Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-25 / 175. szám, szerda

GAZDAG VÁLASZTÉK Könyvújdcnságokról röviden A szabadság, a kikapcsolódás napjait éljük, s ezekben a na­pokban több időnk jut az ol­vasásra, műveloué^re, mint az év többi hónapjaiban: Ilyen­kor so kan keresik fel a köny­vesboltokat, s örömmé1 állapít­ják meg, hogv gazdag u válasz­ték. mindenki találhat számá­ra leginkább megfelelő köny­vet. Mi ezúttal néhány most megjelent, érdeklődésre számot tarló könyvújdonságra hívjuk fel az Jeklődők figyelmét. A felsorolást két hazai ma­gyar újdonsággal kezdjük. Ezekben a napokban jelent meg Bábi Tibor Európából Európába című riportkönywe, amelyben sajátos hangvételű, irodalmi igényű írásokat olvashatunk az európai szocialista or­szágok embereiről, városai­ról, tájairól, jellegzetességei­ről és azonos vonásairól. A szerző többek között ezt írja könyvéről: „Bármennyire szere­tem szűkebb hazámat, s bár­mennyire ragaszkodom hozzá, f.oha se koldusnak, se nomád­nak nem éreztem magam e s/.o ci-ilista világ kis és nagy vá­rosaiban, mert az én világom, ahol otthon vagyok, és ahol a forradalom is itthon van, a dol­gozó ember szabadságában, al­kotó képességeinek eredmé­nyeiben. És egy nap otthon lesz a világ minden városában.“ A másik most megjelent ha­zai magyar könyv szintén nem mindennapi újdonság: Gyimesi György Az Ördöngőstől a Hor- tobágyig című könyvében 'iz­galmas vadászélményeit eleve­níti fel. A ’ szerző életének egyik legnagyobb szenvedélye a vadászat. Az eltelt évek során sok szép élményben, felejthe­tetlen kalandban, páratlan lát­ványban volt része, s könyvé­ben ezeket írja le. Ez a könyv remélhetőleg a nálunk évtize­deken át elfelejtett műfaj, a vadászirodalom reneszánszának a nyitánya lesz. Néhány évvel ezelőtt nagy si­kere volt a Miért szép című könyvnek, amelyben a magyar irodalom legszebb verseiről ol­vashattunk mélyen szántó elem­zéseket. Most mintegy máso­dik kötetként, hasonló címmel jelent meg a világirodalom modern verseit elemző, nagy népszerűségre számot tartó ki advány. A kötetben századunk legismertebb költőinek legsike­rültebb alkotásait kiváiS vers- értők, költők és műfordítók ismertetik. E könyv érdekes­sége, hogy minden verset két nyelven közöl és így az olvasó összevetheti a fordítást az ere­detivel. A szép kivitelű 1 önyv minderki számára sok tanul­sággal, mondanivalóval szolgál, mégis elsősorban azoknak ajánljuk, akik úgy érzik, hogy még nem mozognak teljes biz­tonsággal a modern költészet házatáján. A szlqvák irodalmat ezúttal !í'-'ifonz Bednár Üveghegy című regényének magyar fordítása képviseli. Bednárt a magyar ol­vasók közül is sokan szeretik, s ezt többek között az is bizo­nyítja, hogy ez a regény most második kiadásban lát napvilá­got. Két érdekes, a kortárs szov­jet irodalmat bemutató új könyvről is beszámolhatunk. «. Tengeri szél című kötetben ki­lenc író k'V:ic elbeszélését ol­vashatjuk. Ez a gyűjtemény a mai szovjet irodalomról, első­sorban az elmúlt két eszten­dő novellaterméséről ad képet. Kilenc különböző alkotói mód­szerrel érvényesülő, vagy ép­pen kísérletező író, de vala­mennyien korunk emberének gondjait és örömeit tárják elénk, a vidámsággal és szo­morúsággal, költészettel és hét­köznapi vesződséggel teljes vál­tozó élet egy-egy darabjára ve­títve fényt. A másik újdonság Konsztantyin Szimonov Az utol­só nyár című regénye, amely a nagy sikerű Nem születünk ka­tonának, valamint az Élők és holtak folytatása. Ezekkel együtt a második világháború eseményeit felölelő regénytriló­giát alkot. Szimonov új regé nyében a szovjet ellenállás monumentalitását mutatja be, amely már világosan tükrözi a napról napra közeledő végső győzelmet. Több „csemegét“ találnak a könyvespolcokon a klasszikuso­kat kedvelők is. A Világiroda­lom Remekei sorozatban jelent meg Viktor Hugo Kilencvenhá- rom című regénye. Szép külső­ben látott napvilágot Lev Tolsz­toj kisregényeinek és elbeszélé­seinek gyűjteménye Kreutzer szonáta címmel. A magyar iro­dalmat Mikszáth Kálmán A sze- listyei asszonyok és Kaffka Margit Színek és évek című al­kotásának új kiadása képviseli. A sort két olvasmányos, nagy közönségsikerre számító kiad­vánnyal folytatjuk. Immár nyol­cadik kiadásban jelent meg Bókay János Bohémek és pil­langók című könyve, amely le- bilincselően kíséri végig Pucci­ni életútját. Hasonló hangvéte­lű alkotás Elisabeth Szél regé­nye a Greco asszonya is. Ebben a regényben a neves spanyol festő vívódása,, küzdelme és szerelme elevenedik fel. Ezen keresztül ismerkedünk meg az­zal a légkörrel, amelyben Gre­co világhírű festményei szület­tek. A Passuth-kedvelők népes tábora ezúttal kedvenc szerző­jük Aranyködben fáznak az is­tenek című alkotását vásárol­hatják meg. E regény központi figurája Raffaello. A kortárs magyar irodalmat Cseres Tibor novelláskötete az Itt a földön is, valamint Szabó Magda A szemlélők című regé­nye képviseli. Egyre növekszik az önéletraj­zi regények népszerűsége. E műfaj kedvelői most Szántó György Fekete éveim című visz- szaemlékezését vásárolhatják meg. Ez a regény a személyes élményeken túl tükörképet ad a húszas évek Magyarországá­ról, az erdélyi magyar iroda­lom indulásáról, a közép-euró­pai helyzetről, továbbá az ak­kori irodalmi életről, folyóira­tok, irodalmi társaságok meg­alakulásáról. Tizenéves olvasóink figyelmé­be ajánljuk elsősorban Janko- vich Ferenc történelmi művét a Tyukodi pajtást, valamint Georgij Martinov fantasztikus regényét, amely Az időspirál címmel látott napvilágot. Leg­ifjabb olvasóink örömére több szép külsejű, tartalmas gyer­mekkönyv is megjelent az el­múlt napokban. Ezek közül a Szögkirályt említjük meg, amely cigánymeséket tartalmaz.-y-r Laboratóriumban 1. Grossmahn felvétele Mó dosították a polgárjogi kártérítésekre vonatkozó rendelkezéseket A hirdetmény előzményei.. . 1973. július 1-én életbe lé­pett az SZSZK Igazságügyi Mi­nisztériumának 1973. május 23- án kelt 1973/67 sz. hirdetmé­nye, amely módosítja és rész­ben kiegészíti az Igazságügyi Minisztérium 1964/45 sz. hirdet­ményét, amely a polgári tör­vénykönyv egyes rendelkezéseit hajtja végre. A módosítás és a kiagészítés a polgári törvénykönyvünk az egészségben esett kár kártala­nításáról, éspedig az elesett ke­reset kártalanításáról szóló 447. § 2. és a 448. § 2. be­kezdését érinti. Az említett rendelkezéseket ugyanis 1973. június 1-ig az 1964/45 sz. Igazságügyi Minisz­tériumi hirdetmény 18. és 19. §-a egészítette ki végrehajtó rendelkezésekkel. Ezeknek a rendelkezéseknek értelmében az egészségben esett kárt, ha azt a polgári törvénykönyv sze­rint kell elbírálni (tehát nem a munkajogi, vagy gazdaságjo­gi kódex alapján), a betegál­lomány megszűnte utáni elesett keresetet —, ha az az egész­ségben okozott kár következ­ménye volt — csak úgy lehet kártalanítani, hogy a károsult­nál legfeljebb az 1600 koronás baleset előtti fizetésből lehetett kiindulni, bár az átlagkeresete magasabbb volt. Ugyanaz vo­natkozott az elhunyt által eltar­tott családtagok és más tény­legesen eltartott személyek el­esett eltartás kiegészítésére. Az ilyen igényekkel ugyanis az el­hunyt fiktív, havi 1600 korona összegű keresetéből kellett ki­indulni, tekintet nélkül arra, hogy a károsultnak a károsodás előtt magasabb volt az átlagfi­zetése. Az említett löüO koronás fik­tív átlagfizetés lényegében az 1964. évi társadalombiztosítási előírásokból indult ki (mint is­meretes, a III. munkakategóriá­ban az elérhető legmagasabb nyugdíj 1600 korona. Ez az ösz- szeg csak a később ledolgo­zott évekkel emelkedhetett a nyugdíj folyósítása nélkül, de az ár- és bérszínvonal emelke­dése következtében már nem mutatkozott reálisnak). Ennek az előírásnak túlhaladottsága főként akkor vált érezhetővé, amikor 1970. január 1-től az 1969/153 sz. törvény módosítot­ta a munkatörvénykönyvnek az üzemi balesetekből és foglalko­zási betegségekből eredő, egész­ségben bekövetkezett károk kártérítési igényeiről szóló ren­delkezéseit. Mint ismeretes, a munkatörvénykönyv az 1970. január 1. előtti fiktív legmaga­sabb havi keresetek összegét az elesett kereset kártalanítását illetően (a III. munkakategóriá­ban legfeljebb csak havi 1600 korona) úgy módosította, hogy a baleset előtti átlagkereset összegét, amennyiben azt rész­beni vagy teljes rokkantjára­dék és a dolgozó baleset utáni keresete nem fedezné, meg kell téríteni teljes összegben 2500 koronáig, ha az átlagkereset ennél magasabb volt, a 2500 ko­rona havi összeget meghaladó összegnek felét is. A további elesett kereset teljes kártala­nítását (a teljes fizetés erejéig) a munkatörvénykönyv vonatko­zó rendelkezése {195. §) biz­tosítja, amikor az üzemi bale­setet szándékosan okozták, vagy kizárólag a munkaadó vállalat részéről történt mun­kabiztonsági előírások megsér­tése miatt következett be. Mivel arányba kellett hozni az üzemi balesetek rugalmasabb, csaknem teljes összegű kárta­lanítását a polgárjogi kártérí­tések vonatkozó előírásaival (ide tartoznak a közlekedési balesetek), alapos felmérések után született meg a cikkünk­ben ismertetett hirdetmény. Az új hirdetményben foglalt módosítások A károsultnak nyújtott ele­sett keresetmegtérítés összege a károsult keresetével és az esetleg megállapított teljes vagy részleges rokkantjáradék­kal együtt nem haladhatja meg a havi 2500 koronát. A hirdetmény tisztázza, hogy a részleges, illetve teljes rok­kantjáradék összege alatt az esetleges különleges nyugdíj­adó levonása után ténylegesen kifizetett tiszta járadékot kell érteni. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a polgári törvénykönyv 447. §-a 2. be­kezdésének szövege nem válto­zott meg, tehát továbbra is érvényben van ennek az elő­írásnak az a rendelkezése, hogy az egészségben szándéko­san okozott kár esetében a bí­róság a károkozót a teljes el­esett kereset (tehát a havi 2500 korona összegen felül is) meg­térítésére kötelezi, főként ak­kor, ha a kártérítés meg nem ítélése ellenkeznék a szocia­lista együttélés alapelveivel. Az új hirdetmény a polgári törvénykönyv 448. §-ának 2. bekezdésével kapcsolatban az elhunyt családi hozzátartozói­nak igényeit is szabályozza, és kimondja, hogy az elesett el­tartás kiszámításánál az el­hunyt átlagkeresetéből (a kár­okozás előtti átlagkereset) kell kiindulni azzal, hogy nem le­het figyelembe venni a havi 25U0 koronát meghaladó össze­get. Egyébként a szándékos halá­los testi sértés esetében a kár­okozót a polgári törvénykönyv 448. §-ának 2. bekezdése értel­mében a bíróság továbbra is kötelezheti a teljes elesett ke­reset szerinti kártalanításra, fő­ként, ha ennek meg nem ítélé­se ellenkeznék a szocialista együttélés alapalveivel. Az utóbbi rendelkezéssel kapcsolatban meg kell még je­gyezni, hogy az újabb joggya­korlat a Legfelsőbb Bíróság közzétett döntései értelmében is a családi hozzátartozók el­esett eltartását rendszerint a családjogi rendelkezések szel­lemében ítéli meg, és általá­ban azon összegből indul ki, amelyet az eltartó elhunyt ká­rosult az esetleges különélés esetében feleségének, gyerme­keinek vagy más családi hoz­zátartozójának lett volna köte­les fizetni. Nagy fontosságú az új hir­detmény III. cikkelye, amely szerint a károsult — beleértve az elhunyt családi hozzátarto­zóit is —, a hirdetmény ha­tályba lépésétől számított egy éven belül indítványozhatja, hogy elesett keresetét (vagyel­esett tartásigényüket) újrasza­bályozzák, ha azokról a hirdet­mény hatályba lépése előtt a bíróság jogerősen döntött íté­letben vagy bírói egytucség for­májában, vagy ha a kártalaní­tásra vonatkozóan a felek bíró­ságon kívüli egyezséget kötöt­tek. Az utóbbi rendelkezés tehát módot nyújt arra is, hogy a ká­rosultak, akik az 1973. július 1-ig érvényben volt havi 1600 koro­nás legfelsőbb kártalanítási alaphatár miatt nem részesül­hettek teljes kártalanításban, illetve a 2500 koronáig megál­lapított kártalanítási összegben, annak ellenére, hogy keresetük, illetve az elhunyt károsodás előtti átlagkeresete magasabb volt a havi 1600 koronánál, kérhetik, hogy az elesettt kere­setet, illetve eltartás összegét újabb egyezséggel, vagy bírósá­gi döntéssel az új hirdetmény­nek megfelelően szabályozzák, természetesen csak a hirdet­ményben megengedett időpont­tól, tehát 1973. július 1-től. Azok, akik egyáltalában nem érvényesítettek elesett kerese­tet, illetve eltartást, azért, mert az említett 1600 koronás legfel­sőbb kártalanítási határ miatt nem lett volna reményük Igé­nyük kielégítésére, szintén az említett egy éven beliil érvé­nyesíthetik kárigényüket, mint a hirdetmény értelmében érvé­nyesíthető új igényt (a hasonló munkajogi szabályozás alkal­mából a bíróságok ilyen állás­pontot foglaltak el). A polgárjogi kártalanítások zöme a közlekedési balesetek­ből származó igények. Ezek esetében — kivéve, ha a kárt a károsult saját maga okozta a közlekedési és más előírások megszegésével —, az Állami Biztosító az 1964/197 sz. hir­detmény értelmében nyújtott kártalanítást a felelős üzemel­tető vagy gépkocsivezető he­lyett. Az esetek túlnyomó több­ségében a jogalap tisztázott lesz, csupán újraszámításról lesz szó. Az Állami Biztosító saját kezdeményezéséből nem köteles a magasabb kártalaní­tásra és a károsultakon fog múlni, hogy az említett joguk­kal egy éven belül éljenek a felelős személlyel, illetve a biz­tosítóval szemben. Feltételezhe­tő, hogy az esetek többségét az Állami Biztosító egyezséggel lesz hajlandó megoldani. Ajánljuk az érdekelteknek, hogy erre vonatkozó igényei­ket hozzáértő jogásszal (ügy­véddel) vizsgáltassák meg és időben érvényesítsék újraszabá­lyozási igényeiket, mert egy ét eltelte után elévülnének. Dr. FÖLDES JÓZSEF ■ A Dvory nad Žitavou-i Mező- gazdasági Szaktanintézet 1973. szeptember 1-vel felvesz: — 2 mestert gyakorlati oktatásra — felvétel: Mezőgazdasági Tech­nikum+3 éves gyakorlat, — 2 nevelőt (férfit) a szlovák ta­gozatra — feltétel pedagógiai végzettség, vagy több éves pe­dagógiai gyakorlat. Jelentkezni az Iskola igazgatósá­gán írásban vagy személyesen au­gusztus végéig lehet. ÖF-120 ■ A Dvory nad Žitavou-i Mező- gazdasági Szaktanintézet fel­vesz: — 2 éves tanoncvlszonyba olyan tanulókat, akik különböző okok­nál fogva nem fejezték be az az alapiskola 8. és 9. osztá­lyát. Jelentkezni. személyesen vagy írásban a következő címen lehet: Poľnohospodárske odborné učiliš- te. Dvory nad Zitavou, okres No­vé Zámky. ÜF-121 ■ Építkezés miatt eladó kitűnő állapotban levő Fiat 850-es sze­mélyautó. Cím: Varga Zoltán, 934 54 Svodín 8, okr. Nové Zűmky. 0-895 ■ Eladó családi ház nagy kert­tel. Mraviková Mária, 935 61 Hro- noyce 93, (Cajakova) (Lekér), okr. Levice. Ü 900 B Élettársul keresek hozzám illő magányos, özvegyasszonyt, aki szereti a csendes, békés otthont. Korhatár 55 év. Várostól távolabb van szép telkem, csak asszony hiányzik a házamból. Jelige: Vár­lak. Ü 904 ■ 29/165 molett, elvált asszony egy gyermekkel megismerkedne intelligens férfival 35 éves korig. Minden levélre válaszolok^ Jeli­ge: Távoliét. Ú-89S ■ Megemlékezés Kamocsára. Na­gyon szerettél élni és dolgozni értünk. Mit adhattunk köszönetül a Te nagy jóságodért? Sok-sok virágot a sírodra, még mindig visszavárunk. Július 26-án lesz 1 éve, hogy örökre eltávozott kö­zülünk a drága férj, édesapa és nagyapa, K ó s a László. Megőrizzük a Te drága emléke­det, szerető feleséged, gyermeke­id: Etus és Laci, vejed, Gazsi, unokád, Zsuzsika és édesanyád. Akik ismerték és szerették, em­lékezzenek velünk. 0-840 ■ 70 éves magányos, nyugdíjas férfi elmenne társalkodónak, vagy ápolónak is idősebb férfi mellé, ha betegeskedik is. Jelige: Meg­értés. Ű-905 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS H Ezúton Is őszinte köszönetét mondunk mindazoknak, akik jú lius 7-én elkísérték utolsó útjá­ra a füleki temetőbe drága ha­lottunkat. Lipcsei Józsefet, és részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család tagjai. 0-901 KÖSZÖN T Ö v ■ Baka Máriának Udvard közelgő 50. születésnapjára min­den jót, sok-sok boldogságot és friss, jó egészséget kíván: fia, Tibor és felesége, leánya és ve­je és két kis unokája: Marika és Icuka. 0-903 1973. VII. 25. 6 Ámr mmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents