Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-10 / 162. szám, kedd

A fasizmus és ctz imperializmus bírálója JAMES ALDRIDGE 55 ÉVES Az idén májusban négy neves közéleti személyiség — az új nemzetközi Lenin-békedíjasok fényképeit közölte a moszkvai Pravda első oldalán: L. I. Brezs- nyevét, Allende chilei elnökét, Pastoriniét, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke fényké­pét és James Aldridge angol íróét. J. Aldridge a haladás szükségszerű győzelmét és a reakció szükségszerű vereségét kifejező regényeiért, közéleti tevékenységéért kapta ezt a magas nemzetközi kitüntetést. Ifjúságát Ausztráliában töltöt­te, s csak 1938-tól él Nagy- Britanniában. A második világ­háború éveiben mint haditudó­sító vált közismertté. Norvégiá­ból, Görögországból, a Szovjet­unióból és a Közel-Keletről küldött tudósításaiban egyér­telműen elítélte a fasizmust, feltárta a német fasizmus gyö­kereit és rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak politikája milyen nagy mértékben járult hozzá a háborút előidéző nem zetközi helyzet kialakulásához. Első regényét — Becsületükkel megpecsételve —, 1942-ben ír­ta. Ebben a regényében úgy, mint a háború alatt kiadott töb­bi művében is, a görög nép fa­sisztaellenes harcát ábrázolta. A háború után írt műveiben leleplezte a nagytőke érdekeit szolgáló kormányok kétarcú politikáját, és rámutatott az Egyesült Államok hegemóniájá­nak, veszélyes következményei­re. Jelentős szerepet vállalt a nemzetközi békemozgalomban. 1951-ben többedmagával meg­alapította az írók a Békéért szervezetet, és 1952-től az An­gol— Szovjet Baráti Társaság egyik vezetője. Az iráni népnek a gyarmato­sítók elleni harcát megörökítő A diplomata című regénye vi­lágsikert aratott. A lebilincselő olvasmányt nyújtó regényben leleplezi az imperializmus em­bertelenségét és mély együtt­érzéssel ábrázolja a nép harcát. A történelmi események hátte­rén különböző politikai irányo kát és nézeteket képviselő hő­söket ábrázol. Rögzíti a gyar­matosítás szörnyűségeire ráébre­dő angol értelmiség lelkiisme réti válságát, bár nem látja a kivezető utat. További regé nyeinek is a szabadságért foly­tatott harc az alapgondolata. Elítéli bennük a burzsoá erköl­csöt, a burzsoá életmódot. Kü­lönböző ideológiák képviselőit állítja egymással szembe, s így mutatja meg, hogyan tükröződ­nek a történelmi események az emberek tudatában. Első regé­nyein még érződik Hemingway hatása, de érett művei sajátos írói módszerről tanúskodnak. A haladás és a demokrácia oldalán álló író művei tanulsá­gos olvasmányt nyújtanak ko­runkról. Aldridge neves kor- társíró, s bátran nevezhetjük őt a jelenkor irodalmi törté­netírójának is. -r­AZ OROSZ REALISTÁK SZLOVÁKIA FŐVÁROSÁBAN A Művészet Házának tárlata Páratlan művészeti élmény­nyel ajándékozott meg bennün­ket az Orosz realizmus című ki­állítás. Az 1973-as év egyik legnagyobb kulturális esemé­nyét jelentik a moszkvai Trety- jakov Képtár és a leningrádi Orosz múzeum kincsei, a 37 , festő 150 festménye s rajza, melyek a 19. század második felének társadalmilag egyre forrósodó légkörét éreztetik. A jobbágyság felszabadítása után is mind feszültebbek a szociális ellentétek. Elsősorban a forradalmi demokraták to­vább küzdenek a cári önkény ellen. S a festők már nemcsak érzik, hanem tudva tudják, hogy a leplezetlen valóságot kell fel­tárniuk. Csernyisevszkijt, a for­radalmi bölcselőt és esztétát követik, amikor „nemcsak ta­núi annak, amit látnak, hanem ítélőszéket tartanak jelette.“ Művészetük már több „mint hazájuk sötétjében elhangzó, kétségbeesett kiáltás“. Elődjük, P. A. Fedotov a középnemes­ségről festett anekdotái és sza­tirikus életképei a holland kis­mesterek aprólékosságával, de még biedermaier hangvétellel szólnak (Az őrnagy leánykérő­ben). Ám V. G. Perov a forra­dalmi művészet legtehetsége­sebb tagja, szürkés-barnás szí­neivel megrázó emberközelből, könyörtelenül mutat rá a pa­rasztsors tragikumára. A művészet forradalmárainak bíráló hangja tovább erősödik a „Vándor kiállítók“ alkotásai­ban. Ezeket a fiatal festőket az orosz élet és valóság, koruk társadalmi problémái izgatják. A „hogyan“-nál, a formai ügyességnél fontosabb számuk­ra a „mi“: az élet igazsága Eszméjüket, tiltakozásukat, tet­tek követik: vásznak, melyek a falusi és város inépet jelenítik meg. Első kiállításukat 1871- ben, a francia kommün évében nyitják meg. Majd országszerte rendezett tárlatokon mutatják be képeiket. Szellemi vezérük I. M. Kramszkoj, az orosz de­mokrata festészet kiemelkedő portrétistája. Belső lényeget fel­táró arcmásokon örökíti meg kora szellemi kiválóságait. A szibériai kozák sarjnak, az oro­szok és velenceiek tanítványá­nak, V. I. Szurikovnak hőse: a nép, a történelem hajtó ereje. Az orosz múlt nagy történelmi eseményeinek megjelenítése ürügyén a cárizmus bírálója. A kor egyik legnagyobb arckép­festője a sokoldalú és lélekbe­látó I. J. Rjepin. Utolérhetetlen jellemző erővel ábrázolja a Pi­henő Tolsztojt, napjai haladó művészeit, s elragadó gyön­Már zúgnak a kombájnok Megkezdődött az aratás. Az ország népe most az aratók munkájára figyel, hisz mindenki kenyere — mindenki ügye. Ez tűnik ki azokból a hírekből, melyeket tudósítóink, leve­lezőink és olvasóink az aratási munkáltatokról küldtek. A szo­kottnál néhány nappal később kezdődött az idén az aratás, ezért talán annál nagyobb figyelem, érdeklődés kíséri, kö­veti az aratók munkáját. REKORDTERMÉS REPCÉBŐL Kétszakaszos időrendben arat­ták le a repcét a Bifiai (Bé- nyi) Efsz határában. Tizenöt hektárról két kombájn 547,5 métermázsa repcét takarított be. Tehát az átlagos hektárho­zam 36,5 métermázsás volt. A siker annak is köszönhető, hogy pontosan betartották a művelés során az előírt agro­technikai határidőket. Búkor József ÉJJEL IS ARATNAK A hirtelen beállt kánikulai hő­ség a repce gyors learatására késztette a Kamenné Kosihy-i (Kőkeszd) Efsz aratóit. Neun akadályozta meg munkájukat az esiéli sötétedés sem. Még éjjel is arattak. Két saját kom­bájnjuk mellé segítség érkezett a Veľký Krtíš-i [nagykürtösi) gépálloanársól, így egyszerre négy kombájnnal arathattak. Már mintegy 30 hektárról ki­csépelték a repcét. Sőt, mint­egy 150 métermázsa kitisztított szemet be is adtak az állami raktárba. Zolczer László A FOPROBA SIKERÜLT Úgy tartják, már szinte hagyo'- mányosan, Marcelován {Mar. cél házán), a komáromi járás egyik, legnagyobb szövetkeze­tében, hogy a repce aratása főpróba a kombájnosok számá­ra. Az idén 37 hektáron ter­mesztettek repcét. Nyolc kom­bájn 2 fél nap alatt betakarí­totta a repcetermést. Hektá­ronként 20,91 métermázsa ho­zamot értek el, így tehát 775 métermázsa repcemag került az efsz raktárába. Sikerült a főpróba. Még két nap áll a ja­vítók rendelkezésére, hogy el­távolítsák az észlelt kisebb- nagyobb hibákat. Azután tel­jes ütemben folytatják az ara­tást. Varga Pál BÁNYÁSZAINK BIZTONSAGA ÉRDEKÉBEN gédséggel veszi ecsetjére csa­ládja tagjait. A másik nagy műfajnak az életképnek is mes­tere. A kritikai realizmus je­gyében kibontakozó művészeté­nek világhírű alkotása a társa­dalom igazságtalanságait osto­rozó Volgái hajóvontatók. Tör­ténelmi, politikai kompozíciói: az életteli, mozgalmas Zapo- rozsjei kozákok, a Propagandis­ta letartóztatása, a Rettegett Iván portréja. Későbbi korsza­kában az orosz impresszioniz­mus képviselője. Ezen az úton halad legkiválóbb tájképfestő­jük, I. I. Levitan is, kinek az orosz természetről való benső­séges közlései személyes vallo­mások. Elődje az érzelmi maga- tartású, a tajgáért rajongó I. I. Siskin, az erdők költői ihletésű festője. A. I. Kuindzsi sajátos hangulatú intenzív fény-, és színhatású képein az északi tá­jakat eleveníti meg. Kazaktin az orosz proletariátus életét megrendítően ábrázolja. Vasz- nyecov élet-, és történeti képe­ket, népies jeleneteket rajzol, fest. A monumentális orosz dí­szítő művészet megújításával próbálkozik. V. A. Szeröv pá­lyája a realizmustól az imp­resszionizmusig ível. A század- forduló egyik legjelesebb arc­képfestője. Mesteriek Anna Pavlovát és Sztravinszkijt idéző rajzai. V. V. Verescsagin új ér­telmű csataképein meggyűlő! teli a háborút. A népük sorsának megváltoz­tatására törekvő orosz realis­ta festők alkotásai időtlenek. Időtlenek, mert emberközpon- túak, az élet s a természet va­lóságát magasszintű művészi’ ki­fejező eszközökkel, az értelem és a szív hangján hirdetik min­denki tanulságára és gyönyörű­ségére. BÄRKÁNY JENÖNÉ A közép-szlovákiai kerület szénbányáiban már évtizedek óta különös gondot fordítanak a dolgozók balesetvédelmére. Persze nem eredménytelenül. Az eddigi foganatosított mun­kabiztonsági intézkedések nyomán az utóbbi időszakban jelentős mértékben csökkeni mind a súlyos, mind a köny- nyebb kimenetelű balesetek száma. Az olyan szerencsétlen­ségek azonban amiilyen például a bányaomlás, vagy a vízbetö­rés, — még ha ritkán is for­dulnak elő — mindig komoly veszélyt jelentenek a föld mé­lyén dolgozók számára. Kö- zép-szlovákiából az elmúlt években szerencsére alig kel­lett ilyesmit hírül adni. örven­detesen sokat javult a helyzet ezen a téren is. Sokkal gyor­sabb és szinte összehasonlítha­tatlanul könnyebb a bánya­mentők munkája, mint bármi­kor korábban volt, hiszen már valóban világszínvonalú techni­kai segédeszközök állnak szük­ség esetén a készültségi mun­kacsoportok rendelkezésére. A közelmúltban újabb ötletes életmentőberendezéssel böv ült a bányászok balesetvédelmi felszerelése is. A prievidzai Cígeľ bányában éppen ezek­ben a napokban folynak a gya­korlati próbái azoknak a rö­vidhullámú önvédelmi rádióadó készülékeknek, amelyeket rö­videsen valamennyi földalatti munkahelyen használnak majd hazánkban. Az adó parányi szerkezetét a bányászok védő­sisakjának lámpatestébe épí­tették be a szakemberek. Bá­nyaomlás, vagy vízbetörés Késik a takarmányok begyűjtése A Dolný Kubíni járás mezőgaz dasági szakembereinek suk gondot okozott az utóbbi kát hónap csa padékos időjárása. A száraz hóna pok utáni aránylag hosszan tartó esőzés a legtöbb füldmüvesszüvet kezet határában jelentős mérték­ben fékezte a szálastakarmányok betakarítását. A vetésterületnek alig 60 százalékáról sikerült csak eddig begyűjteni a takarmány félé két. A rétek kaszálásánál még kedvezőtlenebb a helyzet, mert a munka felét sem végezhették el a füidművcsszövetkezetek. —ly— okozta életveszély esetén a készülék automatikusan műkö­désbe lép. A bányamentők köz­ponti ügyeletén egy speciális vevőkészülék segítségével per­cek alatt csaknem, centiméter­nyi pontossággal megállapít­ható a szerencsétlenség szín­helye. a betemetett, illetve az aknában rekedt, esetleg eszmé­letüket vesztett bányászok szá­ma és pontos testhelyzetük. A felsorolt szükséges adatok azonnali birtokában a hagyo­mányos mentési módszerekkel szemben a vészjelző rádióadó alkalmazásával jóval rövidebb idő alatt kiszabadítható k az életveszélybe került emberek. A QRR 3 jelzésű rövidhullá­mú rádióadó legfontosabb ré­sze egy tranzisztoros oszcillá­tor, amely folyamatosan 120 órán keresztül képes a felszí­ni központba továbbítani a se­gítséget kérő rezgésjeleket. A működéséhez szükséges elekt­romos energiát a bányászlám­pa szárazelemei biztosítják. Külön előnye, hogy már a tíz méteres körzetben bekövetke­zett bányaomlás, vagy vízbetö­rés esetén is működésbe lép. A Handlovái Szénbányák Bá­nyavillamossági Kutatóintézeté­ben tervezett és megszerkesz­tett készülékek az eddigi gya­korlati próbákon kitűnőre vizsgáztak. Széles körű alkal­mazásukat semmi sem akadá­lyozza. Az életmentő rádióadó­val ellátott bányászlámpák mindössze 15 százalékkal drá­gábbak csak a hagyományos védősisakok áránál. —ly — KÉT MŰSZAKBAN Zlaté Klasy-ban (Aranykalászi, ban) a repce után 300 hektár­nyi árpa, majd 426 hektárnyi búza kerül a kombájnok kaszá­ja alá. Két vendégkombájn is érkezett az Uhorské Hradište-i járásból, így egy kombájnra 80 hektár aratni való jut. A munkaidő jó kihasználását úgy biztosítják, hogy az aratást két műszakban végzik, s az aratók számára élelmet és frissítőket szállítanak a helyszínre. Cél­prémiumot tűztek ki kombáj­nosok számára, hogy gyors és veszteség mentes legyen a be­takarítás. Előrelátható termés­hozam: búzából 38 q árpából 36 q hektáronként. A Lehnicei (Légi) Efsz-ben öt kombájn aratta le a repcét. Libasorba haladva a 30 hektá­ros tábláról gyorsan betakarí­tották a repcetermést. Nehe­zebb munka a 835 hektárnyi gabonatermés betakarítása, de segítségükre hat E 512-es, NDK gyártmányú kombájn érkezett Csehországból. így egy kom­bájnra csak 75 hektár aratni- való jut. Ha az időjárás ked­vező lesz, 10 nap alatt befeje­zik az aratást, s az állammal szemben vállalt kötelezettsé­güknek 150 vagon gabona el­adásával hamarosan eleget tesznek. Méri István TÖBBET A TERVEZETTNÉL A tavaszi árpa aratásával kéz- dák a mintegy 1526 hektárnyi gabonafélék betakarítását a Öulov Dvor-i l Gyulamajori) Állami Gazdaság határában. A betakarítást 12 nagyteljesítmé­nyű E 512-es és 6 középtelje­sítményű SK 4-es kombájn se­gítségével végzik. Nagy figyel­met fordítanak a szalma vesz­teség nélküli betakarítására is, mert az állami gazdaságnak nagy az állatállománya, s nagy szükség van a szalmára. Nyolc szalmaprés működik. Már meg­szervezték a gyors ütemű tar* lóhántást is. A gazdaság szak­emberei arra is gondoltak, hogy a legjobb felkészülés el­lenére is meghibásodhatnak a gépek. Szükség szerint vala­mennyi munkaszakaszon pót* alkatrészekkel jól ellátott moz­góműhelyek a helyszínen kija­vítják az előforduló hibákat-. Gondoskodtak a betakarított gabona további sorsáról is. Be­szállítás után működésbe lép­nek az előtisztító, a tisztító és a modern, önműködő szárí­tó berendezések. így az állami raktárakba csak a legkiválóbb minőségű szem kerülhet a gaz­daság földjeiről. Meilich Ctibor elvtárs, az állami gazdaság igazgatója úgy vélekedik, hogy amennyiben a még hátralevő napok időjárása nem okoz va­lami rendkívüli nagy károkat-, abban az esetben a gazdaság dolgozói a tervezettnél 36—40 vagonnal többet takarítanak be. Kolozsi Ernő VISSZAÉLT TISZTSÉGÉVEL I. I. Levitan: Alkonyat a Volgán (olaj) Az üzemek, vállalatok veze­tőinek elsőrendű kötelessége, hogy védelmezzék, óvják a gondjukra bízott szocialista tu­lajdont. Ezt az alapelvet súlyo­san megsértette Stefan Peško, a Bratislava-vidéki Járási Helyi­ipari Vállalat igazgatója és Sve- tozár Michalik mérnök, a vál­lalat ellátási központjának ve­zetője. Štefan Peško igazgatói beosz­tásával visszaélve a modral szék­helyű vállalat nevében nagyobb mennyiségű építőanyagot és más árut rendelt, melyet saját céljaira, főképpen családi háza építésénél használt fel. Eze­kért az árukért nagykereske­delmi árat fizetett, mintha kö­zületi célokra használták volna fel az anyagot, minek következ­tében az érvényes pénzügyi és adóelőírások megszegésével több mint tizenháromezer koro­nával károsította meg az álla­mot. A téves útra tért gazdasá­gi vezető nagy összeggel, több tízezer koronával károsította meg a szocialista tulajdont az­által, hogy az 1966—1971-es években a vállalat által rende­sen elvégzett munkákért járó pénzt több magánszemélynek vagy teljesen, vagy részben el­engedte. Stefan Peško igazgatói tisztségében egyetértett azzal, hogy a béralapból az anyagbe­szerzők „fokozott“ kiadásainak fedezésére külön jutalmakat fizessenek ki, miközben olyan személyek is jutalomban része­sültek, akik semmiféle ilyeii jellegű munkát nem végeztek; Az említett évekbe« ily módon kifizetett pénzösszeg meghalad­ta a nyolcvanötezer koronát: Svetozár Michálek, az ellátási osztály vezetője terjesztette elő az említett jutalmak kifizetésé­vel kapcsolatos indítványt, ha­bár tudomása volt róla, hogy ó javasoltak között olyanok is vannak, akik az anyagbeszerzés terén semminemű tevékenysé­get nem fejtettek ki. Ugyanak­kor a kifizetett jutalmak egy- részét bizonyos személyektől visszakapta, s ebből a pénzből több mint ötezer koronát az Igazgatónak adott, nyolcezer koronán felüli összeget pedig saját magának tartott meg. Az ügyben a napokban hozott ítéletet a bratislavai kerületi bíróság dr. Pavel Sinka taná­csa, Štefan Peško vádlottat hi­vatali hatáskörrel való vissza­élés és szocialista vagyon meg- lopása bűntettéért két és fél évi szabadságvesztésre és öt­ezer korona pénzbüntetésre ítélte, mely utóbbi meg nem fi­zetés esetén további öthavi bör­tönre változik. Svetozár Micha­lik vádlottat kétévi próbaidőre felfüggesztett egyévi szabadság­vesztésre és háromezer korona pénzbüntetésre ítélték, mely utóbbi meg nem fizetés esetén háromhavi szabadságvesztésre változtatható. (gál) 1973. VII. 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents