Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-22 / 147. szám, péntek

A józan ész győzelme A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatairól szóló szerződés parafálásával fontos lépés tör­tént a két állam jószomszédi kapcsolatainak megteremtésére. A szerződés, a'melynek szöve­gét május 30-án és a csehszlo­vák és nyugatnémet kormány- küldöttség tárgyalásai folya­mán fogadták el, kifejezi a két állam szilárd akaratát, hogy vé­get vetnek az áldatlan múltnak és megteremtik a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének tar­tós alapjait. Ezért az 1938-as müncheni egyezményt a náci rendszer által erőszak alkalma­zásával való fenyegetéssel Cseh­szlovákiára kényszerített diktá­tumnak minősíti, s leszögezi, hogy mind Csehszlovákia, mind az NSZK semmisnek tekinti az egyezményt. Mint ismeretes, a szerződés­nek erről a pontjáról folyta­tott tárgyalások nehezek vol­tak, mert különféle nyomás ne­hezedett a szövetségi kormány­ra. Ezért vitathatatlan siker, hogy a szerződés semmisségé­nek ebben az alapvető kérdé­sében olyan megfogalmazás történt, amely megfelel a cseh­szlovák fél követelményének és jelenleg a másik fél számára is elfogadható, mert a müncheni egyezmény semmisségének a következményeit is megoldja. Most tehát az NSZK is szerző­désben erősítette meg, hogy az ún. müncheni egyezményt erő­szak alkalmazásával való fe­nyegetés hatására kötötték meg, tehát összeegyeztethetet­len volt az általános érvényű nemzetközi jogszabályokkal. A müncheni egyezmény semmissé­ge elismerésének fő politikai és jogi jelentősége abban van, hogy ezzel megerősíti: az erő­szakosan elszakított csehszlo­vák határterületek jogilag so­hasem tartoztak a német biro­dalomhoz. A parafáit szerződés így lehetővé teszi a két állam­nak, hogy pontot tegyenek a múlt után, a jószomszédság út­jára lépjenek, amelyre már nem vetődik München árnyéka. Csehszlovákia nagylelkűen és kezdettől fogva elvszerűen vi­szonyult a tárgyalásokhoz. Számunkra fontos, hogy azt a szerződésben tartalmazott kétoldalú kötelezettséget, hogy az összes vitás kérdéseket ki­zárólag békés eszközökkel old­ják meg és tartózkodnak az erőszaktól vagy erőszak alkal­mazásával való fenyegetéstől, valamint a területi épség és a határok sérthetetlensége tisz­teletben tartására vállalt köte­lezettséget egybekapcsolják a náci erőszakpolitika elítélésé­vel és ennek az erőszaknak a következtében létrejött mün­cheni diktátum semmisségének elismerésével. Ez hitelessé te­szi ezt a kötelezettséget. Az aláírás és ratifikálás után elérhető lesz az, amire a szer­ződés irányul: a kölcsönös kapcsolatok és a jószomszédi együttműködés széles körű fej­lesztése gazdasági, kulturális és tudományos téren, valamint a kölcsönös kapcsolatok további területein. Ez kétségtelenül két­oldalú haszon lesz és egész Eui- rópa javára is szolgál. A kölcsönös kapcsolatok kér­déseinek egész komplexumát megoldó parafáit szerződés ugyanis szélesebb kihatású. Fontos láncszemet alkot azok­nak a szerződéseknek a rend­szerében, amelyeket szocialista államok — előttünk már a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK — kötöttek a Német Szövetségi Köztársasággal. Ezek a szerződések egy közös célt követnek: a tartósabb európai béke biztosítását. A szocialista Csehszlovákia tényleges európai béketényező. Képes volt arra, amit nem tu­dott biztosítani a burzsoá rend­szer: a szomszédaival való jó viszony megteremtésével sza­vatolta az állam biztonságát. Szomszédaink többségéhez — a Szovjetunióhoz, Lengyelor­szághoz, Magyarországhoz és a Német Demokratikus Köztár­sasághoz — a szocialista álla­mok internacionalista barátsá­gának barátsági és kölcsönös együttműködési szerződésekben is megerősített — szilárd köte­lékei fűznek bennünket. Az utóbbi időben sikerült bizonyos haladást elérnünk déli szom­szédunkhoz, Ausztriához fűződő kapcsolatainkban. Most pedig a szerdán Bonnban parafáit szer­ződés utat nyit a jpszomszéd- ság felé a Német Szövetségi Köztársasággal is. A csehszlo­vák állam több mint félszáza­dos történelmében elsőízben ér­tük el, hogy Csehszlovákia ösz- szes szomszédai által szerző­désben megerősített biztonság gal rendelkezik. Ez is fontos hozzájárulás az európai békéhez. Már azért is, mert Csehszlovákia és az NSZK szerződése két olyan állam jó­szomszédságának lehetőségeit nyitja meg, amelynek közös ha­tárai egyidejűleg két különbö­ző társadalmi rendszer határai is. I Igaz, hogy a szerződés para-, fálása és érvénybe lépése nem szünteti meg és nem is hidalja át a két állam közötti különb­ségeket és ellentéteket. Ám ez a szerződés is, valamint a szo­cialista államoknak az NSZK- val és más tőkés országokkal kötött szerződései kifejezik azt a törekvést, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége el­lenére, Európa és a világ béké­je érdekében váljék lehetővé az eredményes együttműködés kibontakozása. A szocialista országoknak a béke és együttműködés megszi­lárdítására irányuló, éveken át kifejtett fáradhatatlan törekvé­se hozzájárult ahhoz, hogy az európai államok kapcsolataiban erősödik a bizalom, s ennek eredménye az éppen parafáit szerződés is. Sokan voltak, akik az utolsó pillanatig mindenképpen pró­bálták megakadályozni a szer­ződés megkötését és parafálá- sát, Csehszlovákia és az NSZK kapcsolatai norma 1 izálódási fo­lyamatának megkezdődését. Most tudomásul kell venniük, hogy a világ időmérője más irányba mutat, mint ők szeret­nék — a jövőbe s nem a múlt­ba mutat, amelyben gondolko­dásuk megrekedt. Csehszlovákia és az NSZK szerződésének parafálása a jó­zan ész győzelme és azoknak a reálisan gondolkodó nyugatné­met erőknek a sikere, amelyek felismerték azt, amit Brandt kancellár is egyik beszédében kifejezett, hogy ma semmilyen nemzeti érdek nem választható el a békéért való közös felelős­ségtől. Meggyőződésünk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcso­latairól szóló szerződés nem­csak pontot tesz a múlt után és a két ország új kapcsolatainak alapjául fog szolgálni, hanem az európai béke és együttműkö­dés erősödéséhez is jelentős mértékben hozzájárul. (Rudé právo) BOHUSLAV CHŇOUPEK: TÖRTÉNELMI ESEMÉNY Bonn — Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter bonni látogatásáról, a két ál­lam szerződésének parafálásá- ról keddem közös közleményt adtak ki. Chňoupek külügyminiszter lá­togatása idején Bonnban talál­kozott dr. Michael Kohllal, az NSZK kormányának államtitká­rával. A találkozón közös ér­deklődésre számot tartó kérdé­seket vitattak meg. A bonni sajtóházban rende­zett sajtóértekezleten Chňou­pek külügyminiszter a parafáit szerződéssel kapcsolatos kérdé­sekre válaszolt. „Brandt kan cellár Prágába érkezésétől, te­hát augusztus végétől vagy szeptember elejétől számítunk a diplomáciai kapcsolatok fel­vételére, — mondotta és felvá­zolta a gazdasági együttműkö­dés, kooperáció és szakosítás nagy lehetőségeit. Külügyminiszterünk a moszk­vai Pravdának adott nyilatko­zatában történelmi eseménynek nevezte a szerződés parafálá- sát. Hangoztatta, hogy Cseh­szlovákia erőfeszítései szerves részét alkotják az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet összehívását eredmé­nyező nemzetközi párbeszéd­nek. Chňoupek elvtárs kétnapos bonmi hivatalos látogatás után tegnap hazaérkezett. Kibontakoznak a két német állam kapcsolatai Berlin — A Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés egy bevezetőből és tíz cikkelyből áll. A szerződés­ben a két állam a béke megőr­zéséért viselt felelősségéből, az európai enyhüléshez és bizton­sághoz való hozzájárulást cél­zó törekvésből és történeti adottságokból indul ki. Az NDK és az NSZK „normá­lis, jószomszédi kapcsolatokat hoz létre egymással“ —, hang­zik az első cikkely. A két állam a második cik­kelyben leszögezi, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezőié­nek Alapokmányában lefekte­tett célokat s elveket fogja kö­vetni, különös tekintettel vala­mennyi állam szuverén egyen­lőségére, a függetlenség, önál­lóság és területi integritás, az önrendelkezési jog tiszteletben tartására, az emberi jogok és a megkülönböztetéstől mentes politika megőrzésére.“ A szerződés harmadik cikke­lye megszabja, hogy az NDK és az NSZK, az ENSZ Alapok* mányának megfelelően, „vitás kérdéseit kizárólag békés esz­közökkel oldja meg és tartóz­kodik az erőszakkal való fe­nyegetéstől, vagy a/, erőszak alkalmazásától“. Megerősítik „a köztük fennál­ló határok sérthetetlenségét most ós a jövőben, és kötele­zik magukat területi integritá­suk korlátlan tiszteletben tar­tására“. A szerződés további cikkelyei szerint „a két német állam egyike sem képviselheti a má­sikat nemzetközi téren, s nem tárgyalhat annak nevében.“ Az NDK és az NSZK előmozdítja majd az európai államok kö­zötti békés kapcsolatokat, és hozzájárul az európai bizton­sághoz és együttműködéshez, nemkülönben támogatja a nem­zetközi biztonságot célzó fára­dozásokat a fegyverkezés kor­látozásáért és leszerelésért. A szerződő felek „abból az alapelvből indulnak ki, hogy mindkét állam felségjoga saját területére korlátozódik. Mind­két állam tiszteletben tartja a másik függetlenségét és önál­lóságát bel- és külügyekben egyaránt.“ Az NDK és az NSZK kapcso­latainak alapjairól szóló szer­ződés hatályba lépése nyomán csütörtökön érvényre emelked­tek azok az NDK jogszabályok is, amelyek nyugatnémet ál­lampolgároknak az NDK határ­menti területein teendő látoga­tásait, ajándékcsomagok és kis- csomagok postai forgalmát ren­dezi. A személyek és postai kül­demények forgalmát szabályo­zó intézkedések jelentős köny- nyítéseket tartalmaznak. ŰJ szó 1973. VI. 22. Ulánbátor — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormá­nyának elnöke és fumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt első titkára a mon­gol fővárosban barátsági és együttműködési szerződést írt alá a CSSZSZK és az MNK kö­zött. A szerződés teljes szöve­ge: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság a két ország népei őszinte óhajától vezettetve, hogy szün­telenül fejlődjenek és elmélyül­jenek a testvéri barátság, a sok­oldalú együttműködés és a kölcsönös elvtársi segítség kap­csolatai a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság között; mélyen meggyőződve arról, hogy a két ország között fenn­álló, a marxizmus—leninizmus és a szocialista internaciona­lizmus rendíthetetlen elvein alapuló baráti kapcsolatok tel­jes mértékben megfelelnek a csehszlovák és a mongol nép érdekeinek és a szocialista kö zösség érdekeit szolgálják; elismerve, hogy a kölcsönös támogatás, azon szocialista vív­mányok megszilárdítása és vé- delmezése, amelyeket a két or­szág népei hősi erőfeszítéssel és áldozatos munkával értek el, valamint a szocialista világkö­zösség egységének és felzárkó­zottságának sokoldalú megszi­lárdítása a szocialista országok közös, internacionalista köte­lessége; elszánt akarattal, hogy min­den téren hozzájáruljanak Eu­rópa, Ázsia és az egész világ békéjének és biztonságának szavatolásához a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése po­litikájának következetes meg­valósítása alapján, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapok­Csehszlovák—mongol barátsági és együttműködési szerződés mányának céljaival és alapél veivel összhangban; abban a meggyőződésben, hogy a két ország közötti szó ros gazdasági együttműködés teljes mértékben megfelel a szocialista gazdasági integráció további fejlesztése és tökélete­sítése, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai gazdasági fejlettségi színvona­lának kölcsönös közelítése és kiegyenlítése céljainak és fel adatainak; nagyra értékelve a Csehszlo­vák Köztársaság és a Mongol Népköztársaság között 1957. április 8-án megkötött barátsá­gi és kölcsönös együttműködé­si szerződés szerepét a két ál­lam baráti kapcsolatainak fej­lődésében; figyelembe véve a két állam között az elmúlt években foly­tatott kölcsönös együttműködés tapasztalatait és gyümölcsöző eredményeit, valamint azokat a nagy változásokat, amelyek ezen idő alatt világszerte bekö­vetkeztek, elhatározták e szerződés megkötését és a következőkben állapodtak meg: 1. CIKK A magas szerződő felek a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban tovább szilárdítják a csehszlovák és a mongol nép testvéri barátságát, fejlesztik a sokoldalú együtt­működés és a kölcsönös segít­ség kapcsolatait a két állam között a szuverenitás és függet­lenség, az egyenjogúság és a belíigyekbe való be nem avat­kozás tiszteletben tartása alap­ján. 2. CIKK A magas szerződő felek ren­dületlenül fejleszteni fogják és elmélyítik a két ország gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködését az elvtársi kölcsönös segítség, a kölcsönös előnyösség és a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás elvei alapján. A felek ebben a szel­lemben támogatják és fejlesztik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak sokolda­lú együttműködését, s minden téren hozzájárulnak gazdasági fejlődésük színvonalának köze­lítéséhez és kiegyenlítéséhez, a komplex program megvalósítá­sa útján elősegítik az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesítésiét, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlődését a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa keretében. 3. CIKK A magas szerződő felek to­vább fejlesztik és bővítik a kapcsolatokat és a tapasztalat- cserét a két ország között a kultúra és tudomány, az iskola­ügy, az egészségügy, az iroda­lom, a művészet, a sajtó, a rá­dió, a televízió, a film, a turiz­mus, a testnevelés és a sport te­rén és más területeken. 4. CIKK A magas szerződő felek ösz­tönözni fogják az együttműkö­dés és a közvetlen kapcsolatok fejlődését a két ország állami szervei, intézményei és társa­dalmi szervezetei között, mint olyan fontos eszközt, amely hozzájárul a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Mon­gol Népköztársaság népei kö­zeledéséhez, életük és a két országban az új társadalom építése során szerzett tapasz­talataik kölcsönös megismeré­séhez. 5. CIKK A magas szerződő felek min­den erőfeszítést megtesznek a szocialista világközösség — a valamennyi forradalmi és hala­dó világerő fő támasza — egy­ségének és felzárkózottságának sokoldalú megszilárdítására. 6. CIKK A magas szerződő felek kö­vetkezetesen megvalósítják a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett élésének politikáját és az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya elveivel össz­hangban hozzájárulnak a nem­zetközi béke és a világbizton­ság megszilárdításához. A fe­lek mindent megtesznek az im­perialista agresszió elhárítása, a nemzetközi feszültség enyhí­tése, a fegyverkezési verseny megszüntetése és az általános és teljes leszerelés elérése, a gyarmatosítás valamennyi for­májának és megnyilvánulásá­nak teljes felszámolása érde­kében és támogatást nyújtanak a gyarmati uralom alól felsza­badult, a független fejlődés és szociális haladás útjára lépett népeknek. 7. CIKK A magas szerződő felek ha­tározottan arra fognak töre­kedni, hogy elősegítsék az álla­mok közötti baráti együttműkö­dés fejlődését és a hatékony biztonsági rendszerek kialakí­tását mind Európában, mind Ázsiában. a. CIKK A magas szerződő felek véle­mény- és információcserét foly­tatnak, egyeztetik álláspontjai­kat és tanácskoznak a két ál­lam érdekeit, valamint a világ­békét és biztonságot érintő fon­tos nemzetközi kérdésekben 9. CIKK E szerződés alapján annak teljesítése céljából konkrét szerződéseket és egyezménye­ket kötnek a két állam kormá­nyai, állami szervei, intézmé­nyei és szervezetei. 10. CIKK Ez a szerződés nem érinti a magas szerződő feleknek a két­oldalú és többoldalú szerződé­sekből és egyezményekből ere­dő kötelezettségeit. 11. CIKK E szerződést húsz évre kötik meg, és az minden egyes alka­lommal automatikusan további két év tartamára meghosszabo- dik, ha a magas szerződő felek egyike sem mondja fel írásban e szerződést érvényessége le­járta előtt 12 hónappal. E szerződés ratifikálandó és a ratifikációs okmányok kicse­rélésének napján lép érvénybe, amire Prágában kerül sor a le­hető legrövidebb időn belül. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében Gustáv Husák. Ľubomír Štrougal A Mongol Népköztársaság nevében fumzsagijn Cedenbal

Next

/
Thumbnails
Contents