Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-09 / 161. szám, hétfő
Az ifjúság szocialista nevelése a part és az egész társadalom ügye ÚJ SZÓ 1973. VII. 9. 5 Összhangban a fejlődéssel V. I. Lenin mindig hangsúlyozta, hogy a fiatalokból önálló, alkotó embereket kell nevelnünk, akiknek a kommunizmus nem ielent valamiféle megtanult leckét, hanem mélyen átgondolt igényt, s ilyen értelemben beszélt az elavult és az új iskoláról. Már oktatásügyünk szocialista jellegéből adódik, hogy újnak minősíthető, ez azonban nem jelenti azt. hogy eleve mentes minden elavult nézettől. Ezért oktatásügyünk egyik legfontosabb, időszerű feladata, hogy összhangban legyen szocialista társadalmunk jelenlegi fejlődésével és igényeivel. Mindenfajta bezárkózás oktatásügyünk területén, és nemcsak itt, megengedhetetlen. A művelődés módszerei és lehetőségei ma egyre szélesebbek és lényegében az ember egész életét érintik. Ez összefügg a tudomány nagyarányú fejlődésével s növekvő feladatával társadalmunkban, az emberi megismerés határainak állandó szélesedésével. Éppen ezért oktatásügyünk értelmét nem kereshetjük az elsajátított adatok halmazában, a tanulók túlterhelésében, a gürcölésben, hanem ellenkezőleg: iskoláink legfontosabb feladata, hogy sokoldalúan fejlesz- sze fiataljaink egyéniségét, gondolkodáskészségét, tudásvágyát, tehát végső soron az, hogy gyümölcsözően és alkotó módon érvényesítsék tudásukat. Nem téveszthetjük el szem elől azt sem, hogy az eredmények és a sikerek alapja: minden tekintetben szocialista viszonyt. kialakítása a tanítók és a tanulók között. Az igényes feladatok teljesítésének iránytűje, pártunk XIV. kongresszusa határozataival összhangban, a csehszlovákiai iskolaügy jelenlegi helyzete és további feladatai című dokumentum, amelyet széleskörűen vitattuk meg pártunk tagságával. Azok az intézkedések, melyeket e dokumentum tartalmaz, jelentős mértékben befolyásolják oktatásügyi rendszerünk további fejlődését és végső soron tovább erősítik annak szocialista alapjait, elmélyítik demokratikus-, politechnikai - és munkásjellegét. Szorosabbra fűzik az iskola és az élet kapcsolatát, tovább erősítik egységes oktatásügyi rendszerünk hatékonyságát. Oktatásügyi és művelődési rendszerünk fejlesztéséért kifejtett erőfeszítéseink a haladó erők az egységes oktatásügyi rendszerért vívott harcára támaszkodnak. Ezzel összefüggésben keA csehszlovákiai iskolaügy jelenlegi helyzete, fejlődése és további feladatai című dokumentum, amelyet a CSKP KB megtárgyalt és elfogadott, alapját képezi oktatásügyi rendszerünk további irányvonalának megszabásához. Legfontosabb, mondhatjuk döntő feladatunk, miként azt a CSKP KB legutóbbi ülésén is hangsúlyozták, hogy tovább erősítsük szocialista oktatásügyi rendszerünk hatékonyságát. A jelenleg javasolt intézkedések alapján négy évre szeretnénk rövidíteni az alapiskolák alsó tagozatát, s ugyanígy négy évesek lennének a gimnáziumok és a szakközépiskolák. Tehát a második ciklusú iskolákba az alapfokú iskolák 8. évfolyama elvégzése után lehetne kerülni. Nagy figyelmet szentelünk és komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy fiatalságunk döntő többsége rövidesen legalább érettségivel végződő középiskolai képesítést szerezzen. Egyik időszerű feladatunk, hogy szakmunkás- képzésünk színvonalát a többi középiskolák nívójával egyenrangúvá tegyük, vagyis kiegyenlítsük, s állandóan növeljük a tizenöt évtől idősebb fiatalok oktatásának a színvonalát, tekintet nélkül arra, hogy milyen típusú iskolát látogatnak. Az egyetemek és a főiskolák területén a dokumentum egész sor feladatot tűz ki, melyek közül megkülönböztetett figyelmet érdemel a fiatalok szélesebbkörű szakmai nevelése, az egyetemi oktatás racionalizálása, minőségének az állandó javítása. Ezzel együtt fontos feladatunk a kádermunka megjavítása, az egyetemi oktatók feleA közelmúlt eseményeiből okulva állandóan törődnünk kell azzal, hogy a tanulók szocialista arculatának kialakítása értelmében ne csak szavakkal, meggyőzéssel munkálkodjunk, hanem ezzel együtt aktívan, korukhoz megfelelően kapcsoljuk be őket társadalmunk szocialista kiépítésének gazdasági, kulturális és egyéb szakaszaiba. Éppen ezzel összefüggésben domborodik ki a tanítók és a SZISZ, valamint annak Pionírszervezete, továbbá az üzemek, földművesszövetkezetek vezetői együttműködésének a szükségessége. Arról van szó, hogy az illetékesek fontos feladagyelettel és megbecsüléssel emlékezünk meg a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szemptember 6-i határozatára, amely előirányozta a szlovákiai iskolák államosítását és jó alapot teremtett oktatásügyünk fokozatos demokratizálásához. Oktatásügyünk haladó jellegéért vívott harca két koncepció kereszttüzébe került: az egyik koncepció képviselői oktatásügyünk szocialista és demokratikus jellegéért szálltak síkra, mások pedig elavult, ellenséges nézeteket vallottak, különböző privilégiumokat és úgyenevezett felsőbbrendűségű elméleteket hangoztattak E körülmények között forradalmi tettnek számított az egységes oktatásügyi rendszerről 1948- ban kiadott törvény, amely pártunk haladó programjának megfelelően új, történelmi távlatot nyitott szocialista iskolánk megalakulásához és fejlődéséhez. Társadalmunk szocialista átépítése folyamán oktatásügyi rendszerünkben elért vitathatatlan eredményeink ellenére 1968-ban a szocializmus ellenségei nyíltan és burkoltan támadták oktatásügyünk demokratikus és szocialista jellegét. . . Ezeket a tényeket elsősorban azért említjük, mert azok az intézkedések, melyeket jelenleg foganatosítunk két ellentétes koncepció éles harcának körülményei közepette valósulnak meg. Ez a küzdelem a szocializmus és a kapitalizmus világméretű osztályharcának a része. Az egyik oldalon a haladó erők, a művelődés és az oktatás demokratizálásáért szállnak síkra és azt követelik, hogy a dolgozók és gyermekeik számára minden típusú iskoia, beleértve az egyetemeket Is, kapuja nyitva álljon. A másik oldalon az imperialista országok uralkodó körei igyekeznek megtartani kiváltságos helyzetüket az oktatásügyben és azon mesterkednek, hogy az iskolát politikájuk és ideológiájuk eszközévé süllyesszék. Az oktatásügy eddig nem tapasztalt méretű, rendkívüli fejlődése és alapos demokratizálása, valamint a tananyag humánus jellegének az elmélyítése a szocialista országokban, rendkívül fontos tényezővé vált, amely befolyásolja a haladó szellemű erők harcát a művelődés fejlődéséért. A lakosság és elsősorban az ifjúság oktatása és művelődése területén egyre inkább megmutatkoznak a szocializmus előnyei a kapitalizmussal szemben. lősségének az elmélyítése a fiatalok nevelésében. Az időszerű problémák széles skálájából, melyeket az elnökség beszámolója, valamint a már említett dokumentum is említ, szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a kérdésekre, melyek ma az SZSZK oktatásügyi rendszerében rendkívüli időszerűek. Az oktatás és nevelés egységének a megteremtése érdekében rendkívül fontos feladatnak számít az ifjúság marxista—leninista meggyőződésének a megszilárdítása. E téren egyre inkább növekednek az igények a társadalomtudományi tantárgyak oktatásával kapcsolatban az iskolák valamennyi típusán, melyek elsősorban hivatottak arra, hogy megnyerjék a fiatalok értelmét és érzelmét s azokat a pozitív tettekre ösztökéljék. A CSKP XIV. kongresszusa valamint az SZLKP tanácskozása után ugyan alapvető fordulatot értünk el a társadalomtudomány oktatásának tartalmában, valamint a tanítók minden szempontból helytálló ellátottságában, Mégis rá kell mutatnunk bizonyos hiányosságokra, melyek e téren észlelhetők. Egyre inkább előtérbe kerül e tantárgyak vonzereje, a tanítás hatékonysága. Meg kell állapítanunk, hogy e tantárgyakat összefoglaló tankönyvek némelyike meglehetősen unalmas, s a tanulók számára érthetetlen. Hasonló a helyzet az órákon, s különböző előadások, a SZISZ keretében rendezett beszélgetések egy részén is. Ezért elodázhatatlan feladatunk a tankönyvek színvonalának, vonzerejének a javítása, s ezzel együtt a pedagógus szakmai fel- készültségének az elmélyítése. tuknak tekintsék az iskoláknak nyújtandó állandó segítséget. Az SZLKP kongresszusának határozata előtérbe helyezi a marxizmus—leninizmus egyetemi oktatása színvonalának a további emelését. A marxizmus— leninizmus igényes és magasfokú oktatási színvonala kulcsfontosságú az egyetemi hallgatók szocialista arculatának kialakításáért végzett munkában. Arról van szó, hogy ne csak gátat vessünk az ellenforradalmi erők mesterkedéseinek, tevékenységük hatásának, hanem minden erőnkkel arra törekedjünk, hogy a kommunista eszmeiség teljes mértékben álhassa a fiatalok gondolkodását és tetteit, s ez a meggyőződés vezérelje őket munkájukban. Rendkívül fontos, hogy mielőbb kidolgozzuk a politikainevelő munka átgondolt és átfogó rendszerét, amely nemcsak a marxizmus— leninizmus egyes ágazatainak az oktatását foglalná magában, hanem napirendre tűzné a diákotthonok, SZISZ-szerve- zetek, tömegszervezetek eszmei munkáját is iskoláink valamennyi típusában. A tudományos-műszaki forradalom nagymértékű előrehaladása szempontjából rendkívül fontos szerepet töltenek be a természettudományi és a műszaki tantárgyak, s ezek között is elsősorban a matematika. Az eddigi intézkedések, melyeket társadalmunk jelenlegi és jövőbeni igényei alapján e téren foganatosítottunk bizonyos eredményeket hoztak. Ennek ellenére számos hiba merült fel különösen a fiatalok érdeklődésének a megfelelő irányításában. A fiatalok pályaválasztási igényeinek a megfelelő irányítását, politikai feladatként kell kezelnünk, s e téren párt-, valamint állami szerveink összpontosított erőfeszítésére van szükség. A megfelelő megoldás érdekében a tanítók kollek-. tívájának, továbbá a családnak a társadalmi szervezeteknek az üzemeknek is jelentős szerepet kell vállalniuk. Társadalmunkban napjainkban komoly Kiváló tanítóink-újítóink példái meggyőzően bizonyítják, hogy meg lehet szerettetni e tantárgyakat a tanulókkal és lehet úgy tanítani, hogy ezek a tantárgyak érdekesek, vonzóak lesznek. A matematika és fizika tanárok munkájának jó eredményeit ki kell emelnünk és a társadalom javára végzett elkötelezett munkaként kell értékelnünk. A közvéleményben fokozatosan le kell küzdenünk azt a nézetet, hogy jó matematikai tudás elérése rendkívül tehetséges egyének kiváltsága. A jó matematikai eredmények éppen úgy, mint a más tantárgyakban elért eredmények, elsősorban lelkiismeretes, rendszeres és alapos munka eredményei. Az ifjúság, valamint az egész közvélemény matematika és technika iránti pozitív viszonyulásának kialakításában a tömegtájékoztatási eszközöktől, elsősorban a televíziótól és a rádiótól is se gítséget várunk, éspedig népszerű propagáló adások formájában, amelyek megmagyaráznák a matematika jelentőségét a gépipar, a vegyipar fejlődése, az automatizálás bevezetése és a vele összefüggő modern számítástechnika alkalmazása szempontjából. Az öszes fokú iskolákon fokozott figyelmet kell szentelnünk a nyelvoktatásnak. A tapasztalatok nagy fogyatékosságokat jeleznek a szlovák nyelv és irodalom elsajátításában. A szocialista világközösség országai politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének fejlődése meghatványozza a szocialista világ fő kommunikatív eszközévé vált orosz nyelv oktatásának jelentőségét. Az orosz nyelv oktatása a testvéri szovjet nép, forradalmi hagyományai, jelene és nagyszerű távlatai tüzetesebb megismerésének fő eszköze. A nevelés osztályellegének és demokratizmusának osztályjellegével összhangban bontakozik ki a CSKP XIV. kongreszusa irányelvének következetes megvalósítására irányuló törekvés: lényegesen javítanunk kell a gondoskodást a munkásifjúság neveléséről. E feladat sürgőssége a munkásosztálynak mint társadalmunk vezető erejének poAz összes fokú iskolánk komoly problémája az oktatás hatékonyságának kérése. Az eredménytelen tanulók és diákok nagy százalékarányáról van szó. így például a szlovákiai alapiskolákban az elmúlt tanévben a tanulók 4,8 százaléka nem felelt meg. A tanulóknak körülbelül az egyötöde iskolaköteles korában nem szerzi meg a teljes alapműveltséget. A középiskolai diákok meg nem felelt diákjainak is indokolatlanul nagy a százalékaránya, noha felvételük felvétele a felvételi vizsga eredményes letétele volt. Nagy probléma a főiskolai hallgatók nagyarányú lemorzsolódása. Ennek a körülménynek természetesen nemcsak kedvezőtlen pedagógiai és lélektani hatása van a tanulóra és a diákra. Elkeresíti őt, megfosztja a saját képességeibe vett hitétől, erkölcsileg le- bunkózza őt, sőt az egységes szocialista iskola koncepcióját is aláássa és az elit-irányzatok malmára haitja a vizet. Az alapiskolák tanulói sikertelenségének kedvezőtlen gazdasági és politikai kihatása is van. Gyakorlatilag a népesség egész egyötödét megfosztja a nagyobb szakképzettség szerzésének lehetőségétől. Folyamatosabb elhelyezkedésének lehetőségét is megnehezíti. Meghosszabbítja művelődésének szükséproblémát jelent az, hogy a főiskolára jelentkezők többsége művészeti és humánus irányzatra, valamint orvosi és jogászati hivatásra pályázik. Mondanom sem kell, hogy e területen a kínálat messze túlhaladja a társadalmi szükségleteket. E kérdés időszerűsége megköveteli, hogy párt és állami szerveink megfelelő figyelmet tanúsítsanak iránta, s az össztársadalmi érdekeknek megfelelően az ifjúság érdeklődését következetesen olyan irányzatok felé ösztökéljék, melyek társadalmunk jövője szempontjából elsőrendű fontossággal bírnak. Az ifjúság helytelen arányú érdeklődésének egyik legfőbb oka az, hogy a matematika oktatásában a különböző típusú iskolákban komoly hibák merülnek fel. Oktatásügyi irányító szerveink illetékesei és a matematika tanárok komolyan elgondolkozhatnának e tantárgy oktatásának jelenlegi állapotán és kereshetnék a kivezető utat, miképpen nyernék meg az ifjúságot a matematika és a természettudományok elmélyültebb tanulására. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy valamennyi iskolákban beleértve a főiskolákat és az egyetemeket is, valósággal „bubusként“ kezelik ezeket a tantárgyakat, s így ahelyett hagy megnyernék a fiatalokat. elrémítik őket ezektől. litikai helyzetéből és a tudományos- műszaki haladás fejlődési szükségleteinek szempontjából következik. A szellemi és fizikai munka közötti különbség megszüntetése ma elsősorban a munkások munkájának terén, sok munkásfoglalkozási ágban valósul meg. mint a CSKP Központi Bizottságának júliusi ülése hangoztatta, ez megköveteli, hogy szélesebb utat nyissunk a fiatal munkások előtt a teljes közép- és főiskolai végzettség megszerzésére. Szlovákiában ma 679 ipari tanuló intézményben, ebből 1973 szaktanintézetben képeznek szakmunkásokat. Túlnyomó többségük jól teljesíti küldetését és eredményesen biztosítja a munkásosztály szakmailag rátermett és politikailag fejlett tagjainak képzését. Ám ezen intézmények csupán egy részében vannak meg a feltételek arra, hogy középiskolai szintű műveltséget nyújtsanak az ifjúságnak és megnyissák előtte a további tanulás lehetőségeit. Ezért továbbra is javítani kell az elméleti és termelési oktatás minőségét. Tökéletesíteni kell a képzés tartalmát, formáit és módszereit és ezt az áramlatot fokozatosan közelebb kell vinni a középiskolai művelődés további két áramlatához, A központi párt- és állami szervek e konkrét intézkedéseket foganatosítottak a megjelölt célok elérésének biztosítására. Az a fontos, hogy biztosítsuk következetes megvalósításukat. Az SZLKP kongresszusának határozataiból következik az a feladat, hogy az iskolapolitikában a szocialista iskola- rendszer demokratikus jellegének elvár laszthatatlan szerves részeként következetesen érvényesítsük az osztályszempontokat. Ezért továbbra is rendszeresen törődnünk kell a diákok és főiskolai hallgatók szociális összetételével úgy, hogy megfeleljen társadalmunk szociális összetételének. A legutóbbi két évben a közép- és főiskolákon alapjában sikerült elérnünk ezt a szándékot. Ám az a fontos, hogy nemcsak az újonnan felvett hallgatók, hanem a végzősök esetében is érvényesüljön a helyes, szociális összetétel. ges idejét és végül csökkenti a képzett szakemeberek számát. A közép- és főiskolák e jelenségének a gazdasági része sem hanyagolható el, ha tudatosítjuk, hogy Szlovákiában egy középiskolás oktatásának átlagos költségei mintegy 136 ezer koronát, az egy főiskolásra számított költségek pedig 280 ezer koronát tesznek ki. Igaz, bonyolult jelenségről van szó, amely sok kölcsönösen összefüggő tényezőtől függ. Mi sem volna veszélyesebb, mint ennek egyszerűsítése és megoldásának adminisztratív nyomással történő megkísérlése, aminek azután iskoláink színvonalának hanyatlása lenne a következménye. A probléma megoldása a tanítók pedagógiai művészetének javítása, az oktatási módszerek és formák tökéletesítése, a szocialista pedagógia alapelvel- nek, főként a tanulókhoz és diákokhoz való helyes és tapintatos egyéni közeledésnek a következetes érvényesítése. Ezzel egyidejűleg fokozatosan ki kell küszöbölnünk az obkejtív jellegű okokat is, mint amilyen az óvodásgyerekek viszonylag alacsony száma, főként a cigánylakosság soraiban, továbbá az iskolán kívüli kapacitásuk és a kiilönő. (folytatás a 6. oldalonj, Tovább erősítjük oktatási rendszerünk hatékonyságát Ne csak szavakkal A példák bizonyítanak Hatékony oktatást /
