Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-26 / 150. szám, kedd

EGYSEG ES NÉZETAZONOSSÁG Közlemény a CSKP küldöttségének dániai látogatásáról (ČSTK) — A Dán Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának meghívására 1973. június 18-a és 23-a között Dániába látoga­tott a CSKP küldöttsége Jan Burylnak, a CSKP KB titkárá­nak vezetésével. A küldöttség további tagjai voltak: Ján Janik, az SZLKP KB titkára, Vladimír Burša, a CSKP Kelet-csehorszá­gi Kerületi Bizottságának titká­ra és Roman Nárožný, a CSKP KB nemzetközi politikai osztá­lyának dolgozója. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselőivel, Knud Jespersen- nel, a párt elnökével az élén, Preben Henriksennel és Ib Nör- lunddal, az elnökség tagjaival, a KB titkáraival és Hans Klos- terral, a KB tagjával. A CSKP küldöttsége dániai tartózkodása folyamán ellátogatott Helsing- ör, Esbjerg és Odense városba, ohol ipari, építőipari és mező­gazdasági üzemeket tekintett meg. A tárgyalások folyamán a küldöttségek tájékoztatták egy­mást a két párt tevékenységé­ről, és véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. A CSKP küldöttsége tájékoz­tatta a testvérpárt küldöttségéi a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításáról és az ötödik ötéves terv fela­datainak teljesítéséről, a szo­cialista építés fejlődéséről Cseh­szlovákiában és a párt munká­jának további időszerű kérdé­seiről. A Dán Kommunista Párt kép­viselői tájékoztattak a pártnak a monopoltőke elleni sikeres harcáról, a Dániának az Euró­pai Gazdasági Közösséghez va­ló csatlakozása elleni, valamint a dolgozók gazdasági és de­mokratikus érdekeiért és jo­gaiért harcoló országos mozga­lom kibontakoztatásáról. Mindkét fél hangsúlyozta a nemzetközi feszültség enyhülé­sének fontosságát, ami a világ összes haladó erői szüntelen igyekezetének és kezdeményezé­sének az eredménye. Ezzel kap­csolatban megelégedésüket fe­jezték ki a vietnami és a laoszi háború befejezése, valamint a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti egyezmény megkötése, az NDK egyre szélesebb körű elismeré­se felett, és hangsúlyozták mindkét német .állam ENSZ-be való mielőbbi felvételének fon­tosságát. Ugyanígy örömmel vették tu­domásul azt, hogy sikeresen be fejeződtek a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hivata­los kormányközi tárgyalásai és kifejezték meggyőződésüket, hogy az ún. müncheni egyez­mény érvénytelenségének az előkészített -szerződésben való leszögezése s elismerése jelen­tős hozzájárulás az európai bé­ke, biztonság és együttműködés megerősítéséhez. Megegyeztek nézeteik abban, hogy jó fel­tételek alakultak ki ahhoz, hogy biztosítva legyen az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sikeres lefoly­tatása, amelynek eredményei kedvezően befolyásolhatnák az egész nemzetközi helyzetet. Az elért pozitív eredmények­kel megvalósulnak azok a fel­adatok, amelyeket a kommunis­ta pártok az 1969. évi moszk­vai nemzetközi értekezleten és az 1967. évi Karlovy Vary-i ta­lálkozón tűztek ki, valamint az SZKP XXIV. kongresszusa béke­programjának céljai. Mindkét fél megállapította, hogy ezek­nek az eredményeknek alapul kell szolgálniuk az imperializ­mus elleni sokoldalú harc to­vábbi erősítéséhez és az összes antiimperialista erők egységé­nek megszilárdításához. Ezzel kapcsolatban a két fél komoly nyugtalanságának adott kifeje­zést a feszült közel keleti hely­zet miatt. A Biztonsági Tanács 1967 novemberi határozata alap­ján ismét hangsúlyozták a hely­zet megoldásának szükségessé­gét. Mindkét fél fontosnak tartja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai és ideológiai egységének további erősítését. Határozottan elítél­ték a Kínai Kommunista Párt vezetésének bomlasztó tevé­kenységét, amely az imperia­lizmus érdekeit szolgálja. Mindkét fél elégedettségének adott kifejezést a kölcsönös jó kapcsolatok felett, és készek ezeket sokoldalúan elmélyíteni és továbbfejleszteni a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alap­ján. A tárgyalások szívélyes és elvtársi légkörben folytak és valamennyi megtárgyalt kér­déssel kapcsolatban igazolták a két testvérpárt egységét és né­zetazonosságát. NAPIRENDEN A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS PROBLÉMÁI Ülésezett az SZNT iskola- és művelődésügyi bizottsága Bratislavában tegnap ülést tartott a Szlovák Nemzeti Ta­nács iskola- és művelődésügyi bizottsága; Ján SoloviCnak, a bizottság elnökének vezetésével megtárgyalta a szakmunkáskép­zés problémáit és az iparitanu- ló-intézetek eddigi rendszeré­nek módosításával kapcsolatos javaslatokat. Az ülésen Štefan Chochol ok­tatásügyi miniszter ismertette az SZSZK kormányának jelentését a szakmunkásképzés rendsze­rének átalakításáról. A beszá­moló megállapítja: A tudomá­nyos-műszaki forradalom térhó­dításával és a jövő követelmé­nyeivel összhangban az utóbbi években egyre inkább sürgető­vé vált a szakmunkásképzés minőségének a javítása és új alapokra helyezése. Ez az igény kifejezésre jut a CSKP XIV. kongresszusának határozatában is, mely hangsúlyozza: ideoló­giailag fejlett és szakmailag képzett munkásokat kell nevel­ni, akik képesek lesznek arra, hogy megvalósítsák a gazdasá­gi célkitűzésekből eredő egyre igényesebb feladatokat. Az ipa- ritanuló-intézetek eddigi rend­szerének módosítása azt a célt követi, hogy a szakmunkáskép­zést magasabb szintre emelje, s a fiatalok számára lehetővé te- , gye a szakmai képesítés és az általános műveltség megszerzé­sét. A módosítás értelmében az alapiskolák végzős növendékei két, illetve hároméves iparita- nuló-intézetekben szerezhetnek szakképesítést, vagy a 9. évfo­lyamot befejezve négyéves inté­zetekben folytathatják tanulmá­nyaikat, melyek a szakképesíté­sen kívül általános műveltség­gel is felvértezik a növendéke­ket. A cél az, hogy a 2—3 évig szakmát tanuló fiatalok számá­ra lehetővé tegyék az érettségi bizonyítvány megszerzését, ezt követően pedig a főiskolai to­vábbtanulást. A beszámolót követő vita után a képviselők jóváhagyták a szakmunkásképzés módosítá­sát célzói határozat javaslatát. —ym— Leonyid Brezsnyev elutazott az Egvesíilt Allamokhöl (Folytatás az 1. oldalról) a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nukleáris há­ború elhárításáról aláírt meg­állapodást. „A Szovjetunió és az Egyesült Államok olyan megállapodást kötött egymás­sal, amely arra irányul, hogy ne engedjék meg nukleáris há­ború kirobbanását egymás kö­zött, és megtegyenek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy megakadályozzák a nuk­leáris háború kirobbanását ál­talában“. „Nem kis jelentőségű az a tény sem — folytatta Brezs­nyev — hogy országaink meg­állapodtak azokról az alapel­vekről, amelyek a stratégiai fegyverek korlátozásában egy új, szélesebb körű és lényege­sen hosszabb távú szerződés előkészítésének további mun­kájára vonatkoznak. A politi­kai enyhülés tehát kiegészíti a katonai enyhülést. Ez minden népnek és a btíke egészének javára válik.“ Az SZKP KB főtitkára ez­után hangsúlyozta, hogy az élet napirendre tűzi a szovjet —amerikai gazdasági kapcsola­tok olyan formáit, mint a szi­lárd, nagy méretekben kibonta­kozó kapcsolatok a gazdaság számos területén, a hosszú tá­vú tudományos-műszaki együtt­működés. „Éppen ezekben az irányokban rajzolódik ki or­szágaink gaazdasági együttmű­ködése továbbfejlődésének fő távlata.“ Leonyid Brezsnyev elutasí­totta azt az állítást, mintha az ilyen együttműködés egyoldalú jellegű lenne, és csak a Szov­jetunió számára előnyös. „Mindkét félnek tényleges és érezhető előnyöket kell kap­nia“ — mondotta. „Mind a Szovjetunió vezetősé­ge, mind — amennyire tudom — az Egyesült Államok kormá­nya különösen nagy jelentősé­get tulajdonít annak, hogy a hosszú távú gazdasági együtt­működés fejlődése szerfölött kedvező politikai következmé­nyekkel is jár. Meg fogja erő­síteni a szovjet—amerikai kap­csolatok egészében a kedvező irányban történt, már megfi­gyelhető fordulatot,“ — fejte­gette a főtitkár. Brezsnyev kijelentette: — A szovjet—amerikai kap­csolatok javulásában nem elszi­getelt jelenséget látunk, hanem a nemzetközi légkör gyökere­sen egészségesebbé tételére irányuló szé!es körű folyamat szerves és emellett rendkívül fontos részét. — Üdvözölni fogjuk, ha a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására irányuló erőfeszíté­seink elősegítik újabb és újabb államoknak a feszültség eny­hítésének folyamatába való be­kapcsolását akár Európában, vagy Ázsiában, Afrikában, vagy Latin-Amerikában, a Közel-* vagy Távol-Keleten. — Rendkívül pozitívnak tart­juk azt a tényt, hogy a szovjet —amerikai kapcsolatok norma­lizálása elősegíti az olyan nagy és fontos feladat megoldását, mint az európai béke és biz­tonság megerősítését, és ezen belül az összeurópai tanácsko­zás megtartását. Érdemes megtekinteni Június utolsó napjai Bratis­lavában immár hagyományosan a kémia, a vegyipar jegyében zajlanak. A vegyipar legújabb vívmányai iránt érdeklődők ez­rei keresik fel a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezett Incheba ’73 nem­zetközi vásárt, ahol a vegyipar fejlődésével párhuzamosan év­ről évre növekszik az ágazat különböző hasznos célokat szol­gáló termékeinek száma. Hasonló tartalmú kiállítás nyílt meg tegnap a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség bratislavai székházában, ahol A KÉMIA AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN címmel a szovjet vegyipar ter­mékeit különösen érdekes ösz- szeállításban mutatják be. A kiállítást, melynek megnyi­tására tegnap délután került sor, az SZSZK Iparügyi Minisz­tériumának védnöksége alatt a prágai Szovjet Tudomány és Technika Háza és a CSSZBSZ bratislavai székháza rendezi. Számos érdekesség, meglepő új­donság várja itt a látogatókat. Ez nem is csoda, hiszen a vegy­ipar távolról sem mondta még ki az utolsó szót, s a vegyipari termékek felhasználási lehető­sége szinte korlátlan, és a szovjet vegyészek, kutató és tervező mérnökök ezen a te­rületen is érvényesítik alkotó- képességüket. A kiállítás kis területen, de annál áttekinthe­tőbben mutatja be a szovjet vegyipar legújabb termékeit, amelyek eredeti alapanyaga kivétel nélkül a szovjet kőolaj. A padlóburkoló-anyagoktól, a műanyagokból készített háztar­tási kellékektől kezdve a ruhá­zati cikkeken, a cipőkön, a bú­tortextílián és a különböző ipa­ri célokra szolgáló termékeken át egészen a színpompás lakbe­rendezési dísztárgyakig megta­lálható itt minden. A kiállítás, amely július 20-ig tart nyitva, célszerű és szemléletes kiegé­szítője az Inchebán szereplő szovjet külkereskedelmi válla­latok bemutatójának. (mm) Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy „a szovjet—ame­rikai kapcsolatok javulásának kétségkívül megvolt az előse­gítés értelmében vett szerepe a sokéves vietnami háború befe­jezésében“. „Számunkra rend­kívül fontos — mondotta —, hogy az elért siker megszilár­duljon, hogy Indokína vala­mennyi népe lehetőséget kap­jon a békés életre“. Leonyid Brezsnyev megálla­pította, hogy a Nixon elnök­kel folytatott megbeszéléseken érintették a közel-keleti hely­zet kérdését, amelyre — mint mondotta — „továbbra is nagy­fokú kiélezettség a jellemező“. „Ügy véljük, hogy jelenleq a lehető leggyorsabban biztosíta­ni kell az igazságot és el kell érni egy olyan tartós békés rendezést, amely helyreállítja mindazok törvényes jogait, akik a háborútól szenvedtek, és amely biztosítja a térség vala­mennyi népének biztonságát,“ — hangoztatta Brezsnyev.* Az SZKP KB főtitkára hang­súlyozta, a tárgyalások mind szellemüket, mind az aláírt megállapodások betűit tekintve teljes mértékben figyelembe veszik „azt a tényt, hogy a Szovjetuniónak is és az Égye- sült Államoknak is megvannak a maga szövetségesei és elkö­telezettségeik vannak, ilyen vagy olyan államok vonatkozá­sában.“ Brezsnyev kijelentette: „a Szovjetunió ma — jobban, mint valaha — hatalmas és virágzó ország. Büszkék vagyunk arra, hogy új társadalmat. hoztunk létre — a legszilárdabb és magabiztosan je/lődő társadal­mat —, amely országunk min­den polgárának megadta a tár­sadalmi igazságosságot és a modern civilizáció érdekeit az egész nép közkincsévé tette.“ Leonyid Brezsnyev emlékez­tetett arra, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán olyan békeprog­ramot hagytak jóvá, amely a békés egymás mellett élés po­litikájának konkrét megteste­sítését jelenti a mai feltételek között. „Ez a program a nem­zetközi enyhülésnek, a földün­kön sok nemzedékre szóló ha­tékony, tartós béke biztosításá­nak aktív elősegítésére irányu­ló program“, — hangsúlyozta tévé-beszédében Brezsnyev. Moszkva — A Szovjetszkaja Rosszija című moszkvai lap az SZKP főtitkárának franciaor­szági látogatását kommentálva, a következő körülmények!1« hívja fel a figyelmet. — Az a tény, hogy Leonyid Brezsnyev közvetlenül Washing­ton után látogat el Párizsba, bizonyítékul szolgál arra, mi­lyen komolyan veszik Moszk­vában a szovjet—francia vi­szonyt, s egyben nevetségessé teszi azokat a pekingi eredetű koholmányokat, amelyek szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok más ország feje felett kívánná intézni ügyeit­Egyetértéssel idézi végül a moszkvai lap Pompidou elnök nyilatkozatát arról, hogy a leg felsőbb szintű szovjet—francia konzultáció jelentős hozzájáru­lás lesz majd a néhány nap múlva kezdődő európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia előkészítéséhez. NEM FELEDJÜK EL A CSEHSZLOVÁK NÉP SEGÍTSÉGET KIM IR SZÉN ELVTÁRS BESZÉDE Kim ír Szén elvtárs beszédé­ben üdvözölte párt- és kor­mányküldöttségünket, a koreai nép forró testvéri és baráti üd­vözletét tolmácsolta. Rendkívül nagyra becsüljük a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség jelenlegi csúcs­szintű látogatását hazánkban. Ezt a csehszlovák nép őszinte barátsága megnyilvánulásának, a szocializmus építéséért és hazánk egyesítéséért vívott harcunkkal vállalt szilárd szo­lidaritása megnyilvánulásának tekintjük. Az Önök látogatása történel­mi esemény, népeink kölcsö­nös megértésének, barátságá­nak és együttműködésének további elmélyítését jelenti. Találkozásaink segítettek, hogy még jobban megismerjük a csehszlovák nép nehéz és nagy­szerű harcának és a szocializ­mus építésében elért sikerei­nek útját, valamint pártjuk és népük küzdelmének további távlatait. Népünk őszintén örül mindazon sikereknek, amelyeket a testvéri csehszlo­vák nép az új társadalom épí­tésében elér, szíve mélyéből újabb és még nagyobb győzel­met kíván neki további harcá­ban. Népünk szintén rokonszen­vez Csehszlovákia Kommunista Pártja, a csehszlovák kormány és nép erőfeszítéseivel, az eu­rópai béke és biztonság szava­tolására irányulnak. Népünk saját tapasztalatain győződött meg arról, hogy nem könnyű a szocializmushoz vezető út. Csehszlovákia népe nagy anyagi és erkölcsi segítséget és támogatást nyújtott népünk­nek az amerikai imperialista agresszorok ellen vívott honvé­dő felszabadító háborújában, valamint a háború utáni hely­reállítás és építés folyamán is. Sohasem feledjük el. A szocialista országok fel- zárkózottságának szilárdulása hozzájárul a szocializmus sok­oldalú erejének szilárdulásá- hoz, a világszocializmus pozí­ciói szilárdságának a bizonyí­téka. Népünk továbbra is eredményesen folytatja a for­radalmat és építést a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban és így még helyeseb­ben fogja teljesíteni nemzeti és internacionalista kötelessé­gét. Kim ír Szén elvtárs ezután Észak- és Dél-Korea egyesíté­sének kérdéséről beszélt. Az az őszinte törekvés vezérel ben­nünket, hogy leküzdjük a je­lenlegi nehézségeket és mi­előbb teljesítsük a nemzet vá­gyát a haza békés egyesítését. Észak- és Dél-Korea kapcsola­tainak megjavítása és a haza békés egyesítésének meggyor­sítása érdekében mindenek­előtt fel kell számolni a kato­nai konfrontáció állapotát és ki kell küszöbölni az Észak- éš Dél közötti feszültséget. Ezért az ország békés egye­sülésére vezető első lépésként többször előterjesztettünk öt­pontos javaslatot, a dél-koreai hatóságoknak. E javaslatok tar talma a fegyveres erők létszá­mának befagyasztása, a fegy­verkezési hajsza beszüntetése, az összes idegen csapatok tá­vozása, a hadseregek és a fegyverzet korlátozása, a kül­földi fegyverszállítás beszünte­tése és a békeszerződés meg­kötése volt. A dél-koreai kor­mánykörök azonban el akarják odázni a sürgető problémák megoldását és másodrendű kér­dések megoldásával kívánnak foglalkozni, mégpedig szaka szosan. Ha a dél-koreai ható ságok valóban az ország békés egyesítését óhajtják és reálisan akarják megoldani ezt a kér­dést, akkor le kell mondaniuk előző álláspontjukról és hozzí. kell fogniuk a katonai kon frontáció állapotának felszámo lásához. Kim ír Szén elvtárs a továb­biakban ismertette a népi Ko­rea kormányának az ország egyesítésére vonatkozó új ja­vaslatait. Megjegyezte, hogy a konföderációs rendszer beveze­tése esetén az állam neve Ko- ryo Konföderatív Köztársaság lenne. Az ország területén lé­tezett ősi állam nevét újítanák fel és ez az elnevezés Észak és Dél számára egyaránt elfo­gadható lenne. Kim ír Szén elvtárs beszé­dében szolidaritást vállalt az indokínai népekkel és általá­ban az amerikai imperializmus agressziója ellen küzdő ázsiai népekkel. Kifejezte az afrikai népek szabadságharcának ak­tív támogatását. Szolidaritást vállalt a tőkés országok mun­kásosztályának és dolgozóinak a kizsákmányolás és tőkés el­nyomás elleni harcával. Kife­jezte az európai népek békére és biztonságra irányuló erőfe­szítéseinek támogatását. Továbbra is arra fogunk tö­rekedni, hogy a közös célok és eszmények eléréséért vívott küzdelemben méginkább kibon­takozzék Korea és Csehszlová­kia népeinek testvéri barátsága és felzárkózottsága, mondotta Kim ír Szén. 1973 VI. 2fi 2

Next

/
Thumbnails
Contents