Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-01 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. VII. 1. „BOLOND” REKORDEV A meteorológusok véleménye világszerte megegyezik abban, hogy az 1972-es esztendő a „bolond“ rekordok éve volt. Ebben az évben számos, évtizedek óta fennálló szárazsági. csapadék-és hőmérsékleti rekord meg dőlt. Szemléletes képet ad erről a Meteorológiai Világ szervezet évi jelentése. Svédországban például még sohasem volt olyan meleg tél, mint ebben az esztendőben, Nagy-Britanniá- ban viszont 1916-óta neon volt ehhez hasonló hideg nyár. Finnországban és a Szovjetunióban a hőmérséklet 4—5 C fokkal túlszárnyalta az eddig nyilvántartott rekordot. A Szovjetuniót ezenkívül szokatlan szárazság is súlytotta. A Don vízá*Iása például 90 év óta 1972-ben volt a legalacsonyabb. A múlt év októberében a Rajna is 25 év óta a legalacsonyabb vízállást mutatta, de ugyanakkor ez az érték egy hónapon belül megtízszereződött, és a vízállás olyan magasságot ért el, amilyet eddig 60 év alatt csak négy ízben mértek. Míg Európában az NDK- beli Brockenben 244 kilométeres óránkénti sebességű szélvihar dúlt, a szakemberek az Atlanti-óceán északi részén tízszer annyi jéghegyet számoltak meg, mint amennyi szokásos. Észak-Amerikában is szélsőséges időjárás uralkodott ebben az évben. Kanadában szokatlanul nagy volt a hideg, az Egyesült Államokban az időjárás igazán bolondos volt. Az év első harmadában Phönixben 96 év óta először egy csepp eső sem esett, míg októberben a csapadék évi átlaga meghaladta az elmúlt 96 év átlagát. Phönixben mérték 96 év óta a legmagasabb hőmérsékletet is: 46,7 C fokot. Ezenkívül az Egyesült Államok keleti részén az Ágnes orkán pusztított 122 halálos áldozatot követelve. Ausztráliát sem kímélte meg a szeszélyes időjárás. Ebben az évben a legmelegebb nyarat és a leghidegebb telet élte át. Júniusban a meteorológustik mínusz 13 C fokot mértek, ami az országban rekordnak számít. Ugyanakkor júniusban a Fülöp szigeteken egyszerre három forgószélvihar söpört végig, ami ebben az évszakban teljesen szokatlan. Ugyanebben az időben Japánban egy hatalmas vihar 86 halálos áldozatot követelt, egy hónappal később p*vdig csaknem 500 ember vesztette életét az özönvíz szerű esőzések következtében. Hongkongban 2 nap alatt 652 mm csapadék hullott, olyan mennyiség, amilyet eddig csak 1883-ban mértek. Indiában tavasszal olyan hőhullám volt, amely Uttar Pradesh és Bihar államokban 750 emberéletet követelt áldozatul. Az 1972 es év Iránban is szokatlan hideget hozott: mínusz 36 C fokot mértek, ami szintén rekordérték. Afganisztánban, ahol három év óta szárazság uralkodott, heves havazások voltak, amit áradások követtek JVOLKSSTIMME } KÉT FO AKNA A CSATORNA ALATT 800 000 FRANCIA m TELFFÜRA Franciaországban a telefontulajdonosoknak külön szervezetük van, amely időről időre tájékoztatja a nagyközönséget. Néhány mondat legutóbbi beszámolójából: „A telefon már ötven éve probléma Franciaországban. A helyzet kataszt- rójális ... a telefonszolgálat elmaradottsága fékezi az egész ország tevékenységét, veszélyezteti biztonságát, rontja az élet minőségét és az életszínvonalat". Néhány adat valóban alátámasztja e panaszokat. A francia lakások 85 százalékában nincs telefon. A szervezel szerint a telefon csődjéből eredő költségek kétszer akkorák, mint a postaügyi minisztérium által a telefonhálózatba beruházott összegek. Franciaországban a telefonhívásoknak csak mintegy 25 százaléka jut célba, szemben a hollandiai 99 százalékkal. A franciaországi telefon- tulajdonosok szervezete egyéb hiányosságokra is felhívja a figyelmet. Például: Kanadában és Svédországban ezer telefonálóra tíz postai alkalmazott jut és a szolgáltatás kitűnő. B’ran- ciaországban ezzel szemben ugyanennyi vonalhoz 23 alkalmazottra van szükség, és a teljesítmény: „világrekord a középszerűségben“. A párizsi telefonigénylők- nek átlag 450 napot, olyankor azonban 3—5 évet is kell várniuk. Ezért a telefonos lakások lényegesen drágábbak is. Becslések szerint, jelenleg mintegy 800 ezer francia vár telefonra és számuk rövidesen elérheti a kétmilliót. Újságcikkekből az is kiderül, hogy sokszor új gyárak építését és felvevőpiacok feltárását is el kell halasztani, vagy azért, mert a posta nem tud telefont biztosítani, vagy azért, mert a fővárossal összekötő vonalak nem megfelelően működnek. A telefon beszerelése 600 frankba kerül. A francia telefonigénylőknek előleget kell letennie — Genfben, Madridban vagy New Yorkban előleg nélkül szerelik be az új telefont. /FRANKFURTER ALLGEMEINE) GLASGOW, AZ ERŐSZAK VAROSA Gyászos hírnévre tett szert a legutóbbi években Skócia fővárosa, Glasgow. A nyolc- százhatvankétezer lakosú városban nyolc év alatt megháromszorozódott a gyilkosságok száma. Hivatalos kimutatások szerint a lakosságnak tizenkét százaléka alkoholistának minősíthető. A rendőrség tizenötezer olyan fiatalt tart számon, akik különböző, egymással vetélkedő, pusztító, romboló és a véres terrortól sem visszariadó gang-ekhez tartoznak. Kriminológusok és szociológusok az erőszak és bűnözés ijesztő terjedését annak tudják be, hogy a város az elmúlt fél évszázad alatt rohamosan növekedett, de nem történtek megfelelő intézkedések a lakosság szociális ellátottsága, kulturális fejlődésének biztosítása és jó közérzetének előmozdítása érdekében. A hatóságok most egy évtizeden belül egymilliárd dollárt kívánnak fordítani a mulasztások pótlására. Szakemberek véleménye szerint azonban a helyzet annyira elmérgesedett, hogy néhány év leforgása előtt alig lehet kedvező változásra számítani. (THE TIME) A londoni börzén hirtelen, úgy?zólván egyik napról a másikra tízszeresére emelkedett a Chanel Tunnel Investments részvények árfolyama. Ez a részvénytársaság csaknem 100 éven keresztül hiába szorgalmazta a brit szigetek és az európai szárazföld közötti csatorna alatt építendő alagút megvalósítását. A közmondásos angol konzervativizmus a „splendid isolation“ mindeddig meggátolta az alagút- terv valóra váltását. Most úgy tűnik, hogy a Párizs és London között létrejött elvi megállapodás meghozza a tervezők számára a nagy üzletet. A terv, amely szerint két párhuzamos fő akna épülne a vasúti közlekedés céljaira, köztük pedig egy kisebb alagút, a számos bonyolult probléma ellenére is műszaki szem pontból megvalósítható. A Folkstone és Sangatte között húzódó 53 km-hoszszú vonalon a villamosvonatok évente 6—9 millió utast, de mindenekelőtt egy-két millió gépkocsit szállíthatnak majd nem egészen 35 perc alatt. Az év végéig a tervekét véglegesen kidolgozzák. Az építkezés az előirányzat szerint kerek 400 millió font sterlingbe kerül, de a használati díjak következtében a költségek mintegy tíz év alatt megtérülnek. Amerikai cégek is nagy érdeklődést tanúsítanak az alagútterv iránt. A nagy hajózási vállalatok azonban, amelyek busás nyereséget zsebelnek be a komphajózásból, mindenképpen kétséget igyekeznek kelteni a terv megvalósításának kérdésében. (NEUES DEUTSCHLAND) Az alagút bejárata MUVESZETKUTATAS A LABORATÓRIUMOKBAN Még nemrégiben is a kép zőművészet világa, a múlt értékeinek kutatása és értékelése a művészettörténészek kizárólagos birodalma volt. Újabban azonban egyre nő ezen a területen is a természettudományok jelentősége. A képek, kerámiák, szobrok eredetiségének megállapításához döntő segítséget nyújt a röntgenátvilágítás, a táblafestményeknél és a fafaragásoknál az évgyűrűk vizsgálata, a színek analízise elektron- gyorsítók révén, vagy az anyag radioaktív sugárzásának mérése. A müncheni állami képtár mellett immár harmincöt esztendő óta működik az úgynevezett Doerner Intézet. Ez a tudományos kutatóintézet 1958 óta több mint háromezer műtárgyat vizsgált felül technikai eszközökkel és közülük ezret hamisítványnak vagy kétesnek minősített. Az egyik legfrappánsabb eset egy festményé, amelyet évtizedek óta minden kétséget kizáróan El Greconak tulajdonítottak. Gyanúsnak tűnt azonban a szent festékanyaga, amely sokkal későbbi technikára vallott. A képet „megkaparták“ és alatta egy XVIII. századból származó olvasó aüostolt találtak. Ebből nyilvánvalóvá vált, hogy az állítólagos El Greco elég kései hamisítvány. (DER SPIEGEL) A francia televízió forgató stábjának kérelmére „he- verésznek“ az úttesten Mazamet francia kisváros lakosai. Szerepük — az „élet és halál szerepe“ — mind ősz sze 10 perces, összefügg a franciaországi utak baleseti statisztikájával. Mazamet városának ugyanis 16 610 lakosa van. Ennyi francia állampolgár vesztette tragikusan életét 1972 ben a franciaországi utakon. JAFPJ MÁGNES AZ AJTÓBAN Az állítólagos El Greco el- A röntgen-átvilágításnál kisö „inegkaparásakor“ ez a bontakoztak a XVIII. százafej bukkan! elő di ülő apostol körvonalai ELET ES HALÁL SZEREPEBEN nest mind a kulcsba, mind pedig a zárba beépítik. A zárat csak akkor lehet kinyitni, ha a „kulcs“ megfelelő mágnesének pólusa megfelelő kombinációval talál kozik. A mágneses zárnak az ed dig ismert biztonsági zárakkal szemben különféle előnyei vannak. A kulcs és a zár kopása sokéves használatnál is rendkívül csekély. Az eddig ismert biztonsági kulcsokat „szakértők“ minden különösebb nehézség nélkül lemásolhatják. A mágneses zárnál ezzel szem- oen a biztonsági tényező sokszorta nagyobb. A mágneses póluskombinációt a kulcs belső szerkezetének ismerete nélkül nem lehet utánozni. Minden kulcssorozatban mintegy 400 ezer kombináció van, tehát ezerszerte több, mint a hagyományos kulcsoknál. Ehhez járul még az is, hogy az egy sorozatba tartozó 400 ezer kulcs látszatra teljesen egyforma. A japánok a mágneses zárakat ajtók, szekrények, bőröndök, valamint gépek és gépjárművek lezárására használják. (NBI). Japánban egyre több újfajta zár kerül forgalomba, ame lyek egy napon valószínűleg teljesen kiszorítják az eddig használatos biztonsági zára kát. Szembeötlő külső tulajdonsága: a kulcsnak nincsen nyelve és nincsenek rajta rovátkák. Egyikre sincs többé szükség, hisz az új zárak apró kis mágnes erejével működnek. A mág Mágneses zár
