Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-07 / 134. szám, csütörtök

Alekszej Koszigin elvtárs beszéde Alekszej Koszigiu, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke, a KGST XXVII. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője kedden elhangzott felszólalásában elemezte a KGST tagállamoknak a szocia­lista gazdasági integráció Komplex Programjának megva­lósítására irányuló kollektív tevékenysége több fontos irány­zatát. Hangsúlyozta, hogy min­den módon ki kell aknázni a szocialista gazdálkodási rend­szer, a szocialista országok testvéri együttműködése nyúj­totta előnyöket. A KGST évi ülésszakain ösz- szegezzük szervezetünk tevé­kenységének eredményeit, meg­állapítjuk közös vívmányainkat, csakúgy mint hiányosságainkat, meghatározzuk jövendő felada­tainkat — mondotta a szovjet kormányfő. — Báimilyen fon­tosak legyenek is az egyes te­rületeken elért mutatók, nem mehetünk el szó nélkül vala­mennyi testvéri ország kollek­tív tevékenységének egy külö­nösen fontos eredménye mel­lett. Ezt az eredményt nem le­het számokban kifejezni, ebben nemcsak a szocialista országok népei alkotó munkájának gyü­mölcsei koncentrálódnak, ha­nem a békéért, a nemzetközi együttműködésért és a haladá­sért vívott harcban kifejtett közös erőfeszítéseink is. Ezt a fő eredményt mi valamennyien abban látjuk, hogy évről évre növekszik a szocializmus or­szágainak ereje és szilárd ösz- szefogása, emelkedik nemzet­közi tekintélyük, a világban végbemenő események fejlődé­sére gyakorolt befolyásuk. Az SZKP Központi Bizottságának április végén megtartott ülése a világszocializmus nemzetközi állásainak megszilárdításáért vívott harc kérdéseire, a szo­cialista országokkal való sok­oldalú együttműködés tovább­fejlesztésének kérdéseire össz­pontosította a figyelmét. Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára kiemelte, hogy az SZKP rend­kívül fontos jelentőseget tulaj­donít a testvéri szocialista or­szágok ereje és egysége növe­lésének, politikájuk összehan­golásának, amely növekvő sze­repet tölt be a nemzetközi szinteh végbemenő pozitív vál­tozásokban. Az SZKP Központi Bizottsága áprilisi ülésének határozata — folytatta Alekszej Koszigin — a felé irányítja a pártot, hogy a jövőben is megtegye mindazt, ami szükséges a szocialista ál­lamok további tömörítéséhez, a köztük lévő sokoldalú testvéri kapcsolatok megszilárdításához és kiszélesítéséhez. Mi úgy vél­jük, hogy ma különös jelentő­ségre lesz szert a KGST orszá­gokkal való gazdasági együtt­működés tökéletesítése. Ennek érdekében a maximális mérték­ben ki kell használni a szocia­lista gazdasági integráció adta lehetőségeket. Megállapította, hogy a szo­cialista országok közötti együtt­működés fejlődésében vitatha­tatlan sikerek születtek. Majd kijelentette, hogy amikor érté­keljük a már elért eredménye­ket, nemcsak a múlttal kell őket összehasonlítanunk, ha­nem a jelenlegi szükségleteink­kel és lehetőségeinkkel is. Jelentős figyelmet szentelt a termelés szakosítása és a koo- perálás kérdéseinek, valamint a szocialista tervezés problémái­nak, a gazdasági integráció fejlesztéséből eredendő felada­tok fényében. Most, amikor minden KGST tagállam meg­kezdte az 1978—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetését, kialakulnak a leg­kedvezőbb feltételek e kérdé­sek sikeres megoldására. A szónok foglalkozott a KGST tagállamoknak a fűtőanyag- és energetikai iparágak, az atom- energetika stb. fejlesztése terü­letén való együttműködése megszilárdításának kérdéseivel is. — A KGST-hez tartozó szo­cialista országok teljesen új utakon haladva, gazdag tapasz­talatokat halmoztak fel a gaz­dasági együttműködés fejleszté­se területén. Ez az együttmű­ködés következetesen az egyen­jogúság, a kölcsönös tisztelet, a bizalom és a kölcsönös segít­ségnyújtás elveire, a szocialis­ta internacionalizmus elveire épül. Mi — az együttműködés­nek erre az alapjára támasz­kodva — kétségtelenül megold­juk majd azokat a kérdéseket, amelyek szervezetünk tevé­kenységében felvetődnek. A küldöttségek vezetőinek felszólalásai a KGST ülésszakának második napján (Folytatás az 1. oldalról) A délutáni ülésen felszólalt több küldöttséq vezetője. Első­ként Alekszej Koszigin, a Szovjetunió küldöttségének ve­zetője. (A BESZÉDET A 2. OL­DALON KÖZÖLJÜK) Utána felszólalt Sztanko To- dorov, a Bolqár Népköztársasáq, Fock Jenő, a Magyar Népköztár­sasáq, Horst Sinder mann, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Carlos Rafael Rodriguez, a Ku­bai Köztársasáq és Jumzsaqijn Cedenbal, a Mongol Népköz­társasáq küldöttséqének vezető­je. Este a CSKP Központi Bizott­sága, a köztársasági elnök és a csehszlovák kormány a prá­gai vár új galériájában ünnepi vacsorát adott az ülésszakon résztvevő küldöttségek vezetői és tagjai tiszteletére. Szerdán Prágában, a Cernin- palota nagytermében reggel óta további delegációvezetők beszé­dével folytatódott a KGST XXVII. ülésszaka. Elsőként Piottr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnö­ke, a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője szólalt fel. A Román Szocialista Köztár­saság küldöttségének nevében Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke beszélt. Ezután a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság küldöttségé­nek vezetője, Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a szövetségi kormány el­nöke szólalt fel. KÖZÉLET — MILOSLAV HRŰZA kiil- figyminiszter-helyettes tegnap fogadta Walid Abdullah al- Szamarrait, az Iraki Köztársa­ság új prágai ügyvivőjét. — ALOIS INDRA, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap fo­gadta a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizott­ságának tanulmányi küldöttsé­gét, amelyet Dusko Risztics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a koszovói tartományi pártbi­zottság titkára vezet. Beszédének elején hangsú­lyozta, hogy a tagországok együttműködésének fejlődését és a KGST-szerveknek a XXVI. és a XXVII. ülésszak közötti tevékenységét álfalában pozití­van lehet megítélni. Elmondotta, hogy a mostani ülésszak súlypontját az elért eredmények nyílt és kritikai megítélésében és mindenek­előtt a kulcsfontosságú terüle­teken lejátszódó integrációs fo­lyamat intenzívebbé tételéhez vezető további utak konstruktív kitűzésében látjuk. Štrougal elvtárs megemlítet­te, hogy az elért eredmények mértékét nemcsak a Komplex Program egyes célkitűzéseinek mechanikus egybevetésével ér­tékeljük. Hiszen ez a program számos területen a hatékonyabb együttműködés lehetőségeinek megvizsgálását, illetve az együttműködés közelebbi körül­határolását és konkretizálását tűzte ki mindenekelőtt célul. A csehszlovák küldöttség vé­leménye szerint e vizsgálódás alapján olyan akciókat kellene megvalósítani, amelyek a leg­jobban megfelelnek a tagorszá­gok szükségletei sürgősségének és reális lehetőségeinek és a gazdasági hatékonysáq feltéte­leinek. A jelenlegi időszakot döntő­nek tartjuk a Komplex Program megvalósítását tekintve —, hangsúlyozta Štrougal elvtárs, hozzátéve, hogy a közös mun­kában elért eredmények közül kétségkívül kulcsfontosságú jelentősége van a tervezési te­vékenység nemzetközi rendsze­re fokozatos kialakításának, amely alapvető feltétele az in­tegrációs folyamat céltudatos és racionális kibontakoztatásának, mint ahogy azt helyesen hang­súlyozta beszédében Alekszej Koszigin elvtárs, a Szovjetunió küldöttségének vezetője. A gazdaságpolitika alapvető kérdéseiben a gazdasági prog­nózisokról, az 1976—1980. évek­re szóló ötéves tervek és a hosszú lejáratú tervek össze­hangolása kérdésében folyta­tott kölcsönös konzultációk, mondotta a továbbiakban Štrou­gal elvtárs, hozzájárulnak a KGST tagországok összeforrott- ságának elmélyítéséhez. Jobban össze kelj hangolni a kétoldalú és sokoldalú koordinációt. Ez kétségtelenül elősegíti a koor­dináló munka komplex jellegé­nek és folyamatosságának fo­kozatos érvényre juttatását. Beszédének további részében Štrougal elvtárs a tüzelőanyag- és energiaszükséglet távlati biz­tosításával, a gépipari speciali- záció és kooperáció elmélyíté­sével, a tudományos-műszaki együttműködéssel az életkör­nyezet védelmével és megjaví­tásával kapcsolatos kérdések­kel foglalkozott. štrougal elvtárs beszédének elhangzása után a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság küldöttségének vezetője, Anton Vratusa, a Szövetségi Végrehajtó Tanács aielnöke szó­lalt fel. A KGST-szervek sikeréről és a szocialista gazdasági integrá­ció Komplex Programjával kap­csolatos további feladataikról beszélt a tegnapi délelőtti tár- gyalásQk befejezése előtt Nyi­kolaj Vasziljevics Faggyejev, a KGST titkára. Tegnap délután tanácskozott a szerkesztő bizottság, amely a KGST XXVII. ülésszakának zá­ródokumentumait készíti elő. A SZÖVETSÉGI MINISZTERELNÖK VENDÉGE (ČSTK) — Dr. Ľubomír Štrou­gal, szövetségi miniszterelnök tegnap fogadta a prágai Hrzan- palotában Anton Vratusát, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának elnökhelyettesét, a KGST XXVII. ülésszakán részt­vevő jugoszláv küldöttség veze­tőjét. Baráti beszélgetés keretében eszmecserét folytattak az Idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Ezzel kapcsolatban méltányol­ták a Szovjetunió és a szocia­lista országok igyekezetét a második világháború következ­ményeinek leküzdését, a békés együttműködés feltételeinek ki­alakítását illetően. Ezenkívül szóltak a fejlődő országok nö­vekvő szerepéről, főleg az ilyen országokkal való gazdasá­gi, tudományos-műszaki és kul­turális együttműködés jelentő­ségéről. Megvitatták a CSSZSZK és a JSZSZK kereskedelmi kapcso­latainak és együttműködésének további fejlesztését a népgaz­daság különböző ágazataiban, beleszámítva a beruházási jel­legű közös terveket. A beszélgetésen jelen volt Andrej Barčák, a CSSZSZK külkereskedelmi minisztere és Ljubomír Babies, a JSZSZK csehszlovákiai nagykövete. Bővül a csehszlovák—lengyel együttműködés KÖZÖS KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) Varsó — Stefan Olszowski- nak, a LEMP KB Politikai Bi­zottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere 1973 június 4 és 6 között hivatalos, baráti látogatást tett Lengyel- országban. Bohuslav Chňoupek külügy­minisztert fogadta Edward Gie­rek, a LEMP KB első titkára és Henryk jablonski, az Államta­nács elnöke. Fogadta őt továb­bá Jozef Tejchma, a lengyel kormány aielnöke. A látogatás folyamán a két külügyminiszter véleménycserét folytatott a csehszlovák—len­gyel kapcsolatok jelenlegi hely­zetének és további fejlesztésé­nek kérdéseiről, a két ország együttműködéséről a szocialista országoknak a Varsói Szerző­dés és a KGST keretében való integrációja megszilárdítása és meggyorsítása érdekében. Átte­kintették a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet fő kérdéseit is. Bohuslav Chňoupek és Stefan Olszowski nagyra értékelte Csehszlovákia és Lengyelország kölcsönös együttműködésének fejlődését valamennyi terüle­ten. Hhangsúlyozták a legma­gasabb szintű találkozók nagy jelentőségét. A külügyminiszte­rek rámutattak, hogy szükség van a két ország még széle­sebb körű véleménycseréjére, politikai konzultációira és szo­ros együttműködésére a külpo­litika területén. Bohuslav Chňoupek és Ste­fan Olszowski véleménycserét folytatott az időszerű nemzet­közi kérdésekről és tájékoztat­ta egymást a két ország külpo­litikájának fő irányairól. A két miniszter kifejezte kormányának mély meggyőző­dését, hogy valamennyi nem­zetközi probléma megoldása a különböző társadalmi rendszerű államok között csupán békés úton, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesíté­sével lehetséges. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak le és megerősítették a teljes nézet- azonosságot valamennyi meg­tárgyalt kérdésben, valamint a csehszlovák—lengyel baráti együttműködés további elmélyí­tésének távlatai és lehetőségei tekintetében. Bohuslav Chňoupek meghívta Stefan Olszowski külügyminisz­tert hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába. A meghívást köszönettel elfogadták. Sajtóvélemányek a TU—144-es katasztrófájáról Párizs — Vizsgálják a TU-144-es repülőgép katasztró­fájának körülményeit. A francia sajtó ezzel kapcsolatos cikkei­ben rámutat, hogy a légika­tasztrófák kivizsgálásánál álta­lában döntő tényező a repülő­gépen elhelyezett úgynevezett „fekete doboz“, amely automa­tikus regisztráló berendezése­ket tartalmaz, egyebek között magnetofonszalagot és filmsza­lagot a repülés mozzanatainak rögzítésére. Mint az AFP francia hírügy­nökség jelenti, ezt a fekete do­bozt megtalálták nyitott álla­potban az egyik ház kertjében, nem messze attól a helytől, ahová a pilótafülke zuhant. A filmszalag azonban fényt ka­pott. A magnetofonszalagot to­vább keresik. Marcel Dassault, a neves francia repülőgyáros véleménye szerint a pilóta megpróbálta el­kerülni, hogy a repülőgép la­kott területre zuhanjon. Az UPI amerikai hírügynök­ség francia szakértői körökre hivatkozva a következőket írja: lehetséges, hogy Mihail Kozlov, a szovjet gép pilótája feláldoz­ta a saját és társai életét, hogy ne a közönség közelében kell­jen kényszerleszállást végrehaj­tania. A szovjet repülőgép be­mutatóját körülbelül három- százezer ember figyelte a repü­lőtér körzetében. A moszkvai Nagyszínház emlékezetes előadása A moszkvai Nagyszínház 350- tagú operaegyüttesét kétszáz éves fennállása óta először üd­vözölhetjük hazánkban. A bra­tislavai nézőközönségnek ked­den este mutatkozott be. Az el­ső előadáson részt vettek a po­litikai, közéleti és kulturális életünk vezetői képviselői: Jo­zef Lenárt, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ján Janik, Gejza Šlapka és Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tag­jai, Viliam Šalgovič, az SZLKP Központi Ellenőrző és Rezíziós Bizottságának elnöke, Bohuš Trávníček, az SZLKP KB titkár­ságának tagja, az SZLKP KB osztályvezetői, az SZNT alel­nökei, az SZSZK kormányának miniszterei és az SZSZK NF KB Elnökségének tagjai. Jelen volt Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkon­zulja, és a bratislavai konzulá- ris testületek vezetői, továbbá Vitalij Fjodorovics Jakimov, a szovjet katonaság bratislavai parancsnokságának képviselő­je. Az előadás előtt a moszkvai vendégeket Ján Kákoš, a Szlo­vák Nemzeti Színház igazgató­ja üdvözölte. A meleg fogadta­tásért az együttes nevében K. V. Molcsanov, a Nagyszínház mű­vészeti vezetője mondott köszö­netét. Ezután bemutatásra került Csajkovszkij „Pique Dame“ cí­mű operája. A moszkvai Nagyszínház fe­lejthetetlen élményt nyújtó el­ső előadását a bratislavai né­zőközönség hosszan tartó taps­sal köszönte meg. Szerdán a moszkvai Nagy­színház képviselőit fogadta dr. Karol Šavel, a CSSZBSZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának vezető titkára, majd Augustin Michalička, Bratislava főpol­gármesterének helyettese. MAGYAR PÁRTMUNKÁS-KÜLDÖTTSÉG PRÁGÁBAN (ČSTK) — Oldfich Svestka, a CSKP KB titkára, tegnap fo­gadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának a CSKP KB meghívására Csehszlovákiába érkezett kül­döttségét, amelyet Öváry Mik­lós, az MSZMP KB titkára vezet. Jelen volt Vasil Bejda, a CSKP KB propaganda- és agitá- ciős osztályának a vezetője. A beszélgetés keretében a két fél tapasztalatcserét tar­tott az ideológiai munkáról, majd a csehszlovák—magyar kölcsönös együttműködés ide­vonatkozó kérdéseivel foglalko­zott. A magyar küldöttség ezután megtekintette a prágai új tv- központ néhány munkahelyét James Aldridge a prágai újságírók között James Aldridge kiváló író és újságíró, a „Diplomata“, a „Ten­geri sas“, a „Bárcsak meghal­na“ című regény és egyéb iro­dalmi alkotások szerzője, akit a nemzetek közti béke megszi­lárdítása terén kifejtett tevé­kenységéért nemrégen a nem­zetközi Lenin Békedíjjal tüntet­tek ki, rövid szlovákiai tartóz­kodása után Prágában találko­zott az újságírókkal. A mély be­nyomást keltett, közvetlen han­gú beszélgetés nemcsak az írót és a politikust mutatta be, ha­nem a kapitalista Angliában élő, szocialista meggyőződésű em­ber gondolkodásmódjára is rá­világított. Saját bevallása sze­rint a Szovjetunió és a többi szocialista ország őszinte, régi barátja, mert — úgymond — egész életében a szocializmus­nak „szurkolt“. Ennek köszön­hetjük látogatását, melynek célja, hogy — bár már többször is járt hazánkban — közelebb­ről is megismerkedjen dolgos népünkkel és a saját szemével meggyőződjön konszolidációnk sikeres befejezéséről. —km — 1973. VI. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents