Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-12 / 164. szám, csütörtök

MEGJELENT LEONYID BREZSNYEV KÖNYVE Megjelent Leonyid Brezsnyev- nek „A pártépítés időszerű problémáiról“ című könyve, amely az SZKP KB főtitkárá­nak az 1964-től 1972-ig terjedő Időszakban e problémával fog­lalkozó beszédeit és cikkeit foglalja magában. A Pravda a könyvet ismertet­ve megjegyzi: Brezsnyev cik­keiben és beszédeiben törté­nelmi tényekre támaszkodva, az SZKP gazdag tapasztalatait ál­talánosítva világosan és meg­győzően feltárja az SZKP nagy forradalmi átalakító szerepét. Korunkat az jellemzi, hogy tovább növekszik a pártnak mint a szovjet nép politikai él­csapatának szerepe és jelentő­sége — írja a moszkvai Prav­da. Az antikommunisták azt har­sogják, hogy a párt szerepének növekedése állítólag csökkenti más tömegszervezetek jogait és funkcióit. Az ilyen állításokban szemernyi igazság sincsen. A nép java — a párt politi­kájának, gyakorlati tevékeny­ségének legmagasabb rendű cél­ja. A párt létezésének egész értelmét abban látja, hogy be­csülettel és feltétlen odaadás­sal szolgálja a dolgozók érde­keit, mindent megtegyen éle­tük megjavításáért — hangsú­lyozza a Pravda. OGARKOV NYILATKOZATA Moszkva — Nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, hogy a Szovjetunió növeli fegy­veres erőit — jelentette ki Nyi­kolaj Ogarkov vezérezredes. A szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese a NATO katonai szerveinek, vala­mint Goodpaster tábornoknak, a NATO európai fegyveres erői főparancsnokának állításaival foglalkozott, amelyek szerint a Szovjetunió fegyveres erői ál­landóan növekednek. A múltban az ilyen nyilatko­zatok azt a nyilvánvaló célt Szolgálták, hogy fenntartsák a hidegháború légkörét, igazolják a fegyverkezési hajsza folytatá­sát. A mostani körülmények kö­zött pedig arra irányulnak, hogy fékezzék a feszültség enyhíté­sét, megnehezítsék a közép­európai csapatcsökkentési tár­gyalásokat — hangsúlyozta Ogarkov tábornok a Krasznaja Zvezda című szovjet katonai lapnak adott nyilatkozatában. A szovjet katonai vezető megállapította: nem felelnek meg a tényeknek a NATO veze­tőinek azok az állításai, ame­lyek szerint a Szovjetunió kato­nai költségvetése állandóan femelkedik. A Szovjetunió kato­nai kiadásai 1970—1973-ban nem változtak, összegük 17,9 tnilliárd rubel volt évente. Fi- gyelembevéve az egész költség- vetés abszolút növekedését, nyilvánvaló, hogy a katonai ki­adások részaránya állandóan ‘csökken. Míg 1970-ben a szovjet Védelmi kiadások az összes költségvetési kiadások 11,7 szá­zalékát tették ki, 1973-ban már 'csak 9,9 százalék volt a rész­arányuk. Ogarkov vezérezredes hozzá­tűzte, hogy a NATO-országok összes katonai kiadásai évről- óvre abszolút mértékben is nö­vekednek: az 1970 évi 104 mil­liárd dollárral szemben 1972- ben már több mint 115 milliárd- ra rúgtak, és a NATO nyugat­európai tagállamai 1972 decem herében elhatározták, hogy katonai kiadásaikat 1973-ban további 1,5 milliárd dollárral növelik. A nemzetközi helyzetben ta­pasztalható enyhülési folyamat minden bizonnyal elősegíti a fegyverkezési hajsza korlátozá­sa felé való további haladást — mondotta Nyikolaj Ogarkov, majd rámutatott: Ennek fényében enyhén szól­va különösnek tűnik Goodpaster tábornok kijelentébe, amely sze­rint „nem azt a kérdést kell fel­tenni, hogy mennyi idő telt el a második világháború óta, ha­nem azt, hogy mennyi idő van még a harmadik világháborúig“. A NATO egyes vezetőinek ez a „filozófiája“ semmiképpen sem egyeztethető össze korunk szel­lemével. JELENTŐS MEGÁLLAPODÁS Párizsi lapvélemények o szovjet—francia együttműködésről Párizs — A szerdai párizsi lapok részletesen beszámolnak Giscard D’Estaing francia gaz­dasági és pénzügyminiszter moszkvai látogatásáról és hangsúlyozzák a szovjet fővá­rosban kedden aláírt, tíz éves szovjet—francia gazdasági együttműködési megállapodás jelentőségét. „A gazdasági együttműködés szilárd alapja“ című cikkében az Humarüté rámutat, hogy míg a kapitalista országok kö­zötti gazdasági kapcsolatokat konjunkturális változások befo­lyásolják, addig a Szovjetunió­val kötött megállapodás hosz- szú időre szilárd alapot biz­tosít. A Les Echos, a francia gaz­dasági és pénzügyi körök lapja kiemeli: a Szovjetunió először kötött nyugati országgal ilyen jellegű megállapodást. 1973. VII. 12. Kommentárunk B emutatkozott és letette a hivatali esküt az új blasz kormány, sorrendben Ölaszország háború utáni 31. kormánya, összetételét tekintve 16 kereszténydemokrata, 6 szo­cialista, 4 szociáldemokrata és 2 köztársasági párti miniszter kapott tárcát Mariano Rumor kabinetjében. A hagyományosan kormány- alakító Kereszténydemokrata Párt mellett új jelenség a szo­cialista párt képviselőinek rész­vétele a kormányban, s ugyan­akkor a neofasiszták szálláscsi- nálói, a monarchisták kiesése a kabinetből. Az olaszországi kormányváltozást olyan szem­pontból is vizsgálhatnánk, mi­lyen tárcák kiknek a kezében vannak, ez azonban — a múlt tapasztalataiból kiindulva — olasz viszonylatban nem olyan lényeges, mert a Keresztény- demokrata Párt a szocialisták vezette tárcákban is éreztetni tudta befolyását. A kérdés in­kább így hangzik: merre fog tartani az új olasz kormány­koalíció, a felújított balközép kormányzat? Az Andreotti-kormány dicste­len vége a jobbközép irányzat és minden jobbratolódási kísér­let bukását jelentette. Olaszor­szágban csakis olyan kormány­koalíció bizonyulhat életképes­nek, amely számol a dolgozó tömegek követeléseivel, kész a szükséges gazdasági és szociá­lis reformok végrehajtására, s külpolitikai téren is érvényt sze­rez a nemzeti érdekeknek az országra nézve közvetlen ve­szélyt jelentő földközi-tengeri NATO-törekvésekkel szemben. Az utóbbi években erősen po­larizálódott és még polarizáló­dó szocialista párt képviselői­nek bevétele a kormányba an­nak beismerését jelenti, hogy a kimondottan tőkés érdekeket Régi vagy új unta? képviselő pártok képtelenek egyedül kormányozni, kénytele­nek legalább íátszatengedmé- nyeket tenni a baloldal irá­nyában. A középjobboldali kormány­zási kísérlet teljesen csődöt mondott, de előtte a mintegy tíz éven át fennállt balközép kormányzat sem mutatkozott életképesnek, mert Inkább volt centrista, mint baloldali, az életbevágó reformok elmarad­tak a jobboldali torpedózási manőverei miatt. Rumor új balközép kormánya is csak akkor veheti át remény- teljesen az ország hajójának kormánykerekét, ha okulva a múlt balsikerein, levonva a kel­lő tanulságokat, a nemzeti ér­dekeknek és a dolgozók vágyai­nak megfelelő politikát fog folytatni. Ez azonban csak ab­ban az esetben volna lehetsé­ges, ha a kormánykoalícióban a kommunisták is helyet foglal­nának. Az OKP képviselete ugyanis garancia lenne az ilyen reformok megvalósulására. A Uruguayban folytatódik a munkásság általános sztrájkja, amely- lyel a parlament feloszlatása és a szakszervezetek betiltása ellen tiltakozik. A főváros utcáin heves tüntetések zajlanak le, amelyek során több ember életét vesztette. Montevideóban erős letartózta- tási hullám van kibontakozóban. (ČSTK—UPI felvétele) OSTROMÁLLAPOT AZ ÜRUGOAYI FŐVÁROSBAN kommunisták azonban sohasem fognak spanyolfalul szolgálni a kormány megtévesztő, népá­mító mesterkedéseire, s ezért nem lépnének be a jelenlegi összetételű kormányba. Mennyire jogos a kommunis­ták fenntartása a jelenlegi ka­binettel szemben, bizonyítja a kormány összetétele. Rumort amolyan gyakorlati rutinos po­litikusnak tartják, aki a múlt­ban többszöri kormányelnöki megbízatása idején tiszavirág- életű „strand“- és „szüreti“ kormányok feje volt, melyek semmit sem oldottak meg, leg­feljebb elodázták a válságot. Rumort hivatalnok kormányfő­nek tartják, aki az olasz „nem­zeti monopóliumok kegyeltje s az ő pártfogásukat (Pirelli, Montedison, Fiat) élvezve ren­det, nyugalmat akar az or­szágban. Ebből következik poli­tikájának két fő célkitűzése: a neofasiszták zavaró tevékenysé­gének felszámolása, a lírát fe­nyegető infláció veszélyének elhárítása. A kereszténydemokrata Aldo Moro visszakerülése a külügy­miniszteri posztra a neofasisz­ták előretörése előtti helyzetre emlékeztet. Tekintélyes politi­kus hírében áll, aki „elvi kon­cepciót“ követ. Moro nem tar­tozik a konzervatívok közé, nem zárkózik el a változások elől, társainál rugalmasabb po­litikus, ami viszont nem feltét­lenül kedvező a haladás erői­nek. Ugyanis Moro a képviselő­je annak az elvnek, hogy a szo­cialistákat feltétlenül be kell venni a kormányba, meg kell Montevideo — Uruguay fővá­rosában, Montevideóban valósá­gos ostromállapot uralkodik — páncélosok cirkálnak az utcá­kon és katonaság őrzi a köz­épületeket. Bordaberry elnök időközben kiegészítette kormá­nyát: a parlament feloszlatá­sa elleni tiltakozásul lemondott négy miniszter helyére újakat nevezett ki: Hírek szerint megkezdte munkáját az az államfő által kinevezett háromtagú bizottság, amelynek az a feladata, hogy békét teremtsen a kormány és a sztrájkot irányító szakszer­vezetek között. A bizottságban Armando Ma let volt hadügymi­niszter és két közismert jogász foglal helyet. Kedden tüntetéssé szélese­dett a hétfőn a katonák által agyonlőtt 16 esztendős Walter Medina temetése. Mintegy öt­venezer ember kísérte utolsó útjára az antidemokratikus ál­lamcsíny legfiatalabb áldozatát. ■A széles körű ellenállásra való tekintettel katonai alaku­latokat vontak össze a kor­mányépületek védelmére. Ugyancsak katonai alakulatoik vették körül több, a diákok ál­tal megszállt egyetemi épüle­tet. A Reuter hírügynökség érte­sülése szerint a letartóztatot­tak száma már meghaladja a háromezret. Luis Corvalan a Chilei Kom­munista Párt főtitkára az Uru­guayi Kommunista Párthoz in­tézett levelében azt a meggyő­ződését juttatta kifejezésre, hogy Uruguay népe győzelmes- kedni fog az imperializmus és a reakció fölött. WALDHEIM A KÖZEL-KELETRE LÁTOGAT? New York — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az ENSZ- tudósítók szövetségének New York-i ebédjén kijelentette, hogy megfelelő időpontban haj­landó a Közel-Keletre látogat­ni. Ugyanakkor hangot adott annak a véleményének, hogy előrehaladást a válság rende­zése felé csak „csendes diplo­máciával“ lehet elérni, nem pedig nyilvános vitával. Az Al Aliram című kairói fél- hivatalos lap szerdai számában azt közölte, hogy Waldheim valószínűleg még ebben a hó­napban ellátogat Egyiptomba, Libanonba, Jordániába és Iz­raelbe. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának átfogó közel-keleti vi­tája második szakaszának ere­detileg július 16-ra tervezett velük egyezni, hogy így elvá­lasszák őket a kommunisták­tól. Moro politikai felfogásá­ban értelmesebb nem egy kol­légájánál, s ezért veszélyes ez az elve: kereszténydemokraták és szocialisták szemben a kom­munistákkal, vagy kommunisták és szocialisták szemben a ke­reszténydemokratákkal. Ezért vallja a szocialistákkal való szövetség elvét, hogy megbont­sa a dolqozó osztályok szövet­ségét. A szocialisták és a kommu­nisták között az utóbbi évek­ben — éppen a balközép és jobbközép kormányformula csődje folytán — határozott közeledésre került sor. A sok­arcú szocialista pártban most is voltak olyan erők — a Lom­bardi vezette baloldal, — amely ellenezte a kereszténydemokra­tákkal való koalícióra lépést, mert attól tart, hogy emiatt a párt „a koalíció foglya“ ma­rad. Ugyancsak a szocialista és kommunista befolyás alatt álló CGIL — Általános Szakszerve­zeti Szövetség 8. országos kong­resszusa végül is • azzal a felté­tellel támogatta a kormány- koalícióban való részvételt, hogy ott a szocialisták a dol­gozók érdekeinek kedvező po­litikáért, a hosszú idő óta kö­vetelt reformok megvalósításá­ért küzdjenek. Rumor kormányának feltehe­tően nem lesz könnyű dolga, s ha felemás megoldásokba bo­csátkozik, akkor ismét rövid életű „strandkormány“ lesz, az országban pedig újabb „forró évszak“ következhet. L. L. megkezdését későbbre halasz­tották. A kairói Al Ahram úgy ér­tesült, hogy az új terminus jú­lius 20-a. A halasztást a lap szerint Egyiptom kérte, hogy Zajjat külügyminiszter befejez­hesse jugoszláviai, ausztriai és franciaországi tárgyalásait. Amerikai nehézbombázók Kambodzsa egén Az amerikai légierő külön­féle típusú vadászbombázói és B-52-es nehézbombázói kedden egész álló nap, majd éjszaka és szerdán hajnalban is bom­bázták Kambodzsa felszabadí­tott területeit és nyújtottak tá­mogatást a Phnom Penh-i re­zsim csapatainak, amelyek a fővárostól délre fekvő terüle­teken szorult helyzetbe kerül­tek. A felszabadító fegyveres erők déli és nyugati irányból ismét 14 kilométerre közelítet­ték meg a fővárost, ahol egész nap hallatszott a bombák rob­banása és a harci zaj tompa moraja. Harcokat jelentettek Phnom Penhtől 15 kilométerrel északra is. A New York Times tudósító­ja interjút készített Lón Nol tá­bornokkal, a Phnom Penh-i re­zsim vezetőjével. A lap keddi számában megjelent interjú szerint Lón Nol „nem tud azok­ról a tárgyalásokról, amelye­ket az Egyesült Államok foly­tat a kambodzsai rendezésről.“ Az Egyesült Államok nem tá­jékoztatta őt — közölte a tá­bornok. Előnyös kereskedelem New York — Az amerikai munkások állást foglalnak a szovjet—amerikai kereskede­lem kiszélesítése mellett és nemcsak a nemzetközi feszült­ség enyhülését, a béke megszi­lárdítását várják ettől, hanem saját anyagi helyzetük javulá­sát is. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok kiszéle­sítésének első eredményeit már érzékelik az északkeleti államok munkásai. A gépipar­ban a szakmunkások ezrei — akik a termelés pangása miatt munkanélküliek voltak — há­la a szovjet megrendeléseknek — ismét dolgoznak. Azok a vállalatok, amelyek nem is olyan régen tömegesen bocsá­tották el a dolgozókat, ismét kitették kapujukra a táblát. »Munkásokat felveszünk“. KURT HAGERNAK, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a vezetésével teg­nap pártküldöttség érkezett a Magyar Népköztársaság főváro­sába. A BR10NI szigetcsoporthoz tartozó Vanga szigeten folyta-, tódtak Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Joszip Broz Tito államfőnek, a JKSZ elnökének a megbeszélé­sei, amelyeken a két ország és párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről volt szó. A KÖZÖS PIAC bizottsága sze­rint a tagországokban mintegy 360 000 tonna eladatlan vajkész­let halmozódott fel. Bár a Kö­zös piaci tagországok a gazda­sági nyomás eszközeivel igye­keznek elérni, hogy a vajterme­lés csökkenjen, a túltermelés tovább folytatódik. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa a Népek Barátsága Ér­deméremmel tüntette ki Gas­ton Plissonniert, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának és a KB titkárságának tagját, a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő harcosát 60. születésnapja alkalmából, a szovjet és francia nép kapcso­latainak erősítése és a béke megszilárdítása terén végzett tevékenysége elismeréseképpen. AZ ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak egyik albizottsága által nyilvánosságra hozott jelentés szerint az Egyesült Államok az elmúlt négy hónap során 15 ha­jórakomány stratégiai árut im­portált Rhodesiából és ezzel megsértette a Biztonsági Tanács határozatát, amely embargót rendelt el a fajüldöző kormány­nyal folytatott kereskedelemre.

Next

/
Thumbnails
Contents