Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-22 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KÉPEKBEN! £ heti karikatúránk 1973. július 22. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.12, nyug­szik: 19.42 Közép-Szlovákia: 4.04, nyugszik: 19.34 Kelet-Szlovákia. 3.56, nyugszik: 19.26 órakor. A HOLD kel: 22.03, nyug­szik: 11.49 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK MAGDOLNA nevű kedves olvasóinkat ■ 1893-ban született OS­VALD CHLUBNA zeneszerző, érdemes művész (t 1971) ■ 1903 ban balt meg )0- SEF [AKUB TOUŽ1MSKÝ író, újságíró (szül.: 1848) ■ 1918-ban robbant ki a handlovai bányászsztrájk ■ 1958-ban halt meg MI­HAIL MIHAILOVICS 7.0S- CSENKO szovjet író (szül.: 1895). A következő tartalmából: A csehszlovákiai tzocialista forradalom tanulságai és a jelenkor teil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Vegyipar és mezőgazdaság írta: i Vámos Béla mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának dolgozójo Műszakiak szocialista munkabrigádban Aľakša Milan írása- 100000 zsák pénzérme évente Látogotás a kremnicai Állami Pénzverőben És visszaszáll az élet... Szilvássy József cikke az elmúlt színházi évadról Klastromváros forró nyara Bajambín Rincsen novellája Azonos jogok azonos kötelességeket feltételeznek A képviselők a nők érdekében BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Hálás feladat Jelképesen hatott, hogy az élelmiszeripar államosításának 25. évfordulójáról éppen az aratása munkák döntő szakaszában emlékeztünk meg. Kevés két olyan ágazata van a népgazda­ságnak, amelyet annyi szoros kapcsolat fűz egymáshoz, mint például a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Az összekötő szálak között legerősebb az a közös felelősségérzet, amelyet mindkét ágazat dolgozói egyaránt viselnek lakosságunk élel­miszerellátásában, s amely a két ágazatot minisztériumi szin­ten is egy fedél alá hozta. Az 1948 óta eltelt negyedszázad alatt a mezőgazdasági ter­melésben mélyreható, korszakalkotó változások történtek, me­lyek eredményeit most kezdi kamatoztatni a minőségileg is széles keretekben kibontakozó szocialista nagyüzemi terme­lés. Mezőgazdasági termelésünk ugrásszerűen növekvő színvo­nala az élelmiszeriparral való együttműködésben is új fejezet kezdetét jelenti. Az élelmiszeripar, amely Szlovákia ipari termelésének egy- hatodát képezi, mintegy hatvanezer dolgozót foglalkoztató je­lentős ipari ágazattá fejlődött, évi termelése jóval meghaladja a húszmilliárd koronát. Mindez pártunk messzemenő gondos­kodásának az eredménye, amit a CSKP XIV. kongresszusának határozata is bizonyít. E határozat, a szocializmus alapvető tör­vényével összhangban célul tűzi a lakosság növekvő szükségle­teinek tökéletesebb kielégítését, s ennek értelmében a tudo­mány és a műszaki haladás egyre szélesebb érvényesítését. Ma már a fogyasztott élelmiszerek több mint 60 százalékát iparilag dolgozzák fel. Az élelmiszeripar társadalmi jelentősé­ge állandóan növekszik és bővül. Nemcsak arról van szó, hogy a lakosság által fogyasztott élelmiszerek összetétele megfelel­jen a kor követelményeinek, lehetővé tegye az emberi értelem és alkotóképesség korlátlan fejlesztését, a munkaerő gyors és gazdaságos újratermelését és a produktív életkor meghosszab­bítását. Bár az élet fenntartása szempontjából ezek az élelmi­szerellátás legfőbb feladatai, egyre nagyobb jelentőségűek azonban az olyan gyártási intézkedések, amelyek az élelmi­szerek ipari előkészítése, megfelelő adagolása, csomagolása stb. által a dolgozók, főleg a háziasszonyok kulturális célokra vagy szórakozásra felhasználható szabad idejét növelik. Az élelmiszeripar sokoldalú társadalmi jelentőségéhez te­hát nem férhet semmi kétség. Ebből azonban azt a következ­tetést is levonhatjuk, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari dolgozók előtt az elért eredmények ellenére számos fel­adat vár még megoldásra. A fogyasztott élelmiszerek progresszív öszetétele a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar közös feladata. A két testvérágazat közötti integrációs kapcsolatok fejlesztéséhez számos szerve­zési és főleg pénzügyi, gazdasági jellegű intézkedésre van még szükség, hogy a mezőgazdaság valóban úgy termeljen, ahogy azt a korszerű táplálkozás megköveteli, példánl olyan sertéseket tenyésszen, amelyek a legkedvezőbb hasznosítható húsaránnyal rendelkeznek, növelje a szarvasmarhák állomá­nyát és hasznosságát, gondoskodjon elegendő növényi eredetű takarmányfehérjéről, a gyümölcs- és zöldségtermesztés fej­lesztésével biztosítsa a lakosság vitaminellátását, stb. Az élelmiszeripar azonban a mezőgazdasági termelőktől függetlenül is számos értékes technológiai újítással növelheti a termékek választékát, könnyítheti a háziasszonyok munká­ját. Ehhez a hálás feladathoz a hús-, a baromfi-, a tej-, a kon­zerv- és a fagyasztőiparban, valamint az alkoholmentes üdí­tőitalok gyártásában számos lehetőség kínálkozik, a szocialista élelmiszeriparunk negyedszázados gazdag múltja jó alapot képez hozzá. M. M. KÜLPOLITIKA! KOMMENTÁRUNK Háborgó Ulster A brit hírközlési eszközök immár huzamosabb ideje pró­bálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Eszak-Irországban lé­nyegében rendeződött a helyzet, a konfliktusok valódi kiváltó okát sikerült kiküszöbölni, a kisebb-nagyobb villongások „mindössze“ a szélsőséges elemek „jelentéktelen“ kísérleteinek tulajdonítható. Nos, ezzel szemben tény, hogy Ulster földjén távolról sem sikerült „kikapcsolni“ a casus belli-t, a szociális ellentétek fennmaradtak, nem szólva a polgárjogi mozgalmak jogos követeléseiről, amelyeket sem a legutóbbi választások, sem a londoni ígéretek nem elégítettek ki. Tagadhatatlan, hogy a brit diplomácia számára — nemzet­közi politikai szinten is — egyre komolyabb problémát jelent Eszak-lrország. Ugyanis abban az időszakban, amikor az Egye­sült Nemzetek Szervezetének különböző szintű fórumai hatal­mas erőfeszítéseket tesznek a neokolonialista törekvések meg­fékezésére, nyilvánvalóvá vált, hogy a londoni vezetés nem óhajt lemondani az újgyarmatosítás politikájáról. Mert Eszak- Irországban végeredményben erről van szó. Tehát nem a val­lási ellentétek kiéleződése játszik itt döntő szerepet — aho­gyan ezt több hírmagyarázó szeretné feltüntetni —, hanem éppen az elnyomott katolikus ír kisebbség áldatlan szociális helyzete, az a momentum, hogy a protestáns pártok és szerve­zetek önkényesen óhajtják irányítani az országrész sorsát. Felvetődik természetesen a kérdés, vajon a polgárháború kirobbanásának a veszélyével járó megmozdulások, a véres incidensek, terrorcselekmények vajon meddig szerepelnek még a világsajtó első oldalain. Egyébként a londoni politikai vonalvezetés körvonalait jól érzékelteti Caetano portugál miniszterelnök hivatalos látogatá­sa a „csatornán túl“. Nem véletlen, hogy az angol közvélemény felháborodva vett tudomást a látogatás híréről, komoly meg­mozdulásokkal juttatta kifejezésre: nem kívánja, hogy Heath kabinetje szorosabbra fűzze kapcsolatait Lisszabonnal az új­gyarmatosítás fellegvárával. Aligha leplezhető, hogy London és Lisszabon párbeszédének a hátterében éppen a neokolonia­lista érdekek húzódnak meg. Ugyanakkor tény, hogy a tory- kormány éppen ezt a politikát érvényesíti Ulsterrel szemben is. Mindebből kitűnik, hogy az észak-írországi válság ma már aligha szigetelhető el a nemzetközi politikai élet egyéb esemé­nyeitől. Ezzel egyidejűleg természetesen nem téveszthetjük szem elöl, hogy az elmúlt két esztendőben rendkívül komoly lépések történtek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében, a népek és nemzetek békés egymás mellett élése ügyében. Ta­gadhatatlan, hogy ezt a folyamatot, közvetve és közvetlenül is, zavarják az ulsteri események. Illetve még inkább zavarja a tory-kabinet külpolitikai koncepciójának néhány motívuma, mint például a „Szueztől keletre“ stb. elméletek gyakorlati ér­vényesülése. Caetano látogatását tehát természetszerűleg so­rolhatjuk Heath kormányának immár „hagyományos“ megnyil­vánulásai közé. Feltételezhetjük, hogy a megbeszélések napirendjén előkelő helyen szerepelt a két ország szóban forgó politikai alapállásának perspektivikus, egyeztetése. Viszont amennyiben London továbbra is kitart újgyarmatosító törek­vései mellett, aligha számolhatunk az észak-írországi problé­mák gyors és igazságos rendezésére. (bpi J Felhő Belfast fölött (RUDÉ PRÁVO) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára az élelmiszeripar államo­sítása 25. évfordulójának alkalmából hétfőn fogadta az ágazat dolgozóinak, küldöttségét, amelyet dr. Bohuslav Večera szö­vetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetett. ÍA ČSTK felvétele) A VDK párt. és kormányküldöttsége — Pham Van Dong veze'■* lésével — hétfőn Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Fock fenő, a minisztertanács elnöke, Fehér Lajos és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és más ma- -gyár vezetők fogadták. (A ČSTK — MTI felvétele) Dr. Karol Savéi, a CSSZBSZ szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára hétfőn átadta „A csehszlovák—szovjet barátság fejlesztésében szerzett érdemekért" megtisztelő érmet F. V. Obuhov vezérőrnagynak, a Szovjetunió belügyminisztériuma tűzoltási főcsoportfőnökének, a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség alelnökének. (ČSTK felvétele) 1973. VII. 22. ül

Next

/
Thumbnails
Contents