Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-26 / 150. szám, kedd

mm 1973. VI. 26. 5 Ahol az alkoholmentes italokat készítik AMARA ÉS CHITO A GÉPJÁRMŰVEZETŐK ITALA A nyugat-szlovakiai kerületijei» a CSSZBSZ nevet viselő mezőgaz­dasági üzemek szocialista munkaversenyében első helyen a Dúlná Sed-i Ievicei (lévai) járás Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Efsz-e végzett. A sefti szövetkezet dolgozói 720 hektárnyi területen gazdálkodnak. Tavaly búzából 43 métermázsás hektárhozamot és 562 métermázsás cukorrépahozamot értek el. Az idén 73 hektáron vetettek kukoricát. Képünkön: Štefan Henžel agronómiis (balra), és Vladimír ]akob közgazdász a növényzet fejlődését figyelik. IFelvétel: B Palkovič — ČSTK) Rohamosan fejlődő motorizmus A prágai Fučík Parkban ina nyílik meg a július 5-ig tortó „Autoprogress 73“ kiállítás, aim el y áttekintést nyújt a mo­torizmus fejlődéséről, a fejlő­déssel járó problémákról és megoldásukról. A kiállításon 14 ország 150 vállalata vesz részit. A látogatók azonkívül, hogy áttekintést kapnak a személyi autóforgalom idősze­rű kérdéseiről, megismerked­hetnek több ország gépkocsi­javító szolgálatával, a moto­rizmus kihatásáról az életkör­nyezetre. A kiállítás nagy fi­gyelmet szentel a közúti biz­tonság kérdéseinek is. Az utóbbi tíz évben Cseh­szlovákiában négyszeresére nőtt a gépkocsi-tulajdonosok száma. Jelenleg nálunk 12.4 lakosra jut egy személyautó. Feltételezhető, hogy 1975-re ez az arány 1:10, 1960-ban már 1:3 arányra alakul. A motoriz­mus rohamos fejlődésének megvannak az árnyoldalai is. Országutalnkon évente hetven­ezer gépkocsi baleset történik, s a halálos áldozatok, vala­mint a súlyos sebesültek szá­ma eléri a t izén háromezret. Az „Autoprogress 73“ kiállítás hangsúlyozza napjaink idősze­rű feladatát a motorizmus te­rén: a problémákat komplex módon kell megoldani. [sm) Is évek, sőt évtizedek óta hú­zódik a Gortva-patak szabályo­zása. Talán az idősebbek közül sem emlékeznek már sokan az eredeti meder helyére. Egy-egy kiadósabb esőzés után szél- tében-hosszában hömpölyög az ár. A part menti rétek szinte állandóan víz alatt vannak. Sok esetben keletkeztek már ko­moly károk a kertekben, sőt a lakóházakban is. Ivóvízről je­lenleg alig lehet beszélni. A közelmúltban többek kez­deményezésére és a helyi nem­zeti bizottság felhívására tár­sadalmi munkával próbáltak ja­vítani valamit a súlyos problé­mán. Mintegy négyszáz méteres szakaszon egy kölcsönzött kot­rógéppel sorra kitépték a vízle­folyást akadályozó fűzfabokro­kat. Az eredmény meglepő volt. Bizonyítást nyert, hogy a leg­egyszerűbb javítómunka is nagyban elősegítheti az évtize­des probléma végleges megol­dását. — Úgy gondoltuk, hogy sem­mi értelme sem lenne a sza­bályozásra várni — magyarázta Kovács Miklós. Tudomásunk szerint csak a következő ötéves tervidőszakban kerülne sor rá. így aztán nekifogtunk. Segítünk magukon, amennyire lehet. A további halogatásnak első­sorban a földművesszövetkezet tagjai látnák kárát, hiszen a lecsapolás után mintegy nyolc­száz hektár rétet lehet felszán­tani. A szántóterületnek ilyen nagyarányú bővítése az adott körülmények között korántsem elhanyagolható körülmény. Egyébként több szakember vé­leménye — köztük Kovács Nán­dor közgazdászé is —, hogy többet érne a szövetkezetnek az a 800 hektár rét, mint a nagyrészben domboldalakon le­vő jelenlegi 1500 hektár szán­tó. Vitathatatlan a szakemberek igaza, hiszen a dombok hátán, a szövetkezet hepehupás hatá­rában valóban sok nehézséggel Tekintettel a hazai motoriz­mus rohamos növekedésére, már néhány év óta állandó fi­gyelmet fordítanak megfelelő alkoholmentes italok gyártásá­ra. A Szlovák Műszaki Főiskola mellett működő Technika Háza Košicén 1970-ben már az ötö­dik országos értekezletet ren­dezte meg az alkoholmentes italokról. Az értekezlet az ital­gyártás új technológiai ismere­teinek a propagálására irányult és súlyt helyezett részben az új üzemek építésének, részben pedig az új alkoholmentes ital­fajták gyártásának a szükséges­ségére. Örvendetes tény, hogy az utóbbi években valóban foko­zódik az alkoholmentes italok, a mustok, limonádék, gyümölcs­levek, cola-italok stb. gyártá­sa. Sok alkoholmentes ital nemcsak üdítő ital, hanem egy­úttal biológiailag is értékes tápanyag, mert jelentős meny- nyiségű, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vita­mint tartalmaz. Nálunk 1970-ben 4 millió 28 ezer hektoliter szódavizet és limonádét, gyümölcsitalt és más, nem gyümölcsből készült üdítő italt, gyümölcslét (szén savval telített italok), 105 ezer hektoliter egyéb gyümölcs- és zöldségből készült italt, 65 ezer tonna szöppöt és karotelát, va­lamint 45 ezer tonna limonádé­szörpöt gyártottak. A szénsa­vas italok az egy lakosra eső fogyasztása 1950-ben még nem érte el a 10 litert sem, 1970- ben pedig már 40 litert tett ki, és a többi italfajtákból, bele számítva a szörpöket is, elérte a 49,2 litert. A szénsavtartalmú Italok gyártása tavaly 5 millió 56 ezer hektoliterre növekedett, ami az 1970. évivel szemben 25,5 szá­zalékos növekedést jelent, a többi gyümölcs- és zöldségekből készült italok esetében 179 ezer hektoliterre, tehát a növekedés 70,5 százalékos volt. A konzerv- és szeszgyárak prágai szakigazgatóságán meg­mutatták nekünk az alkohol- mentes italok jegyzékét, me­lyen valóban tekintélyes meny- nyiségű ital szerepelt, köztük a Kofola, Slovkola, Kamela, Kin- Kina', Coca-Cola, Arocola, As­jár a földművelés. Többnyire még a szerénynek mondott gaz­dasági eredmények is jóval na­gyobb szorgalmat és alaposabb, hozzáértőbb gondoskodást kí­vánnak, mint jó talajú sík vidé­ken az átlagon felüli, vagy akár a rekordnak számító ter­méshozamok. Az almágyi föld- müvesszövetkezet esetében pe­dig különösen érvényes ez a megállapítás. — A környéken nincs még egy, a miénkhez hasonló ked­vezőtlen feltételek között ter­melő mezőgazdasági tizem — mondta ottjártamkor Agócs Gé­za elvtárs, a szövetkezet elnö­ke. Aztán rövid számvetés után hozzáfűzte: Megterem nálunk ugyan minden olyan növény, amely a járás területén ter­meszthető. A lényegbevágó kü­lönbség csupán annyi, hogy nálunk drága a termelés. Jóval nagyobbak a munka- és egyéb jellegű szükséges költségek, mint bárhol a járásban. Aki valamennyire ismeri a fa­lut övező dombok vonulatát, bi­zonyára nem csodálkozik ezen. A 2700 hektáros szövetkezeti határban 180 méter a legala­csonyabb tengerszint feletti ma­gasság. A legnagyobb pedig 750 méter. Az egymást sűrűn váltó meredek emelkedők minden munkafolyamat végzésénél ala­posan próbára teszik az embe­reket és a gépeket. Az a körül­mény is gyakori visszatérő gon­dot okoz a szövetkezet vezetői­nek, hogy az erőgépek és a kü­lönböző művelő eszközök leg­többször feleannyi ideig sem használhatók komolyabb javí­tások nélkül, mint a szomszé­dos gazdaságokban. — A kellően képzett és a jó tapasztalatokkal rendelkező gépkezelők, kombájnosok leg­nagyobb erőfeszítése ellenére is a szántóterület alig húsz egynéhány százalékán lehet teljes értékű munkát végezni a gépekkel — panaszolja az el­nök. — Univerzális gépsorokat pedig egyetlen parcellán sem használhatunk. Így a növény­termesztésben aránylag sok dol­gozó munkájára van szükség. — Munkaerőgondok? — Szerencsére nincsenek. A közelmúltban társultunk a pet- rovcei (Péterfala), a dubnói (Dobfenék) és a hajnáőkai (Aj- nácskő) szövetkezetekkel. Ré­gebben a Csevice-pusztai rész­legünk is önálló gazdaság volt. Most mintegy 500 állandó dol­gozónk van. A nehéz terepvi­szonyok, illetve a gépesítés eb­ből eredő korlátoltsága miatt hasznos, más szempontból néz­ve viszont hátrányt is jelent a nagy taglétszám. A növényter­mesztő munkacsoport dolgozói­nak lélen alig tudunk munkát biztosítani. Jó jövedelmet biz­tosító melléküzemági termelés­hez nincsenek meg a feltéte­lek. így aránylag sokan járnak el ipari üzemekbe a faluból. Elsősorban természetesen a fér­fiak. — Számításaink szerint- a szőlőtelepítés folytatása köny- nyít majd a helyzetünkön — kapcsolódott a beszélgetésbe Kovács Nándor. — üt és fél hektáron már befejeztük a te­lepítést. Augusztusban, a ter­més betakarítása után újra munkához látunk. Ez évben húsz hektáron készítjük elő a talajt. Távlatilag 140 hektár gyümölcsös és szőlő telepítésé­vel számolunk. Néhány év múl­tán rá sem lehet majd ismerni Péterfalán a matracsi oldalra. Igaz, újabb komoly erőfeszíté­seket jelent számunkra ez a munka, hiszen csak a teraszok elkészítése kerek tizenhárom- millió koronába fog kerülni. A szőlők termőrefordulása azon­ban szép jövedelem reményé­vel biztat. Addig persze válto­zatlanul szem előtt tartunk minden olyan lehetőséget, amely valamilyen formában elősegítheti dolgozóink tartós foglalkoztatását. Elvégre is ez elsősorban a magunk érdeke. LALO KÁROLY kony, Oáza, Limo, Ovona, Karo- tela, Pribinka, valamint számos más gyümölcslé és ital. Ha­sonló névjegyzéket kaptunk a sör- és malátagyárak szak- igazgatóságától. Ezen is számos ismert jelzésű ital szerepel, mint pl. a Pomo, Rokola, Ilsa- no, Flora, Zonka, Askona, Citro- cola, Amara, Chito stb. Mint­hogy a sör- és malátagyárak az alkoholmentes italok leg­nagyobb termelői, megtekintet­tük Rakovníkban a legrégibb cseh sörgyárak egyikét, hogy megkérdezzük, hogyan készül­tek fel a nyári kánikulára. El­sőnek Antonín Veselý, a sör­gyár igazgatóhelyettese foga­dott minket. Annak ellenére, hogy az ilyen sörgyári látoga­tás, amelynek az alkoholmen­tes italok kóstolása és gyártá­sának megtekintése volt a cél­ja, állítólag kissé szokatlan, mert a tanulmányi kirándulá­sok többsége többnyire annak a részlegnek szól, ahol a sört főzik, mégis udvariasan fogad­tak minket, és a látogatás va­lóban több volt, mint érdekes. ,,A palackozónak, amelyet működés közben látnak“ — mondta Veselý igazgatóhelyet­tes — „a teljesítménye órán­ként 10 000 üveg. A szállítósza­lagok a palackozótól közvet­lenül a rakodóhoz vezetnek, és gépkocsiparkunk lehetővé teszi a számunkra, hogy naponta el­láthassuk Prágát, a közép-cseh­országi kerület nyolc járását, valamint az észak csehországi kerület több járását. A? id”>iv idején körülbelü 9 ezer hekto­liter Citro-colát, 3000 hektoliter Amarát és kb. 2000 hektoliter Chitót gyártunk. Figyelmünket mindenekelőtt a Citro colára fordíljuk, részben mert már hosszabb idő óta gyártjuk, rész­ben pedig a Cola-italok közül üdítő hatása következtében a gépkocsivezetőknél is nagy közkedveltségnek örvend. Az Amara és a Chito gyártását az idén kezdtük el. A sárga és opalizáló Amara nem tartalmaz kinint, kesernyés ízét gyógyfii- veink kivonatából kapja. A Chi­to viszont gyakorlatilag ugyan­olyan ital, mint a jugoszláv To­nic, ami azt jelenti, hogy ki­ninkivonatból készül.“ Minthogy Veselý igazgatóhe­lyettes nemcsak a sörgyártás­ban bennfentes, de testestül* lelkestül gépkocsivezető is, nem voltunk szűkiben a motorsport témájú történeteknek. Ugyanis kíváncsiak voltunk arra is, ho­gyan lehet valakinek olyan hi­vatása, amely kötelezővé teszi a rendszeres sörkóstolást, köz ben pedig gépkocsit vezet. Er­re olyan választ kaptunk, amely a gépkocsivezetők írat­lan szabályává válhatna. „Eh­hez mindenekelőtt erős akarat kell, valamint ki kell tudnunk számítani, milyen sokáig nem szabad a kormánykerékhez ül­ni, hacsak egy korty sört is megkóstoltunk. Ha autót veze­tek, akkor Amarát, vagy Chi­tót iszom, mind a kettő jól olt­ja a szomjúsápnt“ ský­Az iszokossag nem magársligy A CSSZSZK kormányának intézkedése A statisztikai adatok szerint a legtöbb alkoholt Olaszor­szágban és Franciaországban fogyasztják. Hazánk ebben a vonatkozásban az államok köz- tii sorrendben a 12. helyen áll. Nyilvánvaló tehát, hogy közöt­tünk is sokan vannak, akik szorgalmasan oltogatják szóin- jukat különféle szeszes italok­kal, melyekre évente mintegy 16 milliárd koronát költünk. Tiszteletre méltó összeg ez. Az iszákos ember a szenvedé­lyével előidézett problémákkal sem sokat törődik. A hosszabb rábeszélésre, fejmosásra időn­ként ugyan látszólag magába száll és megfogadja, hogy megjavul, de ígéretét többnyi­re ő maga sem veszi komolyan. Ott folytatja, ahol abbahagyta. K í mé let len sé gével, d ur vas ágá­val és felelőtlenségével, ami jellemvonásává válik, a -saját és mások életét és egészségét veszélyezteti, mert az ital a szellemi készségét is károsan befolyásolja. A házastársak közötti gyakori elidegenedésnek, a családi élet fel bomlásának is többnyi­re ez az átkos szenvedély az oka. Sok ezer gyermek emiatt nem ismerheti a békés családi tűzhely melegét. Az alkohol túlzott élvezete okozta károk pénzben ki sem fejezhetők. Az egészségügyi dolgozók rendelkezésére álló adatokból csupán az tűnik ki, hogy az alkoholisták gyógy­kezelése országos viszonylat­ban évente 45 millió koronát emészt fel, és hogy a nemzeti jövedelemben emiatt mutatko­zó kiesés további 30 millió ko rónát tesz ki. Olyan társadalmi problémá­val találjuk tehát szemben magunkat, amelyet az áriam nem nézhet tétlenül. Ezért ha­tározta el a CSSZSZK kormá­nya a behozott szeszes italok és a hazai gyártmányok meny- nyiségének az ellenőrzését, de főleg a roskadásig megrakott kirakatokban pompás csoma­golásban önmagukat kínáló drága italokat és a 12 fokos sört is ezentúl lényegesen többfajta alkoholmentes, ;ól üdítő limonádéval, ásványvíz­zel, gyümölcslével és szörppel kell helyettesíteni. A cél az, hogy qz eddigi gyakorlattól el­térően — különösen a nyári hónapokban — senki se kény­szerüljön szomját a rendsze­rint egyetlen élvezhető hideg itallal, sörrel oltani. A kormány további intézke­dése értelmében a vállalatok az üzemek és a hivatalok üze­mi étkezdéiben és kantinjaiban ezentúl — a sör kivételével — semmiféle szeszes ital nem árusítható. A jövőben tilos a szeszes italok és a dohányfé­lék propagálása. Ennek az intézkedésnek is megvan az értelme, hiszen netm titok, hogy a dolgozók egy ré­sze a munkahelyen sem veti meg az alkoholt, mely a mun­kabaleseteik 8 százalékát okoz­va óriási gazdasági kárt je­lenít. Ennek a következményó a munkaerkölcs gyakori laza­sága, ami bizony rossz példa különösen a fiatalok előtt. A nem kívánatos jelenségek megelőzése, illetve megakadá­lyozása — a munkaidő ponto? betartása értlekében — a mestereik és a szakszervezetek kötelessége. Ezentúl sokkal nagyobb gondot kell fordítani a munkahelyeken előforduló káros jelenségekre. A társadalom tehát nem tű­ri, hogy a becsületes dolgozók jó híre csorbát szenvedjen, és mun ká j uik elé r léktele ne d jen vagy kárba vesszen az Iszákos felelőtlen elemek könnyelmű­sége miatt. Az állam azonban az idült alkoholisták ártatlanul szenvedő családjával szemben megértést tanúsítva, abból az elvből indul ki, hogy az alko­holizmus betegség, mely orvosi segítséget igényel. Az egész­ségügyi dolgozók ezért kötele­sek még nagyobb figyelmet fordítani az alkoholisták gyógykezelésére, főleg a kór megelőzésére. A kezdő alko­holista ugyanis egyszerűbben leszoktatható szenvedélyéről, mint az, akinek létszükségle­tévé vált az ital, mely már a£ egészségét is megtámadta. Az elmondottak is bizonyít­ják, hogy a kormány erélyes harcot indít az alkoholizmus ellen. Nem tiltja be ugyan tel­jesen a szeszes italok árusítá­sát — ennek semuwi értelme sem volna, hiszen a lakosság többsége mértéktartó — csu­pán csökkenti a forgalomba hozott mennyiséget és a vá­lasztékot. A kormány intézke­dését tehát az emberek java­része minden bizonnyal meg­értéssel fogad |a. A gyenge akara'.úak megnövelése — és azok megfékezése, akik nem tudják, mikor kell abbahagyni az ivást, és az alkohol hatá­sára a törvényellenes cseleke­detektől sem riadnak vissza, — ugyanis valamennyiünk ér­deke. Az intézkedés . tehát a közrend, a közbiztonság meg­szilárdítása további emelkedé­sének a záloga. KARDOS MÁRT/i

Next

/
Thumbnails
Contents