Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-25 / 149. szám, hétfő
3 ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI IGAZ BARÁTSÁG A Pardubicei Magasépítő Vállalat dolgozói Vysoké Mýtón megkezdték — az új „HKS 70“ típusú épületelemekből — a 22 lakásegységből álló lakótömb kísérleti szerelését. Az új építési rendszer előnye az egyes épületelemek, üvegezett ablakok, ajtók, szellőztető berendezések komplett felszerelése. A korszerű technológia fokozatos bevezetésével az új lakóházak építésénél csökken a beruházási költség és jelentősen növekszik a munkatermelékenység. (Felvétel: Krejöí — CSTKJ Megmentik a régi orosz építészet emlékeit Az ősi Oroszország fából épült városairól a régészek csak a közelmúltban szereztek tudomást. Csak a Nagy Honvédő Háború után kezdődtek kiterjedt ásatások Novgorodban, Pszkov- ban, Ladogában, Polockban, Minszkben, Toropecban, Moszkvában és más észak-oroszországi városokban. Az utóbbi években Kijevben is felfedezték faházak maradványait. Csak magában Novgorodban az archeológusok a X.—XV. századból származó rétegekben több mint 170U faházat, több mint száz kövezett utat, vízvezetékeket, hajókat, szánokat, szerszámokat találtak. A régi novgorodi házakban több mint 25 ÜUO, fából készült használati tárgyat találtak. A fa a novgorodi kultúrrétegben igen jó állapotban maradt meg a fokozott talajnedvesség következtében. Az itt talált tárgyakat előbb ki kell szárítani, s csak azután lehet a múzeumokban kiállítani. De megtalálni a módját, hogyan lehet a több száz éves, a nedves földben feküdt fát kiszárítani, rendkívül bonyolult feladat. Ez a probléma csak a XIX. szazad végén és a XX. század el3|én merült fel, amikor régészek Norvégiában és azután a többi skandináv országban is elsüllyedt Viking-hajók nyomaira bukkantak a vízben. A külföldön és a Szovjetunióban javasolt módszerek csak részben oldották meg a problémát. A legutóbbi időkig a fából készült tárgyak elraktározásának legjobb módjaként a vízzel telt nagy akváriumok mutatkoztak. De a faházakat nem lehetett így tárolni, mert a száradás folyamán széthullottak. Nehéz felbecsülni a belorusz tudósok egy csoportjának felfedezését, akik egy faipari kutató- intézet laboratóriumában dolgoztak a nemrég elhunyt V. J. Vihrov professzor vezetésével. Sok éven át foglalkoztak egy megfelelő konzerváló oldat keresésével. Végül kidolgozták a fa konzerválásának egy módszerét, amellyel a kiásott fát régészeti leletek konzerválására is fel lehet használni. Most elmondhatjuk, hogy a jelentős régészeti értéket képviselő faépítményeket sikerüli megmenteni. Az archeológusok számára különösen fontos az a gyorsított eljárás, mely lehetővé teszi, hogy a leleteket közvetlenül a helyszínen 24 óra leforgása alatt ki lehessen szárítani. Emellett a fa nem szén ved alapváltozást, megtart ia méreteit és színét. ti. Kulcsin a történelemtudományok doktora SZÁMÍTÓGÉP A RENDŐRSÉGEN Ujjlenyomat-nyilvántartással a világ minden rendőrsége és bűnüldöző szerve rendelkezik. Azonban az is köztudomású, hogy az iijjlenyuinatok elemzése, azonosítása hosszadalmas és pontos műn kát követel. Méhány esztendő óta egyes országokban elektromos számítógépeket is ..munkába állítottak“ A számítógépes ujjlenyomat- elemzésnél az első feladat az ujjlenyomatot ábrázoló olyan fénykép elkészítése, ahol a vonalak kellő élességgel és kontrasztosan mutatkoznak. A fotót fotoelektro- inos cellával ellátott olvasógépbe helyezik, amely a bőr vonalait számpárokra bontja. Ezeket az adatokat betáplálják a számítógépbe, amely sorozatos összehasonlításokat végez a bűntett színhelyén hagyott ujjlenyomat és a nyilvántartási lapon szereplő lenyomat között. Ez a módszer jelentős haladás a hagyományos leolvasási és összehasonlítási módodhoz viszonyítva, de néhány hibalehetőséget rejt: a gépet különösen a hiányos ujjlenyomatok vezethetik félre. Az olasz rendőrség az IBM szakmérnökeivel karöltve most egy új számítógépes ujjl«nyómat azonosítási módszert dolgozott ki. itt nem az ujjlenyomat pontjait tapogatják le és tárolják a számítógépbe, hanem az ujjlenyomat vonalainak a szögeit. Gyakorlatban az ujjlenyomatot egy négyzetrács-hálózattal együtt felnagyítják és azokat a szögeket kódolják be a számítógépbe, amelyeket a vonalak a négyzethálózat vonalaihoz viszonyítva bezárnak. Ez a módszer a szakemberek szerint lényegesen pontosabb azonosítást tesz lehetővé abban az esetben, ha például hiányos az ujjlenyomat és a vonalak a lenyomaton belül megszakadnak. Ez érthető, hiszen a vanalak szögeit — tehát irányát — értékelik és így a folytonossági hiány nem játszik szerepet. (NI Minden embernek vannak barátai. Hogy azután melyik az igazi, csak később derül ki. Mindez néha hosszú időbe te lik. Hisz vannak olyanok is, akik azt tartják: haverod vagyok az utolsó fillérig, vagy hasonlók. Tapasztalatból tudom, hogy fedi az igazságot az a közmondás, mely szerint: „Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni megl" Több esetben a véletlen is közbe játszik a barátság kibon tokozásában. Egy ilyen esetnek voltam a napokban részese. Katonai alakulatunk, melyben jelenleg szolgálok, gyakorlaton vett részt. Együtt dolgoztunk a szovjet középső hadseregcsoport katonáival. Gyermekkoromban főzés közben mindig édesanyám mellett kotnyeleskedtem, mivel érdé kelt e sokak szerint asszonyt munka. Később édesapámmal közösen készítettük el az ételt, mikor édesanyám a mezőn dolgozott. Így aztán lassan rájöt tem a főzés titkára. Nem csoda, hogy örömmel vettem tudomásul, hogy engem bíztak meg a főzéssel. Egyik napon, mikor az ebéddel elkészültem, észrevettem, hogy valáki közeleg. Mikor egészen közeire ért, megszólalt: „Zdrasztvuj!“ Először meglepődtem, mikor megláttam a szovjet katonát, de aztán előszedve orosz tudásomat, beszédbe elegyedtem vele. Nemsokára megjelent egyik barátom, s így hárman társalogtunk. Közben elérkezett az ebéd ideje, s megkínáltam őt is. Ügy látszik, ízlett neki a magyarosan elké szített étel, mivel jó étvággyal elfogyasztotta. Már késő dél után volt, mikor elment tőlünk, ugyanis „csórnim chódom“ jött hozzánk. Másnap aztán már ketten jelentek meg a mi táborunkban. Persze mint az már lenni szó kott, azonnal megkezdődött a jelvénycsere. Később aztán el kalauzoltuk őket a táborunkba. Igen meglepődtek, de látszott, hogy öröm töltötte el szívüket, mikor megpillantották az egyik faliújságon az orosz nyelvű feliratot, és a szovjet—csehszlovák harci barátságot szemléltető képeket. Harmadik napon aztán megin vitáltak bennünket magukhoz. Szívesen fogadtak, sőt ott ma rasztaltak még a mozielőadás ra is. Ettől kezdve mindennaposak lettek a kölcsönös látogaíá sok. Volt szerencsénk megismerkedni az ó katonai kiképzésükkel, életmódjukkal. A két szovjet katona igen jó barát volt, habár a katonaság előtt nemigen találkozhattak. Az egyik ukrajnai fiú volt, a másik pedig Szibériából származott. Elbeszélték, hogyan élnek ott az emberek, s mi rájöltünk, hogy nagyon téves felfogásuk van azoknak az embereknek, akik összetévesztik a cári Oroszországot a mai Szovjetunióval. A napok teltek, s köztünk igaz barátság fejlődött ki. Már a többieknek is hiányoztak, mikor nem jöttek a megszokott időben. Rájöttünk, hogy valójában milyen őszinték szovjet baj- társaink. Nemegyszer kisegítettek bennünket, ha valamink hiányzott, autósainknak pedig átadták tapasztalataikat, ami a szovjet autókat illeti. így aztán nem is vettük észre, hogy telnek a napok, s vége lett a gyakorlatnak. Eljött a búcsúzás ideje, kicseréltük címeinket, s megegyeztünk, hogyha levetjük az „angyalbőrt", meglátogatjuk egymást. Azóta is levelezünk, gyarapítjuk orosz nyelvtudásunkat, gazdagabbak lettünk egy gyönyörű élménnyel, s szereztünk magunknak két igaz barátot. A katonaévekre mindenki szívesen emlékezik vissza, bizonyosan így lesz ez velem is. A levelek jönnek, a „civil" lassan közeleg, s már előre örülök, hogy hamarosan viszontláthatom szovjet bajtársaimat. Bizonyára sokat fogok mesélni diákjaimnak katonaélményeimről, s biztos vagyok benne, hogy hozzájárulok világnézetük helyes formálásához. PÁL PAVEL S zázadunk, az opava-prágai Trocnovi Ján Žit.ka alakulat kötelékébe tartozik. A harci és a politikai felkészültségből jól vizsgáztak. Ennek ellenére nem volt egyszerű számukra a „Példás alakulat“ cím elnyerése tett kötelezettségvállalás teljesítése. Most, amikor a század a kötelezettségvállalást sikeresen teljesíti, a katonák több mint üO százaléka még nem tagja a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. „Nem arról van szó, bo>gy mindenkit mindenáron megnyerjünk, de mégis kevesen vagyunk és ez nagy kár. Sokkal többet tudnánk tenni a magunk és az egész század érdekében“. — sóhajt fel szomorúan Stanislav Kük szakaszvezető, a példás katona, a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezetének elnöke. A századnál mindenkit jól ismer és tudja, hogy vannak olyan parancsnokok, harckocsivezetők és lövészek, akik sokkal többet is tudnának segíteni a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkaijában. HÁRMAS GYŐZELEM A háromtagú bizottság tagjai: Štefan Krenický őrvezető, Karel Czudek tizedes, mindketten példás katonák, éppen úgy, inint elnöküknek, nekik is sok munkájuk van és bizony gyakran nem tudják, mihez is kezdjenek előbb. Jelenleg be akarják fejezni a fesztiváljelvény elnyeréséért meghirdetett versenyt. Néhány hónappal ezelőtt a SZISZ elnökét felkereste a helyi párt- szervezet elnöke, a zászlóalj politikai osztályának dolgozója. „Téged választottunk ki párttagjelöltnek“ — mondta. „A feladatokat jól teljesíted, és mint a SZISZ helyi szervezetének elnöke példamutató munkát véigzel. A zászlóalj egyik legjobb lövésze vagy. Mit szólsz hozzá?“ Stanislav Klik jó tanácsért a szüleihez is hazament. Apja és anyja nem párttag, mégis azt ajánlották neki, hogy fogadja el a pártjelöltséget. Április derekán a taggyűlésen Stanislav Klik szakaszvezetőt felvették a párttagjelöltek sorába. Az alakulat parancsnokának utolsó napiparancsában szereztünk tudomást másik két győzelméről. Mint parancsnok a szakaszát sikeresen vezeti, és alakulata elnyerte a „Példás egység“ címet. Antonín Hrubant őrvezető példás katonával, harckocsivezetővel és |ozef Trišč katonával, lövésszel együtt elsőként teljesítette az egységi kötelezettségvállalás első részét. „A jutalom és biintetés“-feljegy- zésben 20 dicséretet, de egy büntetést sem találunk. Stanislav Klik szakaszvezető, példás katona, a SZISZ helyi szervezetének elnöke, a Nová Role-i (Karlovy Vary-I járás) egykori központi fűtés szerelő a többi felvett párttagjelölttel együtt jó példával jár elöl. —miß —. LÉNYEGES JAVULÁS A lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatározat teljesítéséhez a rožňavai (rozsnyói) járásban is nagy lendülettel fogtak hozzá. A PHSZ (Zväzarm) politikai-szervezési tervet dolgozott ki, amelyben első feladatként a határozat megismertetését tűzték ki. — Ezen már rég túl vagyunk — tájékoztat készséggel Milán RogoS, a járási bizottság előadója. — Munkánk a határozat életbelépése óta nagymértékben megjavult. A PHSZ munkája a rozsnyói járásban is igen sokrétű. Kezdjük a sorköteles, illetve a tényleges katonai szolgálat előtt álló fiatalokkal. Tavaly a kiképző- központok látogatása nem volt ^a legjobb. A járási bizottság a párt- és az állami szervek segítségét kérte. Megértésre talált. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a kiképzési év megkezdésén nemcsak a PHSZ, a hnb funkcionáriusai, hanem a jnb képviselői is részt vettek. Maga a járási bizottság elnöke öt esetben vett részt az ünnepélyes megnyitón. — üt állandó kiképzőközpontunknak 16 kirendeltsége van — mondja Rogoš elvtárs. — A rendelkezésünkre álló helyiségek azonban nem elégítik ki a követelményeket, jóllehet ezekért nem kérnek használati díjat. A baj abban rejlik, hogy a szemléltető segédeszközöket neim hagyhatjuk a falakon, mivel ezeket a helyiségeket más célokra is használják. Gondot okoz az anyag elraktározása is. Ahol népi milícia egység van, ott jobb a helyzet. Egyébként a kiképzőközpontokban a káderek biztosítását is elősegítették a járási katonai parancsnoksággal egyetemben. Az új, a kélciklusú kiképzés és az említett határozat szigorúbb ellenőrzése eredményeként, ma már a tényleges katonai szolgálat előtt álló fiataloknak 70—80 százaléka részt vesz a foglalkozáson. A PHSZ járási bizottságának munkáját megkönnyíti, hogy a foglalkozáson részt nem vevő sorkötelesek névsorát a kiképzőközpont parancsnoka átadja az il- letések hnb-nek, amely megteszi a szükséges intézkedéseket. A lakosság egységes honvédelmi nevelésének szerves része a honvédelmi tömegsport, illetve a fiatalok érdektevékenysége is, amely összefügg a sorköteles katonák kiképzésével is. Míg 1971-ben a járásiján 42 honvédelmi sportversenyt rendeztek meg (a járás lakosainak 1,2 százaléka vett részt rajta), tavaly 150-et amelyen 5093- an vettek részt. A helyi jellegű versenyeken kívül két járási rendezvényre is sor került. Az Idei év öt hónapja alatt 93 versenyen 5069-en vettek részt. A minőségi javulást bizonyítja az a tény is, hogy 1971-ben a kerületi versenyeken 12, tavaly pedig 51-en vettek részt. Tizenhatan a szlovákiai bajnokságra Is eljutottak. „A győzelem útján“ című versenyben szlovákiai méretben a 6. helyen végeztek. A lakosság polgári-védelmi kiképzéséből is kiveszik részüket. A praktikus oktatáson kívül számos előadást tartanak. A vándorkiállítást 5000 ember tekintette meg. — Mint más járásokban, nálunk is a kiképzők és az előadók kiválasztása okoz gondot — mondja Ondrej Černický, a járási bizottság elnökének helyettese. — Problémánkon úgy igyekszünk segíteni, hogy a sorköteles fiatalok oktatásában részt vevő elvtársakat bevonjuk a polgári-védelembe Is, s ezenkívül az alapszervezet funkcionáriusait is. jelenleg ez az oktatók 65 százalékáról mondható el. A legjobbak közé tartoznak: Simon Sándor, Ján Brdár, Peter Baltisko, Alexander Ziak, Ján Donovál, ján Krivus és Jozef Tarkány. A közelmúltban megtartott járási konferencia mélyrehatóan foglalkozott a lakosság egységes honvédelmi nevelésével, a szövetség munkájával. Szeretnék elérni, hogy a taglétszám az idén a járás lakosainak legalább hat százaléka legyen. Felvetődött az alapszervezetek integrációja is, ami a jobb anyagi bázis kiépítését tenné lehetővé. A célok és feladatok biztosításába azonban a Nemzeti Front többi tömegszervezeteinek is az eddigieknél jobban be kell kapcsolódniuk. Csakis így lesz a rozsnyói járásban is még eredményesebb a munka, főleg a honvédelmi nevelés terén. —nj— BÉKE
