Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-16 / 167. szám, hétfő
Az NDK testkultúrájának elvi alapjai Roland Weissig, az NDK-ban működő testkultúra- és sportállamtitkárság vezetője a Tudományos Tanács közgyűlésén ismertette az NDK sporttudumánya előtt álló feladatokat. Utalt arra, hogy a párt VIII. kongresszusán meghatározták az 1971—75 évi ötéves terv fő feladatait, amelyek a nép anyagi és kulturális színvonalának a további emelkedésére irányulnak. Az anyagi és kulturális színvonal emelése a testkultúra és a sport számára is magasabb követelményeket ír elő és ezen a területen is jobb munka- szervezést követel. Ezért a legfontosabb feladat e tekintetben az, hogy tovább fejlesszék a szocialista testkultúra sokrétűségét és gazdagságát. A szocialista munkaközösségekben, szocialista munkabrigádokban mindenütt szerepel a munkatervben a különféle sportok és játékok rendszeres űzése is, mert „a szocialista módon dolgozni és élni“ jelmondathoz híven ez is hozzátartozik a szocialista versenyhez. Így tehát a testkultúrát és sportot egyre inkább a derűlátó, kulturált és egészséges életmód szilárd részének kell tekinteni. A szocialista testkultúrához szervesen hozzátartozik az is, hogy miként sikerül kielégíteni a lakosság sokrétű és sokfelé ágazó sportolási igényeit. Minthogy a testkultúra és sport minél magasabb színvonalú művelése fontos társadalmi feladat, ezért az helyet kap a területi, üzemi, szövetkezeti és iskolai gazdasági tervekben is. Ilyenképpen tehát a testkultúrát és sportot szervesen bele kell illeszteni a szocialista életmódba. Az NDK eddigi nagyszerű sportsikerei is bizonyítják, hogy a gyermek- és ifjúsági sport, a szabad időben folytatott sportolás és a versenysport egymástól elválaszthatatlan, s ezek közül bármelyik része a sportnak csak úgy tud fejlődni, ha továbbra is a legszorosabb kölcsönhatásban marad egymással. A SPORTTUDOMÁNY FELELŐSSÉGE Ebből a munkából eddig is derekasan kivet te részét a Tudományos Tanács, amely éppen most ünnepelte fennállásának 2U éves jubileumát, valamint a Tudományos Módszertani Ta nács, amely szintén fontos munkát végez az NDK sportéletében. A testkultúra és sport iránt támasztott alapvető követelményekből következnek azok a feladatok is, amelyek a sporttudomány- ra hárulnak. A sporttudomány nagy felelősséget visel a szocialista testkultúra jövő fejlődéséért. A sporttudoniányok marxista—leninista szellemi művelése, a szovjet tudomány alapos megismerése, a más tudományokkal való szoros együttműködés elvének a szem előtt tartásával: mind hozzájárul ahhoz, hogy a sporttudomány megvilágította úton a sporteredniények még jobbak és még hatékonyabbak legyenek. A testkultúra és sport további fejlődése nagymértékben attól függ, hogy az egyes szakterületeken milyen öntudatos és jól képzett káderek dolgoznak. A szocialista testknlúra színvonalának emeléséhez döntő mértékben járul hozzá a káderek nevelése és képzése. Az NDK fiataljai 1973 nyarán a berlini Világifjúsági Találkozón jól vizsgáznak majd nemcsak sportszeretetböl, hanem a nemzetközi együ vétartozas érzéséből is. A találkozó alkalmával fokozottan be kell bizonyítaniok nemcsak a sporttudásukat, hanem politikai érettségüket, hűségüket a munkásosztályhoz és egységüket a marxista—leninista párttal. A fiatalok magatartásukkal és viselkedésükkel tesznek majd hitet arról, hogy megértették a párt VIII. kongresz szusának határozatait. Az NDK sporttudománnyal foglalkozó szakemberei egyre nagyobb mértékben megértik azt. hogy kutatási munkájukat és tudományos ismereteiket olyan kérdések megoldására összpontosítsák, amelyek alkalmasak a szocialista testkultúra gyakorlati fejlesztésére. A sporttudományos kutatások célja az, hogy olyan módszereket és megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek a gyakorlatban megvalósíthatók és eredménnyel is {árnak. Alapvető követelmény az is, hogy minden tudományág dolgozói emeljék az elméleti munka színvonalát. Erre épül ugyanis a további munka, valamint a szakkáderek kiképzése, majd továbbképzése. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a sporttudósok állandó és szoros kapcsolatot építsenek ki és tartsanak fenn az edzőkkel, a sportoktatókkal, a sportorvosokkal és a sportvezetőkkel. További követelmény a szocialista testkultúra alapvető kérdéseinek a tudományos feldolgozása. Ide olyan kérdések tartoznak, mint a testkultúra és a sport szerepe a fejlett szocialista társadalomban, a testkultúra és a sport hozzájárulása a szocialista egyéniség kialakításához, valamint a testkultúra és spurt irányítása és tervezési feladatainak továbbfejlesztése. Az NDK sportjának egy másik vezetője, Manfred Ewald, a Német Torna- és Sportszövetség elnöke, szintén a közelmúltban körvonalazta az NDK testkultúrájának és sportjának alapvető céljait. Most ebből a megnyilatkozásból idézünk néhány részletet. AZ NDK LAKOSSÁGA SPORTOL Szocialista társadalmi rendszerünk kifejezett célja az — hangzik a megállapítás —, hogy az állampolgárokat sokoldalúan képzett egyéniségekké neveljük. A társadalmi élet különféle területein szükségessé vált sokrétű tevékenységhez elengedhetetlen a testi, a fizikai tökéletesedés. Erről különben maga az NDK alkotmánya is intézkedik: ,,A szocialista személyiségek teljes kibontakoztatása érdekében a testkultúrát és a sportot az állam és a társadalom támogatja.“ Az alkotmányban lefektetett elv még pontosabban testet öltött az NDK Államtanácsának a testkultúráról és sportról hozott határozatában: „A Német Demokratikus Köztársaságban az ifjú nemzedéket támogatni kell abban, hogy átlagon felüli teljesítményeket érjenek el az iskolában, a katonai szolgálatban, a társadalmi életben, hivatása közben és a sportban is* Az ifjúság szabad idejének ésszerű felhasználása a művészet és az irodalom, a sport és a játék, a természetjárás és a turisztika, a jó zene és a vidám tánc alkalmazásával történjék.“ E megállapításban a sporttevékenység, mint a társadalmi helytállás egyik módja, szoros kapcsolatban van más fontos tevékenységi területekkel. Ebből következik az a törekvés, hogy a szocialista testkultúra kialakításához minél több állampolgárt be kell vonni a sporttevékenységbe. Nagy gondot és figyelmet kell fordítanunk a gyermekek, az ifjúság sportolására. Ha sikerül miinél több fiatalt a sport szeretetére nevelni, majd az aktív sportolásba bevonni, akkor fel tudjuk nevelni az egészséges, életvidám új nemzedéket, s ebben az esetben sportolóink még sikeresebben szerepelnek majd a nemzetközi versenyeken. A Német Torna- és Sportszövetség e nemes célok megvalósítása érdekében együttműködik a Szabad Német Szakszervezettel. A két szervezet vezetősége közös sport-programot is kidolgozott s az üzemek vezetői, valamint az irányító minisztériumok is minden módon támogatják a dolgozók széles körű sporttevékenységét. A szakszervezetek és az üzemek nem csekély összegekkel járulnak hozzá e célok megvalósításához. Ha áttekintjük az NDK sportjának fejlődését, akkor megállapíthatjuk, hogy az ország lakosságának mintegy 35 %-a rendszeresen sportol és 28 %-a valamilyen sportszervezetnek a tagja. A legelterjedtebbek az olyan sportágak, mint a labdarúgás 461) ÜOU igazolt játékossal, a torna 327 UOÜ tornásszal, a horgászat 306 UUü taggal, az atlétika 138 000 igazolt versenyzővel, a teke 129 000 taggal, és a kézilabda 119 000 játékossal stb. Mindezeken túl körülbelül négymillió állampolgár vesz részt a Szabad Német Szak- szervezetek, valamint a Német Torna- és Sport- szövetség közös sportprogramjában. Ezenkívül sokoldalú lehetőség nyílik az alkalomszerű sportolásra is, akár hétvégén, akár üdülés idején. A lakótelepi és üzemi tömegversenyek, az „Üdülők Olimpiája“, a „Családi közös verseny“, a „Fuss az egészségedért“ kocogó-mozgalom mind elterjedt sportolási lehetőséget biztosít a lakosság széles rétegeinek. Néhány jellemző adat az NDK sportéletének más területeiről: Az NDK 100 országgal tart fenn sportkapcsolatot. Az NDK-nak 117 képviselője választott funkciót tölt be a különféle nemzetközi szervezetekben és az egész világ méltányolja az olimpiai játékokon elért hatalmas NDK-sikereket. Ezek az adatok is jelzik azt a céltudotos utat, amelyet az NDK a testkultúra és a sport fejlesztése érdekében nem egészen negyedszázad alatt megtett. Az NDK ez alatt az idő alatt felbecsülhetetlen értékű segítséget kapott a Szovjetuniótól és más szocialista országoktól, amelyek önzetlenül átadták értékes tapasztalataikat. Ha ma az NDK sportját mindenütt egyenrangú félnek ismerik el, akkor ez nem kis mértékben a Szovjetunió és a szocialista testvérországok baráti segítségének köszönhető. MEGÉRDEMELT BAJ NŐKSÁG Tavaly újraszervezték Hokovcén (Egeg) községben a labdarúgócsapatot. A játékosok nagy része hazajött a Priekopník Du- dince egyesületéből, s így a helyiek ismét jelentkeztek a járási bajnokságba, ahol 1961-ig dicséretes eredményeket értek el. Most elmondhatják, hogy tizenegy év után megjavultak az anyagi körülmények, gyarapodott a helyi szövetkezet, ezért újították fel Egegen a szép hagyományt. Ráadásul ifjúsági csapatot Is alakítottak. Oj sportfelszerelést vásároltak és rendbe tették a régi pályát. Ez csak ideiglenes otthona lesz a sportolóknak, mert a dudincei (gyügyi) fürdő kisajátítja, ezért tavasszal már új helyen kezdték az újabb pálya építését. A helyi lelkes sportemberek azon fáradoztak, hogy egy év múlva a III. osztályban rúghassák a fiatalok a bőrt. Ez sikerült is. Néhány idősebb játékos mellé tehetséges fiatalokat tettek, s így vereség nélkül 6 pont előnnyel szereztek bajnoki címet. A hazai szurkolók és a gyügyi vendégek már most várják az őszi idény újabb jó mérkőzéseit. Az egegi sportvezetőség háromnapos kirándulásra vitte a játékosokat és családtagjaikat a Širava tóhoz, ahol mindannyian jól érezték magukat. VERES VILMOS Komárnóban (Komárom) a téli kikötő hajógyár előtti szakaszán rendezték meg a vízimotorosok ez évi csehszlovák nemzetközi bajnokságát. Mintegy 2500 néző jelenlétében hat kategóriában 92 versenyző állt rajthoz, köztük e sportág magyar, lengyel és NDK- beli képviselői is. Az OJ (175 kom) siklóhajók kategóriájában az NDK-beli Kluus Riefert végzett az első helyen, az OÁ kategóriában Miroslav hieran JKarlovy Vary), az OB (350 kem) kategóriában Karel Krchhavý (Brno) míg az OC (500 kem) kategóriában Heli* ger Gerhardt, az NDK versenyzője bizonyult a legjobbnak. A motorcsónakok versenyében á 350 kem űrtartalmú kategóriában (VB) Varjú Zoltán a Spartak Komárno versenyzője, az 500 kcm-eseknél (SC) a petrlalkai Imrich Pluhár lett az első. Az FD lcutegóriábun (600 kem) a bratislavai František Tomkoviö nyert bajnokságot. A győzteseknek a díjakdt Ľudovít. Balan, a Csehszlovák Vízimoloros Szövetség alelnöke adta át. Kép és szöveg: Németh István IGAZA VAN AZ AJAX CSAPATA W? A labdarúgó Interkontinentális Kupa margójára Egészen az 1960-as évig Európa és Dél-Amerika megelégedtek azzal, hogy ismerték kontinensük legjobb labdarúgó klubcsapatát, de az említett esztendőben valóra vált azoknak a szakembereknek a vágya, akik ismerni kívánták a földke- reksé'g legjobb együttesét. így jött létre az emlékezetes első döntő csatározás, amelyben Európát a legendás hírű Real M. a d ri d képviselte és nem is akárhogyan: az első találkozón 5:1 arányú, szinte megsemmisítő győzelmet aratott a Pefiarol Montevideo, az uruguayi labdarúgás büszkesége, Dél-Amerika legjobb klubcsapata fölött, majd a visszavágón, Montevideóban gól nem esett, s így a madridi muskétások állíthatták maguk felől első ízben, hogy klubszinten a földkerekség legjobbjai. Érdekes, hogy az Interkontinentális Kupában elért siker után a Realnak át kellet adnia az európai trónt a szomszédos Portugália nagy együttesének, a Benficának, s ez az együttes is a Peftar óllal viaskodott az Interkontinentális Kupáért, csakhogy sikertelenül. Az 1961-es legmagasabb ssst«tű kupa találkozók ezeket az eredményeket hozták: Pefiarol Montevideo—Benfica Lisboa 0:1, 5:0, 2:1. A Benfica 1962-ben is kísérletet tett, de megint az ellenfél kerekedett felül. Eredmények: Santo s—Benfica 3:2, 5:2. Pelé csapata, az FC Santos 1963-ban is sikeres volt, csakhogy ezúttal az európai trón új örökösével, az AC Milan együttesével mérkőzött: Santos—AC Milan 2:4, 4:2, 1:0. Az 1964-es esztendőben jött a szuperbetonos együttes, az I n terna zionale Milano, s ugyancsak három küzdelemben bizonyította be, hogy a kupaküzdelmek avatott mestere: Independiente Buenos Aires— Inter 1:0, 0:2, 0:1. A következő esztendőben, vagyis 1965-ben megint ugyanez a két csapat viaskodott, ezekkel az eredményekkel: Inter—Independiente 3:0, 0:0. A Real Madrid újabb BEK sikere után még egyszer, s eddig utoljára megmérkőzött az Interkontinentális Kupáért, ismét sikertelenül; 1966 Pefiarol Montevideo — Real Madrid 2:0, 2:0. Az 1967-es évben első ízben volt a nagy küzdő felek között a brit labdarúgás képviselője, a BEK győztes Celtik Glasgow, de nem tudta végső sikerre vinni színei és a földrész képviseletét: Celtic Glasgow—R a c i n g Buenos Aires 1:0, 1:2, 0:1. Európát 1968-ban megint brit csapat a Manchester United képviselte az Interkontinentális döntőkben, de nem járt jobban, mint a glasgowi zöld-fehér együttes: Estudiantes de la Plat a—Manchester United 1:0, 1:1. Az AC Milan legnagyobb eddigi sikerét 1969-ben aratta, amikor 3:0-ra győzött az Interkontinentális döntőben az Estudiantes de la Plata fölött, majd a visszavágón csak 2:1 arányban szenvedett vereséget. Ekkor már elég volt az, hogy a pont és a gólarányösszesístés után a jobb gólarány döntse el a kupa- védő kilétét! — A holland labdarúgás képviselője, a Feyenoord Rotterdam nagyon jól mutatkozott be az Interkontinentális Kupában, hiszen idegenben 2:2-őt ért el az Independiente együttese ellen, odahaza pedig azt 1:0 arányban legyőzte. Érdekes, addig nem várt fordulat következett 1971-ben, amikor ismét holland szupercsapat, akkor az Ajax Amszterdam nyerte el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, de a rossz tapasztalatok miatt lemondott részvételi jogáról, s az úgynevezett Világkupa döntőjében helyette a BEK döntő másik csapata, a Panathinaikosz szerepelt. A görög együttes odahaza csak l:l-et ért el az uruguayi Nációnál csapatával szemben, idegenben pedig 1:0 arányú vereséget szenvedett. Az Ajax Amsterdam 1972-ben meggondolta a dolgot és hajlandó volt kiállni az Interkontinentális Kupa döntőire, — bizonyára minden gátló körülmény ellenére elég erősnek érezte magát arra, hogy birtokba vegye ezt a szuperkupát. így is történt. Argentin földön 1:1 volt az Independiente—Ajax találkozó eredménye, a visszavágón biztos, sőt fölényes, 3:0 arányú Ajax siker született. Az Ajax most sem vállalja ... A hollandok legjobb klubcsapata sorrendben harmadszor játszhatna az Interkontinentális Kupáért, de részvételi szándékát megint lemondta. Nyílt titok, hogy nincs ínyére a délamerikai szupercsapatokkal való viaskodás. Nem a találkozók sportrészétől fél, hanem a nem kívánatos kísérőjelenségektől. Évek óta sok-sok botrány kísérte az Interkontinentális Kupa döntőit, elsősorban Dél-Ameri- kában alakult ki az európai együttesek számára elviselhetetlen légkör. Azzal próbáltak segíteni a dologon, hogy a délamerikai döntőt európai játékvezetőhármas irányítsa, az európait pedig dél-amerikai. A dolognak még így is különös sajátossága van. Dél-amerika Latin* Amerika, vagyis teljes a nyelvrokonság (spanyol és por-* tugál nyelvhasználat), s ez bizony a legtöbb esetben nem tudja kiküszöbölni még a részrehajlás látszatát sem. Nálunk, Európában valóban lehet semleges bírákat találni, hamarabb, mint Dél-Amerikában, ahol sokszor a túlbuzgó szurkolók dühétől alig-alig lehet megmenteni a játékvezetőt és a vendégcsapat játékosait. Az Interkontinentális Kupa eddigi döntői zömmel nem szolgálták a legmagasabb szintű klub-labdarúgás hírverését, s a FIFA sem tud, vagy akar ennek a rendezvénynek olyan rangot, meg lebonyolítási lehetőséget biztosítani, amilyenre jellegénél fogva érdemes volna. (zala)
