Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-22 / 147. szám, péntek
A józan ész győzelme A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatairól szóló szerződés parafálásával fontos lépés történt a két állam jószomszédi kapcsolatainak megteremtésére. A szerződés, a'melynek szövegét május 30-án és a csehszlovák és nyugatnémet kormány- küldöttség tárgyalásai folyamán fogadták el, kifejezi a két állam szilárd akaratát, hogy véget vetnek az áldatlan múltnak és megteremtik a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének tartós alapjait. Ezért az 1938-as müncheni egyezményt a náci rendszer által erőszak alkalmazásával való fenyegetéssel Csehszlovákiára kényszerített diktátumnak minősíti, s leszögezi, hogy mind Csehszlovákia, mind az NSZK semmisnek tekinti az egyezményt. Mint ismeretes, a szerződésnek erről a pontjáról folytatott tárgyalások nehezek voltak, mert különféle nyomás nehezedett a szövetségi kormányra. Ezért vitathatatlan siker, hogy a szerződés semmisségének ebben az alapvető kérdésében olyan megfogalmazás történt, amely megfelel a csehszlovák fél követelményének és jelenleg a másik fél számára is elfogadható, mert a müncheni egyezmény semmisségének a következményeit is megoldja. Most tehát az NSZK is szerződésben erősítette meg, hogy az ún. müncheni egyezményt erőszak alkalmazásával való fenyegetés hatására kötötték meg, tehát összeegyeztethetetlen volt az általános érvényű nemzetközi jogszabályokkal. A müncheni egyezmény semmissége elismerésének fő politikai és jogi jelentősége abban van, hogy ezzel megerősíti: az erőszakosan elszakított csehszlovák határterületek jogilag sohasem tartoztak a német birodalomhoz. A parafáit szerződés így lehetővé teszi a két államnak, hogy pontot tegyenek a múlt után, a jószomszédság útjára lépjenek, amelyre már nem vetődik München árnyéka. Csehszlovákia nagylelkűen és kezdettől fogva elvszerűen viszonyult a tárgyalásokhoz. Számunkra fontos, hogy azt a szerződésben tartalmazott kétoldalú kötelezettséget, hogy az összes vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg és tartózkodnak az erőszaktól vagy erőszak alkalmazásával való fenyegetéstől, valamint a területi épség és a határok sérthetetlensége tiszteletben tartására vállalt kötelezettséget egybekapcsolják a náci erőszakpolitika elítélésével és ennek az erőszaknak a következtében létrejött müncheni diktátum semmisségének elismerésével. Ez hitelessé teszi ezt a kötelezettséget. Az aláírás és ratifikálás után elérhető lesz az, amire a szerződés irányul: a kölcsönös kapcsolatok és a jószomszédi együttműködés széles körű fejlesztése gazdasági, kulturális és tudományos téren, valamint a kölcsönös kapcsolatok további területein. Ez kétségtelenül kétoldalú haszon lesz és egész Eui- rópa javára is szolgál. A kölcsönös kapcsolatok kérdéseinek egész komplexumát megoldó parafáit szerződés ugyanis szélesebb kihatású. Fontos láncszemet alkot azoknak a szerződéseknek a rendszerében, amelyeket szocialista államok — előttünk már a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK — kötöttek a Német Szövetségi Köztársasággal. Ezek a szerződések egy közös célt követnek: a tartósabb európai béke biztosítását. A szocialista Csehszlovákia tényleges európai béketényező. Képes volt arra, amit nem tudott biztosítani a burzsoá rendszer: a szomszédaival való jó viszony megteremtésével szavatolta az állam biztonságát. Szomszédaink többségéhez — a Szovjetunióhoz, Lengyelországhoz, Magyarországhoz és a Német Demokratikus Köztársasághoz — a szocialista államok internacionalista barátságának barátsági és kölcsönös együttműködési szerződésekben is megerősített — szilárd kötelékei fűznek bennünket. Az utóbbi időben sikerült bizonyos haladást elérnünk déli szomszédunkhoz, Ausztriához fűződő kapcsolatainkban. Most pedig a szerdán Bonnban parafáit szerződés utat nyit a jpszomszéd- ság felé a Német Szövetségi Köztársasággal is. A csehszlovák állam több mint félszázados történelmében elsőízben értük el, hogy Csehszlovákia ösz- szes szomszédai által szerződésben megerősített biztonság gal rendelkezik. Ez is fontos hozzájárulás az európai békéhez. Már azért is, mert Csehszlovákia és az NSZK szerződése két olyan állam jószomszédságának lehetőségeit nyitja meg, amelynek közös határai egyidejűleg két különböző társadalmi rendszer határai is. I Igaz, hogy a szerződés para-, fálása és érvénybe lépése nem szünteti meg és nem is hidalja át a két állam közötti különbségeket és ellentéteket. Ám ez a szerződés is, valamint a szocialista államoknak az NSZK- val és más tőkés országokkal kötött szerződései kifejezik azt a törekvést, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége ellenére, Európa és a világ békéje érdekében váljék lehetővé az eredményes együttműködés kibontakozása. A szocialista országoknak a béke és együttműködés megszilárdítására irányuló, éveken át kifejtett fáradhatatlan törekvése hozzájárult ahhoz, hogy az európai államok kapcsolataiban erősödik a bizalom, s ennek eredménye az éppen parafáit szerződés is. Sokan voltak, akik az utolsó pillanatig mindenképpen próbálták megakadályozni a szerződés megkötését és parafálá- sát, Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatai norma 1 izálódási folyamatának megkezdődését. Most tudomásul kell venniük, hogy a világ időmérője más irányba mutat, mint ők szeretnék — a jövőbe s nem a múltba mutat, amelyben gondolkodásuk megrekedt. Csehszlovákia és az NSZK szerződésének parafálása a józan ész győzelme és azoknak a reálisan gondolkodó nyugatnémet erőknek a sikere, amelyek felismerték azt, amit Brandt kancellár is egyik beszédében kifejezett, hogy ma semmilyen nemzeti érdek nem választható el a békéért való közös felelősségtől. Meggyőződésünk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatairól szóló szerződés nemcsak pontot tesz a múlt után és a két ország új kapcsolatainak alapjául fog szolgálni, hanem az európai béke és együttműködés erősödéséhez is jelentős mértékben hozzájárul. (Rudé právo) BOHUSLAV CHŇOUPEK: TÖRTÉNELMI ESEMÉNY Bonn — Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter bonni látogatásáról, a két állam szerződésének parafálásá- ról keddem közös közleményt adtak ki. Chňoupek külügyminiszter látogatása idején Bonnban találkozott dr. Michael Kohllal, az NSZK kormányának államtitkárával. A találkozón közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitattak meg. A bonni sajtóházban rendezett sajtóértekezleten Chňoupek külügyminiszter a parafáit szerződéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolt. „Brandt kan cellár Prágába érkezésétől, tehát augusztus végétől vagy szeptember elejétől számítunk a diplomáciai kapcsolatok felvételére, — mondotta és felvázolta a gazdasági együttműködés, kooperáció és szakosítás nagy lehetőségeit. Külügyminiszterünk a moszkvai Pravdának adott nyilatkozatában történelmi eseménynek nevezte a szerződés parafálá- sát. Hangoztatta, hogy Csehszlovákia erőfeszítései szerves részét alkotják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását eredményező nemzetközi párbeszédnek. Chňoupek elvtárs kétnapos bonmi hivatalos látogatás után tegnap hazaérkezett. Kibontakoznak a két német állam kapcsolatai Berlin — A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés egy bevezetőből és tíz cikkelyből áll. A szerződésben a két állam a béke megőrzéséért viselt felelősségéből, az európai enyhüléshez és biztonsághoz való hozzájárulást célzó törekvésből és történeti adottságokból indul ki. Az NDK és az NSZK „normális, jószomszédi kapcsolatokat hoz létre egymással“ —, hangzik az első cikkely. A két állam a második cikkelyben leszögezi, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezőiének Alapokmányában lefektetett célokat s elveket fogja követni, különös tekintettel valamennyi állam szuverén egyenlőségére, a függetlenség, önállóság és területi integritás, az önrendelkezési jog tiszteletben tartására, az emberi jogok és a megkülönböztetéstől mentes politika megőrzésére.“ A szerződés harmadik cikkelye megszabja, hogy az NDK és az NSZK, az ENSZ Alapok* mányának megfelelően, „vitás kérdéseit kizárólag békés eszközökkel oldja meg és tartózkodik az erőszakkal való fenyegetéstől, vagy a/, erőszak alkalmazásától“. Megerősítik „a köztük fennálló határok sérthetetlenségét most ós a jövőben, és kötelezik magukat területi integritásuk korlátlan tiszteletben tartására“. A szerződés további cikkelyei szerint „a két német állam egyike sem képviselheti a másikat nemzetközi téren, s nem tárgyalhat annak nevében.“ Az NDK és az NSZK előmozdítja majd az európai államok közötti békés kapcsolatokat, és hozzájárul az európai biztonsághoz és együttműködéshez, nemkülönben támogatja a nemzetközi biztonságot célzó fáradozásokat a fegyverkezés korlátozásáért és leszerelésért. A szerződő felek „abból az alapelvből indulnak ki, hogy mindkét állam felségjoga saját területére korlátozódik. Mindkét állam tiszteletben tartja a másik függetlenségét és önállóságát bel- és külügyekben egyaránt.“ Az NDK és az NSZK kapcsolatainak alapjairól szóló szerződés hatályba lépése nyomán csütörtökön érvényre emelkedtek azok az NDK jogszabályok is, amelyek nyugatnémet állampolgároknak az NDK határmenti területein teendő látogatásait, ajándékcsomagok és kis- csomagok postai forgalmát rendezi. A személyek és postai küldemények forgalmát szabályozó intézkedések jelentős köny- nyítéseket tartalmaznak. ŰJ szó 1973. VI. 22. Ulánbátor — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormányának elnöke és fumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára a mongol fővárosban barátsági és együttműködési szerződést írt alá a CSSZSZK és az MNK között. A szerződés teljes szövege: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság a két ország népei őszinte óhajától vezettetve, hogy szüntelenül fejlődjenek és elmélyüljenek a testvéri barátság, a sokoldalú együttműködés és a kölcsönös elvtársi segítség kapcsolatai a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság között; mélyen meggyőződve arról, hogy a két ország között fennálló, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus rendíthetetlen elvein alapuló baráti kapcsolatok teljes mértékben megfelelnek a csehszlovák és a mongol nép érdekeinek és a szocialista kö zösség érdekeit szolgálják; elismerve, hogy a kölcsönös támogatás, azon szocialista vívmányok megszilárdítása és vé- delmezése, amelyeket a két ország népei hősi erőfeszítéssel és áldozatos munkával értek el, valamint a szocialista világközösség egységének és felzárkózottságának sokoldalú megszilárdítása a szocialista országok közös, internacionalista kötelessége; elszánt akarattal, hogy minden téren hozzájáruljanak Európa, Ázsia és az egész világ békéjének és biztonságának szavatolásához a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése politikájának következetes megvalósítása alapján, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokCsehszlovák—mongol barátsági és együttműködési szerződés mányának céljaival és alapél veivel összhangban; abban a meggyőződésben, hogy a két ország közötti szó ros gazdasági együttműködés teljes mértékben megfelel a szocialista gazdasági integráció további fejlesztése és tökéletesítése, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai gazdasági fejlettségi színvonalának kölcsönös közelítése és kiegyenlítése céljainak és fel adatainak; nagyra értékelve a Csehszlovák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság között 1957. április 8-án megkötött barátsági és kölcsönös együttműködési szerződés szerepét a két állam baráti kapcsolatainak fejlődésében; figyelembe véve a két állam között az elmúlt években folytatott kölcsönös együttműködés tapasztalatait és gyümölcsöző eredményeit, valamint azokat a nagy változásokat, amelyek ezen idő alatt világszerte bekövetkeztek, elhatározták e szerződés megkötését és a következőkben állapodtak meg: 1. CIKK A magas szerződő felek a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban tovább szilárdítják a csehszlovák és a mongol nép testvéri barátságát, fejlesztik a sokoldalú együttműködés és a kölcsönös segítség kapcsolatait a két állam között a szuverenitás és függetlenség, az egyenjogúság és a belíigyekbe való be nem avatkozás tiszteletben tartása alapján. 2. CIKK A magas szerződő felek rendületlenül fejleszteni fogják és elmélyítik a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködését az elvtársi kölcsönös segítség, a kölcsönös előnyösség és a nemzetközi szocialista munkamegosztás elvei alapján. A felek ebben a szellemben támogatják és fejlesztik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak sokoldalú együttműködését, s minden téren hozzájárulnak gazdasági fejlődésük színvonalának közelítéséhez és kiegyenlítéséhez, a komplex program megvalósítása útján elősegítik az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítésiét, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlődését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. 3. CIKK A magas szerződő felek tovább fejlesztik és bővítik a kapcsolatokat és a tapasztalat- cserét a két ország között a kultúra és tudomány, az iskolaügy, az egészségügy, az irodalom, a művészet, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a turizmus, a testnevelés és a sport terén és más területeken. 4. CIKK A magas szerződő felek ösztönözni fogják az együttműködés és a közvetlen kapcsolatok fejlődését a két ország állami szervei, intézményei és társadalmi szervezetei között, mint olyan fontos eszközt, amely hozzájárul a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság népei közeledéséhez, életük és a két országban az új társadalom építése során szerzett tapasztalataik kölcsönös megismeréséhez. 5. CIKK A magas szerződő felek minden erőfeszítést megtesznek a szocialista világközösség — a valamennyi forradalmi és haladó világerő fő támasza — egységének és felzárkózottságának sokoldalú megszilárdítására. 6. CIKK A magas szerződő felek következetesen megvalósítják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját és az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya elveivel összhangban hozzájárulnak a nemzetközi béke és a világbiztonság megszilárdításához. A felek mindent megtesznek az imperialista agresszió elhárítása, a nemzetközi feszültség enyhítése, a fegyverkezési verseny megszüntetése és az általános és teljes leszerelés elérése, a gyarmatosítás valamennyi formájának és megnyilvánulásának teljes felszámolása érdekében és támogatást nyújtanak a gyarmati uralom alól felszabadult, a független fejlődés és szociális haladás útjára lépett népeknek. 7. CIKK A magas szerződő felek határozottan arra fognak törekedni, hogy elősegítsék az államok közötti baráti együttműködés fejlődését és a hatékony biztonsági rendszerek kialakítását mind Európában, mind Ázsiában. a. CIKK A magas szerződő felek vélemény- és információcserét folytatnak, egyeztetik álláspontjaikat és tanácskoznak a két állam érdekeit, valamint a világbékét és biztonságot érintő fontos nemzetközi kérdésekben 9. CIKK E szerződés alapján annak teljesítése céljából konkrét szerződéseket és egyezményeket kötnek a két állam kormányai, állami szervei, intézményei és szervezetei. 10. CIKK Ez a szerződés nem érinti a magas szerződő feleknek a kétoldalú és többoldalú szerződésekből és egyezményekből eredő kötelezettségeit. 11. CIKK E szerződést húsz évre kötik meg, és az minden egyes alkalommal automatikusan további két év tartamára meghosszabo- dik, ha a magas szerződő felek egyike sem mondja fel írásban e szerződést érvényessége lejárta előtt 12 hónappal. E szerződés ratifikálandó és a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép érvénybe, amire Prágában kerül sor a lehető legrövidebb időn belül. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében Gustáv Husák. Ľubomír Štrougal A Mongol Népköztársaság nevében fumzsagijn Cedenbal