Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-05 / 132. szám, kedd

A DÖNTÉSEK VÍKEND JE HELSINKIBEN Helsinki — A döntések ví­kend je volt szombaton és va­sárnap a helsinki tanácskozá­son. Az európai biztonsági kon­ferencia előkészületeit végző nagyköveti tanácskozás végig­dolgozta a két pihenő napot és határozott számos régóta vita­tott kérdésről. A 34 részt vevő ország kép­viselői elfogadták a konferen­cia háromszakaszos lebonyolí­tásáról szóló dokumentumot és kijelölték az egyes szakaszok helyszínét: a külügyminiszteri találkozó Helsinkiben, a bizott­sági szakasz Genfben, a ma­gasszint ü záróülés ismét Hel­sinkiben lesz. A diplomaták ezenkívül jóváhagyták a 4. napirendi pont (a konferencia lehetséges folytatása) bizottsá­gi feladattervét és jelentős lé­péssel vitték előre a 2. pont (gazdasági együttműködés) szer­kesztését. Ezzel szemben hétfőn nem sikerült befejezni a 3. pont (kulturális együttműködés) ki­dolgozását. Jóllehet három napirendi pont szövegeiben vannak még tisz­tázásra váró kisebb részletkér­dések és dönteni kell a konfe­rencia összehívásának időpont­járól, most már bizonyosra ve­hető, hogy a konzultáció a hét közepén befejezi az előkészítés müvét. A konferencia mértékadó for­rásaiból származó értesülés szerint a konferencia 4. napi­rendi pontjával nem külön szakértői bizottság, hanem a három másik bizottság munká­ját összehangoló koordinációs bizottság foglalkozik majd. A munkabizottság vasárnap csaknem hatórás ülésen a dip­lomaták dűlőre jutottak a 2. pont úgyszólván minden nehéz kérdésében: tető alá hozták a bevezetőt, a kereskedelemre, a műszaki-tudományos és a kör­nyezetvédelmi együttműködés­re vonatkozó szövegrészt. Szo­cialista diplomaták értékelése szerint az ésszerű kompromisz- szum szellemében létrejött do­kumentumok kifejezik a szoci­alista országok legfontosabb törekvéseit. KÖZEL-KELETI HÍREK Osztrák javaslat a Biztonsági Tanácsban? 1973. VI. 5. Komme n tátink Dogers amerikai külügy- miniszter a múlt héten érkezett vissza latin-amerikai körútjáról és sietett beszámol­ni elnökének. A nixoni külpoli­tika névleges irányítója május 12-től 28-ig sorra látogatta Me­xikót, Nicaraguát, Venezuelát, Perut, Kolumbiát, Brazíliát, Ar­gentínát és Jamaicát. Meleg fo­gadtatásról, a „rokonszenv vi­haros megnyilvánulásairól“ alig­ha számolhatott be Nixonnak, mivel a legtöbb latin-amerikai országban hűvös fogadtatásban, fagyos udvariasságban volt ré­sze, sőt Venezuelában, Argentí­nában tiltakozó tömegtüntetése két rendeztek Nixon képviselő­jének látogatása ellen. A kolumbiai Tiempo című lap Rogers küldetéséről már eleve azt írta, „nehéz feladat, mert közismert tény, hoqy az Eqye- sült Államok latin-amerika: politikája az amerikai társasá­gok itteni érdekeinek a védel­mére irányul.“ Mennyire így van, bizonyí­totta az Amerikai Államok Szervezetének áprilisi tanács­ülése is, amelyen Peru, Chile, Panama, Venezuela, Kolumbia, Uruguay képviselői kemény bí­rálattal illették a Fehér Ház latin-amerikai politikáját és sei- teni engedték, hogy a jövőben nem hajlandók játszani azt az alárendelt szerepet, amelyet a múlt század óta szánt nekik a washingtoni kormány. Rogers körútja erősen emlé­keztetett Nelson Rockefeller 1969. évi puhatólódzó latin-ame­rikai kőrútjára. Akkor is arról tette, hogy a maga részéről to­vábbra is szükségesnek tartja egy arab csúcsértekezlet össze hívását. Az Arab Liga 18 tagállama közül eddig csak hét járult hoz zá a csúcsértekezlet megtartá­sához. Bejrút — Khalil Abuhamad li­banoni külügyminiszter hétfőn határozottan cáfolta azokat a bejrúti sajtójelentéseket, ame­lyek szerint Szíria lezárta légi­terét a Libanonba érkező és az országból induló repülőgépek előtt. Tel Aviv — Az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizottsá­ga az 1967. júniusi izraeli ag­resszió 6. évfordulója alkalmá­ból nyilatkozatot adott ki. Az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága kifejezi ag­godalmát a kialakult veszélyes helyzettel kapcsolatban, és kö­veteli az izraeli kormánytól, hogy teljes mértékben valósít­sa meg a Biztonsági Tanács is mert határozatát és tartsa tisz­teletben Palesztina arab népé­nek jogait. Kairó — Nikola Ljubicsics ju­goszláv nemzetvédelmi minisz­ter hétfőn befejezte kétnapos egyiptomi látogatását és haza­utazott Belgrádba. Ljubicsics tárgyalt Anvar Szadat egyipto- tomi elnökkel és Ahmed Alilsz mail hadügyminiszterrel. volt szó, hogy az elnök bizal­masa „ténymegállapító“ látoga tást tett, hogy tapasztalatai alapján új latin-amerikai polili kát javasoljon az elnöknek. Vagy 80 javaslat született az Dolpvügezetleniil akkori viharos lefolyású látoga­tás során, s ezek az akták ott porosodnak a washigtoni kül­ügyminisztérium levéltárában. Semmi sem valósult meg belő­lük. A Prensa Latina kimutatá­sa szerint századunkban 16 washingtoni államtitkár 33 íz­ben tett latin-amerikai körutat, de az ilyen utazások nem jár­tak változásokkal. Ez a lényeg, amelyet ma már valamennyi la­tin-amerikai . állam felismert, még azok is, amelyeknek kor­mányai most is Washington sze­kerét tolják. Mint ahogy Rocke­feller útja meddő „tűzoltás“ maradt, Rogers körútja sem járt sikerrel, pedig hangzatos célt követett: „az Egyesült Ál­lamok és a latin-amerikai or- száqok kapcsolatainak a realiz­mus, az eqyenlőséq és az igaz- sáqossáq alapján“ való átalakí­tását. Rogers útjával kapcsolatban azt is rebesgették, hogy a Kis­singer sugallta „új atlanti char­tához“ hasonlóan latin-amerikai vonatkozásban is „új chartát“ akar elfogadtatni. Ezzel kap­csolatban terveiről a legtöbbet Bogotában árult el, az AÁSZ megalakulásának 25. évfordulója HÉTFŐN hivatalos baráti lá­togatásra Pekingije érkezett a VDK párt- és kormányküldött­sége. A delegációt, amelyet Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja KB-nak első titkára és Pham Van Dong, a párt KB Po­litikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnöke vezet, Csou En-laj, a Kínai Kommu­nista Párt KB állandó bizottsá­gának tagja, a Kínai Köztársa­ság Államtanácsának elnöke köszöntötte a repülőtéren. HIVATALOS látogatásra Bomi- ba érkezett V. Olav norvég ki­rály. Elkísérte őt Dagfinn Var- vik külügyminiszter is. A SZOVJET kormány meghí­vására hétfőn Moszkvába érke­zett Franciszek Kaim lengyel miniszterelnök-helyettes. ANDRA PRADES államban, a kozmikus kutatások indiai prog­ramjának keretében sikeresen végrehajtották egy hazai gyárt­mányú próbarakéta fellövését. Szakértők véleménye szerint a rakéta felbocsátása kielégítően ment végbe. ADAM MALIK indonéz kül- ügyminiszter hétfőn dél-koreai kollégája Kim Jong Szik meg­hívására négynapos hivatalos látogatásra Szöulba utazott. Ma­likot fogadja Pák Csöng Hi dél­koreai elnök is. VASÁRNAP a késő esti órák­ban a belfasti Aldergrave repü­lőtéren ismeretlen rakétával lőttek egy olajtartály-kocsira. Mivel a gyújtószerkezet nem működött kifogástalanul, na­gyobb kár nem keletkezett. Az IRA ideiglenes szárnya rövid­del ezelőtt nyilvánított táma­dási célpontnak a repülőteret. EINAR AGUSTSSON izlandi külügyminiszter sajtókonferen­ciáján megerősítette kormányá­nak azt a határozatát, hogy eb ben a hónapban tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal a két ország közötti „védelmi szerződés“ revízió járói. A szer­ződés alapján az Egyesült Ál­lamok jelenleg 3000 katonát és tisztet állomásoztat a Keílavi- kiu katonai támaszponton. ARGENTÍNA nemrég beikta­tott új elnö'ke, Hector Campora rendeletet hagyott jóvá, amely- lyel feloszlatta a kommunisták üldözésére korábban létreho­zott különleges rendőrségi ala­kulatot. Emlékezetes, hogy az argentin elnök első döntéseinek egyikével ismét legalizálta az Argentin Kommunista Párt te­vékenységét. NÉGYÉVES A DIFK 1969. június 6-án alakult meg a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya a dél-vietnami nép szívós és ál­dozatos küzdelmei nyomán. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya, mint államhatalmi szerv megalakulása óta szervezi és vezeti Dél- Vietnam népét a harcban, s nagy győzelmeket vívott ki katonai, politikai és diplomáciai téren egyaránt. E győzelmek arra kény­szerítették az Amerikai Egyesült Államokat, hogy 1973. január 27-én aláírja Párizsban a „vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodást“. Ez, a vietnami nép számá­ra nagy, történelmi jelentőségű győzelem, a 115 év óta, több nemzedéken át vívott ellenállási küzdelem végül is véget vetett a külföldi betolakodók megszállásának Vietnam földjén. Noha a Vietnamról szóló párizsi megállapodás érvénybe lépett, Dél-Vietnam lakossága még most sem élvezheti a békés napokat, még most sem rendelkezik a demokratikus szabadságjogokkal. Mindennek az az oka, hogy az USA még mindig nem szüntette meg katonai elkötelezettségét, továbbra is beavatkozik a dél-viet­nami nép belügyeibe, és újgyarmati rendszert szándékozik kiépí­teni Dél-Vietnamban. Az USA és a saigoni rendszer rendszeresen és súlyosan meg­sérti a Vietnamról szóló párizsi megállapodás a tűzszünetre vo­natkozó fontosabb rendelkezéseit. A DIFK és a VDK a maga részéről továbbra is józan magatar­tással, következetesen és szigorúan betartja a Vietnamról szóló párizsi megállapodás rendelkezéseit Dél-Vietnam tartós békéjére törekedve, miközben határozottan harcol az USA és a saigoni rendszer egyezményt sértő és szabotáló cselekményei megakadá­lyozásáért. Mindenekelőtt követeli, hogy az Egyesült Államok ves­sen véget katonai elkötelezettségének és Dél-Vietnam belügyeibe való beavatkozásának, szigorúan tartsa be a saigoni rendszerrel együtt a tűzszüneti egyezményt, továbbá, hogy a saigoni kormány­zat adjon át minden őrizetben levő polgári foglyot, s biztosítsa a demokratikus szabadságjogokat. New York — Az amerikai közvélemény megelégedéssel fogadja a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kap­csolatok normalizálását. így például John Galbraith, Kenne­dy elnök egykori tanácsadója, ismert amerikai közgazdász a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy mindkét ország érdekeit szolgálják a „hidegháborús“ örökség felszámolását, a béke megszilárdítását célzó törekvé­sek. Véleménye szerint — han­goztatta Galbraith — elsőrendű fontosságú lépés lenne, ha a két ország további megállapodá­sokra jutna a stratégiai fegy verzetek korlátozását illetően. Gus Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának fő­titkára vasárnap egy New Yorki tömeggyűlésen elhang­zott beszédében méltatta Leo nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának közelgű egyesült államokbeli látogatását. A látogatásnak óriási jelen­tősége van országunk számára — mondotta, hiszen egyik célja — a szovjet—amerikai kereske­delem kibővítése. A látogatás másik célja — a szovjet—amerikai tudományos, egészségügyi, űrkutatási együtt­működés további fejlesztése —, folytatta Gus Hall. Az SZKP KB főtitkára továbbá azért jön az Egyesült Államokba, hogy hozzájáruljon a béke megszilár­dításához, a világ első munkás­paraszt állama, a bdfkeszerető erők diadaláért küzdő új társa­dalom képviselőjeként érkezik az országba. Az amerikai kom­munisták üdvözlik, s nagyon időszerűnek tartják a küszö­bönálló látogatást — szögezte le a párt főtitkára. A LUNOHOD-2 BEFEJEZTE KUTATÁSAIT Moszkva — A Lunohod-2 szovjet automatikus holdjáró befejezte összes tudományos és műszaki kutatásait a Hold fel­színén. Első ízben fordult elő, hogy a Hold felszínén mértté a Hold-égbolt megvilágítottságát, kísérleteket hajtottak végre a Lunohod lézer segítségével tör­alkalmából. Pontokba foglalt javaslatai között szerepel a szu­verenitás és függetlenség köl­csönös tiszteletben tartása, a latin-amerikai országok irányá ban folytatandó egységes és igazságos gazdaságpolitika, a regionális együttműködés támo­gatása, a viszályok és nézetel­térések jóakaratú rendezése, az életszínvonal emelésére irányu­ló közös gazdaságpolitika, az AÁSZ keretében nyugat-európai országokkal és Japánnal foly­tatandó együttműködés stb. Áz utóbbi kivételével régi nóta! Bár Rogers mindenütt „új kapcsolatokat“ emlegetett, ami vei elismerte az eddigi wa­shingtoni elképzeléseket — a Szövetség a Haladásért és más koncepciók — csődjét, nem pa­lástolta, hogy az Egyesült Ál­lamok a szép szavak ellenére sem tekinti egyenrangú partne­reknek a latin-amerikai orszá­gokat, hanem a „paternalizmus" fogalmával kendőzi neokolonia­lista törekvéseit. Washingtonnak a legnagyobb aggodalmat a latin-amerikai or- száqok természeti kincseinek a sorsa okozza. Első helyen em­líthetjük a venezuelai olajat, amelyet a caracasi kormány méltányosabb áron kíván érté­kesíteni. Venezuelára vonatko­zik egyébként az a példa, hogy az itt beruházott egy amerikai dollár három dollárnyi profitot szül. Peruban 200 mérföldre terjesztették ki a partmenti felségterületet, ahol a halászat a peruiak kizárólagos joga s nemrégen állami kezelésbe vet­ték az egyik legfontosabb ipar­ágat, a hallisztgyártást. A for­radalmi átalakulásokat megva lósító Peruban bizonytalan az IPC amerikai olajvállalat sorsa. Brazíliában ötmilliárd dollár­nyi beruházásai vannak az Egyesült Államoknak, s noha Brazíliát a gazdaságilag jól prosperáló országok között tart­ják számon, az ország állam- adóssága fantasztikus mérete­ket ölt. A panamai kormánynak a csatornaövezet sorsával kapcso­latban elhangzott harcias kije­lentései elgondolkoztatják Wa­shingtont, s egyes források sze­rint már egy újabb csatorna megépítését latolgatják. A Fehér Ház aggódva szem­léli az argentínai eseményeket is — a perónizmus visszafoglal­ja egykori pozícióit s politikája minden jel szerint az észak­amerikai gazdasági fennhatóság megszüntetésére irányul. Rogers útja Washington latin­amerikai kül- és gazdaságpoli­tikája végleges csődjének a szemleútja volt, ezt bátran ál­líthatjuk. Az Egyesült Államok­kal szembeni ellenszenv a Ku­ba iránti fokozódó rokonszenv- vel párosul. Mind több latin­amerikai ország újítja fel dip­lomáciai kapcsolatait a földrész első szocialista országával. A „Cuba si, yankee no“ jelszó ma új, konkrét formát ölt. Rogers- bizalmas beszámolója aligha ad bátorítást az év végén vagy a jövő év elején szintén latin­amerikai körútra készülő Nixon elnöknek. L. L. ténő helyzet-meghatározásá­ra. A kutatások eredményeiből kiderült, hogy a Holdat homok­részecskék rétege veszi körül, és ezek a részecskék jelentős mértékben szétszórják a nap­fényt és a Föld visszatükröző­dő fényét. A Lunohod-2-őt a Luna-21 űr­állomás juttatta a Hold felszí­nére. A holdjáró öt holdnap­pal alatt, nehéz terepviszonyok között mozogva, 37 kilométert tett meg. A másik holdjáró 86 panorá­ma-felvételt és 80 000 televí­ziós képet továbbított a holdfel­színről a Földre. A holdkutató űrállomások helyzet-meghatározásának lé­zer segítségével történő meg­valósítása érdekében a Luno- hod-2-őn Rubín-1 elnevezésű lézerberendezést helyeztek el. A Lunohod-2 befejezte tevé­kenységét. Az általa szolgálta­tott adatok elősegítik a Hold­ról és a világűrről szerzett is­meretek kibővítését. A holdjáró tudományos és műszaki kutatá­sainak eredményeit közzé fog­ják tenni. Energialiiány a Skylaben Houston — A Skylab űrhajó­síd vasárnap folytatták a tudo­mányos programot. Különleges felvevőgépek segítségével az Egyesült Államok déli és Mexi­kó északi részéről készítettek képeket. A tudományos program vég­rehajtását és az űrhajósok élet­módját alapvetően meghatároz­za az energiahiány. A két nap­elemszárny kiesése miatt össze­sen 4200 watt árammal rendel­keznek, de ebből csak 3600 wattot használhatnak fel, hogy maradjon vésztartalék. Az amerikai űrközpont olyan tervekkel is foglalkozik, hogy a Skylab első legénységét le­váltó második vagy harmadik csoport új napelemeket vinne magával, és megpróbálná fel­szerelni az űrlaboratóriumban. Kairó — Az Al Ahram New York i jelentése szerint Ausztria olyan értelmű javaslatot ter­jeszt a Biztonsági Tanács szer­dán kezdődő ülése elé, hogy dolgozzanak ki szakaszos me­netrendet a 242. sz. közel-keleti határozat végrehajtására. Az osztrák határozattervezet értel­mében Waldheim ENSZ-főlitkár személyeven ellenőrizné a meg­határozott időpontokhoz kötött menetrend végrehajtását és fo­lyamatosan tájékoztatná a Biz­tonsági Tanácsot a szakaszos rendezés egyes fázisairól. A kairói lap által idézett for­rások szerint az osztrák terve­zetnek van a legtöbb esélye ar­ra, hogy elnyerje a Biztonsági Tanács egyöntetű támogatását. Az Egyesült Államok és Iz­rael ellenzi, hogy bármilyen új szervet bízzanak meg a Bizton­sági Tanács határozatának vég­rehajtásával, míg a francia és a brit elgondolás szerint egy ki­sebb vagy nagyobb létszámú nemzetközi bizottságot kellene alakítani a közel-keleti rende­zés megvalósítására. A Rosze el Jusszef című kai­rói magazin úgy értesült, hogy a Biztonsági Tanács vitáját kö­vetően magasszíntű eszmecsere kezdődik az arab fővárosok kö­zött. Mahmud Riad, az Arab Li­ga főtitkára az Al Ahramnak adott nyilatkozatában kijelen­NYILATKOZATOK LEONYID BREZSNYEV KÜSZÖBÖNÁLLÓ AMERIKAI LÁTOGATÁSÁRÓL

Next

/
Thumbnails
Contents