Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-26 / 176. szám, csütörtök

A szovjet fiatalok útban Berlin felé Berlin — Megkezdte működé­sét Berlinben a Berolina Inter- hotelban a nemzetközi fesztivál sajtóközpontja. Az NDK-ban több mint 70 ország 1300 tu­dósítójának részvételére szá­mítanak a X. VIT-en. A köz­pontban kitűnő műszaki felté­telek mellett üzemel a „Press- Centrum“, ahol naponta sajtó- tájékoztatókat tartanak. Az információs buletttn hat nyel­ven jelenik meg. Moszkva — A 43 nemzet és nemzetiség képviselőiből álló szovjet ifjúsági küldöttség ko­szorút helyezett el a Lenin- Mauzóleumnál és az Ismeretlen katona sírjánál, majd köt kü- lönvonattal útnak indult Ber­linbe. A szovjet fiatalok remé­nyüket fejezték ki, hogy a X. VIT hozzájárul a haladó ifjú­sági mozgalom egységének megszilárdításához, a szolida ritás, béke és - barátság elmé­lyítéséhez. Úgyszintén 'Moszkvából uta­zik‘Berlinbe a vietnami, a lao­szi és a monqóliai küldöttség is. A »nevezett delegációk né­hány napig a moszkvai fiata­lok vendéglátását élvezték. Szófia — A Dimitrovi Kom­SZONDÁZÁS Washington — Az amerikai szenátus egyik katonai albizott­sága Edmund S. Muskie demok rata párti szenátor vezetésé­vel vizsgálatot folytat arról, mi volna az Európában állomásozó amerikai fegyveres erők leg megfelelőbb létszáma. Ugyan­ebben az ügyben már számos politikai és katonai személyi­séget hallgatott meg a képvi­selőház külügyi bizottsága is, amely két héttel ezelőtt kap­csolódott be a „szondázásba“. Mind a szenátus, mind pedig a képviselőház határozati ja vaslatot terjesztett elő arról, hogy „jelentősen“ csökkentet­ték az Európában állomásozó (mintegy 313 ezer főre tehetői amerikai katonai erőt. A két bizottság Javaslatához márts számos demokrata- és republikánus párti szenátor, il­letőleg képviselő csatlakozol*, az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint tehát ismét várható, hogy Nixon kormánya éles csatát kényszerül megvív­ni a „házakkal“. Minden való­színűség szerint rövidesen meg­jelenik a szenátusban James Schlesinger hadügyminiszter, hogy kifejtse a kormány néze­tét. A Nixon-kormány már több­ször leszögezte, hogy „végze­tesnek. illetve károsnak" tar­taná a NATO és a nyugati vé­delmi rendszer szempontjából, ha „e^vold.i'iíon csökkentenék“ ebem 1973. Vif. 26 LEONYili űküZSNYEV, az SZKP KB főtitkára Kijevbe uta­zott Vlagyimir Scserbicki jnak, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának meghívására. LENGYELORSZÁG után a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság, Egyiptom és az USA is hivatalosan elismerte az Afgán Köztársaságot. A BOLGÁR államtanács ren- delete értelmében megszüntetik az építési és építőanyagipari, valamint az építészeti és város- rendezési minisztérium külön­állását. Az építésügyi és építé­szeti minisztérium elnevezéssel létrehozott minisztérium élére Grigor Sztoiicskovot nevezték ki IAMES SCHLESINGER ameri­kai hadügyminiszter az ameri­kai szenátus egyik albizottság­ban sürgette, hogy részesítsék katonai segélyben Tordániát. Szerinte lordánia amerikai se­gélyzése a közel-keleti stabili­tás kulcsfontosságú eleme. NIXON amerikai elnök és a négynapos hivatalos látogatá­son az USA ban tartózkodó Mo­hamed Reza Pahlavi iráni sah tárgyalásai folytatódnak. GENFI bejelentés szerint az ENSZ kereskedelmi és fejlesz­tési értekezlete í UNCTAD 1 fel­vette tagjai sorába a Koreai Népi Demokratikus Köztársasá­got. Phenjani felhívás A Koreai Demokratikus Ha­zafias Egységfront Központi Bizottsága Phenjanban felhí­vással fordult Dél-Korea lakos­ságához, politikai pártjaihoz, társadalmi szervezeteihez, va­lamint a külföldön élő koreai­akhoz és azok szervezeteihez, hogy Észak- és Dél-Korea kép­viselőinek részvételével hívja­nak össze Nagy Nemzetgyű­lést. a'z Európában állomásozó ame­rikai katonák létszámát. A sze­nátorok és a képviselők egy ré­sze viszont túlságosan drágá­nak és az államháztartás szem­pontjából hátrányosnak tekinti a csapatok külföldön tartását, s egyébként is úgy véli, hogy „Nyugat-Európát nem fenyegeti katonai támadás". A szenátus külügyi bizottsá­ga meghallgatta Mike Mans- fieldnek, a demokrata párt­frakció elnökének véleményét, a külföldön állomásozó ameri­kai csapatokról. Mansfield sze­nátor állást foglalt amellett, hogy három éven belül csök­kentsék felére az Egyesült Ál- !amok külföldön állomásozó és félmillió főre becsült katonai erejét. A legnagyobb arányú csapatcsökkenlésre — vélemé­nye szerint — Európában van szükség. A szenátor adatai sze­rint az Egyesült Államok je­lenleg 313 000 katonát állomá- soztat Nyugat Európában, 45 000-et Thai főidőn, 40 000-et Okinawán, 42 000 et Dél Koreá­ban, 8000-et Tajvanon, 15 000-et a Fülöp-szigeteken, 18 000-et Japánban, ezret pedig Bermu­dán. munista Ifjúsági Szövetség 700 tagú küldöttsége képviseli Bulgáriát a X. VIT politikai, kulturális és sportrendezvénye­in. A VIT-re utazó 15 együttes közül a legismertebb a sumeni úttörő-énekkar, amely már Csehszlovákiában is fellépett. Bukarest — A román ifjúság 500 küldötte indul útnak Ber­linbe. A küldöttségben helyet kaptak fiatal atléták, futballis­ták, táncegyüttesek és éneke­sek, valamint az ifjúsági nép­művészeti együttes zenekara is. Bonn — Az NSZK VIT-kül- döttségének több tagja külön­böző témakörű vitákban szólal fel. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről tart előadást a fesztiválon Wolf­gang Roth, Németország Szo­ciáldemokrata Pártja elnöksé­gének tagja. A leszereléssel kapcsolatban hangzik el Heins Beiner hozzászólása. A nyugat­német szakszervezetekbe tömö­rült ifjúság helyzetét Walter Haas, az Ifjúsági Né*met Szak- szervezeti Szövetség titkára ecseteli. Harakiri Benghaziban? Benghazi — A líbiai távköz­lési és tájékoztatásügyi minisz­térium illetékesei, valamint lég­ügyi szakértők megkezdték a Boeing 47-es japán utasszállító eltérítőinek kihallgatását. El Hamidi belügyminiszter felkér­te az elrabolt gép 118 utasát és 19 főnyi legénységét, hogy a vizsgálat eredményessége ér­dekében számoljanak be a gép- eltérítés körülményeiről. A lí­biai hatóságok bíróság elé kí­vánják állítani a légikalózokat. Az Al Liwa lap tudósítója a benghazi repülőtérről azt jelen­tette, hogy a gépeltérítők egyi­ke a robbantás elkövetésekor harakirit követett el. E hírt más források nem erősítették meg. John O’Donnall, az amerikai polgári pilóták szervezetének elnöke kijelentette, hogy véle­ménye szerint a géprablást a biztonsági intézkedések elha- nyogolása tette lehetővé. ítéljék el Izraelt! Kommentárunk D ár a párizsi egyezmények ® alapján elvi szinten ren­deződött a vietnami kérdés, ugyanezt nem mondhatnánk el indokínai viszonylatban. Tény, hogy az Egyesült Államok Kam­bodzsában és Laoszban tovább folytatja hadműveleteit. Felfi­gyeltető az amerikai hadügy­minisztériumnak az a bejelen­tése, pontosabban beismerése, hogy Kambodzsa és Laosz te­rületén 81 amerikai katonai szakértő tűnt el a legutóbbi időszakban. A 81 katonai szak­értőt eleddig a vietnami veszle- ségi listára írták. Most derült ki, hogy ezek az ún. „szakér­tők“ Kambodzsa és Laosz terü­letén vesztették életüket, illet ve estek fogságba. Felvetődik a kérdés, vajon meddig tart még az Egyesült Államok „kii lönleges háborúja" a khmerek és laók földjén. Erről a külön­leges háborúról egyébként már évek óta terjedelmes írások je­lennek meg a nyugati sajtóban, ám ennek ellenére a Pentagon mély hallgatásba burkolózik. Természetesen nehezen lenne eltitkolható, hogy a B-52-es óriásbombázók, más néven légi­erődök, nem vesznek részt a kambodzsai népi felszabadltási mozgalom elfojtásában. Viszont a világ közvéleményének alig­ha van tudomása róla, hogy a „tengerentúli szövetséges" min­vel a határozati javaslat támo­gatja Gunnar Jarring közel-ke­leti ENSZ-közvetítő 1971. feb­ruár 8-i memorandumát, amely felkéri Izraelt az 1967. június 5 óta megszállt területek ki­ürítésére, szinte biztosra vehe­tő, hogy az Egyesült Államok megvétózza az indítványt, és ezzel lehetetlenné teszi a ha­tározathozatalt. Politikai megfi­gyelők rámutatnak, hogy az izraeli héják és washingtoni szövetségeseik nem kívánják az enyhülést Közel-Keleten. KUBA ÜNNEPEL • Kuba, a latin-amerikai szubkontinens, első szocialista állama. 1906-ban amerika megszállta és két éven át megszállva tartot­ta az országot, és ettől kezdve nyílt vagy burkolt formában ellenőrizte viharosan alakuló politikai életét. A mezőgazdasági munkások 1925. évi nagy sztrájkja, a kommunisták vezette 1933. évi általános sztrájk és más megmozdulások nemcsak a belső reakció, hanem az amerikai imperializmus ellen is irá nyúltak. S amikor a kubai hazafiak Fidel Castro vezetésével, hősies felszabadító harc után, 1959 januárjában megdöntötték Batista katonai diktatúráját, az Washington veresége és a szo­cialista átalakuláshoz vezető út kiinduló pontja is volt. A kubai nép szabadsága kivívása után — az egész világ hala­dó erőinek támogatásával — meghiúsította az amerikai im­perializmus beavatkozási kísérleteit. A népi forradalom győ zelme után Kuba megkezdte a szocialista gazdaság építését. A társadalmi és gazdasági átalakulásokra válaszul az USA meghirdette a gazdasági blokád politikáját és megszakította gazdasági kapcsolatait Kubával. Ez komoly nehézségeket oko­zott Kuba népgazdaságának. A Szovjetunió és a többi szoci­alista ország Kuba segítségére sietett, műszaki segítséget nyúj­tott és nyújt gazdasági fejlesztéséhez. Az ipari termelés elsősorban a cukor feldolgozására össz pontosul. Jelentős továbbá a textil- és dohányipar. Ásványkincsei közül a vas, kőolaj, mangán, réz, arany és a kobalt érdemel említést. Nikkelkészletei rendkívül jelentősek A szocialista fejlődés nyomán Kuba immár agrár ipari országgá vált. Kuba nemzetgazdasági fejlődése szorosan összefügg a gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés kiszélesítésével a Szovjetunió és a többi szocialista országgal. 1973 elejéig a Szovjetunió műszaki segítségével több mint 100 ipari létesít­mény épült Kubában. A Szovjetunióval való gazdasági és mű­szaki együttműködés hozzájárult az imperialista blokád meg döntéséhez. Ez az együttműködés elősegítette Kuba gazdasági felemelkedését. Kuba a szocialista országokkal szoros kapcsolatokat tart fenn, köztük Csehszlovákiával is. Hazánk és Kuba gyümölcsöző baráti kapcsolatait Fidel Castro, a múlt évben tett csehszlo vákiai látogatása is bizonyítja. Kuba államünnepén hazánk népe a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal karöltve fejezi ki szolidaritását Kuba népével. (cky) Befejeződött a csúcs Agadir — A marokkói Aga- dirban befejeződött II. Hasszán marokkói király, Huari Bume- dien algériai elnök és Moktar Ould Daddah mauritániai ál­lamfő hármas csúcstalálkozója. A tanácskozásokról kiadott közlemény megállapítja hogy a résztvevők megvitatták a kétoldalú és a regionális kap­csolatokkal, valamint a nemzet­közi helyzettel összefüggő kér­déseket. II. Hasszán és Huari Bume dien nagy megelégedéssel fo­gadta Moktar Ould Daddah arról szóló bejelentését, hogy Mauritánia csatlakozik az arab Meghrebhez és hozzájárul an­nak erősítéséhez. A csúcstalálkozó résztvevői különös figyelmet szenteltek annak, hogy a Szahara egy ré­sze még mindig spanyol ura­lom alatt áll. Az államfők hangsúlyozták, hogy biztosíta­ni kell az önrendelkezési Jogot „spanyol-szahara“ lakóinak. A három államfő kijelentet­te, hogy minden erőfeszítést megtesznek az el nem kötele­zett országok algiri csúcsérte­kezletének sikere érdekében. A találkozó után Huari Bume- dien és Moktar Ould Daddah hazautazott. II. Hasszán marokkói király Algéria és Mauritánia államel­nökének kíséretében felavatta az Agadirtól mintegy 60 kilo­méternyire délkeletre épült duzzasztógátat. A 75 méter magas és 640 mé­ter hosszú duzzasztógát 310 millió köbméter víz tárolását teszi lehetővé. Rendeltetése az edddigi öntözés javítása és egy új, 14 000 hektár kiterjedésű öntözési terület vízzel történő ellátása. Golda Meir fenyegetőzik Jeruzsálem — Golda Meir miniszterelnök beszédet mon­dott a Knesszetben,. az izraeli parlamentben. Beszédében újabb akciókkal fenyegetőzött a palesztinai ge­rillák ellen és kijelentette, hogy Izrael véleménye szerint nem lehetséges egy palesztin állam létrehozása. A Paleszti­na i<tk — mondotta —- Jordá­niában találhatnának hazára. A miniszterelnök-asszony azt is közölte, hogy több titkos érintkezésvételre került sor a közel-keleti rendezés érdeké­ben, ezek azonban mind ez Ideig nem jártak eredménnyel. den erejét latba vetve megkí­sérli az indokínai feszültség fenntartását és Vietnam föld­jén status quot szeretne kiala­kítani. Igaz ugyan, hogy Thieu rendszere nem tett tanúbizony­ságot feltétlen lojalitásról ame­rikai szövetségesével szemben. Titkos küldetésben A hírügynökségi jelentések be­számolnak róla, hogy a saigoni bábrezsim bojkottálja a fogoly­cserét, sőt hadműveleteket kez­deményez a foglyok kicserélé­sére kijelölt területek térségé­ben. Mindez azt bizonyítja, hogy Washington immár kevés­bé befolyásolja a saigoni re­zsim nemzetközi politikai kon­cepciójának alakulását. Ennek ellenére az amerikai közvéle­ményt valóban érdekli, mi tör­tént azzal a 81 tengerentúli „hazafival“, akik Kambodzsá­ban és Laoszban tűntek el. Nos, a magyarázat alapjában véve egyszerű. Nyilvánvalóan a CIA embereiről van szó, akik meg­kísérelték, hogy egymás ellen uszítsák a különböző politikai csoportosulásokat és a „divi­de et impera" elve alapján próbálják biztosítani Washing­ton befolyását a világnak ebben a térségében. Hogy ez nem si­kerül, abbán elsőrendű szerepet játszik a szocialista közösség aktív nemzetközi békepolitiká­ja és természetesen a világ ha­ladó közvéleményének hangja. Köztudomású, hogy a kommu­nista és munkáspártok moszk­vai értekezlete, majd a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának béke­programja kijelölte azt az utat, amely a lenini békés egymás mellett élés politikája szelle­mében az általános enyhülés és a világbéke további megszi­lárdításához vezetett. Párizsban a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a saigoni rezsim küldött­ségei között ismét felfüggesz tették a tárgyalásokat. A hiva­talos közlemény szerint a két küldöttség vezetője kormányá val konzultál, hogy a legköze­lebbi időben folytathassa a megbeszéléseket. Ezzel szemben tény, hogy Párizsban minded­dig nem sikerült olyan meg­fogalmazást találni, amely meg­felelő lenne a tárgyaló felek és mindenekelőtt a vietnami nép számára. Az amerikai jóvá­tételről nem is szólva, hiszen természetszerű, hogy Washing­ton ebben a tekintetben a sai­goni rezsim beleegyezését vár­ja, vajon milyen mértékben és milyen szinten járuljon hozzá az elpusztított területek újjá­építéséhez. Történelmi tény, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság, amelynek küldött­sége éppen az elmúlt hetek­ben tett hivatalos látogatást a Magyar Népköztársaságban, Lengyelországban és a Szov­jetunióban, betű szerint betart­ja a párizsi egyezmény szöve­gét. Ugyanakkor elvárja, hogy ennek az egyezménynek a szellemében járjon el mind az Egyesült Államok, mind Thieu saigoni rendszere is. Nos, ami a saigoni bábrezsimet illeti, nem adhatunk számot derűlá­tást keltő hírekről. Thieu rend­őrállama tovább folytatja a po­litikai diszkriminációt. Ezzel egyidejűleg mindent megtesz annak érdekében, hogy terüle­teket raboljon a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front által ellenőrzött országrészek­ből. Ez a módszer — talán hangsúlyozni sem szükséges —, nem járul hozzá a békés és tárgyalásos rendezéshez Viet­namban. Éppen ezért rendkívül szükséges a világ haladó köz­véleménye hangja ahhoz, hogy érvényt lehessen szerezni a pá­rizsi megállapodások szövegé­nek Ibpif New York — Az ENSZ Biz tonsági Tanácsának el nem kö­telezett tagjai, India, Jugoszlá­via, Peru, Panama, Indonézia, Szudán, Guinea és Kenya kép­viselői módosított határozati javaslatot terjesztettek a testü­let elé a közel-keleti helyzet­tel kapcsolatban. Az el nem kötelezetlek ja­vaslata szerint a Biztonsági Tanács mélységesen elitélné, hogy Izrael az ENSZ alapok­mányának elveivel ellentétben az 1967-es háború óta arab te­rületeket tart megszállva. Mi-

Next

/
Thumbnails
Contents