Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-14 / 166. szám, szombat

Törvény a polgári perrendtartás módosításáról 1373. július 1-én lépett ha­tályba az 1973/49. sz. törvény, amely huszonnyolc helyen mó- dúsítja az egyébként továbbra is érvényben levő polgári per- rendtartást. a törvénymödosItAs célja Továbra is érvényben van a polgári perrendtartásról szóló 1963/99 sz. törvény. Ez a tör­vény. mint Ismeretes, szabá lyozza a polgárjogi, családjogi és munkajogi ügyekben peres, és a volt ú. n. „nem peres“ eljárásokat. Továbbra is meg­maradt a kétfokú eljárás, az első fokon a járásbíróság, má­sodfokon a kerületi bíróság jár el. A társadalombiztosítási ügyekben hozott határozatokat I. fokon kivételesen a kerületi bíróság, II. fokon a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja felül. A pol­gári perrendtartás legfőbb alapelve továbbra is az anya­gi igazság maradt (ezenkívül még több alapelvből indul ki hatályos polgári perrendtarta sunk, így a felek egyenlősége, a tárgyalás, nyilvánosság, ren­delkezés stb. alapelvei). Az 1964. április 1-től érvényben levő polgári perrendtartásun­kat eddigi, 9 éves érvényessé ge alatt az 1969/158. sz. tör­vény módosította. Ez a törvény egyrészt az alkotmány megvál­tozását fejezte 'ki a polgári bí­ráskodásról szóló rendelkezé­sekben, másrészt, bizonyos el­járásokat igyekezett lehetőleg egyszerűsíteni. így pl. a nem munka- és családjogi ügyekben megvalósította az egyesbíró intézményét. Az élettapasztala­tokat nagyobb mértékben meg­kívánó családjogi és munkajo­gi ügyekben továbbra is ér­vényben maradt I. fokon a ta­nácsokban való tárgyalás és döntés (eljárási módja) kél választott, egyébként más M- vatású bíró és egy hivatásos tanácselnök). > iA másodfokú eljárásban hi­vatásos bírákb^l álló háromta­gú tanács dönt. , A rendkívüli, — általában 3 éven belül beadható jogorvos­latoknál a perújításokat ille­tően az egyébként illetékes I. és II. fokú bíróságok döntenek, míg a törvénysértési pa’ aszók­ról a két szövetségi köztársa­ság nemzeti Legfelsőbb Bíró­ságai döntenek, éspedig rend­szerint a Legfelsőbb ügyész­ség, vagy kivételesen az Igaz­ságügyi Minisztérium szintén legkésőbb a megtámadott bí­rósági határozat jogerejétől számított 3 éven belül beadott törvénysértési panasza alapján. Az állampolgárok és szerveze­te.. csupán kérelmet terjeszt­hetnek be a Legfelsőbb Ügyész­séghez, hogy az ügy elbírálása riapján törvénysértési panaszt adjon be. A legfelsőbb ügyész az ügy megvizsgálása alapján szabad elhatározásból dönt az esetleges törvénysértés! panasz beadását illetően. Az eddigi eljárás meggyorsítása, leegy­szerűsítése és gazdaságossá tétele érdekében hosszabb tör­vényelőkészítő munka alapján született meg az 1973. július 1-én hatályba lépett törvény­módosítás. A LEGLÉNYEGESEBB változások Az olyan ügyekben, ame­lyeknek tárgya az 1971/102 sz. törvény által fokozottabban vé­dett államtitok, a fél csak a Szlovák, illetve a Cseh Ügyvéd­ség Központja által külön jt-gyzékben vezr tett ügyvédet választhat jogi képviselőjéül. Természetesen saját maga köz­vetlenül jogi képviselő nélkül is felléphet. A tárgyalások meggyorsítása és a felek fegyelmezettebb részvé­tele érdekében a bíróság az elő­ző rendelkezésekkel ellentétben nemcsak .-mételt távolmaradás esetében, hanem mindjárt az el­ső igazolatlan meg nem jelenés után elrendelheti a fél, tanú vagy szakértő elővezetését, ha erre a lehetőségre előzőleg írásban figyelmeztette őket. Továbbra is módja lesz a bíróságnak a tár­gyalás menetének megnehezítése miatt 500, kivételesen 1000 korona pénzbírságot kiróni. Az új törvény kihagyta a vá­lópereket megelőző külön bé­kéltetési tárgyalásokról szóló rendelkezéseket, és előírta, jjhogy küllőn, többé-kevésbé in­kább adminisztratív békéltetést v válópert tárgyaló bíróság alaposabb, a tényállás jogi is­meretén alapuló békítése he­lyettesítése. Az új rendelkezés előírja: a válópert tárgyaló bí­róság törekedjék úgy hatni a válni akaró házastársakra, hogy szüntessék meß a házas­ságuk felbomlását előidéző okokat és béküljenek ki. Az 1973. július 1. előtt békél­tetés iránt beadott kérel­meket, ha azokat mint a váló­per beadásának törvényes elő­feltételeit adták be, a bíróság már nem intézi el. Ha a felek a tényleges békéltetés iránt folyamodtak a bírósághoz, ak­kor az ilyen kérelmet a bíró­ság elintézi. Az eljárások egyszerűsítése é”dekében új rendelkezés álla­pítja meg, hogy a bírói egyez­séget jóváhagyó bírósági vég­zés ellen nem lehet már fel­lebbezést beadni. A bírósági egyezségeket, ha ké­sőbb kiderül, hogy azok az anya­gi jog rendelkezéseinek megsér tése miatt érvénytelenek (pl. lényeges tévedés miatt), az egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerejétől számított 3 éven belül lehet csak az I. fokú bíróságon beadott külön indít­ványban megtámadni. A bizonyítási eljárás meg­gyorsítását teszik lehetővé a 127. § azon módosításai, ame­lyek szerint indokolt esetben el lehet tekinteni a szakértő kihallgatásától és esetleg egy­szerűbb esetekben be lehet ér­ni szakértői vélemény helyett orvosi vagy más hivatalos igazolással. Természetesen bo­nyolult esetben a bíróság to­vábbra is elrendeli és a felek is indítványozhatják a szakértő személyes kihallgatását, hogy közvetlenül a tárgyaláson kér­déseket tehessenek fel. A felek szabad rendelkezési jogát fokozottabb mértékben veszi tekintetbe az I. fokú el­járásban a polgári perrendtar­tás 153. §-a 2. bekezdésének és a II. fokú eljárásban a 206. § 2. bekezdésének módosítása, továbbá a fellebbezések le- tárgyalására vonatkozó 212. §. lényeges módosítása. Továbbra is érvényben marad­nak azok a rendelkezések, ame­lyek szerint a bíróság az I. és II. fokú eljárásban többet is megítélhet, mint amit a felek be­adványaikban vagy szóbeli elő­terjesztéseikben kívánnak, ha olyan ügyekről van szó, ahol az eljárást akár hivatalos kezdemé­nyezésből Is meg lehetett volna Indítani (pl. gyám és gondnoksági ügyek, főként a tartásdíjak meg­szabására vonatkozóan), azokban az eljárásokban, ahol az Igény, még ha azt külön nem Is tá­madták meg, függ a másik meg­támadott főigény elbírálásától (pl. tartásdí) kérdése az apaság megállapítása, illetve megtagadá­sa iránti perekben), az olyan ügyekben, ahol a jogviszonyt több kötelezett között kötelező módon bizonyos törvényes ren­delkezés szabályoz, pl. több dol­gozó kollektív felelőssége eseté­ben raktárhiánynál, valamint va­gyonközösségek megszüntetése és elosztása iránti perekben. Ezzel szemben folyó évi jú­lius 1-től a bíróság már nem ítélhet meg többet annál, mint amennyit a fél keresetében megítélni kér, még akkor sem, ha követelésének nagysága a szakértői véleménytől, vagy a hírí mérlegelésétől függ, vagy ha bizonyos jogszabály értel­mében járó, esetleg magasabb összegű követelésről is lenne szó. Ez a módosítás azt kívánja eľérni, hogy a felek keresetü­ket már alaposan előkészítve adják be a jogalapot és az összegszerűséget illetően egy­aránt. A törvénymódosítás sze­rint ezeknek a körülmények­nek időbeni tisztázása főként a felperes kötelessége és ezentúl a felperest a bíróság, ha nincs jogi képviselője, leg­feljebb figyelmeztetni fogja, hogy módja van keresetét még további követeléssel kiegészí­teni. A felperestől függ majd, hogy a kioktatást figyelembe veszi-e majd. Ez a jogszabály különösen a kártérítési perekben játszik majd nagy szerepet, főként ahol üze­mi balesetből vagy közlekedési balesetből érvényesít a károsult a károkozóval vagy a tárgyilag felelős üzemeltetővel szemben követelést. Az ilyen követelések több önálló részletkövetelésböl állnak, ahoi az egyes igények különböző Időponttal válnak ese­dékessé és így mindegyikük ese­tében különböző Időponttól kezd­ve kell számítani az elévülés ha­táridejét. Ezeknek a követelések­nek esetében ugyanis az az elő­írás érvényes, hogy az egyes kárigények azon időponttól szá­mított egy éven belül érvényesít­hetők a felelős személyekkel és szervezetekkel szemben, amikor a károsult káráról s arról, ki fe­lel érte, tudomást szerzett. Ez az időpont esetenként különböző lesz az egyes kárigény részlete­ket illetően is, de általában a bí­rói gyakorlat szerint az az idő­pont jön számításba, amikor a károsult általában először élhe­tett jogával. Az említett egyéves elévülési határidő eltelte után ugyanis a károkozó vagy a felelős személy (szervezet) joggal élhet az elévü lés kifogásával és az ilyen ese­tekben a bíróság, ha az elévülési kifogást jogosnak találja, nem ítélhetné meg az egyébként járó követelést. Fokozottabb mértékben kell majd ügyelni arra, hogy a fájda'lomdíj követelése eseté­ben az egyéves elévülési határ­idő pl. általában az utolsó or­vosi közbelépéstől veszi kezde­tét, a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért megállapít­ható térítés általában — orvo­si véleményezés szerint — 1—2 évvel az orvosi kezelés után állapítható meg véglege­sen és ettől az időponttól le­het a követelés esedékességé­ről az egyéves elévülési határ­idő kezdetével számítani. A do­logi károk nagyságát általában közvetlenül a kár keletkezése után meg lehet állapítani, te­hát nem a javításról szóló számla kelte a mértékadó, a betegállomány alatt a károsul­tat ért keresetkiesés összegét az első táppénzrészlet kifizeté­sekor lehet megállapítani. Ezekben az esetekben a táp­pénz és az előző évi átlagke­reset közö'tti különbség minden havi részlete külön-külön egy éven belül évül el. Rendkívül fontos azonban, hogy a beteg- állomány befejeződése után beállt keresetkiesést legkésőbb a Társadalombiztosító Hivatal részleges vagy teljes rokkant­járadékot megállapító végzésé­nek jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül lehet eredményesen érvényesíteni. Ha a károsult az első részlet ese­dékességétől számított egy éven belül az ilyen kerestki- esés követelését nem érvénye­sítené bírósági eljárásban, az alperes elévülési kifogása alap­ján nemcsak a havi részletet veszítené el, hanem az egész ikereset-kiegész.ítés iránti igé­nyét is. Halálos balesetnél a hátra­maradottak igényeinek esedé­kességét szintén az említett szempontok szerint kell elbí­rálni. Mivel az említett igények időben bíróságon kívüli, vagy bírósági egyezségben, vagy perben való érvényesítése fel­tétele az eredményes jogigény érvényesítésének, az 1973. jú­lius 1-től hatályban levő új rendelkezésének szigorúbb fel­tételei arra intenek, hogy a károsult, aki igényeit a kár­okozóval, illetve a felelős sze­méllyel szemben időben kíván, ja érvényesíteni, időben kérjen tanácsot és segítséget hozzá­értő jogásztól (ügyvéd, bíró­ság). (A polgári perrendtartás többi módosításból még meg kell említeni, hogy az 1973. július 1-től kezdve az állam­polgárok és szervezetek egy­aránt legfeljebb 5000 korona összegű pénzbeli követelésüket fizetési meghagyásos eljárás­ban (platobný rozkaz) is kér­hetik megítélni. A fizetési meg­hagyást, ha a követelés jog­alapja és összege a felperes kérelmező által beterjesztett bizonyítékokból megállapítható és igazolva van az adós ered­ménytelen fizetési felszólítása is, a bíróság tárgyalás nélkül adja ki azzal a kioktatássál, hogy 15 napon belül beadott ellentmondással kérhetik a fi­zetési meghagyás hatályon kí­vül helyezését és az ügy bíró­sági letárgyalását. Számolni kell azzal, hogy az Állami Ta­karékpénztár, több multiszer- viz-vállalat és más szocialista vállalatok a szolgáltatásaikból eredő követeléseiket túlnyomó- részt így fogják érvényesíteni. Család- és munkajogi vi­szonyból eredő követelést fi­zetési meghagyással nem lehet érvényesíteni. Dr. FÜLDES JÖZSEF aprohirdetes adásvétel ■ Az Éberhardi (Mallnovói) Efsz elad nagy mennyiségű virágcser- pet mindenféle méretben, a hiva­talos árjegyzék szerint. Nagyobb vételnél kedvezményt adunk. Ér­deklődni, avagy a megrendelést az alábbi címre lehet elküldeni: Jed­notné roľnícke družstvo ČSMP so sídlom v Malinové, okres Brati- slava-vidiek. ÚF-111 ■ Eladó összkomfortos családi ház három szobával és két kony­hával. Jelige: Galánta 6 km. 0-855 ■ Eladó Skodu-Octávla 18 000 ko­ronáért és Simca Elysée 22 000 ko­ronáért. Cím: Michal Hanúsek, ul. 29. aug. 14, Pezinok. Ú-852 ■ Eladó új faanyag 12 X 13-as házra. Cím: Fonód Jenő, Trhové Mýto č. 2, okr. Dunajská Streda. 0-853 ■ Eladó Renault személygépkocsi. Hívjanak 8—9 óráig, telefon 214-31, Pozsonypüspöki. 0 864 H Saját házzal rendelkező, jól szituált 65 éves nyugdíjas férfi megbízható élettársat keres há­zasság céljából, kivel hátralevő éveiket együtt töltenék, mert a magány és az egyedüllét szomorú. Jelige: Meglásd, boldogok leszünk. 0-866 ■ 43/174 saját házzal rendelkező, nem önhibájából elvált, kétcsalá­dos apa, aki 12 éves kislányával él, megértő élettársat keres 38—46 éves korig. Jelige: Hajós. 0-856 Bi Megismerkednék 65—70 év kö­rüli intelligens, nyugdíjas, lehető­leg németül Is tudó asszonnyal közös élet és segítség céljából. Jelige: Megbecsülés. Ú-818 ■ Ezúton Is köszönetünket fejez­zük ki mindazon rokonoknak, szom­szédoknak, ismerősöknek, akik el­kísérték utolsó útjára hőn szere­tett feleségemet, drága jó édes­anyánkat, aranyos nagymamánkat és dédnagymamánkat, S z a 1 a i Mibályn'ét a dunaszerdahelyi temetőbe és ko­szorúikkal, virágadományaikkal Igyekeztek enyhíteni mély fáldal- munkat. Külön köszönetét mondunk Gyur- csik elvtársnak megható, szép búr csúszavaiért. Szintén köszönjük až efsz képviselőjének, valamennyi szervezetnek, az üzemi pártszerve­zetnek, az SZLKP járási, helyi és városi bizottságának, a vérrosi nem­zeti bizottságnak, akiknek tagjai utolsó tiszteletet adtak a drága elhunytnak. A gyászoló család. ' 0-843 ■ Hálás szívvel mondunk köszö­netét minden kedves rokonnak, isy merősnek, akik elkísérték utolsó útjára drága halottunkat, MÉSZÁROS JÁNOST 1973. július 6-án a seneci teme­tőbe. Felesége, lányai, vejei éj» unokái. 0-863 A bratislavai Dimitrov Vegyiművek nemzeti vállalat felvesz: • munkásokat a vegyi és kisegítő részlegekbe 18 évt8* 9 brigádmunk ásókat bizonyos időre 18 évtol azonnali belépéssel Fizetési feltételek megegyezés szerint. Szállást a nőtleneknek már a belépéskor biztosítunk. Étkezés lehetősége az üzemi étkezdében. Közelebbi felvilágosítást a személyzeti osztály nyújt, telefon: 177 — 20 41-es és 24 76-os mellék. ÜF-115 ÚJSÁGGAL SZABADSÁGRA 1973. VII. 14. Szabadságának megkezdése előtt legalább öt nappal értesítse a postai kézbesítőt, a postát, vagy a PHSZ adminisztrációját lakcímének ideiglenes megváltozásáról. HMM MN • •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents