Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-16 / 142. szám, szombat
NOvehvű igenvek - uj termékek Az idősebb levicei (lévai) lakosok a régi épületekben elhelyezett kozmetikai szereket gyártó üzemet ma is szappan* gyárnak nevezik, bár szappant már nem gyártanak benne. Az évtizedek folyamán változtak a tulajdonosok, bővült a termékek választéka és a város belterületén működő üzem már nem volt elegendő. A különböző hagyó mányos szappanok, kenőolajok gyártásán kívül 1944-ban az étolaj gyártását is bevezették. A felszabadulás után változatlan termelési programmal működött tovább. 1953-tól egészen 1965-ig a Palma nemzeti vállalathoz tartozott, mikor jelentős fordulat következett be az üzem történetében. Ekkor ugyanis a bratislavai Kozmetika vállalat igazgatása alá került, a régi szappangyárat felújították, rendbe hozták és új gépekkel szerelték fel. A félautomata gépsorokat ettől az időponttól kezdve új termékek hagyták el. Az üzem rövid történetét ott- jártunkkor TonkoviC Augustín igazgató mondotta el és szívesen beszámolt a gyár jelenlegi helyzetéről is. — A levicei Kozmetikában főleg nők dolgoznak. Az üzem 300 alkalmazottjának 84 százaléka nő. Két műszakban folyik a termelés és elmondhatjuk, hogy a munkaerővándorlás nem okoz gondot. Az üzemben 7 szocialista munkabrigád versenyez, melyeknek nem kis részük van abban, hogy feladatainkat mindig idejében teljesítjük. Lemaradás csak kivételes esetekben fordul elő, ami a nyersanyag- ellátásban időnként felmerülő rendszertelenség következménye. Az alapvető nyersanyagok nálunk a különböző szulfonátok, fő szállítónk pedig az Ostí nad Labem-i Vegyipari Üzem. — Sok mindent felsoroltunk már, de azt még nem, hogy milyen termékekkel gazdagítja ez az üzem a kozmetikai szerek sorát. — Mint a bevezetőben is említettük, üzemünkben a szappangyári ást teljesen új termékek előállítása váltotta fel. Ezek közé sorolhatók a különböző hajápolószerek — főleg a sampon minden fajtája —, továbbá a napolajak, a borotvakrémek, a kölnivizek, összesen 96 féle kozmetikai szert gyártunk. Legújabb termékeinket a nemzetközi kiállításokon is bemutatjuk. A közeljövőben sorra kerülő Incheba 73 nemzetközi vegyipari termékeket bemutató kiállításon új összetételű liajvizeket szerepeltetünk, melyek a száraz és a zsíros hajúak számára egyaránt megfelelnek. A korpáso- dás elleni új sampont pedig a harmadik negyedévben próbál hatják ki az érdeklődők. — Mely területek azok. amelyek a legtöbb problémát okozzák az üzem vezetőségének? — Sok gondot fordítunk a gépek kifogástalan működésére, ami a termelés magas színvonalának egyik feltétele. A raktár- helyiségek és a szociális berendezések bővítése, illetve korszerűsítése szintén a legsürgetőbb feladatok közé tartozik. A termelés állandóan bővül és a felhalmozódó raktárkészletet sokszor az udvaron helyezzük el. Ez a helyzet minden szempontból tarthatatlan, de új beruházásokkal megoldható. Az igazgatóval folytatott beszélgetés után Pástor Miloslav technológus társaságában megtekintettük az üzemet. A félauMi újság a földeken? Stromp Andrástól a Košice- vidéki járási mezőgazdasági termelési igazgatóság agronó- musától érdeklődtünk, hogy ia- rásunkban mi újság a földeken. — Napjainkban mezőgazdaságunk dolgozói a takarmánybegyűjtésre összpontosítják az erejüket — tájékoztatott az ag- ronómus. — járásunk területén 8808 hektárról kell betakarítani a takarmányt. Örömmel mondhatom, hogy a munkák )ó ütemben haladnak. 7256 hektáron már lekaszálták a takarmányt, 4673 hektárról pedig már be is takarították. E munkában nagy segítségei jelent a 9 mezőgazdasági üzemben fel épített szárítóberendezés, melynek előnye abban nyilvánul meg, hogy a zöld takarmányból száraz, tehát tárolható anyagot készít. Az idén ennek az új technológiának az alkalmazásával 1660 hektárról takarítjuk be a takarmányt. A takarmány be takarításában eddig a Nová Bódva-i és a Cečejovcei Efsz ben érték el a legjobb eredményeket, ahol jelenleg a lucerna második kaszálásának a be gyűjtésével foglalkoznak. Ha az időjárás továbbra is kedvez, akkor június húszadikára végzünk ezzel a munkával. — Megkezdték — e már a korai burgonya szedését? — 150 hektár korai burgonyánk van. A napokban kezdtük meg a szedését. — Rohamosan közeledik az aratás kezdete, hogyan készültek fel rá? — E hónap 25-én kezdjük meg a repce aratását. 2647 hektárról kell begyűjtenünk. Kalászosokból az idén 28 174 hektár vár aratásra. A gabona neműek nagyon jól teleltek át. Sajnos, az áprilisi száraz, hideg szél károkat okozott bennük, így számításunk szerint csak a tervezett 33 mázsás átlagos hektárhoza mot fogjuk elérni. Alkatrészekben nincs hiány. Kombájnjainkat kijavítottuk. Bízunk abban, hogy a 281 saját és a szomszédos járásokból kisegítésre érkező 69 kombájn minden nehézség és probléma nélkül elvégzi az aratást. (szaszákj tomata gépsorokat mindenütt ügyes, gyors kezű nők kezelik. A samponos üvegek és tubusok lezárását, illetve csomagolását kézzel végzik. Gálik Júlia, aki a vánkossamponl előállító gépsor mellett dolgozik, így vall erről a munkáról és a munka- csoportról: „Ha az ember jól begyakorolja a gépek kezelését, naponta 10—12 ezer vánkossampon a teljesítménye. Már öt éve dolgozom itt, s a 12-tagú munkacsoportunkban mindig egyetértés uralkodik. így a munka is sokkal könnyebb." Ugyanebben a műhelyben található az üzem legjobb szocia lista munkabrigádja is — kalauzolt tovább a technológus. Egy halk szavú szőke fiatalasz- szony, Somogyi Irma itt a brigádvezető. Kedvesen, mosolyogva fogad és arra a kérdésre, hogy hogyan tudják tartani az első helyet a munkaversenyben már három éve, így válaszol: „Ezt főleg a terv egyenletes teljesítésének köszönhetjük. Eb bői adódik az is, hogy soha nem érkezik reklamáció a brigád keze alól kikerült termékekre. A 14 tagú munkacsoportban fiatalok és idősebbek egy aránt lelkiismeretesen végzik a munkájukat.“ A többi műhelyben is ugyan ilyen látvány fogadott bennünket. A gépek zaján és az üvegek halk összekoccanásán keresztülszűrődött a gyors, szorgos kezű asszonyok vidám cse vegése. Egy műhely azonban kivétel volt. Mégpedig a gép- karbantartók műhelye. Itt ugyanis csak férfiak dolgoznak. „Mi gondoskodunk arról — mondja Mihál Ján, a szocialista munkabrigád vezetője —, hogy a nők mindig zavarmentesen tudjanak dolgozni. Kapcsolatot tartunk fenn a hlohoveci Kozmetika karbantartó brigádjával és minden évben kicseréljük az idevonatkozó tapasztalatainkat.“ A levicei Kozmetikában a ki- sebb-nagyobb gondok ellenére mindig teljesítik a tervet. Kapkodás nélkül, egyenletesen, nyugodtan dolgoznak az asszonyok. PÁKOZDY GERTRÜD Versenygyőztes mezőgazdasági üzemek A „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ nevet viselő nyugat szlovákiai mezőgazdasági üzemek szocialista versenyeinek értékelése alkalmából ünnepi aktívaülést tartottak tegnap a Dolná Seč-j (Alsószecsei) Egységes Földművesszövetkezetben. A győztes a Dolná SeCi-i „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ Efsz, valamint a Szenei „Csehszlovák —Szovjet Barátság“ Állami Gazdaság lett. A nyugat-szlovákiai kerület húsz mezőgazdasági üzeme közül további helyezéseket ért el a Zavari (trnavai járás) Efsz és a Mlyňanyi (moi- nosi) Efsz (nitrai járásj. Jókai-napok-tizedszer A nemzetiségi kultúra seregszemléje • Kilenc irodalmi színpad és hét színjátszó együttes mutatkozik be • Kép- és könyvkiállítások, szakmai megbeszélések, akadémiák Ismét jelentős állomáshoz érkezett a csehszlovákiai magyar öntevékeny mozgalom, a tömegkultúra. Komáméban (Komáromban) ma kezdődnek a Jő- kai-hapok, szavalóink, előadóink, az irodalmi színpadok és a színjátszó együttesek tíz napig tartó seregszemléje. A Szakszervezetek Házában megrendezésre kerülő bemutatósorozat első napján a szavalók és az előadók mutatkoznak be, aztán az irodalmi színpadok, majd a színjátszó együttesek lépnek fel. Közben ünnepi akadémiák, koszorúzások és irodalmi vetélkedők zajlanak le. Az utóbbi keretében kerül sor a Nagy évfordulók címmel meghirdetett országos irodalmi verseny döntőjére. Az irodalmi színpadok Emlékezzünk, Íme az ember, Dáma- diadal, Petőfi nem alkuszik, Dobolás a túloldalra, Örök víg harc, A szarvassá változott fiú kiáltozása a titok kapujából és Dorottya címmel mutatnak be irodalmi összeállításokat. A színjátszó együttesek Leonyid Zorin: Varsói melódia, Szabó Magda: Leleplezés, Bogosz- lavszkii—Dihovicsnij: Nászutazás, Gyárfás Miklós: Dinasztia, Siposs fenő: Tülekedök és Mak- szim Gorkij: l/assza Zseleznova című darabját viszik színre. A tizedik Jókai-napok keretében a Szakszervezetek Házának előcsarnokában kiállítás szemlélteti az előbbi Jókai-napok történetét, tematikus kiállítást rendez a Dunamenti Múzeum és bemutatja új, valamint a közelmúltban megjelent kiadványait a Madách Könyvkiadó. Tartalmasnak ígérkezik a szemináriumi jellegű szakmai megbeszélések, a bemutatott előadások nyilvános értékelései, ahol írók, rendezők és közéleti emberek tartanak előadásokat időszerű művészeti és művelődés- politikai kérdésekről, és elemzik a fellépett szereplők játékát, teljesítményét. Ez idén is, hasonlóan, mint az elmúlt években, az emberek százai, sőt ezrei együttérző érdeklődéssel várják, hogy mit hoz az újabb bemutatősorozat, milyen teljesítménnyel gazdagodik az öntevékeny kulturális élet. A jubileumi esemény a rendezőket és a szereplőket egyaránt arra kötelezte, hogy a mostani Jókai-napokat az eddiginél is tökéletesebbé tegyék. A felkészülés érdekében az együttesek mellett elsősorban a rendezők: a bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya, a CSEMADOK KB, valamint a komáromi járási és városi szervek fáradoztak sokat. Sokrétű, hónapokig tartó szervezőmunkával állították össze a műsort, és teremtettek kedvező feltételeket a nemzetiségi kultúra bemutatására. A felkészülés időszaka ismét azt bizonyította, hogy a műkedvelés — a televízió rohamos térhódítása ellenére — ma is népszerű, tömeges. A bemutatókat ugyanolyan érdeklődés övezi, mint régen. S mindez nagyon természetes. A különféle népi játékok, majd a színjátszás nemzedékről nemzedékre szállt és életben tartotta a nép szokásait, művészetét. Ma — amikor a népművészet és általában a műkedvelő mozgalom államilag is támogatott és szervezett — az önkifejezésnek és a népművészet ápolásának a lehetősége is nagyobb, mint a múltban bármikor. A csoportok kihasználják a kedvező feltételeket és új kulturális értékeket hoznak létre. Az együttesek régebben gyakran ösztönösen dolgoztak. Munkájuk az utóbbi időben azonban egyre tudatosabbá vált. Egyrészt azért, mert maguk is érzik, hogy a lényeg nem a szereplés és a puszta szórakoztatás, hanem a mondanivaló, a tolmácsolni szándékolt gondolat. Másrészt azért, mert az irányítószervek is tökéletesítik munkájukat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy helyes, a szocialista társadalom céljait támogató műsorpolitikát alakítsanak ki. A két törekvés szerencsés találkozása, valamint az elkötelezett és lelkesen végzett munka gyümölcsözött és a Jókai-napokon is újabb sikert ígér. jb) Bazovský ismeretien képei M. Anger felvétele A modern szlovák képzőművészet három megalapítója kő zül 1899-ben született M. A. Bu zovský a legfiatalabb. Négy évtizedes alkotómunkája 1949 és 1957 közötti zárófejezete eddig ismeretlen részének válogatását mutatja be a Szlovák Nemzeti Galéria a városi képtár kiállítási termében. Ez a belső értékekben s terjedelemben is roppant gazdag életmű nem csupán az 1968-ban elhunyt mester lelki önarcképe, hanem a szlovák föld és nép sajátos jegyeinek sűrített képbe foglalása. Festészetének legfőbb sugallma- zója a természet élő valósága Bazovský sorsközösségben élt a tájjal s a néppel, melyhez ösztönös és tudatos kötelékek fűzték. Életritmusuk, érzelmi világuk bizalmas ismerője volt. Alkotásai képzőművészeti tisztasággal sugározzák ezt a bensőséges viszonyt, melynek sajátos művészi érzékenysége adott egyéni hangsúlyt. A tárlaton szereplő képek nem röpke hangulatokat, ha nem élettartalmakat közölnek. Nagy, összefoglaló, utolsó korszakának alkotásai közül lenyűgöző hatású az érzelmi s értelmi feszültségű Malatinai bika. Különös, sárgán fénylő égen zöldes holdsarló világít. Két sö- tétlombú fa között szikár, fekete férfialakkal szemben áll a megtorpanó, komor bika. Az Utolsó gyümölcsök című vászon közepén Mondriant idéző, végsőkig leegyszerűsített, kopár, vörös fa. Egyik ágán üres kosár lóg, alatta a földön, fonott kasban érett piros almák. Mély értelmű metafóra. A Barátok: feketés, sötétkék háttér előtt két hűségesen egymáshoz simuló, szomorú kutya. Betegesen sárgás hold veti rájuk fényét. Az Öreg fűzfa gyötrött, fájdalmasan repedezett kérgű törzse árván mered a kísérteties vilá- gítású alkonyba. A Gyertya Bazovský: Gereblv» lángja fáradtan lobban, talán utolsót. A barnás, zöld, sárgás bnzovskis tónusok között a Földesúr kompozíciós rendje a középkori társadalmi hierarchiát idézi. A magas termetű, merev tartású, kontúrozott főalak, a korlátlan úr. Két oldalán egy-egy nála jóval alacsonyabb, alázatos paraszt. Mögöttük a tiszteletet parancsoló kastély és templom, s a béresek rozzant viskói. De meleg emberséget és reményt áraszt az Atyai öröm. Vörös fény öleli körül a falusi embert, aki gyöngéden tartja karján gyermekét, léte folytatóját, egy biztatóbb jövő várományosát. S még sok balladás, olykor elégikus táj s a velük összenőtt életű embereket megelevenítő vászon, s halk bájú csendéle tek sorjáznak. Minden ecsetvonásuk, sok jelentésű színeik, monumentalitásuk, általánosító érvényű, csodálatosan folyvást elmerülő tartalmuk egy korán eltávozott, eredeti és kivételes jelentőségű művészegyéniség alkotásának nagyszerű szintézisét fejezik ki, mint egy tisztán, mélyen zengő záróakkord. BÁRKÁNY JENÖNÉ 1973 VI. 16.
