Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-17 / 168. szám, kedd
Belpolitikai kommentár MINDENT AZ EMBERÉRT Városi emberek a rossz levegőre, zajra, falusiak a vizek szennyezettségére panaszkodnak. Jogosan, mert a gépjárművek, a vegyi üzemek, cementgyárak, gumit, műanyagot, tisztítószereket készítő üzemek a megengedettnél nagyobb mértékben ártanak életkörnyezetüknek. A levegőbe kerülő vegyi szennyezettség és por nemcsak légzőszervi és más betegségek okozója lehet, hanem jelentős károkat okoz az egészséges életkörnyezettol elválaszthatatlan növényvilágban és a folyóvizekben is. A motorok és gépek zúgása az emberek idegrendszerét „kezdi ki“. Nem egyedi, hanem világjelenségről van szó, éppen ezért az ártalmak csökkentésével és későbbi teljes megszüntetésével a legmagasabb jogkörrel felruházott szervezetek, intézmények foglalkoznak. Fáradozásuk nem sikertelen, mert a múlt év folyamán különféle műszaki és egészségügyi intézkedések alkalmával több, az emberi szervezetre káros anyagokat sikerült kiszűrni a levegőből. Például a Horný Srní-i cementgyárban az 1971-es évhez viszonyítva a por „szökését“, pontosabban szólva a gyártásnál keletkező és a légi térbe jutó por mennyiségét 427 kilogrammról 97-re sikerült csökkenteni. Jó eredményeket értek el a porfogó berendezések felszerelésével a Palma iizem dolgozói is, ugyanis az úgynevezett „Saponát“ készítmények előállításánál keletkező por mennyiségét a múlt évben — 1971-hez viszonyítva 26 kilogrammról 4-re csökkentették. Örvendetes, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a hagyamányo.vtól eltérő tüzelőanyagok alkalmazásával az egy négyzetméterre eső bamuszőródást 51)05) tonnával mérsékelték. Nem amolyan „fehér holló“-esetről van szó, mert a múlt év folyamán számos üzemben szereltek fel füstszűrő, zajtompító és szennyvíz-derítő berendezéseket. Az illetékes minisztériumok és az egészségügyi intézetek összefogása további eredményekhez vezet. A vízügyi szakemberek évekkel ezelőtt nem hiába „verték félre a harangokat“, mutattak rá, hogy az üzemekből a folyóvizekbe vezeteti hulladókanyagok óriási károkat okoznak a halállományban és — mivel a vizet szűrés nélkül öntözésre is használják — a növényvilágban. A figyelmeztetések, konkrét érveket felsorakoztató meggyőződések mellett — ha más választásuk nem maradt — büntettek is. Munkájuk gyümölcse lassan, de biztosan beérik, mert a papírgyárak, vegyi üzemek jelentős összegeket fordítottak és fordítanak a szennyvíz-derítő berendezések megvásárlására és felszerelésére. A bratislavai Slovnaítban például még ennek az ötéves tervnek a keretében megközelítőleg 3U0 millió koronás költséggel víztisztító berendezés építését kezdik meg és az üzem a közel jövőben a jelenleg alkalmazott, közvetlen vízzel való hűtésről áttér a cirkulációs módszerre, mellyel az eddig elhasznált víz mennyiségének 90 százalékát takarítják meg. Szlovákia fővárosában sok szó esik a Dimitrov Vegyiművekről. Terméke1 k messze földön híresek, azonban a város levegőjét erősen szennyezi ez az üzem. A bratislavaiak és a környékbeliek nem kis örömére közölhetjük, hogy a levegőt legnagyobb mértékben szennyező munkahelyek egy részét megszüntetik, más részét pedig kitelepítik a városból. Az SZSZK Építésügyi Minisztériumának szakemberei ha- • tékony intézkedéseket tettek a hatáskörükbe tartozó üzemekben a zaj csökkentésére, a veszélyeztetett munkahelyek felszámolására, a balaseti gócok megszüntetésére, a világítás megjavítására és a dolgozók védelmét célzó mun- kab'ztonsági intézkedéseknek a gyakorlatba való bevezetésére. Az üzemekben B08 gyorsan megvalósítható és különösebb anyagi ráfordítást nem igénylő intézkedések tételére fogadtak el vállalásokat és 819 hosszabb lejáratú és a beruházást illetően igényes intézkedés tervezetét dolgozták ki. A „Mindent az emberért“ jelszó nem szólam, hanem mozgósító erő, amit az is bizonyít, hogy az említeti minisztérium hatáskörébe tartozó üzemek dolgozóinak életkörülményeit, munkafeltételeit állandóan javítják. Ebből a célból az ezredfcrduló g bezárólag konkrét intézkedéseket dolgoznak ki. Hasonló terjedelmű élet- és környezetvédelmi intézkedéseket foganatosítanak a többi, más szakminisztériumok hatáskörébe tartozó üzemekben is. (k. 1.) MINDEN PERC DRÁGA A napokban lehullott csapadék már kellemetlenül érintette a mezőgazdasági üzemek dolgozóit. A gabona érettsége sok helyütt elérte azt a fokot, amikor már nekivághatnak a gépok a munkának. Szlovákia déli körzeteiben számos helyen a hét végére tervezték az aratás kezdetét. Az eső azonban egy két napos pihenőre kényszerítette az embereket és a gépeket. A melegebb vidékeken, vagy ahol kevesebb csapadék hullott, megjelentek a határban a kombájnok. Ez is arról tanúskodik, hogy mező- gazdasági dolgozóink nemcsak formálisan hirdetik a jelen időszak legfontosabb jelszavát — minden erőt a gabonafélék gyors és veszteségmentes betakarítására —, hanem annak értelmében cselekszenek is. Ezzel méltó választ adnak a komárnói (komáromi) járás dolgozóinak az ország valamennyi mezőgazdasági dolgozójához intézett aratási felhívására. AZ 1ŽAI (lzsai) „Béke“ Egységes Földm űvesszövetkezeiben már két héttel ezelőtt munkába állították a gépeket. Volt nyolc hektár őszi árpájuk, amit nagyon megdöntött a szél, elvert az eső. Itt kénytelenek voltak kétmenetes aratást alkalmazni. Nagy volt a „besült“ szemek részaránya s az átlaghozam is csak 30 mázsa lett. Nem a legjobb eredmény. de az emberek nem keseredtek el, hiszen a többi gabona jó hozamokat ígért. Amikor bekopogtattunk a szövetkezet székházának ajtaján, Masár Dušan mérnök éppen azon morfondírozott, szükség lesz-e a takarmányszárító üzemeltetésére, vagy sem? Az idén 700 hektár gabona termését kell begyűjteniük. Búza 466 hektáron termett a gazdaságban. Termeltek őszi és tavaszi árpát, valamint némi rozsot is. — A kooperáció keretében érkező kombájnokkal együtt kilenc betakarító gépünk van — mondotta —, ami annyit jelent, hogy megközelítőleg 78 hektár termését kell egy kombájnnak begyűjtenie. A termény szállítását 14 teherautó és kilenc traktor végzi. Igyekszünk úgy megszervezni a munkát, hogy sehol se legyen fennakadás. Gépeinket, és a kedvező időjárást a lehető legtökéletesebben ki akarjuk használni. Az egyesült szövetkezet maga végzi el a gabona tisztítását. A tisztító részleg nyújtott műszakokban üzemel, hogy ne legyen fennakadás a begyűjtés, illetve a szállítás vonalán. A gazdaság vezetői elmondták, hogy kisebb esőzések esetén sem állítják le a kombájnokat, amíg azok megbirkóznak a laza talajjal. Ebben az esetben a gabonát szárítani is fogják, mégpedig az üzemközi vállalkozásban felépített takarmányszárítóban. — A gabona betakarítása szerintünk nem ütközhet nagyobb nehézségekbe — kapcsolódott be a beszélgetésbe Fazekas József növénytermesztési csoportvezető —, hacsak az időjárás nem fordul túl mostohára. A szalma betakarításának munkálatait azonban nehéz lesz időben elvégezni, hiszen mindössze három szalma- présünk van. Igaz, a Hurbano- vói (Ógyallai) Gép- és Traktorállomás vezetői megígérték, hogy ha Radvaíí nad Dunajom-i (dunaradványi) szövetkezetben végeznek a szalmával, akkor kisegítenek egy, esetleg két géppel, de hát ez még sok mindentől függ. Saját gépeinket mindenesetre nyújtott műszakokban üzemeltetjük, hogy ne érjen nagy meglepetés, ha a kisegítő gépek mégsem érkeznének meg. A későbbiekben azt is megtudtam. hogy az őszi búzák alá rögtön a szalma elhordása után vetőszántást, a gabona- parcellák többi részén viszont tarlóhántást végeznek. A szövetkezet dolgozói megismerkedtek a járási mezőgazdasági igazgatóság által meghirdetett aratási szocialista munkaverseny feltételeivel. Ebben a versenyben szeretnének becsülettel helytállni. A gazdaság vezetői úgy tájékoztató tak, hogy a napi teljesítmények növelése, az elvégzett munka minőségének fokozása érdekében üzemen belüli szocialista munkaversenyt is hirdettek. Ezt négynaponként értékelik ki, s azokat a dolgozókat részesítik célprémiumban akik az adott időszakban a legnagyobb és legjobb teljesítményt mutatják fel. Tapasztalataik szerint az időszakos kiértékelésnek nagyobb az ösztönző hatása, mivel azok a dolgozók is bekapcsolódhatnak a nemes vetélkedőbe, akik az esetleges géphibák miatt rövidebb-hosz- szabb ideig tartó pihenőre kényszerülnek. A belüzemi munkaversenyt az aratásban csoportonként értékelik ki. A beszélgetés befejeztével Nagy Lajos agronómussal és Fazekas József csoportvezető- vei határszemlére indultunk. Öröm volt nézni a telt kalászú, aranysárgán hullámzó gabona^ táblákat. Kísérőim elmondták, hogy jobb eredményekre van kilátás mint az utóbbi években. Számításuk szerint az egyesített szövetkezet viszonylatában mintegy 3—4 mázsával lesznek jobbak az átlaghozamok, mint pl. az elmúlt évben, amikor az izsai és a páti szövetkezet még külön- külön gazdálkodott. Ez lényegében annyit jelent, hogy az idén mintegy 280—290 vagon gabonát termelnek az egyesült szövetkezetben. A Leányvári dűlőben kicsit elidőztünk. Az 52 hektáros parcellán Aurórát termelt a szövetkezet. A dús kalászok nehézkesen bólogattak a langyos légáramban. Az agronómus és a csoportvezető 45—48 mázsás hektárhozamot vár ezen a parcellán. Első éven sikerült Auróra vetőmagot szerezniük, de mint mondják, megérte az utánajárást. Országszerte gazdag termést ígér a határ. A mezőgazdasági dolgozók fáradságot nem ismerve szorgoskodnak a jó termés betakarításán. S hogy Izsán sincs ez másként, arról a fentiek is tanúskodnak. kAdek Gábor A távlati tervek és az egyéni érdek Az 1973. év első hat hónapjának terv jel adat alt sikeresen teljesítették a bratislavai Slovnaft dolgozói. A kiviteli tervet 11 százalékkal túlteljesítették. Felvételünkön a polimerizációs katalizátor adagolása látható. (Felvétel: A. Letková — CSTK) Építéskedvben nincs hiány. Ha nem is túl gyakran, de ezért hallani ilyen megjegyzéseket: Nem kaptam építkezési engedélyt ... Talán jövőre ... Szívesen építkeznénk, ha lehetne ... Nem adnak engedélyt... SZÍVESEN ÉPÍTKEZNÉNEK például Orechová Potôň (Diós- patony községben Csölle Lajos elvtárs, a hnb elnöke hangoztatja is: „Ügy épül a falu, ha házakat építenek a lakosok“. Dióspatonynak 2176 lakosa van. Nem probléma számukra, hogy hova építkezzenak, mert az utcasorok bizony elég foghíjasok. Sok még az utcák sorában a beépítetlen telek. Tavaly 16 lakos adott be kérelmet az építkezési engedély kiadására. Tizenhat család úgy tervezte, hogy az idén megkezdi a házépítést. A tervet azonban csak négy család valósíthatta meg. A többiek nem kaptak engedélyt. Valahogy a dolgok alakulásának rendjéből adódó probléma, hogy éppen ezért egyre gyakrabban foglalkozik a helyi nemzeti bizottság a lakásigénylők problémáival. Érthető, mert ugyebár: ha nem kapnak a lakosok építkezési engedélyt, lakást szeretnének kapni. A hnb 6 lakásigénylőt tart nyilván. Törvényszabta formában, sürgősség és egyéb tényezők figyelembevétele alapján megállapított sorrend keretében. Jószándékban, jóindulatban sincs hiány. Csak éppen lakás nincs, amit kiutalhatna az igénylőknek. Pedig olyan szociális esetet Is nyilvántartanak, mint az egyik asszonyé, aki hat gyermekével él egyszobás házában. BŰVÖS KÖRNEK LÁTSZIK ez a probléma: ha van telek, építkezési engedély kellene, ha nincs engedély, lakás kellene, de ha nincs lakás ...? Egyszerűen nincs, s ezzel bezárul a kör. Hogyan lehetne ebből a bűvös körből kitörni? Hogyan kerültek bele a dióspatonyiak? Ezekre a kérdésekre választ, magyarázatot a legilletékesebbtől, Kmoško Benedek mérnök elvtárstól, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Jnb építkezési osztályának a vezetőjétől kértem. Először is figyelmembe ajánlotta az 1972 január 5-én jóváhagyott, 1. számú kormányhatározatot. Ez pontosan, részletesen megszabja, hogy a XIV. pártkongresszus irányelvei értelmében milyen módon kel*l összeállítani a településrendezések távlati tervét, miként kell azt megvalósítani. Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy elég vaskos iratcsomó, valóságos könyv ez a határozat. Persze, persze ... hisz a települések átépítése, rendezése lényegében komoly, távlati terv Azután elmondta a mérnök elvtárs, hogy a kormányhatározat értelmében a helységek, a falvak között elég erősen meghatározott. hangsúlyozott érték- sorrendet állítottak össze. A járásnak 60 települése van. Közü- le három, Dunaszerdahely, So- morja, Nagymegyer, városi jellegű. Ezt a jelleget természetesen fejleszteni fogják. Központi falu jellegű 14 település. Di- óspatony nem központi falu. A többi, 43 települést is megkülönböztetik: 22 helyiség részleges fejlesztése kívánatos, 21 településé nem. Az előbbiekhez tartozik Dióspatony. NEM KÖZPONTI FALU tehát Dióspatony, mert az adottságok szempontjából inkább a szomszédos Michal na Ostrove (Mi- hályfa) községet illeti meg ez a „rang“. Helyzete, fekvése, közlekedési kapcsolata a járás többi falvaihoz sokkal előnyösebb. Fejlesztése a távlati terv szerint tehát kívánatos. A távlati tervet más szóval így is megjelölhetjük: közösségi érdéit. Ebből következik, hogy úgy kell megvizsgálni azon személyek problémáit, akik Dióspatonyon építkezni akarnak, hogy hogyan egyeztethető össze az egyéni érdek a közösségi érdekkel. Hogyan?, Ha valaki a mezőgazdaságban, vagy az erdészetnél dolgozik, esetleg tanító— aki munkája jellegénél fogva helyhez kötött — kérhet és kaphat építkezési engedélyt, sőt, annak alapján állami támogatást is. Még ha nem központi falu Dióspatony, akkor is. Csak közmű- vesítési igény nélkül. Tehát az üres beltelkek valamelyikére építsen, nehogy egy-két év múlva újra probléma legyen a faluban: villanyvezetékeket, vízvezetékeket, járdát,, portalanított utat kérnek az új házakhoz. Sok még a tennivaló, az építe- nivaló falvainkban, évtizedekig nem foglalkozhatunk a közművesítés állandó bővítésével. Még egy lehetőség kínálkozik a távlati terv, vagyis a közösségi érdek és az egyéni érdek összeegyeztetésére: a helyi nemzeti bizottságok saját hatáskörükben 50 000 korona értékű hozzáépítésre adhatnak engedélyt. Dióspatonyon is. Tehát csak azt kell fontolóra venni, hogy a meglevő ház mellé, mögé, — esetleg fölé —, lehet-e még egy-két szobát, vagy talán hármat is, hozzáépíteni. Akik feltétlenül és mielőbb saját házat szeretnének építeni, de számukra a felsorolt lehetőségek nem megfelelők, választhatnak olyan megoldást is, hogy a szomszédos, Dióspatony- nyal majdnem összeépült Mihályién, tehát a központi faluban fognak építkezni. Ahogy már tavaly két dióspatonyi lakos megkezdte háza építését Mihályfán. ÖSSZEEGYEZTETHETŐ TEHÁT a távlati tervek szándéka az egyéni érdekkel, mert az előrelépés vágya nemcsak az egyéné, hanem az egyéneket összefogó közösségé is. A távlati tervek nem „nyomják el“ és nem taszítják a semmibe az egyének érdekeit. Csak irányt szabnak az egyéni elképzeléseknek úgy, hogy ne károsodjon az egyén, de megvalósuljanak a közösség szándékai is. HAJDÜ ANDRÁS 1973. VII. J7.
