letek fedezésére fogják használni. A karbamid, mint már említettük, rendkívül értékes, sokoldalúan fel­használható anyag. Felhasználásában nemcsak a mezőgazdaság, hanem a vegyipar, a fa-, a textil- és a gyógy­szeripar, sőt még az erdőgazdaság is érdekelt. A mezőgazdaságban nem­csak magasan koncentrált műtrágya­ként (46 % N) érvényesül, hanem fehérjeképző alapanyagként a ké­rődzők takarmányozásiában közvetle­nül Is felhasználható. Az erdészetben a fák növekedési Idejét 30 évről 15 évre csökkenthetné! A Duslo közeledő 15 éves jubileu­ma alkalmából meglátogattuk a vál­lalatot és elbeszélgettünk a felelős vezetőkkel. funkcionáriusokkal. A felmerült kérdésekkel, problémákkal, a termelésben és a társadalmi élet­ben elért sikerekkel érdemes lenne külön-külön is foglalkozni. Említsük meg legalább a Duslo egyik igen ér­dekes gondját, a műszaki karbantar­tást, melynek 1850 dolgozója műsze­részekből, kőművesekből, samottozók- ból, gépészekből, elektrotechnikusok­ból, mázolókból stb. áll. Az üzem 135 mázolója egyebet sem csinál, csak a többnyire szabad ég alatt el­helyezett konstrukciókat, csővezeté­keket festi s mire a végére érnek, elölről kezdhetik. Erre a munkára évente 12 millió koronát költ a vál­lalat. A műszaki hibák felismerésére „defektoszkópiai csoportot" létesítet­tek, melynek dolgozói különböző mű­szerek segítségével idejében jelzik a meghibásodást. Az ilyen folyamatos termelésben ahol valamely berende­zési tárgy meghibásodása az egész termelési folyamatot leállítaná, az előzetes diagnózis rendkívül nagy je­lentőséggel bír. Azonban nem elég csupán előrejelezni a Várható hibá­kat, gondoskodni is kell azok elhárí­tásáról. Mindez évente 200 millió ko­ronába kerül a vállalatnak, de meg­éri, mert a termelés folyamatosságá­nak biztosításával sokszorosan meg­térül. A termelés korszerűsítésével és az üzem távlati fejlesztésével kapcso­latban az a kérdés Is felmerül, hogy az elavult technológiai berendezések helyét a jövőben milyen új termelési irányzatokkal lehetne jól kihasznál­ni. A vállalat műszakilag fejlett gár­dája bizonyára a növényvédő vegy­szerek gyártásában is kiváló eredmé­nyeket érne el és így tovább bővít- hetné a mezőgazdasági termelésnek nyújtott szolgáltatások skáláját. Az üzemlátogatás alkalmával a vál­lalat gyártási részlegeit Is megtekin tettük. Szakember a javából, aki itt kiismeri magát a tartályok, csőveze­tékek, toronydesztillátorok tömkele­gében. Az öt éve működő harmadik szakasz technológiai berendezéseinek végén végtelenített futószalag-rend- szer szállítja az éppen elkészült, még meleg karba in időt, amelyet egy auto­mata gépsor idegen nyelvű felira­tokkal ellátott PVC zsákokba csoma­gol. „L’urée. Harnstoff, Urea“ olvas­hatjuk a vagonokba tartió kövér zsá­kokon. A nyugati államokba irányuló szállítmányt magyarországi követi. A telefonon érkező utasításra, az itt dolgozó lányok „Karbainid“ feliratú zsákokat adagolnak a gépbe. Ha a közvetlen csomagolás szünetel, a ter­mékeket a szomszédos hatalmas han­gárba irányítják, ahol jéghegyekre emlékeztető hatalmas fehér halma­zokban hever a raktározott karbamid. Néhány lépéssel távolabb már a negyedik szakasz csővezetékekkel kö­rülhálózott hatalmas tornyai emel­kednek a magasba. Előttük egy sze­rény kis épületben az egész negye­dik szakasz makettje látható. Olyan ez, mint valamilyen kis játék-vegyi- üzem, rendeltetése azonban sokkal komolyabb, az építők számára a mű­szaki rajzokat helyettesíti. Ezeket a bonyolult berendezéseket ugyanis nagyon nehéz egy síkon megrajzol­va szemléltetően ábrázolni, ezért a tervezők az egész üzemet három di­menziós mértékben is megszerkesz­tették. Már csak napok kérdése, hogy az egész . szakaszon meginduljon a termelés, és tovább növelje a Duslo tizenöt év alatt jól megalapozott hír­nevét. MAKRAI MIKLÓS (Folytatás az 1. oldalról) zes oldata salétromsavat alkot. A sa­létromsav a gyorsan ható műtrágyák alapanyaga, mészköves, vagy dolomi­tos ammónsalétrom készítéséhez, va­lamint az NPK kombinált műtrágyák gyártásánál a foszfátok elbontásához használják. A karbamid gyártása hatalmas energiafelhasználással jár, ami nem is csoda, hiszen szerves anyag szin­téziséről van itt szó. olyan eljárás­ról. amire azelőtt csak a természet volt képes, a növények asszimiláció­ja által, a nap fény- és hőenergiájá­nak felhasználásával. Hogy a Duslo jelentőségét jól megértsük, azt is megemlíthetjük, hogy a levegő nitro génjéből elektromos kisülésekkel já­ró viharos esőzéseknél természetes úton is keletkezik némi ammóniák, ami így a csapadékkal visszakerül a talajba és a növények táplálékául szolgálhat. Egyes talajlakó baktériu mok is képesek a levegő nitrogén jének lekötésére. Mindez azonban tú! kevés ahhoz, hogy a termesztett nö­vények nitrogénszükségletüket opti mái is mértékben fedezhessék. A Dus­lo tehát a nitrogén természetes kör forgásába iktatva döntő mértékben hat a mezőgazdasági termények hek tárhozamainak növelésére.

Next

/
Thumbnails
Contents