Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-22 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
A HET KÉPEKBEN! £ heti karikatúránk 1973. július 22. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.12, nyugszik: 19.42 Közép-Szlovákia: 4.04, nyugszik: 19.34 Kelet-Szlovákia. 3.56, nyugszik: 19.26 órakor. A HOLD kel: 22.03, nyugszik: 11.49 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK MAGDOLNA nevű kedves olvasóinkat ■ 1893-ban született OSVALD CHLUBNA zeneszerző, érdemes művész (t 1971) ■ 1903 ban balt meg )0- SEF [AKUB TOUŽ1MSKÝ író, újságíró (szül.: 1848) ■ 1918-ban robbant ki a handlovai bányászsztrájk ■ 1958-ban halt meg MIHAIL MIHAILOVICS 7.0S- CSENKO szovjet író (szül.: 1895). A következő tartalmából: A csehszlovákiai tzocialista forradalom tanulságai és a jelenkor teil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Vegyipar és mezőgazdaság írta: i Vámos Béla mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának dolgozójo Műszakiak szocialista munkabrigádban Aľakša Milan írása- 100000 zsák pénzérme évente Látogotás a kremnicai Állami Pénzverőben És visszaszáll az élet... Szilvássy József cikke az elmúlt színházi évadról Klastromváros forró nyara Bajambín Rincsen novellája Azonos jogok azonos kötelességeket feltételeznek A képviselők a nők érdekében BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Hálás feladat Jelképesen hatott, hogy az élelmiszeripar államosításának 25. évfordulójáról éppen az aratása munkák döntő szakaszában emlékeztünk meg. Kevés két olyan ágazata van a népgazdaságnak, amelyet annyi szoros kapcsolat fűz egymáshoz, mint például a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Az összekötő szálak között legerősebb az a közös felelősségérzet, amelyet mindkét ágazat dolgozói egyaránt viselnek lakosságunk élelmiszerellátásában, s amely a két ágazatot minisztériumi szinten is egy fedél alá hozta. Az 1948 óta eltelt negyedszázad alatt a mezőgazdasági termelésben mélyreható, korszakalkotó változások történtek, melyek eredményeit most kezdi kamatoztatni a minőségileg is széles keretekben kibontakozó szocialista nagyüzemi termelés. Mezőgazdasági termelésünk ugrásszerűen növekvő színvonala az élelmiszeriparral való együttműködésben is új fejezet kezdetét jelenti. Az élelmiszeripar, amely Szlovákia ipari termelésének egy- hatodát képezi, mintegy hatvanezer dolgozót foglalkoztató jelentős ipari ágazattá fejlődött, évi termelése jóval meghaladja a húszmilliárd koronát. Mindez pártunk messzemenő gondoskodásának az eredménye, amit a CSKP XIV. kongresszusának határozata is bizonyít. E határozat, a szocializmus alapvető törvényével összhangban célul tűzi a lakosság növekvő szükségleteinek tökéletesebb kielégítését, s ennek értelmében a tudomány és a műszaki haladás egyre szélesebb érvényesítését. Ma már a fogyasztott élelmiszerek több mint 60 százalékát iparilag dolgozzák fel. Az élelmiszeripar társadalmi jelentősége állandóan növekszik és bővül. Nemcsak arról van szó, hogy a lakosság által fogyasztott élelmiszerek összetétele megfeleljen a kor követelményeinek, lehetővé tegye az emberi értelem és alkotóképesség korlátlan fejlesztését, a munkaerő gyors és gazdaságos újratermelését és a produktív életkor meghosszabbítását. Bár az élet fenntartása szempontjából ezek az élelmiszerellátás legfőbb feladatai, egyre nagyobb jelentőségűek azonban az olyan gyártási intézkedések, amelyek az élelmiszerek ipari előkészítése, megfelelő adagolása, csomagolása stb. által a dolgozók, főleg a háziasszonyok kulturális célokra vagy szórakozásra felhasználható szabad idejét növelik. Az élelmiszeripar sokoldalú társadalmi jelentőségéhez tehát nem férhet semmi kétség. Ebből azonban azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari dolgozók előtt az elért eredmények ellenére számos feladat vár még megoldásra. A fogyasztott élelmiszerek progresszív öszetétele a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös feladata. A két testvérágazat közötti integrációs kapcsolatok fejlesztéséhez számos szervezési és főleg pénzügyi, gazdasági jellegű intézkedésre van még szükség, hogy a mezőgazdaság valóban úgy termeljen, ahogy azt a korszerű táplálkozás megköveteli, példánl olyan sertéseket tenyésszen, amelyek a legkedvezőbb hasznosítható húsaránnyal rendelkeznek, növelje a szarvasmarhák állományát és hasznosságát, gondoskodjon elegendő növényi eredetű takarmányfehérjéről, a gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztésével biztosítsa a lakosság vitaminellátását, stb. Az élelmiszeripar azonban a mezőgazdasági termelőktől függetlenül is számos értékes technológiai újítással növelheti a termékek választékát, könnyítheti a háziasszonyok munkáját. Ehhez a hálás feladathoz a hús-, a baromfi-, a tej-, a konzerv- és a fagyasztőiparban, valamint az alkoholmentes üdítőitalok gyártásában számos lehetőség kínálkozik, a szocialista élelmiszeriparunk negyedszázados gazdag múltja jó alapot képez hozzá. M. M. KÜLPOLITIKA! KOMMENTÁRUNK Háborgó Ulster A brit hírközlési eszközök immár huzamosabb ideje próbálják elhitetni a közvéleménnyel, hogy Eszak-Irországban lényegében rendeződött a helyzet, a konfliktusok valódi kiváltó okát sikerült kiküszöbölni, a kisebb-nagyobb villongások „mindössze“ a szélsőséges elemek „jelentéktelen“ kísérleteinek tulajdonítható. Nos, ezzel szemben tény, hogy Ulster földjén távolról sem sikerült „kikapcsolni“ a casus belli-t, a szociális ellentétek fennmaradtak, nem szólva a polgárjogi mozgalmak jogos követeléseiről, amelyeket sem a legutóbbi választások, sem a londoni ígéretek nem elégítettek ki. Tagadhatatlan, hogy a brit diplomácia számára — nemzetközi politikai szinten is — egyre komolyabb problémát jelent Eszak-lrország. Ugyanis abban az időszakban, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének különböző szintű fórumai hatalmas erőfeszítéseket tesznek a neokolonialista törekvések megfékezésére, nyilvánvalóvá vált, hogy a londoni vezetés nem óhajt lemondani az újgyarmatosítás politikájáról. Mert Eszak- Irországban végeredményben erről van szó. Tehát nem a vallási ellentétek kiéleződése játszik itt döntő szerepet — ahogyan ezt több hírmagyarázó szeretné feltüntetni —, hanem éppen az elnyomott katolikus ír kisebbség áldatlan szociális helyzete, az a momentum, hogy a protestáns pártok és szervezetek önkényesen óhajtják irányítani az országrész sorsát. Felvetődik természetesen a kérdés, vajon a polgárháború kirobbanásának a veszélyével járó megmozdulások, a véres incidensek, terrorcselekmények vajon meddig szerepelnek még a világsajtó első oldalain. Egyébként a londoni politikai vonalvezetés körvonalait jól érzékelteti Caetano portugál miniszterelnök hivatalos látogatása a „csatornán túl“. Nem véletlen, hogy az angol közvélemény felháborodva vett tudomást a látogatás híréről, komoly megmozdulásokkal juttatta kifejezésre: nem kívánja, hogy Heath kabinetje szorosabbra fűzze kapcsolatait Lisszabonnal az újgyarmatosítás fellegvárával. Aligha leplezhető, hogy London és Lisszabon párbeszédének a hátterében éppen a neokolonialista érdekek húzódnak meg. Ugyanakkor tény, hogy a tory- kormány éppen ezt a politikát érvényesíti Ulsterrel szemben is. Mindebből kitűnik, hogy az észak-írországi válság ma már aligha szigetelhető el a nemzetközi politikai élet egyéb eseményeitől. Ezzel egyidejűleg természetesen nem téveszthetjük szem elöl, hogy az elmúlt két esztendőben rendkívül komoly lépések történtek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében, a népek és nemzetek békés egymás mellett élése ügyében. Tagadhatatlan, hogy ezt a folyamatot, közvetve és közvetlenül is, zavarják az ulsteri események. Illetve még inkább zavarja a tory-kabinet külpolitikai koncepciójának néhány motívuma, mint például a „Szueztől keletre“ stb. elméletek gyakorlati érvényesülése. Caetano látogatását tehát természetszerűleg sorolhatjuk Heath kormányának immár „hagyományos“ megnyilvánulásai közé. Feltételezhetjük, hogy a megbeszélések napirendjén előkelő helyen szerepelt a két ország szóban forgó politikai alapállásának perspektivikus, egyeztetése. Viszont amennyiben London továbbra is kitart újgyarmatosító törekvései mellett, aligha számolhatunk az észak-írországi problémák gyors és igazságos rendezésére. (bpi J Felhő Belfast fölött (RUDÉ PRÁVO) Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára az élelmiszeripar államosítása 25. évfordulójának alkalmából hétfőn fogadta az ágazat dolgozóinak, küldöttségét, amelyet dr. Bohuslav Večera szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetett. ÍA ČSTK felvétele) A VDK párt. és kormányküldöttsége — Pham Van Dong veze'■* lésével — hétfőn Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren Fock fenő, a minisztertanács elnöke, Fehér Lajos és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és más ma- -gyár vezetők fogadták. (A ČSTK — MTI felvétele) Dr. Karol Savéi, a CSSZBSZ szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára hétfőn átadta „A csehszlovák—szovjet barátság fejlesztésében szerzett érdemekért" megtisztelő érmet F. V. Obuhov vezérőrnagynak, a Szovjetunió belügyminisztériuma tűzoltási főcsoportfőnökének, a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség alelnökének. (ČSTK felvétele) 1973. VII. 22. ül
