Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-17 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

TUDAT ALATTI LÁZADÁS? Egyre gyakoribb és súlyo­sabb jelenség a nvugati or­szágokban a dolgozók tá­volmaradása a munkából. A „lógás“ sokszor egész válli latok létét veszélyez­teti. Tudományos üléssza­kok, kerekasztal-konferen ciák. viták, újságcikkek, ta­nulmányok kutatják a je­lenség okait és orvoslásá­nak lehetőségeit. A divatos irányzatokhoz tartozó pszichológusok szél tében-hosszában megvizs­gálták a jelenséget és olyan magyarázatokat ötlöt- tek ki, amelyek „tudomá­nyos“ módon igazolják né­mely ember — szerencsére csak a kisebbség — egysze­rű lustaságát: szerintük az ember idegenkedését a mun­kától tudat alatti lázadás okozza, amely onnan ered, hogy csecsemő korában az anyai emlők fáradságos szopásával kellett táplálékát megszereznie. A lógás ilyen teóriái csúfot űznek az emberi munka hosszú és szép tör­ténetéből. A bölcs elmélet­gyártók ugyanis nem sokat törődnek a tényekkel. Agnelli beszámolója a Fiat 1972-es termelési hely­zetéről főként a távolmara­dás kérdésével foglalkozott. Mi a helyzet? Olaszország­ban 1963-ban 5 százalékos volt az ipari munkások tá­volmaradása a munkából, 1970-ben 9 százalékos, 1971- ben 12 százalékos, 1972-ben 15 százalékos. Más orszá­gokban: a távolmaradás át­lag 7,5 százalékos Angliá­ban, 6 százalékos Francia- országban, 7 százalékos az NSZK-ban. Nálunk messze felülmúl­ják ezeket a mutatókat. A Fiat karosszéria-üzemében 28 százalékot értek el. (TEMPO! Érzékenyebb a nők bőre A női bőr érzékenyebb, mint a férfibőr, és ezért hajlamosabb az ekcémára és gyulladásra, jelentette ki dr. Kurt Sal féld a karlsru bei kozmetikai kongresszu son. Ennek okát a prof esz szór abban látja, hogy a nők bőrének kisebb a véde­kező és elhárító képessége a savakkal és lúgokkal szemben. Az úgynevezett „narancsbőrre“ való hajlam a combon csak nőknél je­lentkezik, mivel bőrük vé­konyabb is. (FRANKFURTER RUNDS­CHAU j 1973. VI. 17. Sport vagy irtóhadjárat? Érdekes kísérletre vállal­kozott két karagandai peda­gógus. A város egyik óvo­dájában zenekart szervez­tek. A gyermekeket hallás alapján tanították meg ját­szani a cimbalmon, harmó- niumon, fuvolán, szájharmo­nikán és a felszabadultan zenélő gyermekeket zene­karban egyesítették. Kez­detben a kísérletet kétke déssel fogadták, sőt voltak, akik ellenezték. Hiszen ü kis óvodások nagy többsége még a betűt sem ismerte. A gyakorlat azonban be­bizonyította, hogy a vi­szonylag egyszerűen kezel­hető hangszereken való játék leköti és szórakoztat­ja a gyermekeket és bemu­tatkozásukat olyan siker fogadta, hogy példájuk szé­les körben követésre talált. (OGONYOK) VIDÁM MUZSIKUSOK Fiataloknak tilos a belépés Párizs egyik legszebb és legnagyobb parkja, a Jardin de Luxemburg kapuit most lezárták a 15 és 40 év kö­zötti „fiatalok“ előtt azzal az indoklással, hogy a ját­szó, hancúrozó és szerel­meskedő „ifjak“ tönkrete­szik a pázsitot. A sajtó ma­ró iróniával fogadta az in­tézkedést. A Le Monde kri­tikájában azt javasolta a hatóságoknak, hogy inkább próbálkozzanak olyan fű­fajták ültetésével, amelyek strapabíróbbak. (INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE) Imaház 70 ezer hivő számára „Az én művem kétezer évig fennmarad“ — jelen­tette ki büszkén Kimio Jo- kajama japán építész. Négy év alatt felépítette a világ legnagyobb épületét — „A világbéke templomát“ — a Soka Gakkai szekta 8 mil­lió híve számára. A szekta hívei „a pozitív gondolko­dás“ hatalmában hisznek. Hitük az óbuddhista tanok és a természettudományi ismeretek keveréke. Mivel a hivők csak a XII. század­ból származó „szent táblák“ előtt imádkozhatnak, a szekta tagjainak gyors sza­porodása következtében va­lamennyi imaház hamaro­san szűknek bizonyult. Az új, óriás templom hivatott ebben segítséget nyújtani. A szekta hívei négynapos villámakció keretében mint­egy 110 millió dollárt gyűj­töttek össze és 1968-ban megkezdték a templom épí­tését a japánok szent hegye, a Fudzsijama lábánál. Ma e templomban mintegy 70 000 ember imádkozhat egyszer­re. (STERN/ Vágyálom az óvoda A nyugatnémet szülők többsége számára ma még vágyálom az óvoda. A szü­lők ezen úgy próbálnak se­gíteni, hogy játszócsoporto­kat, iskolaelőkészítő körö­ket hoznak létre, általában saját erőből. Az önkéntes közösségek legtöbbször régi üzlethelyi­ségeket bérelnek, olykor magánházak pincéjét építik át, egy megszüntetett vidéki iskola tanítói lakásában, ré­gi parasztházban, vagy paj­tában rendezkednek be. A gyermekekkel egymást vál­tó édesanyák foglalkoznak, pedagógusok segítségével. Jelenleg körülbelül 2000 ilyen gyermekcsoportot tar­tanak számon a szövetségi köztársaságban. 30 000 há­rom-hat év közötti kislány és kisfiú számára biztosíta­nak ellátást. Minden nyol­cadik óvoda a szülők kez­deményezésének és egyéni áldozatvállalásának eredmé­nyeként jött létre. Az édesanyák két okból folyamodnak mind gyakrab­ban ehhez a megoldáshoz: vagy nincs férőhely gyer­mekeik számára az óvodák­ban, vagy elégedetlenek a hagyományos óvodai neve­lési módszerrel. A szövetségi köztársaság­ban 18 000 óvoda működik jóléti egyesületek, közsé­gek és városok, valamint magánemberek kezelésében, de csak minden tizedik gyermek számára jut hely. Kétmillió 3—6 év közötti kisgyerek szülei várakoz­nak reménytelenül. Vannak községek, ahol csak minden 16. gyermek elhelyezésére van lehetőség, de sok falu­ban egyáltalán nem is mű­ködik óvoda. A mennyiségi hiányossá­gok minőségiekkel párosul­nak. A csoportok létszáma túl nagy, 30—40 gyerekre jut egy képzett óvónő, a ne­velési stílus pedig általában még rendkívül elmaradott, tekintélyuralmi elveken nyugszik. A szülők elégedetlenségét csak fokozza, hogy az utób­bi időben számos pedagó­giai felvilágosító munka je­lent meg, azt a kívánságot ébresztve a szülőkben, hogy a jövőben többet és elmé­lyültebben foglalkozzanak — más szülőkkel közösen — nevelési problémákkal. A közösségek óvodáiban igen eredményes nevelő­munka folyik. A „hivatalo­sokkal“ szemben, az itt foglalkoztatott gyerekek többet ismernek meg a min­dennapi életből. Az érdek­lődésüknek és koruknak megfelelő tanulmányi ki­rándulásokat tesznek. A városi gyermekközössé­gek kezdeményezőinek 70— 90 százaléka a jobbmódú középrétegekből kerül ki. Miután nyelvezetük, visel­kedésük, gondolkodásmód­juk és szokásaik idegenek a munkások számára, azok nem szívesen engedik gyer­mekeiket ilyen óvodákba. (DER SPIEGEL) Immár negyed százada működik a híres budapesti úttörő­vasút. A 11 kilométer hosszú pályán 9 állomás található. A mozdonyok vezetésén kívül mindent az úttörök végez­nek. (ČSTK — MTI) Cousteau kapitány, akit bűnrészességgel vádolnak. tízezreit, hogy szervezett tiltakozást indítsanak a tömegirtás ellen. A sport­búvárok bojkottálják az úgynevezett mélytengeri ha­lász-világbajnokságokat, a- melyek során tonnaszámra irtják a halállományt. Ezen­kívül azt követelik, hogy állítsák le a különböző gyilkos tengeralatti va­dászfegyverek gyártását. Ebben a vonatkozásban el­lentétbe kerültek a világ egyik legismertebb mély­tengeri kutatójával, a fran­cia Cousteau kapitánnyal, akit bűnrészességgel vádol­nak, mert állítólag anyagi­lag érdekelt különböző fegyvereket előállító játék- árugyárakban. (QUICK) Ugrásszerű népszerűségre tett szert néhány esztendő alatt a mélytengeri búvár­kodás és halászat. Több mint kétmillióra becsülik e szenvedély hódolóit. A sport természetesen komoly üzleti forrássá is lettvés a különböző sportárugyárak tízezrével gyártották a leg­hatékonyabb vadászeszkö­zöket: pisztolyokat, fegyve­reket, szigonyokat, robbanó patronokat stb. A következ­mények katasztrofális mé­reteket kezdenek ölteni. Ro­hamosan fogy a tenger hal­állománya, egyes egzotikus halfajtákat a kipusztulás veszélye fenyegeti. Vannak partvidékek, ahol már úgy­szólván alig van zsákmány. Ez késztette a sportbúvárok

Next

/
Thumbnails
Contents