Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-15 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ INDIAI-OCEÁN KULCSA Üdülők a sóstó mellett Frunzétől hatvan kilométerre északkelet felé kanyarodik a Csu széles völgye. Az út egyre szűkül és körülbelül 40 kilo­méter után a látogató megpil­lantja a feledhetetlen szépségű sóstót, az Isszik-Kul-t. A háttér­ben a Tien-San két-három-négy- ezer méter magas hólepte csú­csai csillognak. A Kirgiz SZSZK-nak ez a gyöngyszeme 180 kilométer hosszú és helyenként 60 kilo­méter széles. Évről évre egyre több turista és üdülő érkezik a sóstó mellé, ahol a számta­lan gyógyforrás és iszap a be­teg emberek gyógyulását is elősegíti. A múltban nem volt ilyen nagy az érdeklődés, azonban 1972-ben már félmillió üdülő érkezett az Isszik-Kul partjára. A közelmúltban a tudósok ki­dolgozták a terület fejlesztési tervét. A terv két szakaszból áll, és az elsőt 1980-ig valósít­ják meg. Ez alatt az idő alatt felépítik a gyógyintézeteket, az üdülőket, a menedékházakat és a kempingeket. A második sza­kaszt 1990-ig realizálják: ebben az időszakban felépül a köny- nyű- és élelmiszeripar és gyors ütemben fejlesztik a szállító­rendszereket, valamint a szol­gáltató hálózatot. De a természetvédelemről sem feledkeznek meg. A tavat egy 180 kilométer hosszú zöldöve­zet védi majd a szelektől, sző­lőt, őszibarackot és mogyoró­bokrokat telepítenek, az erdei állatállomány számára pedig rezervátumot létesítenek. (NEUES DEUTSCHLAND) Ä száz iparág varosa Ha egy városban, amely száz Iparágnak adott otthont, épí­teni kezdik a „százegyedik“ iparág üzemeit is, akkor ez a város joggal nevezhető külön­legesnek. Bielsko-Biala, a Lengyel Nép- köztársaság déli részén, ilyen értelemben különleges, holott a még sok helyütt középkori han­gulatot árasztó város a maga 114 000 lakosával, külsőleg nem éppen feltűnő. Az évszázad kez­detéig Bielsko és Biala — 1950- ben egyesültek — csak hagyo­mányos textiliparáról volt is­mert. Ma a villamosgépipar és a fémfeldolgozó ipar termékei adják a város ipari gyártmá­nyainak kétharmadát, a kato- wicei vajdaság ipari termelésé­nek 12 és az ország ipari ter­melésének 2 százalékát. A vidék hagyományos ipari bázisa és az osztályöntudatos, nagy tudású munkásság döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a város peremén meg­kezdték egy új autógyár építé­sét és az üzem még ebben az évben beindítja a Fiat 126-os típusú gépkocsik gyártását. 1975-től évente 360 000 autót gyárt, elsősorban a belföldi igé­nyek kielégítésére. Ugyancsak ebben az évben kezdik meg egy textilgyár épí­tését, amelyben vegyi szálakat fognak gyártani. „Végül is meg kell teremtenünk a munkaalkal­makat a kohóiparban dolgozó férfiak feleségei számára is“ — jelentette ki Anton Kobiela, a városi tanács elnöke. Legna­gyobb gondja azonban — az ország többi részéhez hasonló­an — már régóta nem az, hogy munkaalkalmat teremtsen, ha­nem, hogy kielégítse a munka­erőigényeket. A városatyák további nagy problémája: a közlekedési hely­zet. Az egyre bővülő ipar rend­kívül megterheli az úthálózatot. Kereken 40 ezer az ingázó dol­gozók száma és emellett télen- nyáron a kirándulók ezrei vo­nulnak a város mögött emelke­dő Beszkidek felé. Nem szabad megfeledkezni a lakásépítésről sem. 1945 óta 50 ezer szoba épült és a jelenlegi ötéves tervidőszakban további 25 ezret építenek. (NEUES DEUTSCHLAND) „Stella Clavisque Maris In- dici“ — az Indiai-óceán csilla­ga és kulcsa — ez a mondat díszíti Mauritius címerét. És ez valóban kifejezi az ország ter­mészeti feltételeit és földrajzi helyzetét. Lávabarna hegytetők, zöld lapályok, mereven maga­sodó partok és sziklaszirtektől védett csendes lagúnák jogo­sítják „az Indiai-óceán csilla­ga“ jelzőre, az pedig, hogy fon­tos hajózási és légi csomópont, indokolja az Indiai-óceán kul­csa“ elnevezést. Éppen ez a két adottság von­zotta már évszázadokkal ezelőtt az akkor még lakatlan szigetre a portugálokat (1510), a hol­landokat (1598), a franciákat (1715) és végül az angolokat (1810), akik még ma is rendel­keznek a szigeten egy tengeri támaszponttal. A váltakozó gyarmati uralom időszakában először afrikai rabszolgákat hoztak az első cu­kornádültetvényekre, később in­diai és kínai munkások és ke­reskedők vándoroltak be. Ezzel magyarázható az országban élő sokféle etnikai csoport és ép­pen e sokféleség okozta, hogy a különféle szokások, vallások és a csoportok eltérő szociális helyzete gyakran okozott né­zeteltéréseket. Mauritius sokakat a „kék Mauritius“ nevű bélyegritkaság- ra emlékezteti, holott teljes joggal viselhetné a „cukorszi­get“ nevet is, hiszen a mező- gazdasági haszonterület nagy részét a hatalmas cukornádül­tetvények foglalják el. Ez a termék az egész gazdasági élet és a kivitel alapja és a cukor­nád világpiaci árának minden Népünnepély Svédországban A svédek számára 1953 óta a június 2fi-át megelőző péntek este és éjszaka az esztendő egyik legvidámabb ünnepe. Pe­dig ebben az északi országban sok az ünnep és az átlagpolgár ilyenkor indokoltnak tartja, hogy elfogyasszon néhány po­hár méregerős pálinkát. De a nyár ünnepe a legnépszerűbb, legáltalánosabb, mert a nap­fény, a meleg és a zölden ra­gyogó természet időszaka kö­vetkezik, tehát mindaz, amit a svédek a hosszú téli estéken olyan nagyon várnak. A népünnepély hagyománya még a régi vikingek idejéből származik és a pogány kor számos szokása még ma sein ment feledésbe. Igaz, hogy az egyház ezen a napon ünnepli Keresztelő János születése nap­ját, de ez már senkinek sem jut az eszébe. Egy 1913-ban megjelent svéd családi kalendáriumban olvas­ható a következő megjegyzés: „ . .. Svédországban ez nemcsak ünnep, hanem ősidőktől kezdve igazi népünnepély... a háza­kat kívül-belül zöld ágakkal és virágokkal díszítik, májusfákat emelnek és ezek körül táncol­nak, főleg a gyerekek és az öregek ...“ Hegedűk és harmo­nikák (a harmonika, a „Drag- spel“ a legkedveltebb hang­szer) szolgáltatják a zenét, a fiatalok és a középkorúak a modern táncokat ropják, esz­nek és — természetesen —• isz­nak. Azonban igen sokan szo­morúan állapítják meg, hogy a népünnepélyeken egyre keve­sebb a népviselet, mellőzik a régi szokásokat és a népi ze­nét kiszorítja korunk muzsiká­ja­A hagyományos népünnepély ma már egyre inkább részeg emberek tülekedése és a több­nyire fiatal rendbontók sok munkát adnak a rendőrségnek. Emellett az ünnep is egyre in­kább a nyerészkedést szolgál­ja: a belépődíjak a fogyasz­tási árakkal azonos mértékben emelkednek. (D) Az ország neve: BELIZE Közel egy évtizede annak, hogy Brit Honduras az Egye­sült Néppárt (PÚP) vezetésével kiharcolta1 a belső önkormány­zatot és azóta a közép-ameri­kai brit gyarmat szüntelenül harcol a teljes függetlenségért. Szakítani akarnak az ország eddigi gyarmati függőségét ki­fejező nevével is, ezért elhatá­rozták, hogy az egész ország neve — a főváros után — Be­lize. Az ország új neve nem­csak a nemzeti öntudatot hiva­tott erősíteni, hanem egyidejű­leg külpolitikailag is kifejezi a függetlenségi törekvéseket. Ugyanis Guatemala soha nem adta fel a Brit Honduras-szal kapcsolatos területi igényeit és ezt az igényét az 1945. évi al­kotmányban is rögzítette, hivat­kozva „történelmi“ jogaira. Brit Honduras a spanyol ura­lom idején valóban Guatemala fennhatósága alá tartozott, de később brit tengeri kalózok és jamaicai favágók nyomultak be az országba és megalapították a Belize-erődöt, a mai főváros elődjét. London támogatta a hódítókat és 1670-ben arra kényszerítette a spanyolokat, hogy mondjanak le jogaikról. A fegyveres nézeteltérések 1789 ig húzódtak és a britek elfoglalták a. mai Honduras egész területét. 1859-ben Guatemala lemon­dott a brit gyarmatról, azzal a feltétellel, hogy az angolok a partvidéken és az őserdőn át felépítik a Guatemala főváro­sához vezető utat. Ez az út azonban a mai napig sem épült fel. Időnként Mexikó is bejelen­tette igényeit Brit Hondurasra és az ellentétek annyira kiéle­ződtek, hogy 1964-ben Guate­mala a diplomáciai kapcsolatok megszakításával fenyegette Mexikót. Mexikó visszavonult, nem azért, mert félt, hanem, mert felismerte, hogy a gyar­mat lakóinak zöme angolbarát és mivel nem ismeri sem a latin-amerikai szokásokat, sem a nyelvet, csak zavarokat okoz­na és ártana a térség népei egységének. Guatemala számá­ra azonban Honduras — elma­radottsága ellenére is — nagy gazdasági és stratégiai nyere­ség lenne. Azonban a jelenlegi Belize számára Guatemala ural­ma elfogadhatatlan, mert 1954 óta egyet jelent az United Fruit Company minden haladó moz­galmat véres brutalitással el­nyomó diktatúrájával. (WOPO) A szemét — az évszázadokban Franciaország királya 1399- ben megparancsolta, hogy a párizsi polgárok, papok, sőt hercegek is kötelesek gondos­kodni házuk előtt az utca kar­bantartásáról és tisztításáról. Az alattvalók engedelmesked­tek a királyi parancsnak és — a hulladékot, szemetet a Szaj­nába dobták, üt év múlva a folyam annyira szennyes volt, hogy IV. Károly új rendeletet adott ki: ha tovább szennyezik a Szajnát, akkor a párizsi la­kosság költségeire tísztíttat ja ki a medret. Csak hosszú és elkeseredett harc után szervezték meg hi­vatalosan a szeméthordást. A szemeteskocsik reggel hat óra­kor és délután három órakor járták végig az utcákat és a háztulajdonosok kötelesek vol­tak a szemetet előkészíteni. Azonban 1644-ben már bünte­ingadozása érinti a dolgozók fizetését. A több mint 20 cukor­gyár mellett tea- és dohány- feldolgozó üzemek, gyufagyá­rak, szappangyárak, szeszgyá­rak, valamint cipő- és textilgyá­rak működnek. Ezek nagyobb része a külföldi és a belföldi tőkések tulajdona. A kapitalis­ták azzal az ürüggyel, hogy csökkentik a munkanélkülisé­get, (az ország munkaképes la­kosságának 20 százalékát érin­ti), kíméletlenül kizsákmányol­ják a szinte nevetségesen olcsó munkaerőket. Dr. Seewoosaugur Ramgoolam kormánya igyekszik fejleszteni az országot és ezt a törekvését hatékonyan támogatja a Szov­jetunió. Segít a.halászatban, egy konzervgyárat és egy műtrágya- gyárat épít és a mauritiusi fia­talok szovjet egyetemeken ta­nulnak. Ezt a segítséget is ér­tékelték, amikor ez év kezde­tén Port Louis-ban — a Szov­jetunió megalakulásának 50. év­fordulója tiszteletére — lelep­lezték a Lenin-emlékművet. IND) A SZOVJET GEOLÓGUSOK ÚJ SIKEREI A szovjet tudósok legújabb kutatásai bebizonyították, hogy Kurszk térségében található a világ egész vasérckészletének közel egyharmada. A lelőhely kereken 200 000 négyzetkilomé­ter kiterjedésű. Kurszk közelé­ben egy félszázaddal ezelőtt ta­lálták meg az első vasas kvar­cot, ma pedig már ez a terület adja a Szovjetunió vasércszük­ségletének egytizedét, de a ter­vek szerint a következő évek­ben a termelés mennyisége megkétszereződik. A szakemberek kiszámították, hogy a kurszki ércmező — ha évi 250 millió tonna acél gyár­tásához szükséges ércet ter­melnek ki — legalább 15 000 évig (!) fedezi a szükségletet. A térség szinte naponta vál­tozik. Gyors ütemben épülnek az új kohómüvek, feldolgozó kombinátok, amelyekben a ki­sebb vasérctartalmú érc is fel­dolgozható. Rövidesen megkez­dik egy új bányamű építését, ebből 68 % vastartalmú nyers­ércet fejtenek. A KGST tagállamai hatalmas közös kohóművet építenek, amelynek évi kapacitása 10 millió tonna acél. A kombinát vízellátása érdekében folyókat kell új mederbe terelni. Ez a kohómű fedezi majd a részt­vevő országok acélszükségleté­nek egy részét. De a geológusok a vasérc mellett jelentős bauxittelepet, valamint rezet és nikkelt is találtak, emellett egy nagy ki­terjedésű krétatelepet, a kréta pedig a cementipar egyik fon­tos nyersanyaga, A fejtés egyik érdekessége, hogy a lelőhelyet takaró feke- földet a mezőgazdasági terüle­tekre szállítják és így fokoz­zák a talaj termőképességét. (WOCHENPOST) A PALIADSO-ÉV NYITÁNYA Az itáliai Vicenzában a na­pokban nyílt meg a „Palladio- kiállítás“ és ez tulajdonképpen az idei Palladio-év nyitánya. Andrea Palladio, a rendkívüli építésztehetség, aki az alkotás minden területén teljesen ere­deti, új megoldásokat nyújtott, Padovában született 1508-ban, és a nyomor elől menekült Vi- cenzába, ahol először mint kőfaragó- és kőművestánonc dolgozott. A humanista művelt­ségű G. Trissino fedezte fel te­hetségét és tette lehetővé, hogy Rómában megismerkedjék az antik emlékekkel és kora leg­jobb építészeinek (Bramante) műveivel. A Basilica Palladianában ren­dezett kiállítás az első lépés egy Palladio Múzeum megalapí­tásához, és a világ minden ré­széről Vicenzába érkező szak­emberek régi vágyát teljesíti: együtt mutatja be a híres épí­tész megsárgult tervrajzait, al­kotásainak famodelljeit és ép­pen a Basilicában, amely szin­tén a mester műve. A kiállítás egyetlen hibája, hogy hiányzik a fény, hiányoznak a színek, az élő természet színárnyalatai, holott minderre az antik építé­szet óta senki nem helyezett olyan nagy súlyt, mint éppen Palladio. A világsajtó és a szakiroda- lom most ismét „felfedezte“ a „palladianizmus“ jelentőségét, hangsúlyozva, hogy Palladio művészetében az új és a régi, a hagyományos és a korszerű, az egyéni és az általános egye­temes érvényű nagyszerű szin­tézisben olvad össze. Pedig so­káig mint különálló jelenséget kezelték, valóságos legenda ala­kult ki körülötte. Csak amióta a cinquecentóra vonatkozó újabb kutatások e nagy korszak átfogóbb képét rajzolták elénk, oldódott fel fokozatosan meg nem értése. Életművének feltárásához, je­lentőségének megvilágításához hozzájárul a Vicenzában 1959- ben megalakult nemzetközi Pal- ladio-központ (Centro Interna- zionale de Studi di Architettura Andrea Palladio), amely össze­gyűjtötte a mesterrel kapcsola­tos eléggé szétszórt levéltári anyagot. A kiállításon nemcsak legfon­tosabb alkotásainak — Villa Rotanda, a velencei II Redento- re (a korszak legkiválóbb, kí­vül-belül legegységesebben fo­galmazott hosszhajós templo­ma), a vicenzai Teatro Olimpi- co — modelljei láthatók, har nem az 1570-ben Velencében megjelent építészetelméleti műve, a Quattro libri dell’Ar- chitettura is. (ENCOUNTER) ADÁSVÉTEL tésekkel sújtották az akkori köztisztasági hivatal dolgozóit, mert képtelenek voltak az egy­re nagyobb mennyiségű városi hulladékot hiánytalanul elszál­lítani. Berlinben 1671 óta a piacra, vásárra szekérrel érkező falu­siak kötelesek voltak a hazafe­lé vezető útra szekerüket vá­rosi hulladékkal megrakni. Szinte katasztrofális problé­mát jelentett a szemét a régi Rómában, ahol i. u. a 2 évszá­zadban kb. 1,1 millió ember élt, olyan kis területen, hogy 1 négyzetkilométerre — óvatos becslések szerint is — 150 000 lakos jutott. Az erjedő hulla­dékból hegyek keletkeztek, fér­gek milliói nyüzsögtek a sze­gény negyedekben és nem is csodálható, hogy a járványos megbetegedések napirenden voltak. (DIE WELT) Azonnal eladó generáljavítás után Praga RN teherautó. Ár megegyezés szerint. Cím: Ko­vács Bálint, 943 55 Bruty, okr. Nové Zámky. 0-828 Eladó Léván kétszobás családi ház 8 ár kerttel. A húz azon­nal átvehető. Cím a hirdetőiro­dában. O-830 Eladó kitűnő állapotban motor­csónak, Moskva motorral. Jel­ige: Komárno. 0 835 Vennék kisebb házat kerttel. Jelige: Sürgős. 0-849 Kitűnő állapotban levő S—100 személygépkocsi eladó. Kiss Jó­zsef, Horný Bar 114. 0-846 Eladó 25 ár kert Farnadon (Far- ná), okr. Levice, községben. Jel­ige: Lehet építeni. Ü-850 A Javorina, az idegenforgalmi berendezések vállalatának rész­lege Tatranská Lomnicán az EUROPACAMP FICC építésére azonnal felvesz: — egy vezetőt az építkezési részlegre T 13-as fizeté­si besorolással, — egy építésvezetőt T 11-es fizetési osztályban, — töhb kőművest, ácsot, ásó- és betonozó munkást. Az érdeklődök az építkezésen- jelentkezhetnek, telefon: Tat­ranská Lomnica 967342, 967700, 967702. Az érdeklődök az építkezésen jutalmat és az elért gazdasági eredmények alapján részese­dést fizetünk, valamint az alapbér 20 százalékáig terjedő bérkedvezményt biztosítunk. Elszállásolás és étkezés az épít­kezésen. 0-114 É5EÖ3É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents