Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-03 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó
'" ■"'■ Šŕ^58w^a»^8^^aďR: ® | ^^sr^gjjAT? gj . •. is . i3 .-<£■' «ót ^yw^*.' 0, £§ vi ^ »r’vjS^-^ í& '%y^" ‘" &■ s;'*’ ^ IHII^I ^iPVVHI!■!■■ ■ ■_ y |;s Pjgg&^jfi k $ S :iM, * j I &M. • |’ -^% jp* i L * .18 A szlovákiai építőipar számára különleges jelentőségű a kerámiaipar építése. Ez egy új termelési ágazat, amely lényegesen hozzájárul az építőanyagok választékának bővítéséhez, s egyúttal lehetővé teszi nem érces nyersanyagaink hatékonyabb kihasználását. Az ágazat első üzeme a michalovcei kera- mitlap-gyár, amely 1970 óta jó eredményekkel üzemel. Az ötödik ötéves terv a kerámiaipar céltudatos fejlesztését irányozta elő, melynek alapján Tomášov*- cén még 1973-ban befejezik egy további nagy kerámiai üzem építését, ahol évente 450 000 t kőagyag- csövet és egyéb gazdasági kőagyagot fognak termelni. Az említett üzem építése kötelező feladat, amit a Banská Bystrica-i Stavoindustriának' és a Prerovi Magasépítő Vállalatnak kell okvetlenül teljesítenie, hogy e fontos üzemben a tervezett időben elkezdhessük a termelést. Ugyancsak üzembe helyezik a perlitfejtő és -feldolgozó üzemet Lehôtka pod Brehyben, melynek évi kapacitása 50 000 t nyersper- lit lesz. Ez lehetővé teszi a keresett expandált per- lit termelésének további bővítését. Befejezés előtt áll a lučeneci (losonci) porózus csempegyár építésének műszaki tervezése, melynek évi 2,6 millió m2-es kapacitása teljes mértékben fedezi egész Szlovákia szükségletét, emellett jelentős mennyiséget fog exportálni. Ebben a 382 millió koronás beruházási költséggel épülő üzemben a terv szerint 1976- ban kezdődik meg a termelés. Ami a téglagyárak termelését illeti, az 1967-ben elkezdett 6 nagy téglagyár építésének 1970-ben és 1971-ben történt befejezésével alapjában véve megoldódott a falazóanyagok hiányának problémája, miközben a progresszív téglagyári elemek termelése is elérte a szükséges mennyiséget. Az egyéni lakásépítések részleges csökkenése következtében újabb kapacitások építésére nincs szükség, ezért itt a beruházási fejlesztés korlátozott. A téglagyárak építésének az 1972-es és 1973-as évekre szóló programját módosították, ennek értelmében korlátozzák a Spišská Nová Ves-i, Šafárikovói és Zlaté Moravce-i megkezdett beruházások terjedelmét s a rekonstrukciós munkálatokat. A könnyűbeton-termelésben befejezés előtt áll a Irta: Ing. LADISLAV PREKOP, as SZSZK építésügyi miniszterének első helyettese A 1962—1965-ös éyekben a beruházások általános korlátozása során a szlovákiai építőipar anyagi- technikai bázisának fejlődése is aránytalanul leszűkült. A harmadik ötéves terv tervezett beruházásainak csupán a fele készült el; nem kezdődött el több fontos és már előkészített akció, amelyek a cement, a tégla, a kőagyag burkolólapok és az épületelemek gyártásának bővítését szolgálták volna. Ezért a CSKP KB elnöksége már 1967 decemberében fontos határozatot fogadott el az építőanyag-ipari beruházások fejlesztésének meggyorsítására. Ennek alapján új beruházási akciók gyors előkészítésére került sor a tégla- és kerámiai iparban, amelyek közül több egységben már 1971 előtt elkezdődött a termelés, ami érezhetően javította az építőanyag-ellátásban mutatkozó helyzetet. Az alapvető építőanyagok fogyasztása és gyártása közötti teljes egyensúly megteremtése' azonban — az építőipari termelés növekvő feladataival összhangban . — az ötödik ötéves tervidőszak feladata. A CSKP XIV. kongresszusának határozata ezeket az építési feladatokat közvetlenül a fűtőanyag-energetikai alap építése után említi, és ezzel kifejezően hangsúlyozta azok kulcsfontosságú jelentőségét. A szlovákiai építőipar anyagi-technikai alapjának fejlesztési eredményeit a beruházási tevékenység növekvő intenzitása jellemzi. Az ötödik ötéves terv első két évében 4,2 milliárd koronát fektettünk új kapacitások építésébe. Az 1973-as terv 3,1 milliárd koronát irányoz elő, a beruházások üteme tehát a továbbiakban sem csökken. Az építőipar saját beruházó tevékenységének ily méretű kibontakozásához már a korábbi években meg kellett teremteni a feltételeket. Az 1971—1972- es években összesen 93 másfél millió koronán felüli beruházás kezdődött, 2,8 milliárd korona értékben, 1973-ban pedig további 39 építés indul, amelyek tervezett beruházási költsége 840 millió korona. Az utóbbi két év alatt a reszort saját beruházásai közül 82 másfél millió koronán felüli beruházást sikerült befejezni, összesen 1,6 milliárd korona értékben. A nyert kapacitások által főleg az épületelemek gyártása (180 000 m3), a mészgyártás (205 000 t), a téglaipari termék gyártása (175 millió t. e.), a kőtörmelékek termelése (140 000 m3) és a reszort saját gépipari termelése (17 000 m2) bővült. Az építőipari vállalatokban befejezték 7 tanulóotthon és 7 munkásszálló (1920 fekvőhely) építését 10 építőudvart és berendezést létesítettek az épületszerelési munkákhoz stb. Az építőanyag-ipar fejlesztésének legnagyobb beruházásai a cementgyárak. Ez általában a cementnek a modern építészetben betöltött szerepéből, valamint a hazai építkezések gyors növekedéséből adódik. Az ötödik ötéves tervidőszakban Szlovákiában két cementgyár épül, összesen 1,65 millió tonnás kapacitással. A Turňa nnd Bodvou-i (Torna) cementgyárat, amely 1969 óta épül, 1973 I. félévének végén kell üzembe helyezni, s még ebben az évben 200 000 tonna cementet kell itt gyártani. Ez a magas fokon automatizált termelési egység évente 770 000 tonna cementet fog termelni. Az építkezés jelenlegi szakaszában legtöbb a gépi-technológiai berendezés szállítóin és kivitelezőin múlik. Cementmérlegünk országos viszonylatba"!! is feszült helyzetének szempontjából a termelés idejében, való megkezdése az építkezési beruházási feladatok teljesítésének egyik legérzékenyebb pontja. A másik megkezdett építkezés — az ország eddigi legnagyobb építőanyag-termelő kapacitásának építése — a rohožníki Záhorie kötőanyag-kombinát, amely két szakaszban épül. Itt a tervek szerint évente 870 000 t portlandi, fehér és színes cementet, 1613 000 1 meszet, 100 0001 őrölt mészkőt stb. fognak termelni. Ezen az építkezésen rendkívül nagy építési és szerelési kapacitásokat kell összpontosítani, amihez már az idén rendkívüli intézkedések szükségesek, hogy a tervezett 265 millió koronás idei feladat teljesítése biztosítva legyen. Az SZSZK és a CSSZSZK kormánya mindkét cementgyár építését különleges figyelemben és támogatásban részesíti, amelyek a kötelező beruházások csoportjába tartoznak. E két cementgyár építése természetesen nem meríti ki a szlovákiai kötőanyag-termelő kapacitások építésének teljes terjedelmét. Elkezdődött a gomba- seki (gombnszögi) mészüzem építése is, melynek tervezett évi kapacitása 200 000 tonna, ebből 130 000 tonna őrölt mész és mészhidrát. Ezen a szakaszon további új kapacitásokat kell előkészíteni a mező- gazdaság számára gyártott őrölt mészkő termelésére és már most a figyelmet az új cementgyárak előkészítésére kell összpontosítani, amelyek építését már a 6. ötéves terv első éveiben el kell kezdeni. Az ölödik ötéves terv rendkívüli lakásépítési feladataival kapcsolatban különleges helyet foglal el az építőelemek gyártásának fejlesztése, főleg az új, komplex házgyárakban. Ismeretes, hogy a megrendelésre készülő befejezett lakások számát az ötödik ötéves tervidőszakban a megelőző negyedik ötéves tervhez viszonyítva 48 százalékkal (a CSSZSZK-ban 18 %) kell növelni. A befejezett lakások számának évi hányada az 1965—1969-es években nem haladta meg a 15 000 lakásegységet, s 1969-ben is csak 16 600 lakást adtak át, 1975-ben viszont 31 500 lakásegységet kell átadni. Hat év alatt tehát csaknem megkétszereződik a tervezett lakásépítés, melyhez előre biztosítani kell a szükséges anyagi-technikai alapot. Ez rendkívül igényes feladat, főleg ha meggondoljuk, hogy hat évvel korábban 17 Ó00 lakás- egység anyagi-technikai alapjának építéséhez háromszor annyi idő állt rendelkezésre. Eddig két házgyárat korszerűsítettünk, és több kisebb termelőegységet építettünk. 1971 végén négy kis kapacitású házgyár építését fejeztük be, éspedig Trnaván, Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen), Martinban és Banská Bystricán, melyek együttes évi kapacitása 2300 lakásegység. 1973 ban befejezzük a bratislavai és a presovi, egyenként 2000 lakásegység kapacitású házgyár építését, s az év végén üzembe kell helyezni a Nové Mesto nad Vá- hom-i, hasonló kapacitású házgyárat, továbbá a pú- chovi házgyárat, valamint a Nové Zámky-i (érsekújvári) termelőberendezést. 1973-ban tehát összesen 7000 lakásegységgel növekszik a házgyárak kapacitása, ami lényegében az 1974-es és 1975-ös lakásépítési feladatok teljesítésének egyik alapfeltétele. Hangsúlyozni kell, hogy a lakásépítések döntő hányada éppen ezekre az évekre esik. Ezért sürgősen be kell fejezni az épületelemeket gvártó kisebb üzemek megkezdett építését is, főleg a bratislavai lakásépítések termelési alapját kell megoldani, figyelembe véve a Mlynské Nivy-i régi panelgyár rekonstrukcióját. Külön is ki kell emelni azt a tényt, hogy kizárólag csak a komplex házgyárak építésével tudjuk gazdaságilag és technikailag is megoldani a lakásépítés problémáját. Ez a CSKP XIV. kongresszusa határozataival is összhangban van, amely konkrét feladatul adta a házgyárak kapacitásának bővítését. A lakásépítés igényességét az is fokozza, hogy fokozatosan be kell vezetni a lakásépítés új szerkezeti rendszerét, amely kiküszöböli a házgyári elemekből készült lakások eddigi fogyatékosságait, és javítja a lakások használati tulajdonságait. šaštínske Stráže-i üzem újjáépítése, valamint a Zemianské Kostolany-i új üzem építése, ahol új li- cenciós technológiát fognak alkalmazni, ami elsősorban az épületelemek termelésének bővítését teszi lehetővé. Ez egyúttal olyan feladatok elé állítja az építkezési vállalatokat, hogy a könnyűbeton-épü- letelemeket nagyobb mértékben használják a lakások, a járulékos beruházások és az ipari üzemek építéséhez, melyek mint komplettizált, befejezett ele- mek jelentős mértékben csökkentik az építkezések munkaigény ességét. Szlovákia és az egész CSSZSZK kőiparában a falazóanyagok gyártásától eltérő helyzet alakult ki. A zúzott kőtörmelékből és a termelt kavicsból hiány mutatkozik. Eddig befejezték a milhošti (Migléc, 450 000 m3) és a Bratislava-Petržalka-i (650 000 m3) homokkavics bánya építését, de a további megkezdett kőbányák, zúzok és feldolgozók kapacitása nem lesz elégséges. Ezért a reszortban olyan intézkedéseket fogadtak el,- amelyek fokozzák a termelési ágazat beruházásait, éspedig a regionális feladatokra való tekintettel gyakorlatilag minden kerületben. Ezek a megnövekedett beruházások főleg a gépitechnológiai berendezéseket érintik, a zúzógépek 1973-as behozatalát is beleértve. Emellett több nagy beruházási akciót készítenek elő az 1974-es és 1975- ös évekre. Külön kell megemlíteni az építőipari vállalatok saját beruházásainak kérdését. Itt a beruházások szerkezete más, mint az iparban, mert azok döntő hányada a gépek és a berendezések vásárlására irányul. Az utóbbi két évben e célra 1,25 milliárd koronát fordítottunk, aminek következtében az építőipar gépi állóalapjának értéke 3,85 milliárd koronára növekedett. A megelőző fejlődéshez hasonlítva a beruházások mértéke itt is növekvő irányzatot mutatott, ez lehetővé tette a gépi berendezések elhasználtságának csökkentését, és lényegesen javította az 1970 előtti helyzetet. Az építőipari gépi beruházások olyan szerkezet kialakítására irányulnak, amely összhangban van az építőipari termelés új sajátosságaival. A nagy építőipari gépek közül (a szállítóeszközökön kívül) hiány mutatkozik még főleg a nagy kotró- és rakodógépekből, a nagy teherbírású darukból, az önműködő utókeverőkből, a betonszivattyúkból stb. A gépipari vállalatok a legfontosabb építőipari gépeknek az ötödik ötéves terv kezdetén szerződésben megállapított mennyiségét az exportfeladatok teljesítése miatt nem szállítják rendszeresen és teljes terjedelemben, ami szükségessé teszi, hogy a nagy építkezések gépekkel való ellátását külön kormányhatározatok biztosítsák. Ami az építőipar építési beruházásait illeti, ezek jelenleg meghaladják az ötödik ötéves tervben foglalt kereteket. Főleg olyan szükségletekről van szó, amelyek az építőkapacitások bratislavai és prágai koncentrálásával, valamint az építővállalatok munkaerő-ellátásával függnek össze. Bár a reszort 40 000 férőhelyes állandó elszállásolási kapacitással rendelkezik, a munkaerő-probléma megoldásához most is és főleg a jövőben új létesítményekre van szükség. A bratislavai építőipari termelési-technikai alap létrehozása 19, összesen 320 millió koronás befektetést igénylő építkezéssel tulajdonképpen 1972-ben kezdődött. Ennek keretében megoldódik több mint 4900 dolgozó elszállásolására, továbbá új építőudvarok, központi betonkeverők, szerelőrészlegek stb. épülnek az erőátcsoportosításban részt vevő vállalatok számára. Most a legfőbb feladat a megkezdett építkezések gyors befejezése, hogy a lehető legrövidebb időn belül létrejöjjön a szükséges termelési alap Bratislava intenzív beruházási fejlesztéséhez. 1973 VI. 3.
