Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-21 / 146. szám, csütörtök
lOVIOcFK BÉLA TÜZVIRÄG ClMÜ SZÍNMÜVE A MATESZ THÄLIA SZÍNPADÁN Egy ősbemutató ürügyén 1. Ritkán fordul elő, de mindenképpen jó érzés, amikor egy színházi bemutató láttán annyi mondanivalója van a kritikusnak, hogy azt semmiképpen sem tudja „begyömöszölni“ egy sablonos recenzió keretébe. Ügy vélem, nemcsak jómagam érzem így, mert meggyőződésem szerint kevés nézőt hagy hidegen ez az előadás. Legalábbis különböző gondolatokat kavar fel benne. Megpróbálom összefoglalni az enyéimet. Évek óta hajtogatjuk, hogy hazai magyar drámaírásunk táján szélcsend uralkodik, alig rezdül valami, legjobb esetben évi egykét új dráma jelenti a gyérnek is csak jóindulattal nevezhető termést. Különböző ankétokon, találkozókon és máshol szinte már az unalomig ismételgettük azokat a bizonyos „azérte- ket“, vagyis a valós és a látszólag valós indokokat. A jórészt meddő viták során egyben mindenki megegyezett: azért minden probléma ellenére születhetnének olyan hazai magyar drámák, amelyek nem a fiókban fejezik be „pályafutásukat“. Ebben az évadban talán-talán történik egy és más e téren. Dávid Teréz színművének nagy port kavart bemutatója után most Lovicsek Béla alkotásának az ősbemutatóját tartották meg. Ismert hazai magyar írónk érdeme, hogy a színpad számára felfedezte haladó hagyományunkat, s bebizonyította, mifelénk Is akadnak érdekes témák, melyekért érdemes „lehajolni“. Lovicsek színműve a Szlovák Nemzeti Felkelés idején játszódik le, a Petőfi-brigád harcainak egyik mozzanatát eleveníti fel. A Tűzvirág cselekménye lényegében egy partizánakció előkészületeit követi nyomon. Tegyük rögtön hozzá, hogy nem egysíkúan, hiszen a dráma szereplői nem a szó heroizáló értelmében hősök. Egytől egyig hús-vér emberek, akiknek örömük, bánatuk, dilemmájuk van, csupán emberi tulajdonságaik különbözők. A dráma egyik síkján az ellenállási harc mozzanatait követhetjük nyomon, (e Csendes László és Várctdy Béla u Lovicsek- dráma egyik jelenetében síkon rajzolódnak ki a különböző jellemek is), a másikon pedig az érzelmi eredetű konfliktusokat (Zita és az őrnagy viszonya, Kalocsai szerelme Kató iránt). Lovicsek erőssége a kitűnő témaválasztáson kívül — miként előző alkotásaiban is — a fordulatos cseleményfűzés, az érzelmi konfliktusok légkörének a megteremtése. Ez az erény néhány esetben csaknem hátránnyá vált, ugyanis a színmű egy két jelenetében csak a fegyverropogás jelzi, hogy itt nem csupán szerelemről, kikapós feleségről és „házi barátról“ van szó. Szerintem a színF. V. GLADKOV: CEMENT (Folytatás az 5. oldalról) osztálynak, öntudatosan kell nézni a dolgot és így tovább ... Mi a sejtben is, a gyűlésen is határozatot hoztunk... És mivel a jzakszervezeti tanács és az építőmunkások szakszervezete a mi testvérszervezetünk, ígyhát mindenképp meg tudjuk védeni érdekeinket és úgy átadjuk a bűnösöket a forradalmi bíróságnak, mint a pinty ... És minden szemetet, minden ebad- ta gazembert agyonlapítunk... A tömeg izgult, tapsolt és kiabált. A rongyos ingű Szavcsuk széttaszigálta az embereket és hadonászva kiabálta mint az eszelős: — ütni kell őket, azt a rézangyalát! Mit nyavalyogtok? Nem szfvlelheteml ... Gleb leszaladt a széles betonlépcsőn és mindjárt megreked a poros és izzadt arcok sűrű tömegében, a zagyva kiabálás hullámaiban... — Itt van Csumalov!... No te goromba pokróc! Te kutyaházi! Háhá! No most mindenkit ráncba szed ez a szilaj legény. Iiáhá! Hogy mért hozott a nyakunkra az ördög ebben a szerencsétlen órában?! E boldog felkiáltások közé más mogorva hangok is vegyültek. — Hát hogy lehet ez, Csumalov elvtárs? Micsoda dolog ez?... Ha ezután is így dolgozunk, akkor, inkább menjünk a pokol fenekére __ — N em tréfa biz’ ez! Tudjuk, kinrk a keze van benne ... — Há! Ezek a régi munkás- nyúzok csak alusznak és a cáif ; rendszerről álmodnak ... — A tulajdonost várják visz* sza a nyavalyás dögök... — Mit teketóriáztok anynyit? . .. Összeroppan tani őket, mint a tetűt és kész, nincs tovább! ... Mahorkafiist és verítékszag csapta meg. A zsúfoltságtól és nehéz lehelettől áporodott és fülledt volt a levegő. Gleb széttaszigálta az embereket és felment a tornácra, Gromada mellé. — Elvtársak! A munka teljes lendülettel megindul. Holnap a szirénaszóra mindenki lásson hozzá a dolgához. Ezt az egész machinációt hamarosan kibo gozzuk és puskacső elé állítunk néhány szabotálót. Máris megyek a népgazdasági tanácsba. Követelni fogjuk, elvtársak, hogy kíméletlenül számoljanak le az ellenforradalommal. Az Iparigazgatóságon kiharcoltam minden kiutalás jóváhagyását. A fűtőanyagot magammal is hoztam. Mindjárt elküldünk néhány embert a szegecsekért. Először a zúzógépet és a klin- kerőrlőgépet indítjuk meg. A munkások Glebhez rohantak, karon ragadták, ujjongva szorongatták és majd megsike- títették rivalgásukkal. Valaki elkapta a lábát, valaki átnyalá- bolta törzsét és a sok-sok kérges kéz máris a levegőbe dobta. — Magasabbra lökjétek, fiúk ... Nesze, Csumalov! Hopp! Még magasabbra! Hopp ... — Hagyjatok már, a kutya mindenségit! ... Engedjetek, nyavalyások!... — nevetett Gleb. Kézzel-lábbal rúgkapált a levegőben a munkások feje fölött, de látni lehetett, hogy ez kellemes neki; hogy barátainak viharos lelkesedését egészen természetesnek és elkerülhetetlennek tartja. MAKAI IMRE fordítása mű második felvonása a legsikeresebb, mert itt az egyéni konfliktusok, s a fegyveres akció körüli bonyodalmak megfelelő arányban váltakoznak. 2. Az utóbbi esztendők során ezúttal éreztem először a dramaturg munkáját, ami nálunk ed dig csupán óhaj és sóhaj volt, a külföldi S a hazai színházakban is viszont egyre több helyen már gyümölcsöző valóság. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy az író benyújtott darabját „kijavítják“, hanem az eljátszandó színmű cselekményét bizonyos dramaturgiai, színpadtechnikai, esetleg rendezői koncepció alapján csoportosítják. Ez egyáltalán nem kisebbíti az író érdemeit, nem sérti meg szuverenitását. Egy példát hadd hozzak fel a számtalan közül: nemrég a Színház című folyóiratban olvashattuk Czímer József dramaturg érdekes írását, aki Illyés Gyula drámáin az íróval közösen végez te el a szükséges simításokat. A Tűzvirág esetében Beke Sándor, az előadás rendezője nyúlt szakavatott kézzel a drámához. A már említett két síkra „csoportosította“ a cselekményt, a színpadi hitelesség íratlan szabályai alapján az íróval együtt formálta véglegessé a drámát. 3. Beke Sándor rendezői koncepciója észrevehetően az volt, hogy az úgynevezett kisemberek nagy tetteinek lélektani hátterét villantsa fel az adott lehetőségeken belül. Ezt a célkitűzését — úgy vélem — csaknem maradéktalanul sikerült megvalósítania. Rendezői szempontból aprólékosan kimunkált, letisztult előadást láttunk, üresjárat és túlzás nélkül. Ezúttal még az a patetikus felhang is elmaradt, amely a múltban itt- ott felbukkant Beke rendezéseiben. őszinte öröm nyugtázni, hogy rendkívül sokat tett egy új hazai magyar dráma sikeres színreviteléért, s ugyanilyen lelkesedést, rajongást tapasztaltam a színészeknél is. Játékukról elsősorban azt állapíthatjuk ineg, hogy szinte kivétel nélkül jó karakteralakítást láthattunk. Tamás Jolán Zita szerepében élete eddigi legjobb alakítását nyújtotta, lényegében most bizonyította be maradéktalanul tehetségét. Csendes László Kalocsai doktora is jól kidolgozott alakítás, amelyből néhányszor talán a megfelelő intellektuális színezet hiányzott csupán. Kövesdi Szabó Marika (Kató) egyszerű eszközökkel formálta élethűvé Kató alakját. Az előadás legjobb alakításai közé tartozik Gyurkovics Mihály (főjegyző), és Lengyel Ferenc (alezredes) alakítása. Ugyanígy dicséret hangján szólhatunk Gombos Ilona (Erzsiké), Szabó Rózsi (Olga), Boráros Imre (őrnagy), Kovács József (Kalocsai édesapja) és Váradi Béla (Suchy bácsi) teljesítményéről is. Horváth Lajos kitűnő játéka külön elismerést érdemel. Úgy vélem, nemcsak most, hanem a szereposztáskor a jövőben is jobban „észre kell venni“ ezt a tehetséges, fiatal színészt. Az írőilag gyengébben sikerült két katona szerepében Érsek György és Kusiczky Gyula nem sok „ziccert“ kapott, színpadi szereplésük ennek ellenére nem mondható rossznak. Ugyanez mondható Benes Ildikó (Gizi) és Szoby Gabi (Anni) teljesítményéről is. Bátory figuráját vendégként Horváth Ferenc alakította. Platzner Tibor „natúr“ díszletei jól illettek a színmű cselekményéhez. Az elmúlt hónapokban hazai magyar vonalon is sokat beszéltünk az elkötelezett alkotásokról. örvendetes, hogy elképzeléseink (ha még nem is teljes mértékben) már a gyakorlatban is megvalósulnak. Ennek egyik legújabb példája Lovicsek Béla színműve, amely a MATESZ Thália színpadának előadásában nemes érzéseket fakaszt a nézőben. SZILVASSY JÓZSEF SZÜLŐK, N EV F LŐ K FÓRUMA KÖZÖS FELADATOK - KÖZÖS MONKA A 1 učenec! (losonci) magyar tannyelvű alapiskolát 504 tanuló látogatja. A szülői munka- közösségben az iskolabarátokkal együtt mintegy 1000 szülő tevékenykedik. Ennyi embert összefogni, bekapcsolni a munkába nem könnyű feladat, ezért Szabó Béla igazgató elvtársat kértük meg, árulja el a jól dolgozó munkaközösség irányításának titkát. — Nincs ebben semmi rendkívüli — kezdi a beszélgetést az igazgató. — Egyszerűen csak igyekszünk jól összehangolni és pontosan megszervezni akcióinkat, ami a siker egyik alapfeltétele. A szülői munkaközösség élén 11-tagú elnökség áll, amely havonta rendszeresen gyűlésezik és előre kidolgozott munkaterv alapján végzi feladatát. Szerencsére olyan agilis szülők állnak a munkaközösség élén, mint Katona József, Erdélyi Elemér és Danes Dezső. A titkári teendőket Érmei Ödönné végzi. — A mi szülői munkaközösségünknek is fő célja a gyermekek iskolai és családi nevelésének az összehangolása, egységesítése. Ennek az igényes feladatnak a teljesítése érdekében szervezetünket négy bizottságra osztottuk fel. — A nevelési bizottság Barta fózsef szülő vezetésével dolgozik. Fő feladatuk a szülők ideológiai, világnézeti nevelése és a zilált családi viszonyok közt élő gyermekek látogatása. A bizottság kezdeményezésére iskolánk pártszervezete létrehozta a kommunista szülők aktíváját. Az aktívában dolgozó egyének a szülői értekezleten az ún. kényes kérdésekre is helyes választ tudnak adni. Ezzel az eljárással azt a téves hiedelmet szeretnénk megszüntetni, miszerint a tanító nem meggyőződésből neveli kommunista szellemben a gyerekeket, hanem azért, mert ez a kenyere. Losoncon és az iskolánkhoz tartozó Rap és Vilke településeken a szülőknek pedagógiai, jogi, pszichológiai és ideológiai előadásokat tartunk, A fő hangsúlyt a nevelési bizottság munkájára helyezzük, bár a legtöbbet ..foglalkoztatott1 ?s!án a Darányi László vezette kulturális bizottság; tagjai szorosan együttműködnek iskolánk 450 tagú pionírszervezetével. A bizottság hathatós közreműködésével legutóbb öt községben tartottunk Petőfi em- lékműsorral egybekötött szülői értekezletet. Harmadik szakbizottságunk Miskó László vezetésével a sportversenyek megrendezésében segíti a tanulókat. A test- nevelési órákat jelenleg a TSZ LuCenec-Opatová sportszervezet pályáján tartjuk, amely Is- kolántól két kilométernyire van. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése érdekében a volt Szilasl réten sportközpontot létesítünk. Az építést előkészítő munkálatok során a szülők és a tanulók eddig már rengeteg brigádórát dolgoztak le. Az 5. számú szlovák tannyelvű alapiskolával közösen végezzük a munkálatokat és ez idén füvesítjük és fásítjuk a terepet. Szabó Gyula a technikai bizottság vezetője; ők a brigádok szervezéséből veszik ki részüket, fő feladatuk azonban az iskolai berendezések javítása. A téli szünetben például megjavították a megrongált padokat, legutóbb felemelték a színpadot. Szabó Béla igazgató tájékoztatásából tehát kiderül, hogy Losoncon sem történnek csodák, csupán megszervezik a munkát és l>ecsiiletesen el is végzik. Az elmúlt években a komár- nól II. lakótelepi alapiskola a szülők és a pedagógusok közti kapcsolatok elmélyítése terén jelentős eredményeket ért el. A sikeres munkára felfigyeltek a felettes szervek is és az iskolát már többször elismerésben részesítették. Mivel magyarázható a szülők aktivitása, s milyen az együttműködés a pedagógusok és a szülők közt? Erről érdeklődtem Dolezsa Józseftől, a hajógyár egyik szocialista munkabrigádjának tagjától, aki immár 17 éve becsületesen és felelősségteljesen tölti be a szülői munkaközösség elnöki tisztségét. — Már az indulásnál teljes mértékben tudatosítottuk — mondotta Dolezsa József —, hogy az iskola bármennyire is jól végezze az oktató-nevelő munkát, a szülők segítsége nélkül nem érhet el kedvező eredményeket, hiszen mégiscsak a szülő hathat a leginkább gyermekére. Ezért a pedagógusok nem zárkóztak el a szülőktől, hanem keresték a kölcsönös megértés, együttműködés lehetőségét. Az eredményes oklató-nevelőmunkához kellő anyagi feltételek is szükségesek. A szülők nem feledkeztek meg arról, hogy ily módon is az iskola segítségére lehetnek. Sokat segítettünk az iskolai berendezések, pl, segédeszközök, táblák, padok, polcok, virágállványok stb. elkészítésénél. A munkaközösség pénzéből könyveket vásároltunk az iskola diákkönyvtára számára, tévét, magnót vettünk. Dolezsa József, a szülői munkaközösség tevékenységéről beszélve a továbbiakban elmondotta: A szövetségben sok lelkes, áldozatkész szülő ténykedik. Bármilyen munkáról is volt szó, a szülők jöttek és fáradhatatlanul dolgoztak. Csak ilyen lelkes és önfeláldozó munkával érhettünk el kedvező eredményeket. A „Z“ akció keretében körülkerítettük az iskolát, majd az intézet melletti mocsaras területen minden igényt kielégítő sportpályát létesítettünk. A szülők aktív segítséget nyújtanak a nyári táborok s a különböző sport- és kulturális rendezvén nyék megszervezésében is. Az iskola vezetőségével, a pedagógusokkal közösen oldjuk meg a legkülönbözőbb nevelési problémákat. A munkaközösség tervszerűen végzi tevékenységét. Különösen aktív munkát végeznek az egyes albizottságok, így a pályaválasztási, test- nevelési, politechnikai, az egészségügyi, a nevelési és a pionírmunkát irányító bizottság. Az egyes albizottságok havi gyűlésein állandó tóxaa a tanulmányi eredmény, a fegyelem ás a tanulók iskolán kívüli műn- kája. A tanöv során külön-külön foglalkozunk az egyes évfolyamok problémáival. Sokszor segítünk egy-egy szociális hely- zetű tanulón, pl. ruhával látjuk el, fizetjük az ellátását a napközi otthonban, kirándulási'«! küldjük stb. Eredményes tevékenységet fejtenek ki az osztályok szülői munkaközösségei is: a tanítókkal együtt szülői látogatásokra járnak. Tapasztalatból mondhatom, hogy az iskola részéről a szülők mindennemű támogatást megkapnak. A jövőben azonban többet várunk felettes szerveinktől, különösen a módszertani irányítást illetően. Szerintem például néha nenj ártanak a szülői munkaközösség elnökei számára iskolázásokat rendezni, melyen az érdekeltek hasznos véleménycserét folytathatnának. S hogy milyenek a jövőbeli terveink? Iskolánk állandóan fejlődik, nőnek az igények, ezért nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel. Néhány éve például az a gondolat foglalkoztat bennünket, hogy az Iskola mellett a „Z“-akció kereté- ben fedett uszodát létesítünk. A gyerekeknek gyakoribb levegőváltozásra is szükségük lenne, ezért a jövőben — esetleg más iskolával közösen — üdülőközpontot építünk a hegyekben. Ha megkapnánk a kellő anyagi támogatást, a szülők hajlandók lennének áldozatot hozni. Az iskola vezetősége, s a pe*- dagógus szemszögéből Kocsis Imre igazgatóhelyettes a következőképpen értékelte a szülői munkaközösség tevékenységét: Nagy öröm számunkra, hogy naponta érezzük a szülők segítségét. Véleményem szerint ebben jelentős az érdeme Dolezsa Józsefnek, hiszen 17 évig betölteni ezt a tisztséget — áldozatkész munkát igényelt. Józsi bácsi időt és fáradságot nem ismert, amikor az iskoláról volt szó. A jövőben is azon leszünk, hogy — közös erővel — szocialista társadalmunk számára hasznos, becsületes fiatalokat neveljünk. MÓZES IMRE — BENDE ISTVÁN úl szó 197J. VI. 21.
