Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-25 / 175. szám, szerda

ludvík svoboda köztársasági elnök NAGYKÖVETEKET FOGADOTT EREDMÉNYES VOLT A SZOVJET-AMERIKAI ŰRHAJÓS TALÁLKOZÖ Ludvík Svoboda hadseregtá­bornok, köztársasági elnök, teg­nap a prágai várban fogadta Mohammed Akbar Kánt, a Pa­kisztáni Iszlámi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbí­zólevelét. A nagykövet ebből az alka­lomból mondott beszédében megelégedéssel nyilatkozott Pa­kisztán és Csehszlovákia siker resen fejlődő gazdasági kap­csolatairól. A köztársasági elnök válasz­beszédében hangsúlyozta, hogy a CSSZSZK a nemzetközi kap­csolatok terén következetesen érvényre juttatja a különböző társadalmi rendszerű államok­kal való békés együttélés el­veit. Ugyanazon a napon fogadta Ludvík Svoboda hadseregtábor­nok, köztársasági elnök Muns- nif Dzsaajart, a Tunéziai Köz­társaság rendkívül és megha­talmazott nagykövetét megbízó- levele átadásával kapcsolatban. Ünnepi kiállítás megnyitása A prágai Vlagyimir lljics Le­nin Múzeumban tegnap ünne­pélyes keretek között nyitották meg „A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja — Lenin pártja“ cí­mű kiállítást, amelyet a moszk­vai központi V. I. Lenin Múze­um készített elő Oroszország Szociáldemokrata Munkáspártja II. kongresszusa 70. évforduló­jának alkalmából. A kiállítás megnyitásán, amely a látogatókkal megismer­teti a bolsevikok dicső lenini pártja megalakulásának törté­nelmi mozzanatait, részt vett dr. Tomáš Trávniček, a CSSZSZK NF Központi Bizottsá­gának alelnöke, dr. Zdenek Zus­ka, Prága főpolgármestere, a Szovjetunió csehszlovákiai nagy- követségének képviselői, a prá­gai Szovjet Tudomány és Kul­túra Házának képviselői, a párt háború előtti tagjai, a Nemzeti Front társadalmi szervezete­inek vezető képviselői. A megnyitó beszédet Pavel Hront, a prágai V. I. Lenin Mú­zeum igazgatója mondta. (CSTK) A Tunéziai Köztársaság nagy­követe nagy megelégedését fe­jezte ki az egyetértés és a jó szándék légköre felett, amely a tunéziai függetlenség kivívá­sa óta kísérte a kölcsönös kap­csolatokat. Kifejezte reményét, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének légköre kiterjed a világ valamennyi országára. A köztársasági elnök megál­lapította, hogy a két ország kapcsolatai pozitívan járulnak hozzá nemzeteink mélyebb megismeréséhez, s javukat szol­gálják. A megbízólevelek átadásánál jelen volt Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere és dr. Ján Pudlák, a köztársa­sági elnök irodájának a veze­tője, (CSTK) 1974 áprilisában országos nőkongresszust tartanak Ülést tartott a Csehszlovák Nőtanács (ČSTK) — Prágában tegnap ülést tartott a Csehszlovák Nő­tanács. Határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy az orszá­gos nőkongresszust 1974 áprili­sára hívja össze, amely egysé­ges szervezetet, Csehszlovák Nő­szövetséget alakít. E célból meg­vitatott és jóváhagyott néhány tartalmi irányzatot a nőszövet­ségre, továbbá az országos és a köztársasági nőkongresszusok politikai és szervezési biztosítá­sára. A kongresszusi előkészület időszaka — amint hangsúlyoz­ta beszédében Gusta Fučíková, a Csehszlovák Nőtanács elnöke — a „tudásunkat és dolgos ke­zünket a CSKP XIV. kongresz- szusa feladatai teljesítésének a szolgálatába állítjuk a szoci­alizmus felvirágoztatásáért, a békés életért“ jelszó jegyében zajlik majd le. A kongresszus előtti kampány részét képezik majd a nőszövet­ségek alapszervezeteinek és vá­rosi szervezeteinek az idei év szeptemberében és októberében sorra kerülő évzáró taggyűlései, majd novemberben és decem­berben járási konferenciái és decemberben a prágai és a bra­tislavai városi konferenciák. ARATÁSI FELHÍVÁS (CSTK) — A változékony idő­járás a kelet-szlovákiai járások túlnyomó többségében lelassí­totta az aratási munkálatok ütemét. A kosinei kerUleti ara­tási bizottság tegnap megállapí­totta, hogy a 181 Ü00 hektárnyi gabonából eddig csak 29 száza­lékot arattak le, s a gabona 27 százalékát csépelték ki. B078 vagon gabonát vásároltak fel, ami az állami feladat 68,7 szá­zaléka. A felvásárlást a trebi­šovi (tőketerebesi), a michalov- cei (nagymihályi) és a rožňa- vai (rozsnyói) járás már befe­jezte. Az eddigi eredmények sze­rint a termés jó. A párt- és az állami szervek, az efsz-ek, az állami gazdaságok és az összes mezőgazdasági dolgozók a leg­nagyobb igyekezetei fejtik ki a gyors betakarítás érdekében. A nyugat-szlovákiai kerületből a közeli napokban 85 kombájn érkezik Kelet-Szlovákiába. Az 500 kombájnon kívül, amelye­ket a járásba az egyezmények alapján indítottak, további 100 kombájn érkezik meg a kelet- szlovákiai kerület déli részéről. Az SZLKP košicei kerületi bi­zottságának elnöksége és a Ko­šicei Knb tanácsa felhívással fordult a lakossághoz, hogy hathatós segítséget nyújtson a mezőgazdasági dolgozóknak. A felhívás alapján a nemzeti bi­zottságok, a társadalmi szerve­zetek, az efsz-ek, a helyi nem­zeti bizottságok funkcionáriusai szombaton és vasárnap brigádo­kat szerveznek az aratási mun­kálatokra. A védnökségi üze­mek a szabad traktorok és a kombájnok bevetésével segít­hetnek. Az SZLKP kerületi bi­zottságának elnöksége és a Košicei Knb tanácsa egyben kö­szönetét mond mindazoknak, akik hozzájárultak az aratás, a cséplés és a gabonafelvásárlás eddigi jó lebonyolításához. Vietnami vendégek Bratislavában Tegnap érkezett Bratislavába a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága népgazda­ságirányítási bizottsága dolgo­zóinak és a VDK kormányának 11 tagú küldöttsége. A küldött­séget Doang Trong Trayen mi­niszterhelyettes vezeti. A vietnami elvtársakat teg­nap fogadta Ján Gráö, az SZLKP KB népgazdasági osztályának vezetője. (CSTK) Moszkva — Houstonból, az amerikai űrrepülési központból visszaérkezett Moszkvába a szovjet szakértők és űrhajósok csoportja. Konsztantyin Busu- jev, a csoport műszaki igazga­tója nyilatkozott a TASZSZ tu­dósítójának: a houstoni talál­kozónak az volt a legfőbb ered­ménye, hogy összehangolták az 1975-re tervezett szovjet—ame­rikai együttes űrrepülés előké­szítésének további munkaproq- ramját. „Sok műszaki felada­tot Illetően megtaláltuk a kompromisszumos megoldást, és ez lehetőséget teremt a to­vábbi sikeres előrelépés számá­ra“ — mondotta. — A Szojuz szovjet, és az Apollo amerikai űrhajó össze­kapcsolása az egyik legelső lépés az űrhajózás biztonságá­val összefüggő problémák megoldása ň ián. Lehetővé kell tenni, hogv az egyik ország űrhajója segítséqet nyújtson a másik orszáq bajba jutott koz- monautáinak. Enélkül még gondolni sem lehet a világűr mélyreható tanulmányozására és meghódítására. — Mindkét fél jelentős ered­ményeket ért már el a koz­mikus objektumok összekap­csolásában, most — egyesítve ezeket az eredményeket — meg akarjuk teremteni az ősz- szekapcsolási rendszer legmeg­bízhatóbb, leqésszerűbb válto­zatát. Konsztantyin Busujev közöl­te, hogy már túljutottak az Brüsszel — Kedden Brüsszel­ben folytatták tanácskozásukat a Közös Piac külügyminiszterei. A napirenden többek között az Egyesült Államokkal kialakí­tandó gazdasági kapcsolatok kérdése állt. A külügyminiszte­rek legutóbbi értekezletükön már megállapodtak azokban az alapelvekben, amelyeket a Kö­zös Piac a küszöbön álló nem­zetközi kereskedelmi tárgyalá­sokon kíván elfogadtatni. Jobert francia külügyminisz­ter beszédében utalt arra, hogy sürgős megoldást kell találni a jelenlegi pénzügyi válságra és ebben a megoldásban mlnde­olyan kérdéseken, mint az át­járó „zsilip" és az összekap­csoló agregát megtervezése, valamint az űrhajókban a meg­felelő légkör megteremtése. De még mindig sok feladat vár megoldásra. Ezek közé tartozik egyebek között a Szojuz és az Apollo két központból — a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból — történő irányí­tása eqyséqes rendszerének meqteremtése. Vlagyimir Satalov űrhajós tábornok, aki ugyancsak visz- szaérkezett Houstonból, közöl­te, hogy a szovjet kozmonau- ták részletesen tanulmányoz­ták az amerikai repülőberende­zést. Segítséget nyújtottak ehhez a Houstonban hallgatott előadások és az amerikai űr­hajósokkal folytatott megbeszé­lések is. — Houstonban az együttes munka idején tisztáztuk magá­nak az űrrepülésnek, az össze­kapcsolásnak a programját, az egyik űrhajóból a másikba va­ló átszállás rendjét. Az űrha­jósok részt vettek a tudomá­nyos program kidolgozásában is: hiszen a két űrhajó össze­kapcsolt állapotban két napon át kering majd — mondotta Satalov, majd hozzáfűzte: — A szovjet és az amerikai személyzet sikeresen halad az angol illetve az orosz nyelv- tanulásában. Erre a célra kíi^ lönleges, a műszaki kifejezé­seket tartalmazó szótárakat ké­szítettek. nekelőtt az Egyesült Államok­nak kell részt vállalnia. A mi­niszter közölte, ragaszkodik a határozottabb megfogalmazás­hoz a Közös Piac állásfogla­lásában. Vita folyt arról is, hogy jár-e kártérítés az Egyesült Államok­nak, azért, mert a Közös Piac három új tagállamában egyes amerikai exportcikkek most már behozatali vám alá esnek. Számos küldöttség ellenzi az ilyen kártérítést, azzal az in­doklással, hogy ugyanakkor más amerikai cikkek most a korábbiaknál kedvezőbb feltéte­lekhez jutottak. Közös piaci tanácskozás AZ OSZDMP II. KONGRESSZUSÁNAK 70. ÉVFORDULÓJA A forradalmárok szervezetének megszületése A z orosz és a nemzetközi munkásmozgalom képvi­selői között Lenin volt az első, aki megértette, és tudomá­nyosan bebizonyította, hogy az imperializmus viszonyai között a munkásosztálynak új típusú pártra van szüksége, amely elv­ben különbözne a II. Interna­cionálé pártjaitól. Lenin elmé­letileg megalapozta és gyakor­latilag megoldotta az ilyen párt kialakítását Oroszországban — mondotta az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának 70. évforduló­ja alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. Az Oroszországi Szociálde­mokrata Munkáspárt II. kong­resszusán, amely 1903. július 30-án Londonban kezdődött, majd 1903. augusztus 23-án Brüsszelben folytatódott, 43 sza­vazati joggal rendelkező kül­dött vett részt, az OSZDMP 20 szervezetének képviseletében. Ideológiailag és politikailag előkészítették a talajt ahhoz, hogy a szociáldemokrata pártok a forradalmi marxista elvek alapján egyesüljenek. A Lenin által vezetett Iszkra újság 1900- tól a szocialista eszméket ol­totta a proletariátusba, arra ne­velte a munkásosztályt, hogy megértse vezető szerepét a de­mokráciáért és a szocializmu­sért folytatott harcban. Minden számában közölt cikkeket, ame­lyek leleplezték az opportunis­tákat és a revizionistákat. A II. kongresszus előtt az Iszkra ki­dolgozta az OSZDMP követke­zetesen forradalmi program­jának a javaslatát és július ele­jén Lenin kidolgozta a párt alapszabályzatának javaslatát, így előkészítették az ideoló­giai, a politikai és a szervezeti feltételeket a szociáldemokrata szervezetek egyesítéséhez, a forradalmárok szervezetének a megalapításához. Az OSZDMP II. kongresszusa a párt programjára és alapsza­bályzatára alapozta az új típu­sú pártot. Ezek jóváhagyását természetesen a leninisták és Martov, valamint az opportu­nisták és a revizionisták éles ideológiai-politikai harca előz­te meg. Lenin azt követelte, hogy a párt programja emelje ki a forradalmi marxizmus gon­dolatait, melyek ellen a revi­zionisták éles támadásokat In­téztek. A kongresszus programjában lefektette a nemzetek önrendel­kezési jogának elismerését, és egyúttal visszautasította azt a követelést, hogy a párt felépí­tésében föderáció érvényesül­jön. A bundisták által hangoz­tatott opportunista, nacionalis­ta követelés a nemzeti kultúrá­hoz való tartozás szerint osz­totta meg a munkásokat, meg­bontotta a proletariátus inter­nacionalista és osztályegységét. Ezzel kapcsolatban említsük meg a szocializmus „megújítói­nak“ törekvését, akik nálunk a válságos időszakban szintén ar­ra törekedtek, hogy a párt fel­építésében a föderáció elve ér­vényesüljön. Lenin az OSZDMP II. kongresszusán leszögezte: Visszautasítjuk a föderációt, visszautasítunk minden lehet­séges akadályt. A marxizmus— leninizmus a nemzetek önren­delkezési joga megvalósításának egyik formájaként ismeri el a föderációt, nem pedig mint a marxista—leninista párt felépí­tésének elvét. Ez az elv a de­mokratikus centralizmus. A munkásosztály a legnagyobb ér­tékeknek a szocialista értéke­ket tekinti. És ezek nemcsak nemzetiek, hanem internaciona­listák is. A nacionalizmus a munkásosztály legádázabb el­lensége. A munkások és a ki­zsákmányoltak felszabadítása nem nemzeti, hanem szociális és internacionalista ügy. Ezért a föderációnak, mint a forra­dalmi munkáspárt szervezési felépítése formájának, nincsen jogosultsága. A II. kongresszuson foglalták először a szociáldemokrata párt programjába a szociális forra­dalom és a proletárdiktatúra kivívásának a gondolatát. A le­nini eszmék által áthatott, a marxizmus gondolatait tartal­mazó program határozottan kü­lönbözött a II. Internacionálé többi szociáldemokrata pártjá­nak programjaitól. A kommu­nista párt kiáltványa után ez volt a munkásosztály első kö­vetkezetesen marxista program­ja. V. I. Lenin rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a párt alapszabályzatának, mivel a párt ideológiai-politikai egy­ségét szervezeti egységével Is meg kell szilárdítani. A cent­ralizmus elveiből kiindulva szükségesnek tartotta az egyle- tesdi megszüntetését, a párt vi­taklubból való átépítését egy egységes, szilárdan felzárkó­zott, a demokratikus centraliz­mus elvein felépített párttá. Martov hívei ellenezték azt a javaslatát, hogy a párttagok a párt programjának elismerésén kívül kötelesek dolgozni a párt valamelyik szervezetében. El­lenjavaslatuk szerint a párttag­nak nem lett volna kötelessé­ge, hogy tagja legyen valame­lyik szervezetnek. Ezzel kap­csolatban említsünk meg egy fi­gyelemreméltó párhuzamot: az „emberarcú szocializmus“ hívei 1968-ban a CSKP új alapsza­bályzatának előkészítésénél azt követelték, ne akadályozzák az olyan emberek belépését a párt­ba, akik egyetértenek a párt programjával és alapszabályza­tával, de nem akarnak dolgoz­ni a párt valamelyik alapszer­vezetében, olyanokat, akik csak rokonszenveznek a mozgalom­mal és a kommunistákra sza­vaznak. Az opportunizmusnak és a revizionizmusnak is meg­vannak a törvényszerűségei, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a leninizmus ellen­ségei 70 évvel ezelőtt az OSZDMP II. kongresszusán és a csehszlovák opportunisták öt év előtt nagyon sok közöset vallottak, céljaikat és taktiká­jukat illetően. Lenin Martovval a párttag­ságról folytatott vitájában ki­emelte, hogy állandóan törődni kell a párttagság Jelentőségé­vel, fejleszteni kell a tagok ak­tivitását és öntudatát. Lenin olyan pártra gondolt, amely a munkásosztály élcsa­pata, politikai szervezetének legmagasabb fokú formája. Az ilyen párt ereje és harci ké­pessége döntő feltételének tar­totta sorainak megbonthatatlan ideológiai és szervezeti egysé­gét. Az OSZDMP II. kongresz- szusán Ilyen új típusú, valóban forradalmi bolsevik pártot ala­pítottak. A bolsevik párt meg­alakulása történelmi jelentősé­gű nemcsak az orosz, hanem az egész nemzetközi munkásmoz­galomban. A munkásosztály először kapott olyan szerveze­tet, amely sikeres harcot tudott folytatni szociális felszabadu­lásáért, a burzsoázia uralmának a megdöntéséért, a proletárdik­tatúra kivívásáért, a szocializ­mus és a kommunizmus építé­séért. A bolsevizmus ezért jogo­san világjelenség lett Szuszlov elvtárs az említett ünnepi gyűlésen rámutatott ar­ra, miben rejlenek a bolseviz- musnak mint új típusú pártnak a sajátosságai. Elsősorban ab­ban, hogy ideológiai elméleti alapja a marxizmus—leniniz­mus, főleg a szocialista forra­dalomra, a proletariátus dikta­túrájára és történelmi szerepére vonatkozó tanítása és az új tí­pusú párt a munkásosztály él­csapata szervezettségének leg­felsőbb formája, politikai veze­tője egészen a kommunista tár­sadalom felépítéséig. A bolse­vik párt a marxizmus—leniniz­mus és a munkásmozgalom, va­lamint az összes dolgozó egye­sítését jelenti, harci képességét, az elmélet és a gyakorlat egy­ségét, az ideológiai-politikai felzárkózottságot, a szervezeti egységet, az egységbontással, a politikai opportunizmussal és az elméleti revizionizmussal szembeni elvhű magatartást. Mi, csehszlovák kommunis­ták, is büszkén a bolsevlzmus- hoz jelentkezünk, mint a poli­tikai gondolkodás irányvonalá­hoz és politikai párthoz, mely­nek alapjait Lenin az OSZDMP II. kongresszusán rakta le. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom szilárd láncszeme, annak a mozgalom­nak, amelynek legtapasztaltabb harci csapata Lenin dicső párt­ja — a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja. IOZEF BÁNI 1973. VII. 25. 2

Next

/
Thumbnails
Contents