Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-22 / 147. szám, péntek

AZ ÖSSZEFOGÁS EREJE A parasztembert jellemző kö­rültekintéssel és gondossággal készülnek az idei gabonatermés betakarítására a Rimavská Seč-i (rimaszécsi) társult szövetke­zet tagjai. A négy falu összefo­gása eredményeképpen létre­jött 3214 hektáros közös gazda­ság kiterjedt határában az aszályos tavaszi időjárás elle- nére várakozáson felüli termés mutatkozik. — Már-már úgy gondoltuk — adja szónak párját Hegedűs La­jos efsz-elnök —, hogy a csa­padékszegény évjárat most is keresztülhúzza számításain­kat. Ám a napokban végre meg­nyíltak az ég csatornái és a nyárele ji éltető eső kiadósan megöntözte a szomjas földeket. A bizakodó hangulatban kezdődő eszmecserébe az éppen belépő fiatal agronómus, Mar­tin Tibor mérnök is bekapcsoló­dik, aki a jó gazda örömével számolt be a határjárás közben tapasztalt benyomásairól. — Gabonáink, kapásnövé­nyeink a korszerű agrotechni­kai eljárásoknak köszönhetően jól tűrték a szárazságot. Ter­mészetesen az eső a legjobb­kor érkezett, hiszen most hányja kalászát az árpa, s a Mironovszkaja és a Jubilejnaja búzafajták szemképződése is igen örvendetes. Ha ez a hónap megemberli magát, és a jégve­rések is elkerülik határunkat, jóval túlszárnyalhatjuk múlt évi eredményeinket. Az Új Világ büszke nevet vi­selő szövetkezet vezetői derűlá­tásukat megalapozott tényekre építik. Tavaly az aratás első napjaiban a nagy hozamú szov­jet búzafajták 40—45 mázsás hozamot ígértek hektáronként. A beálló huzamosabb esőzések azonban, mint az ország más tájain, náluk is megvámolták a termést, váratlan meglepetést okoztak a szövetkezet vezetősé­gének. A talajerő fokozására — akárcsak ez idén — tavaly is 248 kilogramm hatóanyagnak megfelelő műtrágyát adagoltak hektáronként, de a nagyará­nyú szemveszteség miatt távol­ról sem érték el a jogosan vár­ható eredményeket. — Mit tettek annak érdeké­ben, hogy az esetleges rossz időjárás ez idén ne húzza ke­resztül számításaikat? — Más kárán tanul az .okos, tartja a közmondás —, jegyez­te meg az efsz elnöke. — Ránk azonban ez nem vonatkozhatik, mert a munkaszervezésben el­követett hibáinkért mi igen ma­gas tandíjat fizettünk. Az idei betakarítási munkák folyama­tosságának biztosítására jó előre szerződést kötöttünk a gépállomással. A saját ós a le­szerződött kombájnok segítsé­gével, amint kasza alá érik a gabona, nyolc munkanap alatt magtárba helyezhetjük a ter­mést. Az agronómus is helyeslően bólint. Mintegy kiegészítéskép­pen azonban - hozzátette, hogy az idei gabonabetakarítás felté­teleit részben az őszi hónapok­ban, mégpedig a nagytáblás ve­tésforgók kialakításával biztosí­tották. A nagyobb táblákon job­ban ki lehet használni a kom­bájnok erejét, aminek döntő jelentősége van az időrendi fel­adatok teljesítésében. Nem megvetendő az a lépés sem, amelyet az anyagi ösztön­zés fokozására tettek a szövet­kezetben. A szavatolt teljesít- mónynormákon kívül célpré­mium kifizetésével serkentik lendť'etesebb munkára trakto­rosaikat és a kombájnvezető­ket. Az anyagi ösztönzés ser­kentő hatása most az évelő ta­karmányok betakarításánál és a réti széna folyamatban levő begyűjtésénél konkrét eredmé­nyekkel igazolható. A csaknem 320 hektáros területről a zá- dori, a jénei, a harmaci üzem­egységekben kiváló minőségben került kazalba a lucernaszéna. Ugyanilyen szorgalommal és lendülettel folytatják a réti széna begyűjtését, nem szólva arról, hogy a 140 hektáros cu­korrépaföldjüket is példásan megművelték. A szövetkezet traktorosai most a 300 hektárt kitevő kukorica sarabolásával késztetik fokozottabb fejlődésre hagyományos takarmánynövé­nyüket. Nem a véletlen műve tehát, hogy az eddig elaprózott kis szövetkezetek társulása szerve­zés és gazdasági eredmények tekintetében csak hasznára vá­lik a partnereknek. Brydza Jo­zef főkönyvelőtől hallottam, hogy a társulás óta eltelt kéť esztendőben a mostoha időjárá­si viszonyok ellenére jelentős mértékben gyarapodott a közös vagyona, s ezzel együtt csak­nem 20 százalékkal emelkedett a tagok évi jövedelme. — A bevételek kedvező ala­kulására elsősorban az állatte­nyésztés szakosítása, a tojáster­melés meghonosítása döntő sze­repet játszott. Hatezres jövedel­mező tyúállományunk 231 tojást termelt tyúkonként. Teheneink­től naponta 7,8 liter tejet érté­kesítünk. Feltétlenül el kell még mondanom, hogy a múlt évben a járási versenyben a többi szövetkezetet megelőzve az első helyet hódítottuk el. Brydza elvtárs nem kis büszkeséggel mutatja a gazda­sági eredményekért kijáró el­ismerő okleveleket és kitünte­téseket. A rimaszécsi társult szövetkezet fejlődése azonban továbbra sem marad nyugvó­ponton. Tizenötmillió korona befektetéssel zártrendszerű, minden követelményt kielégítő tehénistálló építéséhez kezdtek hozzá, hogy a tudományos is­meretek felhasználásával, a tagság szorgalmának kamatoz­tatásával sokszorozzák meg ösz- szefogásuk erejét. A közös gazdálkodás fejlesz­tésében és a termelés korszerű­sítésében az efsz mellett mű­ködő 62 tagú szilárd pártszer­vezet eddig is felbecsülhetet­len érdemeket szerzett. Azáltal, hogy a termelési ágazatokban, a kommunistákat képzettségük és rátermettségük szerint bíz­ták meg feladatokkal, javult a munkafegyelem, és jelentős mértékben kibontakozott a tag­ság kezdeményezése. A párt- szervezet a kommunisták tevé­kenységét értékelő jelentésben megnyugvással vehette papírra, hogy a tagság döntő többsége a termelőmunkában elért sike­rekkel valósítja meg és juttatja érvényre a CSKP KB célraveze­tő mezőgazdasági politikáját. SZOMBATH AMBRUS SZÜKSÉG VAN MINDEM SZEM GABONÁRA Az SK—4 PS a gépjavítók érdpklödésénpk középpont/ah Igen, egyetlen szem gabona sem mehet veszendőbe az idén — mondták a Bratislava bel­területéhez tartozó čuňovói szö­vetkezeti földművesek. Homo­kos, laza, gyorsan kiszáradó földjeik a Dunával, délről Ma­gyarországgal ós részben Ausztriával határosak. — Ez az évjárat számunkra bizony nemigen kedvez — mondta Brosz István, a szövet­kezet üzemgazdásza, majd így folytatta: — Összesen 924 hek­táron gazdálkodunk, ebből mint minden évben, most is 300 hektárt vetettünk be gabo­nával. A búza 280 hektáron érik, a tavaszi árpánk 20 hek­tár, de ahogy a vetéseket elnéz­zük, az idén bizony nem mu­tatkozik nagy termés. — Minden évben ilyen bi­zonytalan a gabonatermesztés? — Azt éppen nem mondhat­nám. Tavaly a tavaszi árpa 39,8, a búza 31,6 mázsát adott hek* táronként. Ez nem sok, de nem is kevés. A mi határunkban 1971-ben értünk el rekordter­mést, amikor nagyon kedvező volt az időjárás. Akkor a bú­zánk átlagos hektárhozama kis híján elérte a 42 mázsát. De nem akarok borúlátó lenni. Az idén búzából 36, árpából 30 mázsás hozamot terveztünk és azt hiszem, hogy a tervünket el is fogjuk érni. Ez természe­Hagyományokra épülő fej lődés Idei exportfeladatunk értéke 71 millió 900 ezer korona • Kötelezettségvállalásokkal javítják a minőséget és csökkentik a költségeket • A termelés szerkezete a világ- viszonylatban tapasztalt fejlődést követi A szlovákiai azbesztce- inentipar dolgozói tavaly liárum évfordulót is ünne­peltek: 65 éve alapították nteg a púchovi, 60 éve a nit­rai üzemet, és az elmúlt év­ben a Nitra-Mlynárce-i üzem is húszéves fennállását ün­nepelhette. Ezek az évfor­dulók jó alkalmat szolgál­tattak e fontos termelési ágazat múltjának, jelenének és jövőjének értékeléséhez. AZ „ÖRÖKÖS“ ANYAG TÖRTÉNETÉBŐL Az azbesztcement termelésé­nek 75 éves története Ludvig Hatschek cseh származású oszt­rák iparosnak, a vöcklabrucki gyár alapítójának nevéhez fű­ződik, aki az azbesztcement gyártását 1898-ban találta fel. 1901-ben szabadalmat kapott az „eternit“ (örökös) nevű az­besztcement fedőlemezek gyár­tásira. 1913-ban az azbesztce­ment termékek választéka to­vább bővült, az olasz Mazzoni csöveket kezdett gyártani be­lőle. Az azbesztcement gyártá­sával később Európa 11 álla­mában már több nagy teljesít­ményű üzem foglalkozott. Szlovákia területén az első azbesztcementgyárat 1912-ben Púchovban létesítették, a nitrai üzemben 1912-ben indult meg a termelés. Csehországban csak az első világháború után kezd­ték gyártani, előbb Šumperk- ben, később Berounban. A fel- szabadulás után két új üzem­mel gyarapodott az ágazat, a Nitra melletti Mlynárcen 1952 óta, a Hranice na Morave-i üzemben 1961-től gyártják az azbesztcementtermékeket. Az említett hat üzem a ka­pacitások állandó bővítése és a technológiai folyamatok töké­letesítése következtében ma már olyan szintű termelést ér el, hogy a hazai építőipar szük­ségleteinek teljes kielégítésén kívül termékeinek jelentős ré­szét külföldre is szállíthatja. A GYÁRTÁS GYORS NÖVEKEDÉSI ÜTEME A nitrai üzem termelése 1948 tói 1972-ig évente mintegy 10 százalékkal növekedett. A dolgozók létszáma az említett időben csupán 60 százalékkal gyarapodott, ami azt jelenti, hogy a termelés növekedését 77 százalékban a munkaterme­lékenység növelésével érték el. A termelés mennyiségi növe­kedése mellett bővült a gyártott termékek választéka, javult a minősége és felhasználásának gazdaságossága. A vállalat 1960- ban termékeinek 10 százalékát exportálta, 1971-ben már 33,8 százaléka került külföldre. 1972-ben sima tetőfedőpalát, hullámlemezeket, burkol óleme­zeket, nyomócsöveket, lefolyó­csöveket ós különleges idomo­kat exportált az üzem az NSZII-ba, Belgiumba, Líbiába, Bulgáriába, Jugoszláviába, Ma­gyarországra és Lengyelország­ba. E termékeket szürke, termé­szetes színben és a megrendelő kívánságának megfelelően kü­lönböző színárnyalatban készí­tik. Ma már több ezerre tehető azoknak a gyárépületeknek és mezőgazdasági épületeknek a száma, amelyek tetejét világ­szerte csehszlovák palával vagy hullámlemezzel borították. Ta­lálkozhatunk velük a Szovjet­unióban, a többi szocialista ál­lamban, Libériában, Szudánban, Görögországban, Kuwaitban, Franciaországban stb. Az az­besztcement-csöveket a mező- gazdasági termények öntözésé­nél is felhasználják. Ezeket fő­leg Jugoszláviába, Magyaror­szágra, Bulgáriába, Törökor­szágba, Indonéziába, Kubába, Szíriába, Irakba és a Mongol Népköztársaságba exportálták. A Nitrai Azbesztcementgyár négy világrészbe szállítja ter­mékeit, melyek többsége — Ku­bát is beleértve — a szocialista államokba kerül. A megrende­lők közé tartozik továbbá 11 európai kapitalista állam, 10 ázsiai és 9 afrikai állam. MEGÉRDEMELT KITÜNTETÉSEK Az említett sikerekért a ju­biláló vállalat dolgozóit illeti az elismerés. A vállalat többek között elnyerte az Építésügyi Minisztérium és a szakszervezet vörös zászlaját. A vállalat négy dolgozója „Az építésben szer­zett érdemekért“ kitüntetésben részesült. Az említett évfordulók alkal­mából a púchovi üzemben „A vállalat legjobb dolgozója“ ki­tüntetést kapta Ignác Marman és Valent Král, hat további dolgozó pedig „Az üzem leg­jobb dolgozója“ kitüntetésben részesült. A mlynárcei üzemben „A mi­nisztérium legjobb dolgozója“ kitüntetést Jozef Štrérnek ado­mányozták, „A szakágazat leg­jobb dolgozója“ címet pedig Michal Srnka és Jozef Lehotský nyerte el. Öt további dolgozó­nak „A vállalat legjobb dolgo­zója“, hatnak pedig „Az üzem legjobb dolgozója“ címet ado­mányozták. Pénzjutalomban ré­szesült Karol Frone, 28 további dolgozót pedig tárgyi jutalom­ban részesítették. tesen csak úgy lehetséges, ha az aratásnak az első naptól kezdve az utolsóig rendkívüli figyelmet szentelünk. Az aratási tervet- már elkészítettük. 108 vagon gabonát csépelünk ki, ebből 50 vagont az állami ala* pokba, 30 vagont a takar* mányalapba adunk el. A töb­bit saját raktárainkban fogjuk tárolni. Az idén is érvényes az az elv, hogy az első gabonát a felvásárló vállalat raktárába szállítjuk. Először természete­sen kitisztítjuk és megszárítjuk. — A gépek rendben vannak? — A mi szövetkezetünkben minden évben közvetlen kom* bájnos aratást alkalmazunk. Kót SK—3-as és egy SK—4-es kombájnunk van. Arra számi* tunk, hogy egy kombájnnal a pezinoki gépállomás is kisegít. Ha az időjárás nem fog ellen­kezni, ezzel a technikával 10 nap alatt kellene végeznünk az aratással. Jelenleg nemcsak a NEM PIHENNEK A BABÉROKON A vállalat gazdasági vezető­sége a termelés további fejlesz­tése során a kitüntetett dolgo­zókra, a szocialista munkabri­gádokra és a címért versenyző kollektívákra támaszkodik. Eb­ben az évben a vállalat export­feladatai is jelentősen megnö­vekedtek, pénzben kifejezve 71 millió 900 ezer koronát jelente­nek. Az exportfeladatok teljesí­tése érdekében bővítették a ke­resett 8 hullámú hullámleme­zek gyártását. A fejlesztési mű­hely dolgozói teljesítették köte­lezettségvállalásukat: a hullám­lemezek gyártására szolgáló új gépsor megépítését 30 nappal lerövidítették. A vállalat kere­tében ez távolról sem az egyet­len teljesített kötelezettségvál­lalás. Az ötödik ötéves terv továb­bi éveiben elkezdik az új Tos­cana fedölemezek gyártását és exportálását. A szlovákiai az­besztcement-üzemek a CSKP XIV. kongresszusa határozatá­nak értelmében gondosan figye­lemmel kísérik a hazai és a külföldi piac igényeit. Az épí­tőipar és a lakáskultúra fejlő­dése az azbesztcement-termé­kek intenzívebb kihasználását teszi szükségessé, amit a gyárt­mányok tökéletesítésével, ízlé­ses festésével vagy más felszí­ni megmunkálásával igyekez­nek elérni. A vállalat dolgozói olyan in­tézkedéseket javasolnak, ame­lyek egyrészt lehetővé teszik az állami tervfeladatok teljesí­tésének túlszárnyalását, más­részt pedig kielégítik a hazai és a külföldi megrendelők kö­vetelményeit. Legfőbb igyekeze­tük arra irányul, hogy az az- besztcementüzemek mind a je­lenben, mind pedig a jövőben megőrizzék és fejlesszék ex­porttermelésüket és még haté­konyabb gazdasági eredménye­ket érjenek el. MIKULÁS MAŤAŠEJE Gaál Vilmos már a nyeregben szeretne ülni kombájnokat, hanem a trakto­rokat és a betakarításhoz szük­séges többi gépet is előkészí­tettük. Semmiről sem feled­keztünk meg. Erről egyébként a műhelyvezető tudna bővebb felvilágosítást adni. Ivan Basek műhelyvezetőt nem találtuk a gazdasági udva­ron. A gépszín alatt elhelyezett kombájnok körül négy ember forgolódott. Az egyiken a felszedő berendezés műkö­dését ellenőrizték, a másikon a motor járását igyekeztek pon­tosan beállítani. Alexander Va- lentič és Ján Kovačič gépjaví­tók mozdulatain meglátszik, hogy biztosak a dolgukban, nem először végzik ezt a mun­kát. Mellettük Bódis Ferenc és Gaál Vilmos gépjavító traktoro­sok hasonló hozzáértéssel és igyekezettel segédkeztek. Nekik fűződik hozzá a legfőbb érde­kük, hogy a kombájnok az egész aratás alatt hibátlanul dolgozzanak, hiszen már évek óta vállalják nyáridőben a kombájnos mesterséget. — Hogy megy a munka? — kérdezem Gaál Vilmostól, a szövetkezet 38 éves tapasztalt kombájnosától, aki az aratás­ban elért teljesítményével már többször igazolta, hogy meste­re a szakmának. — Megyeget — válaszolt a szimpatikus férfi, négy gyer­mek édesapja, aki már 15 éve ül a traktorok és a kombájnok nyergében. — Jól jött volna még egy két új alkatrész, de ha nincs, akkor nincs, azzal gaz­dálkodunk, amink van. De re­méljük, hogy nem lesz semmi fennakadás. A gépek felkészül­ten várják az indulást. JOZEF SZLUKA 1973. VI. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents