Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-26 / 176. szám, csütörtök

A szovjet fiatalok útban Berlin felé

Berlin — Megkezdte működését Berlinben a Berolina Inter- hotelban a nemzetközi fesztivál sajtóközpontja. Az NDK-ban több mint 70 ország 1300 tudósítójának részvételére számítanak a X. VIT-en. A központban kitűnő műszaki feltételek mellett üzemel a „Press- Centrum“, ahol naponta sajtó- tájékoztatókat tartanak. Az információs buletttn hat nyelven jelenik meg.

Moszkva — A 43 nemzet és nemzetiség képviselőiből álló szovjet ifjúsági küldöttség koszorút helyezett el a Lenin- Mauzóleumnál és az Ismeretlen katona sírjánál, majd köt kü- lönvonattal útnak indult Berlinbe. A szovjet fiatalok reményüket fejezték ki, hogy a X. VIT hozzájárul a haladó ifjúsági mozgalom egységének megszilárdításához, a szolida

ritás, béke és - barátság elmélyítéséhez.

Úgyszintén 'Moszkvából utazik‘Berlinbe a vietnami, a laoszi és a monqóliai küldöttség

is. A »nevezett delegációk néhány napig a moszkvai fiatalok vendéglátását élvezték. Szófia — A Dimitrovi KomSZONDÁZÁS

Washington — Az amerikai szenátus egyik katonai albizottsága Edmund S. Muskie demok rata párti szenátor vezetésével vizsgálatot folytat arról, mi volna az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők leg megfelelőbb létszáma. Ugyanebben az ügyben már számos politikai és katonai személyiséget hallgatott meg a képviselőház külügyi bizottsága is, amely két héttel ezelőtt kapcsolódott be a „szondázásba“.

Mind a szenátus, mind pedig a képviselőház határozati ja vaslatot terjesztett elő arról, hogy „jelentősen“ csökkentették az Európában állomásozó (mintegy 313 ezer főre tehetői amerikai katonai erőt.

A két bizottság Javaslatához márts számos demokrata- és republikánus párti szenátor, illetőleg képviselő csatlakozol*, az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint tehát ismét várható, hogy Nixon kormánya éles csatát kényszerül megvívni a „házakkal“. Minden valószínűség szerint rövidesen megjelenik a szenátusban James Schlesinger hadügyminiszter, hogy kifejtse a kormány nézetét. A Nixon-kormány már többször leszögezte, hogy „végzetesnek. illetve károsnak" tartaná a NATO és a nyugati védelmi rendszer szempontjából,

ha „e^vold.i'iíon csökkentenék“

ebem

1973.

Vif. 26

LEONYili űküZSNYEV, az SZKP KB főtitkára Kijevbe utazott Vlagyimir Scserbicki jnak, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának meghívására.

LENGYELORSZÁG után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Egyiptom és az USA is hivatalosan elismerte az Afgán Köztársaságot.

A BOLGÁR államtanács ren- delete értelmében megszüntetik az építési és építőanyagipari, valamint az építészeti és város- rendezési minisztérium különállását. Az építésügyi és építészeti minisztérium elnevezéssel létrehozott minisztérium élére Grigor Sztoiicskovot nevezték ki

IAMES SCHLESINGER amerikai hadügyminiszter az amerikai szenátus egyik albizottságban sürgette, hogy részesítsék katonai segélyben Tordániát. Szerinte lordánia amerikai segélyzése a közel-keleti stabilitás kulcsfontosságú eleme.

NIXON amerikai elnök és a négynapos hivatalos látogatáson az USA ban tartózkodó Mohamed Reza Pahlavi iráni sah tárgyalásai folytatódnak.

GENFI bejelentés szerint az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete í UNCTAD 1 felvette tagjai sorába a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.

Phenjani felhívás

A Koreai Demokratikus Hazafias Egységfront Központi Bizottsága Phenjanban felhívással fordult Dél-Korea lakosságához, politikai pártjaihoz, társadalmi szervezeteihez, valamint a külföldön élő koreaiakhoz és azok szervezeteihez, hogy Észak- és Dél-Korea képviselőinek részvételével hívjanak össze Nagy Nemzetgyűlést.

a'z Európában állomásozó amerikai katonák létszámát. A szenátorok és a képviselők egy része viszont túlságosan drágának és az államháztartás szempontjából hátrányosnak tekinti a csapatok külföldön tartását, s egyébként is úgy véli, hogy „Nyugat-Európát nem fenyegeti katonai támadás".

A szenátus külügyi bizottsága meghallgatta Mike Mans- fieldnek, a demokrata pártfrakció elnökének véleményét, a külföldön állomásozó amerikai csapatokról. Mansfield szenátor állást foglalt amellett, hogy három éven belül csökkentsék felére az Egyesült Ál- !amok külföldön állomásozó és félmillió főre becsült katonai erejét. A legnagyobb arányú csapatcsökkenlésre — véleménye szerint — Európában van szükség. A szenátor adatai szerint az Egyesült Államok jelenleg 313 000 katonát állomá- soztat Nyugat Európában,

45 000-et Thai főidőn, 40 000-et Okinawán, 42 000 et Dél Koreában, 8000-et Tajvanon, 15 000-et a Fülöp-szigeteken, 18 000-et Japánban, ezret pedig Bermudán.

munista Ifjúsági Szövetség 700 tagú küldöttsége képviseli Bulgáriát a X. VIT politikai, kulturális és sportrendezvényein. A VIT-re utazó 15 együttes közül a legismertebb a sumeni úttörő-énekkar, amely már Csehszlovákiában is fellépett.

Bukarest — A román ifjúság 500 küldötte indul útnak Berlinbe. A küldöttségben helyet kaptak fiatal atléták, futballisták, táncegyüttesek és énekesek, valamint az ifjúsági népművészeti együttes zenekara is.

Bonn — Az NSZK VIT-kül- döttségének több tagja különböző témakörű vitákban szólal fel. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tart előadást a fesztiválon Wolfgang Roth, Németország Szociáldemokrata Pártja elnökségének tagja. A leszereléssel kapcsolatban hangzik el Heins Beiner hozzászólása. A nyugatnémet szakszervezetekbe tömörült ifjúság helyzetét Walter Haas, az Ifjúsági Né*met Szak- szervezeti Szövetség titkára ecseteli.

Harakiri Benghaziban?

Benghazi — A líbiai távközlési és tájékoztatásügyi minisztérium illetékesei, valamint légügyi szakértők megkezdték a Boeing 47-es japán utasszállító eltérítőinek kihallgatását. El Hamidi belügyminiszter felkérte az elrabolt gép 118 utasát és 19 főnyi legénységét, hogy a vizsgálat eredményessége érdekében számoljanak be a gép- eltérítés körülményeiről. A líbiai hatóságok bíróság elé kívánják állítani a légikalózokat.

Az Al Liwa lap tudósítója a benghazi repülőtérről azt jelentette, hogy a gépeltérítők egyike a robbantás elkövetésekor harakirit követett el. E hírt más források nem erősítették meg.

John O’Donnall, az amerikai polgári pilóták szervezetének elnöke kijelentette, hogy véleménye szerint a géprablást a biztonsági intézkedések elha- nyogolása tette lehetővé.

ítéljék el Izraelt!

Kommentárunk

D ár a párizsi egyezmények

® alapján elvi szinten rendeződött a vietnami kérdés, ugyanezt nem mondhatnánk el indokínai viszonylatban. Tény, hogy az Egyesült Államok Kambodzsában és Laoszban tovább folytatja hadműveleteit. Felfigyeltető az amerikai hadügyminisztériumnak az a bejelentése, pontosabban beismerése, hogy Kambodzsa és Laosz területén 81 amerikai katonai szakértő tűnt el a legutóbbi időszakban. A 81 katonai szakértőt eleddig a vietnami veszle- ségi listára írták. Most derült ki, hogy ezek az ún. „szakértők“ Kambodzsa és Laosz területén vesztették életüket, illet ve estek fogságba. Felvetődik a kérdés, vajon meddig tart még az Egyesült Államok „kii lönleges háborúja" a khmerek és laók földjén. Erről a különleges háborúról egyébként már évek óta terjedelmes írások jelennek meg a nyugati sajtóban, ám ennek ellenére a Pentagon mély hallgatásba burkolózik. Természetesen nehezen lenne eltitkolható, hogy a B-52-es óriásbombázók, más néven légierődök, nem vesznek részt a kambodzsai népi felszabadltási mozgalom elfojtásában. Viszont a világ közvéleményének aligha van tudomása róla, hogy a „tengerentúli szövetséges" minvel a határozati javaslat támogatja Gunnar Jarring közel-keleti ENSZ-közvetítő 1971. február 8-i memorandumát, amely felkéri Izraelt az 1967. június 5 óta megszállt területek kiürítésére, szinte biztosra vehető, hogy az Egyesült Államok megvétózza az indítványt, és ezzel lehetetlenné teszi a határozathozatalt. Politikai megfigyelők rámutatnak, hogy az izraeli héják és washingtoni szövetségeseik nem kívánják az enyhülést Közel-Keleten.

KUBA ÜNNEPEL

•

Kuba, a latin-amerikai szubkontinens, első szocialista állama. 1906-ban amerika megszállta és két éven át megszállva tartotta az országot, és ettől kezdve nyílt vagy burkolt formában ellenőrizte viharosan alakuló politikai életét. A mezőgazdasági munkások 1925. évi nagy sztrájkja, a kommunisták vezette 1933. évi általános sztrájk és más megmozdulások nemcsak a belső reakció, hanem az amerikai imperializmus ellen is irá nyúltak. S amikor a kubai hazafiak Fidel Castro vezetésével, hősies felszabadító harc után, 1959 januárjában megdöntötték Batista katonai diktatúráját, az Washington veresége és a szocialista átalakuláshoz vezető út kiinduló pontja is volt.

A kubai nép szabadsága kivívása után — az egész világ haladó erőinek támogatásával — meghiúsította az amerikai imperializmus beavatkozási kísérleteit. A népi forradalom győ zelme után Kuba megkezdte a szocialista gazdaság építését. A társadalmi és gazdasági átalakulásokra válaszul az USA meghirdette a gazdasági blokád politikáját és megszakította gazdasági kapcsolatait Kubával. Ez komoly nehézségeket okozott Kuba népgazdaságának. A Szovjetunió és a többi szocialista ország Kuba segítségére sietett, műszaki segítséget nyújtott és nyújt gazdasági fejlesztéséhez.

Az ipari termelés elsősorban a cukor feldolgozására össz pontosul. Jelentős továbbá a textil- és dohányipar.

Ásványkincsei közül a vas, kőolaj, mangán, réz, arany és a kobalt érdemel említést. Nikkelkészletei rendkívül jelentősek A szocialista fejlődés nyomán Kuba immár agrár ipari országgá vált.

Kuba nemzetgazdasági fejlődése szorosan összefügg a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kiszélesítésével a Szovjetunió és a többi szocialista országgal. 1973 elejéig a Szovjetunió műszaki segítségével több mint 100 ipari létesítmény épült Kubában. A Szovjetunióval való gazdasági és műszaki együttműködés hozzájárult az imperialista blokád meg döntéséhez. Ez az együttműködés elősegítette Kuba gazdasági felemelkedését.

Kuba a szocialista országokkal szoros kapcsolatokat tart fenn, köztük Csehszlovákiával is. Hazánk és Kuba gyümölcsöző baráti kapcsolatait Fidel Castro, a múlt évben tett csehszlo vákiai látogatása is bizonyítja.

Kuba államünnepén hazánk népe a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal karöltve fejezi ki szolidaritását Kuba népével. (cky)

Befejeződött a csúcs

Agadir — A marokkói Aga- dirban befejeződött II. Hasszán marokkói király, Huari Bume- dien algériai elnök és Moktar Ould Daddah mauritániai államfő hármas csúcstalálkozója.

A tanácskozásokról kiadott közlemény megállapítja hogy a résztvevők megvitatták a kétoldalú és a regionális kapcsolatokkal, valamint a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdéseket.

II. Hasszán és Huari Bume dien nagy megelégedéssel fogadta Moktar Ould Daddah arról szóló bejelentését, hogy Mauritánia csatlakozik az arab Meghrebhez és hozzájárul annak erősítéséhez.

A csúcstalálkozó résztvevői különös figyelmet szenteltek annak, hogy a Szahara egy része még mindig spanyol uralom alatt áll. Az államfők hangsúlyozták, hogy biztosítani kell az önrendelkezési Jogot „spanyol-szahara“ lakóinak.

A három államfő kijelentette, hogy minden erőfeszítést megtesznek az el nem kötelezett országok algiri csúcsértekezletének sikere érdekében.

A találkozó után Huari Bume- dien és Moktar Ould Daddah hazautazott.

II. Hasszán marokkói király Algéria és Mauritánia államelnökének kíséretében felavatta az Agadirtól mintegy 60 kilométernyire délkeletre épült duzzasztógátat.

A 75 méter magas és 640 méter hosszú duzzasztógát 310 millió köbméter víz tárolását teszi lehetővé. Rendeltetése az edddigi öntözés javítása és egy új, 14 000 hektár kiterjedésű öntözési terület vízzel történő ellátása.

Golda Meir fenyegetőzik

Jeruzsálem — Golda Meir miniszterelnök beszédet mondott a Knesszetben,. az izraeli parlamentben.

Beszédében újabb akciókkal fenyegetőzött a palesztinai gerillák ellen és kijelentette, hogy Izrael véleménye szerint nem lehetséges egy palesztin állam létrehozása. A Palesztina i<tk — mondotta —- Jordániában találhatnának hazára. A miniszterelnök-asszony azt is közölte, hogy több titkos érintkezésvételre került sor a közel-keleti rendezés érdekében, ezek azonban mind ez Ideig nem jártak eredménnyel.

den erejét latba vetve megkísérli az indokínai feszültség fenntartását és Vietnam földjén status quot szeretne kialakítani. Igaz ugyan, hogy Thieu rendszere nem tett tanúbizonyságot feltétlen lojalitásról amerikai szövetségesével szemben.

Titkos

küldetésben

A hírügynökségi jelentések beszámolnak róla, hogy a saigoni bábrezsim bojkottálja a fogolycserét, sőt hadműveleteket kezdeményez a foglyok kicserélésére kijelölt területek térségében. Mindez azt bizonyítja, hogy Washington immár kevésbé befolyásolja a saigoni rezsim nemzetközi politikai koncepciójának alakulását. Ennek ellenére az amerikai közvéleményt valóban érdekli, mi történt azzal a 81 tengerentúli „hazafival“, akik Kambodzsában és Laoszban tűntek el. Nos, a magyarázat alapjában véve egyszerű. Nyilvánvalóan a CIA embereiről van szó, akik megkísérelték, hogy egymás ellen uszítsák a különböző politikai csoportosulásokat és a „divide et impera" elve alapján

próbálják biztosítani Washington befolyását a világnak ebben a térségében. Hogy ez nem sikerül, abbán elsőrendű szerepet játszik a szocialista közösség aktív nemzetközi békepolitikája és természetesen a világ haladó közvéleményének hangja. Köztudomású, hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete, majd a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának békeprogramja kijelölte azt az utat, amely a lenini békés egymás mellett élés politikája szellemében az általános enyhülés és a világbéke további megszilárdításához vezetett.

Párizsban a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a saigoni rezsim küldöttségei között ismét felfüggesz tették a tárgyalásokat. A hivatalos közlemény szerint a két küldöttség vezetője kormányá val konzultál, hogy a legközelebbi időben folytathassa a megbeszéléseket. Ezzel szemben tény, hogy Párizsban mindeddig nem sikerült olyan megfogalmazást találni, amely megfelelő lenne a tárgyaló felek és mindenekelőtt a vietnami nép számára. Az amerikai jóvátételről nem is szólva, hiszen természetszerű, hogy Washington ebben a tekintetben a saigoni rezsim beleegyezését várja, vajon milyen mértékben és milyen szinten járuljon hozzá az elpusztított területek újjáépítéséhez. Történelmi tény, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság, amelynek küldöttsége éppen az elmúlt hetekben tett hivatalos látogatást a Magyar Népköztársaságban, Lengyelországban és a Szovjetunióban, betű szerint betartja a párizsi egyezmény szövegét. Ugyanakkor elvárja, hogy ennek az egyezménynek a szellemében járjon el mind az Egyesült Államok, mind Thieu saigoni rendszere is. Nos, ami a saigoni bábrezsimet illeti, nem adhatunk számot derűlátást keltő hírekről. Thieu rendőrállama tovább folytatja a politikai diszkriminációt. Ezzel egyidejűleg mindent megtesz annak érdekében, hogy területeket raboljon a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front által ellenőrzött országrészekből. Ez a módszer — talán hangsúlyozni sem szükséges —, nem járul hozzá a békés és tárgyalásos rendezéshez Vietnamban. Éppen ezért rendkívül szükséges a világ haladó közvéleménye hangja ahhoz, hogy érvényt lehessen szerezni a párizsi megállapodások szövegének Ibpif

New York — Az ENSZ Biz tonsági Tanácsának el nem kötelezett tagjai, India, Jugoszlávia, Peru, Panama, Indonézia, Szudán, Guinea és Kenya képviselői módosított határozati javaslatot terjesztettek a testület elé a közel-keleti helyzettel kapcsolatban.

Az el nem kötelezetlek javaslata szerint a Biztonsági Tanács mélységesen elitélné, hogy Izrael az ENSZ alapokmányának elveivel ellentétben az 1967-es háború óta arab területeket tart megszállva. Mi-