Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-15 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó
A GLECCSEREK VALLATÓJA V. Duglov, a kazányi egyetem docense, a földrajz szakos egyetemi hallgatók tudományos diákkörének vezetője mondja: — Annak ellenére, hogy egyetemünkön a földrajz szak nemrég indult, hallgatóink munkáit már nemcsak városunkban ismerik. Az akadémia díjával idén tüntették ki végzős hallgatónkat, Halin Sajdul- lint, a Tujukszuj gleccserről írt tanulmányáért. A gleccserek az utóbbi időben több országban a tudományos érdeklődés középpontjába kerültek. Óriási mennyiségű édesvíz-tartalékok ezek, melyekre sokszor igen nagy szüksége lenne a mezőgazdaságnak. A Tujukszuj gleccser táplálja az Almaatyinka folyót. A díjnyertes pályamunka egyik célkitűzése az volt, hogy megállapítsa, milyen mértékben függ a folyó vízhozama a gleccser olvadásától. Halin Sajdullin munkájának nagy népgazdasági jelentősége van, megérdemelten kapta a magas kitüntetést. A díjnyertes hallgatótól a következőket tudtuk meg a munka megszületésének a körülményeiről: „Két expedícióban vettem részt. Az elsőt 1969 júniusában szerveztük. Mindössze hárman voltunk. Első nap 10ÜU méter magasságról indultunk és 5 óra kellett hozzá, hogy 250 méterrel magassabbra jussunk. Óvatosan kell járni, a hó alatt alattomos, mély repedések rejtőzhetnek. A hátizsákban levő műszerek súlyosak. Ha valaki letér a keskeny ösvényről, derékig is a hóba süppedhet. A csúcson leraktuk műszereinket és indultunk vissza a töb-' biért. A gleccseren az első nap a legnehezebb. A kitaposott ösvényen már köny- nyebb járni. Amíg csak — nem esik újra a hó. Ez pedig a hegyek között nyáron is gyakran előfordul. A hóesés nagy veszélye, hogy lavinák indulhatnak meg. Messziről szép nézni a lezúduló hótömeget, de közelről rettenetes hallani a hatalmas kő- és jégdarabok dübörgését. A lavina megindulását a legkisebb okok is előidézhetik, még egy hangos kiáltás is. Expedíciónkkal egészen őszig tartózkodtunk a gleccseren, amikor már megszűnt a hatalmas jégtömeg olvadása.“ • A komor hegyek között hónapokon keresztül végzett munka komoly erőfeszítést követel. Nemcsak a tudományban halad előre az ember, de jelleme is edződik. (FÁKLYA) A BICIKLI RENESZÁNSZA Évente 300 000 kerékpárt ad el külföldre az „Universal'" külkereskedelmi vállalat, amely többek között a lengyel sport- és turistacik- kek exportőre. A „Made in Poland“ jelzésű kerékpárok iránt egyre nagyobb a kereslet s így az export csak részben fedezi a közel 50 országból érkező megrendeléseket. Az exportált kerékpárok standard-, ifjúsági, gye>rmek-, „póló“- és sportváltozatban készülnek. Vásárlóik között szerepel több nyugat-európai ország, főként az NSZK és Svédország. A japán piacon pedig Lengyelország az egyetlen kerékpár-exportőr [tegyük hozzá, hogy Japán ezeknek a járműveknek világviszonylatban egyik legjelentősebb gyártója.] A lengyel kerékpárgyártó ipar a világ több nagy kerékpár-alkatrészt gyártó üzemével működik együtt, mint pl. az angol „Raley“, a japán „Schimano“ (többsebességes kerékagyak], valamint francia és olasz cégekkel (nyergek). Az Egyesült Kerékpárgyártó Művek állandóan korszerűsíti új modelljeit, figyelembe véve a piac igényeit. Rövidesen megkezdődik a többfunkciós, univerzális kerékpárok normál és összecsukható változatának gyártása s az idén először kerülnek piacra az összecsukható kétüléses kerékpárok, más szóval a tandemek. A kerékpár világszerte reneszánszát éli, aminek egyik oka a városok és országutak gépkocsikkal való zsúfoltsága, a másik a kerékpár olcsósága, általános hozzáférhetősége. Jelenleg a földkerekség minden tizedik lakosa használ kerékpárt. Az első helyet e tekintetben Hollandia foglalja el, ahol minden második lakos biciklitulajdonos. Ezt megközelíti a skandináv országok mutatószáma. Olaszországban és Japánban 3 főre, az NSZK-ban és az Egyesült Államokban 4 főre, Lengyelországban (1970-ben) 5 főre jut egy kerékpár. (PAI) A SZAMOK KÖLTÉSZETE Ha valakiről azt mondják: matematikus, az ember akaratlan érdeklődéssel és tisztelettel tekint rá. Ogy tűnik, nincs még egy tudomány, melyet ennyire nehéz lenne elsajátítani. Ivan Sesztukov matematikus. Mi több, a matematika nak is egyik legnehezebb részével, az algebrával foglalkozik. Sesztakov 25 évvel ezelőtt született Zavalban, egy el dugott kis szibériai faluban. A járási központ 90 kilométerre, az első nagyobb város, Irkutszk 300 kilométernyire van innen. Télen körös-körül mindent hó borít. A természet szinte érintetlen. Az általános iskolát a faluban végezte. Korán kezdett érdeklődni a matematika iránt. Valamiféle belső erő vonzotta e pálya felé. Hirtelen megértette, hogy boldogságához kevés a környező természet szépsége, a társaival folytatott játékok, vagy a járási központban, tett kirándulások. A kilencedik osztályban komolyan megkezdte a matematika tanulmányozását, tizedik osztályos korában pedig megnyerte a területi matematikai olimpiát. Ezután felvették a novoszibir- szki bentlakásos fizika—matematika szakos kollégiumba. Egy év múlva kitüntetéssel végezte az iskolát és a novoszibirszki egyetem matematika szakos hallgatója lett. Konsztantyin Zselakov professzor vezetésével komolyan kezd foglalkozni algebrával, ötödéves korában pedig megírja azt a pályamunkát, melyért a fent említett kitüntetést kapja. Sesztakov jelenleg a novoszibirszki „Akagyemgorodok“ Matematikai Intézetének tudományos munkatársa. Mikor az akadémiai kitüntetéséhez gratulálunk, szerényem mondja: „Ezt a díjat a régi gondolataimért kaptam. Most pedig tovább kell lépnem. Negyedéves koromig köny- nyen vettem a tudományt, akkor viszont rádöbbentem, hogy a matematika mennyire magával ragad. Előfordul, hogy egy regény olvasása közben képtelen lelkiismeret furdalásom támad, amiért nem matematikával foglalkozom.“ (FÁKLYA) „ÓCEÁNBÓL” ÓCEÁNBA Hatvanháromezer tonna vízkiszorítású teherhajót építenek Ukrajnában a nyi- kolajevszkl „Okean" (Óceán) hajógyárban. Ilyen óriási ércszállító építésére most először került sor a szovjet hajógyártás történetében. Ezt azonban már több ilyen hatalmas hajó fogja követni, amelyek a Szovjetunió hőseiként kitüntetett kom- szomolisták .nevét kapják. A kilencedik ötéves terv végére a nyikolajevszki hajóépítők még hatalmasabb hajót készülnek építeni, amelynek tervezett vízkiszorítása 130 ezer tonna lesz. Az „Okeán“ hajógyár gyors munkaütemét a legkorszerűbb technika alkalmazása biztosítja. A közeljövőben az ,Okeán“ hajógyárban megindul a munka azokban a műhelyekben, amelyekben a hajőtest egyes részeinek megmunkálását automatizált futószalagokon fogják végezni. Ez a hajóépítést az eddiginél háromszor gyorsabbá teszi. A képen: A „Zoja Koszmo- gyemjanszkaja“ nevű új teherhajó a nyikolajevszki „Okeán“ hajógyár állványain. AZ AEROFLOT ISKOLAIBAN A nemzetközi légi közlekedés legnagyobb káderképzője az Aeroflot. A leningrádi polgári légiforgalmi akadémiáin, négy egyetemi rangú intézetben és két főiskolán képezik a repülőtiszteket, navigátorokat és technikusokat. Hetvennyolc professzor és ötszáz docens készíti fel a gyakorlatra a szakemberek ezreit. Képriportunk a leningrádi akadémián készült. (FREIE WELT] A muzgásérzéket fejleszti) gyakorlat fontos szerepet játszik a képzésben. Az ilyen gyakorlat fejleszti a tájékozódási képességet Elméleti órán a hallgatók a turbinát tanulmányozzák. Repülő-tanterem. Minden ülés úgy van kiképezve, mint a pilótafülke. 1973. VII. 15. 20
