Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-11 / 137. szám, hétfő

Napozz eieszsegesen! Niels Finsen dán tudós jó néhány évtizeddel ezelőtt az ablaknál ült egy orvosi könyv fölé hajolva. Közben abbahagyta az olvasást, meg­pihent egy kicsit és kinézett az ablakon. A szomszéd ház tetején egy macskát látott na­pozni. Amint a macskát elérte az árnyék, az állat odébb húzódott és ismét a napra feküdt. A macska viselkedése elgondolkoztatta Fin sent. Akkor a tudósok még sokkal kevesebbet tudtak a nap gyógyító erejéről, mint napjaink­ban. Finsent arra késztette megfigyelése, hogy még az addiginál is behatóbban tanulmányozza az idevágó irodalmat és kísérleteket végez­zen. Végül is a napfényt a bőrtuberkulózis gyógyítására alkalmazta, amiért Nobel-díjat ka­pott. A dán tudós munkásságának volt köszönhető az is, hogy annak idején magyarázatot találtak egy középkori legenda hátterére. A középkor­ban elterjedt az a hiedelem, hogy Franciaor­szág királyai kézrátétellel gyógyítani tudják a görvélyt, vagyis a bőrtuberkulózist. Ez a hie­delem a zarándokok tömegeit vonzotta Párizs­ba, akik ellepték a főváros felé vezető napfé­nyes utakat. A napsugarak hatására sokan már a királyi kézérintés előtt meggyógyultak. Ma már kiilön tudományág, a heliobiológia foglalkozik a napsugaraknak az emberre gya­korolt hatásával. Ennek a tudománynak néhány érdekes részletével ismertet meg bennünket a Legkaja Atlétika című szovjet sportláp. így pél­dául a tudományos kutatások segítségével ki­mutatták, hogy az ember vérének az összetétele egy nap alatt is jelentősen megváltozik a nap­sugarak hatására. A napaktivitás növekedésé­vel szaporodik a vérben az oxigénatomok szá­ma, csökken a fehér vértesiek, a leukociták szá­ma, de növekszik a limfociták, vagyis a nyl- rokmirigyekben képződő fehér vérsejtek száma is. Túlságosan nagy nap-aktivitás esetén olyan körülmények keletkeznek, amelyek elősegítik az embernél a leukémia, vagyis a fehérvérűség egy súlyos formájának a kialakulását. A vér összetételének hasonló változása figyelhető meg radioaktív sugárzás esetén is. így a vér és a vérkeringés! szervek a nap- aktivitás fontos jelzői. A tudósoknak sikerült felfedezniük a vér egy különleges reakcióját is a napsugárzásra, amelyet „F“ reakciónak nevez­tek el. Kimutatták, hogy napfelkelte előtt az „F“ reakció 20 százalékkal növekszik. Nap köz­ben ez a reakció lassan tovább nő, majd nap­nyugta után fokozatosan csökkenni kezd. Te­hát az „F“ reakciónak határozott 24 órás rit­musa van, amely függetlenül attól, hogy az ember az utcán tartózkodik-e, vagy pedig vala­milyen épületben. Érdekes törvényszerűséget figyelt meg három francia tudós: M. Faure, G. Sardou és G. Val- leaux. Hatalmas anyagot gyűjtöttek össze, amely arról tanúskodik, hogy amikor a nap- foltok áthaladnak a nap egyenlítőjén, az ese­tek 84 százalékában súlyosbodnak a krónikus megbetegedések, a szívbetegségek, azonkívül váratlan rohamok (agyvérzés) lépnek fel. Ha­sonló adatokat gyűjtött össze a szív- és vérke­ringési megbetegedéseknek a napfolttevékenység­től függő súlyosbodásáról P. I. Kurkin szovjet tudós is. Ennek alapján feltételezik, hogy erő­sebb napfolttevékenység vagy napkitörések ide­jén az emberi szervezetre gyakorolt általános hatás elektromos és magnetikus jelenségeket mutat. Nem véletlen, hogy a tudósok ilyen sokat foglalkoznak a napnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával. Mindenki megfigyelheti, hogy a nyári hónapokban, amikor sok a nap­sütés, gyakoribbak a szív- és vérkeringési meg­betegedések, amelyeknek az oka igen nagy mér­tékben a nap gyógyító sugarainak a helytelen felhasználása, az orvosi utasítások semmibevé­tele. Természetesen az embernek az a törekvése, hogy minél jobban kihasználja a gyógyító su­garakat, hogy minél többet legyen a napon és minél szebben lebarnuljon. Az orvos ugyan­akkor sokszor figyelmeztet mindenkit arra, hogy a kánikula rajongói se tartózkodjanak hu­zamos ideig a napon. Ezek a figyelmeztetések nagyon komolyak és tudományosan tökéletesen megalapozottak. Megállapították, hogy például az az ember, aki öt percig fekszik a tűző napsütésben a ten­ger mellett egy jaltai strandon, annyi napener­giát kap, amennyi elég négy pohár víz fel­forralásához vagy egy 50 wattos lámpa 3,5 órás égvetartásához. Napi két órát fekve a napon, az ember egy hónap alatt annyi energiát kap, amennyi elég 2250 pohár víz felforralásához vagy egy 50 wattos lámpa napi 5,5 órás ége­téséhez egy éven keresztül. Ha figyelmesen elgondolkodunk ezeken ax adatokon, akkor láthatjuk, hogy a nappal nem szabad tréfálni. Különösen veszélyes a szervezet átforróso- dása. A kutatások kimutatták, hogy napfürdo- zés közben a bőr hőmérséklete 15—18 perc alatt 4—8 fokkal emelkedik és csak a napsü­tés megszűnte után 10 perccel áll helyre a rendes hőmérséklet. A 2—2,5 cm mélyen fekvő felhámszövetekben a hőmérséklet csak lassan emelkedik és néha a 40 fokot is eléri. A nap- fürdőzés befejezése után ennek a megújhodása lassan történik és eltart 40—60 percig is. Ha a nap sugarai közvetlenül érik fejünket é® nem viselünk valamilyen karimás fejfedőt vagy kendőt, könnyen napszúrást kaphatunk. Enyhébb esetben hirtelen szédülés, erős fejfá­jás. gyenge hányinger lép fel, a pulzus lassúbb lesz és piros foltok jelennek meg az arcon. Az ilyen beteget azonnal árnyékba kell vinni, magasan kell fektetni és testét hűvös vizes ruhával kell begöngyölni. Súlyosabb esetekben természetesen azonnal orvost kell hívni. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet elkerülni a napsugarak káros hatását? Ez nem nehéz, ha betartjuk az orvosi utasításokat és nem fogadjuk azokat hitetlenül. Tehát a leginkább megszívlelendő utasítások a következők: az a hely, ahol napfürdőziink, állandóan legyen kitéve légmozgásnak. Ha fek­ve napozunk, akkor fejünk legyen egy kicsit magasabban és fedjük be azt széles karimájú kalappal vagy szúrjunk a fejünk fölé napernyőt. Az első napon ne töltsünk többet a napon 10— 15 percnél és a napozás idejét minden nap 5—10 perccel növeljük. Amikor testünkön meg­jelennek az ellső lebarnulás nyomai, már lehet a napon 30—60 percig tartózkodni. Lehet na­pozni minden nap, de még jobb, ha másnapon­ként veszünk napfürdőt. Napozni legjobb reg­gel 11 óráig vagy este 5 óra után. Vannak olyanok, akik az első lebarnulás meg­jelenése után 4—6 órát is napoznak. Az ilyen hosszú napozás a még teljesen egészséges em­bernél is okozhat különféle ideg-, szív- és vér­keringési bántalmakat. A napon tartózkodás végső határa a teljesen egészséges embernél is 1—2 óra. A napfürdőzés után ajánlatos tussolni, úszni vagy fürödni. De előbb az árnyékban egy kicsit feltétlenül le kell hűlni. Fürdés után az egész testet teljesen szárazra kell törölni és 20—30 percig széllmentes, árnyékos helyen vagy a szo­bában kell pihenni. Jó közérzet, nyugodt alvás és rendes étvágy: ezek a napsugárzás helyes felhasználásának a jelei azoknál, akiknél nem kifejezetten tilos a napfürdőzés. Mindent összevéve elmondhatjuk, hogy kizárólag az embertől függ. vajon a nap barátja lesz-e vagy ellenkezőleg, az ellensége. EREDMÉNYES ESZTENDŐ 1973. VI. 11. Egy alacsonyabb osztályú labdarúgócsapat életében ritka esemény, hogy bajnoki címet nyerjen és magasabb osztályba kerülhessen. Ha ez bekövetke­zik, nagy az öröm, de megnő­nek a gondok is. Ilyen a hangulat a Družstev­ník Bušince (Bussa) házatáján Is, amely szinte mór bajnoknak tekinthető. A bussai sport éle­téről az egyesület elnökével, Tóth Imrével beszélgettünk el. Kiderült, hogy nagyon sokat tett a bussai sportélet fellendí­téséért: Nem véletlen, hogy a csehszlovák labdarúgás létezé­sének 70. évfordulója alkalmá­ból emlékéremmel tüntették ki és megkapta az egységesített testnevelés építéséért című em­lékérmet is. Bussán 1935 óta játsszák a labdarúgást, 1940-ben már a bajnokságban is szerepeltek. A járási II. osztályban három éve játszik a csapat. A közel­múltig Vámos István vezette az edzéseket, aki maga is aktív já­tékos votf és példamutatásával hatni tudott a csapat többi tag­jára. Tőle ezt a tisztséget Varga János, a helyi AKI igazgatója vette át. Irányításával egymás után születtek a jó eredmé­nyek. A tél folyamán az erőnléti edzésekre és a taktikai felké­szülésre helyezték a fő súlyt. Amint az idő megengedte, pá­lyára lépett a csapat és ott gyakorolta az elméletben átvett anyagot. A játékosok minden tőlük tel­hetőt megtesznek a siker érde­kében. Lelkiismeretesen járnak edzésre, sportszerűen élnek, be­tartják a taktikai utasításokat. Anyagi gondjai nincsenek ugyan az egyesületnek, hiszen Belgrádban, a labdarúgó BEK döntőjében Rep így emelkedett a légit érbe két bámuló ja j balról) Salnadore és (jobbról)' Mar ehet ti között. a közönség támogatja a csapa­tot, a szövetkezet és a hnb je­lentős anyagi segítséget nyújt. Bajok a pálya körül vannak. A játéktér talaja nem kielégítő, nincsen öltöző, hiányzik a ke­rítés. A probléma ott kezdődik, hogy az öreg pályára már nem is érdemes pénzt költeni, ngyanis 3,5 millió koronás költ­séggel új sporttelep építését kellene megkezdeni, de eddig nem találtak kivitelező vállala­tot. Ha rövidesen nem sikerül más megoldást találni, a régi pályát kell tatarozni. A helyi szur­kolók remélik, hogy csapatuk az I/B osztály­ba jut és min­den nehézség ellenére kezde­tét veheti egy öltözővel, lelá­tóval, futópá­lyával ellátott korszerű sport­telep építése a községben. A Družstevník Bušince labdarúgó-csapata az edzővel BÜJTÖS JÁNOS A magijür labdarúgóváloga tott holnapután, június 13-án 18,00 órai kezdettel a Népsta­dionban az utóbbi évek legfon­tosabb mérkőzését játssza Svéd­ország együttesével, amelynek tétje a jövőre az NSZK-ban sor­ra kerülő világbajnokságon való részvétel. Az európai első VB selejtező­csoportban mindvégig izgalma­san alakult a helyzet s a tel­jes megoldás csaknem a soro­zat legvégére maradt. (Ugyanis még az is előfordulhat, hogy csak a legutolsó mérkőzés, a Málta—Svédország párharc dönt, s erre akkor számítha­tunk, ha a június 13 i magyar —svéd erőpróba döntetlent hoz­na. Egyébként bármelyik csa­pat győz most a Népstadion­ban, jutalmul a VB döntő mező­nye tizenhatos létszámának egyik heh/ét kapja ...) A Mag'tar Labdarúgó Szövet­ség vezetősége a szabályok ér­telmében 22 tagú keret névso­rát küldte el a FIFA, a Labda­rúgók Világszövetsége címére, amely a következő: Géczi, Bics­kei, Rapp (kapusok), — Török, Fábián, Kovács, Páncsics, Vi­dáts, Horváth f, Vépi (hátvé­dek), — Szűcs, Juhász I, Bá­lint, Tóth A. Kocsis (középpá­lyások), — Szőke, Bene, Dunai 11, Branikovits, Váradi, Zámbó, Kozma, (csatárok). A pályára lépő tizenegy és minden tarta­lékja, akik esetleg a nagy talál­kozó folyamán szintén szóhoz juthatnak, tehát ebből a keret­ből kerül ki. Illovszky, a magyar labdarú­gó-válogatott szövetségi kapitá­nya talán ma, talán csak hol­nap jelöli ki végleges csapatát, bár lehet, hogy a játékosok már tudják, kik is közülük a válasz­tottak. Ez is a taktikához tarto­zik és nem vitatható. A magyar labdarúgás számá­ra a svédek elleni mérkőzés óriási horderejű és eredménye majd évekig érezteti hatását, fokozza, vagy csökkenti a lab­darúgás iránti ottani általános érdeklődést. A magyar labdarúgás képvi­selői nem lehettek ott a leg­utóbbi világbajnokságon, ame­lyet 1970 ben Mexikóban ren­deztek. A svédek ezzel szem­ben a mexikói mezőny tagjai voltak. Annyi bizonyos, hogy a me­xikói VB-t megelőző selejtezők hajrája utáni semleges pályán sorra került döntő-találkozón minden idők egyik leggyengébb magyar csapata lépett pályára, s érzésünk szerint számottevő eredménift nem tudott volna Mexikóban ser.\ elérni. A tavaly befejeződött EB so­rán a magyar csapat ugyan a legjobb négy közé verekedte be magát, de hogy negyedik ma­radt, ezt a tényt a magyar és: a nemzetközi szaksajtó sem ér­tékelte túl nagyra. Ráadásul a jól indult olim­piai labdarúgó-torna döntőjében sem jött ki a lépés, s a szoká­sos év végi nemzetközi tábláza­tok nem éppen rangos hellyel tisztelték meg az Illovszky Ru­dolf vezette legénységet. Most újra itt a bizonyítás le­hetősége. A nagy találkozó az olasz Lo Bello személyében Eu­rópa, sőt a víláa '"••ik len'obb játékvezetőjét kapja bírául. Ilyen tárgyilagosságban tehát nem lesz hiány. Most kell meg­mutatkoznia a hazai pálya elő­nyének, hiszen a néhányeze svéd szurkoló „Héja héja Sveri­ge" csatakiáltásának nem lehet nagy foganatja a hazai bízta­tás igazi hangerejét figyelem­be véve. A svéd csapat biztosan nem áll be védekezni, mert ez a já- tékmodor nem is a kenyere. Amúgyts az dönt ezen a talál­kozón, melyik csapat lő több gólt, a góiarány ezúttal ezen a mérkőzéseit valóban nem szá­mít. Amikor a VB selejtezők mér- kézőseinek hely színtár gyálásai folytak, jól oldotta meg felada­tát a magyar labdarúgódiplomá­cia, a sors is úgy hozta ösz- sze, hogy a döntő fontosságú találkozót saját közönsége előtt, hazai pályán játszhassa a magyar válogatott. Most már igazán csak hivatott játékosain, meg közönségén a sor. Nagy VB lesz az NSZK-ban sorra kerülő, annyi bizonyos. S azt egészen más lesz az érde­kelt szemével nézni, mint a tá­volmaradók keserű szájízének kíséretében. ZALA JÓZSEF Megfőtt a bolgárok étvágya A bolgár sportkedvelők a Helsinkiben aratott birkózó­diadal után rájuk jellemző egészséges derűlátással tekinte­nek a Madridban (június 9—18 között) sorra kerülő súlyemelő Európa-bajnokság versenyei elé. Hiába, evés közben jön meg az étvágy. A tavaly megrendezett nyári olimpián három aranv- és három ezüstérmükkel szen­zációsan szereplő, a nem hiva­talos pontversenyben óriási meglepetésre a szovjet csapatot is megelőző bolgár súlyemelők most ismét bizonyítani akar­nak. Az előzetes nevezések sze­rint minden számban indítanak versenyzőt. A bolgár súlyeme­lők München ismétlésére, a bir­kózók sikereinek folytatására készülnek a spanyol főváros­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents