Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-06 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. május 6. mu A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákia: 4.24, nyugszik: 19.13, Közép Szlovákia: 4.18, nyugszik: 19.05, Ke- let-Szlovákia: 4.08, nyug­szik: 18.57 órakor. A HOLD kei: 8.58, nyugszik: 23.29 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK FRIDA - HERMÍN nevű kedves olvasóinkat ■ 1758 ban született MA­XIMILIEN ROBESPIERRE, a francia forradalom egyik vezéralakja, a jakobinus diktatúra vezetője (+1794). ■ 1873 ban született LOTAR SUCHÝ író (+19591. ■ 1948 ban halt meg EMIL PACOV- SKÝ festőművész (sziil.: 1879). A következő tartalmából: Erősödik a szovjet társadalom egyöntetűsége G. J. Glezerman professzor írása A termelékenység további növekedéséért A komplex szocialista racionalizáció érvényesítése a nyugat-szlovákiai kerület üzemeiben Bővülő kapcsolatok Látogatás a Budapesti Me7Őqa7dosági Gépgyárban Jó úton haladnak Benyák József oroszkai riportja Elkötelezett művészek A Mánes és a Holor Galériában megrendezett kiállításról Nyugtalanság Kövesdi János novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A pártélet fontos láncszemei A most befejeződött járási pártkonferenciák jelentős határkövet jelentenek a XIV. kongresszus által kitűzött feladatok teljesítésé­ben. A konferenciák értékelték az eddig elért eredményeket és in­tézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a XV. kongresszuson büszkén adhassunk számot a kongresszusi irányvonal maradéktalan teljesítéséről. A célkitűzések elérése elképzelhetetlen a párt akcióképességének állandó növelése nélkül. Ezért ■ konferenciák nagy figyelmet szen­teltek a pártmunka kérdéseinek. Megállapították, hogy tovább keil javítanunk a tagsági alapot, a kádermunkában érvényesíteni kell a komplex értékelés elveit, és meg kell szilárdítani a párt ellenőr­ző és vezető szerepét. E feladatok sikeres teljesítése szükségessé teszi az ideológiai, a politikai és az akcióegység megszilárdítását. Előtérbe kerül az ideológiai munka, az új szocialista életmód kia­lakítása. Igényes, de amint az eddig elért eredmények is mutalják, reális feladatok állnak előttünk. További munkánk sikere attól függ, mi­lyen aktívan kapcsolódik minden kommunista, minden becsületes polgár a kongresszusi határozatok teljesítésébe, hogyan sikerül megnyernünk a dolgozókat a párt politikájának támogatására. Eb­ben fontos szerepet töltenek be a pártcsoportok. A járási konferen­ciákon is sokan foglalkoztak a pártcsoportok szerepével és jelen­tőségével. Beszámoltak a jól dolgozó csoportokról, amelyek a párt­politika agitátorai az egyes munkahelyeken, de rámutattak arra is, hogy sok helyen még nem teljesítik küldetésüket. A pártcsoportok irányítása az alapszervezetek fontos feladatai közé tartozik. A csoportok jó munkája lehetővé teszi valamennyi párttag aktivizálását, az alapszervezet munkájának egyenletesebb szétosztását. Sikeres tevékenységüket nagymértékben az feltételezi, hogy milyen gondot fordít irányításukra az alapszervezet bizottsága. A pártcsoportok segítségével a pártpolitika eljut minden munka­helyre, befolyásolják a konkrét feladatok teljesítését, fejlesztik a dolgozók aktivitását. A csoportok tagjai közvetlen kapcsolatban áll­nak a termeléssel, a pártonkívüliekkel. Éppen ez a tény mutat rá a pártcsoportok fontos küldetésére, ez teszi szükségessé, hogy a csoportok élén fejlett kommunisták álljanak. A csoport vezetőjének helyesen és szükség szerint differenciáltan kell viszonyulnia az em berekhez, tekintélyt kell élveznie. Munkája, amellyel hatást gyako­rol a párt egységének és vezető szerepének megszilárdítására, na­gyon igényes. A feladatok teljesítésében nagyon jól bevált az a módszer, hogy minden kommunistát konkrét feladattal bíznak meg. Ennek során azonban figyelembe kell venni a párttagok ismereteit és felkészült­ségét. A pártcsoportok ismerik a legjobban környezetükben az em­bereket, és így fontos szerepet töltenek be a tagjelöltek kiválasztá­sában, a CSKP KB-nak a tagsági bázis megjavítására vonatkozó ha­tározata teljesítésében. Figyelmüknek ki kell terjednie a pártok­tatásra, a kommunisták szakképzettségének növelésére, az embe­rek közötti kapcsolatokra. A pártcsoportok a párt szervezeti felépítésének legkisebb részét képezik, de ugyanúgy kiveszik részüket a kongresszusi határozatok teljesítéséből, mint az alapszervezetek. Ha mindenütt, minden mun­kahelyen megjavul a pártcsoportok munkája, társadalmi életünk va­lamennyi szakaszán növekedni fog a párttagok és a pártonkívüliek aktivitása is. CSIZMÁR ESZTER KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A napokban fejezte be tanácskozását a genfi leszerelési ér­tekezlet. Nem véletlen, hogy ettől a magas szintű ENSZ-fórum- tól valóban sokat vár a világ haladó közvéleménye. Annak el­lenére, hogy a tárgyalások az elmúlt évek során vontatottan haladtak, sikerült a konferenciák városában néhány valóban komoly megállapodást elfogadni. Ezek közé tartozik elsősorban az úgynevezett atomsorompó-egyezmény, amelyet a világszer­vezet tagállamainak túlnyomó többsége elfogadott. Nyilvánvaló, hogy az említett egyezmény jelentős lépésnek számít az általá­nos és teljes leszerelés útján, bár kétségtelen, hogy nem ölel fed, és nem old meg mindem ezzel kapcsolatos problémát. Ép­pen ezért volt szükséges egy másik egyezményt is kidolgozni, amely a tengerfenék demilitarizálását tűzte ki célul. A szó­ban forgó megállapodás jelentőségéhez aligha férhet kétség, hiszen a korszerű haditechnika korában a tengerek intenzíven kihasználhatók katonai bázisok kiépítésére, illetve tömegpusz tító fegyverek tárolására. A genfi leszerelési értekezlet központi témája az utóbbi két esztendőben a biológiai és vegyi fegyverek gyártásának és tá­rolásának teljes eltiltása. A szovjet küldöttség több átfogó ja­vaslatot is beterjesztett, ám mindeddig nem sikerült tető alá hozni konkrét megállapodást. Ennek természetesen több oka is van. Köztudomású tény ugyanis, hogy az Egyesült Államok in­dokínai hadműveletei során számtalanszor vetett be vegyi fegy­vereket, így mindenekelőtt lombtalanító szereket. Ez utóbbiak hatásáról mindössze annyit, hogy hosszú időre használhatat­lanná teszik a termelőföldeket, elpusztítják a növényi kultúrá­kat, erdőket, következésképp jelentősen mérgezik az emberi környezetet. Az Egyesült Államok indokínában egyéb vegyi fegyvereket is kipróbált. így azután érthető, hogy a genfi tár­gyalóasztal mellett az amerikai küldöttség nem fejtett ki kü­lönösebb „igyekezetei“ az említett fegyvernemek gyártásának és tárolásának eltiltása, valamint a meglevő készletek megsein-w misítése érdekében. A vegyi fegyverektől is borzalmasabb ha­tásúak a biológiai fegyverek, amelyek az emberi elme, a tudo­mányos kutatások nagyszerű eredményeit visszájára fordítva fenyegető eszközt jelentenek a militarista körök kezében. Roscsin, a genfi leszerelési értekezleten részvevő szovjet küldöttség vezetője a tavaszi ülésszak befejezését követően egyik nyilatkozatában kifejtette: ez az ülésszak nem hozott különösebb eredményeket annak ellenére sem, hogy a nem­zetközi légkör kedvező a konkrét megállapodások elfogadásá­ra. Tagadhatatlan, hogy az ülésszak viszonylag passzív mérle géért mindenekelőtt a nyugati hatalmak küldöttségei viselik a teljes felelősséget. Halogató taktikájukkal, köntörfalazó manő­verezésükkel ugyanis mindenképpen gátolják a konstruktív eszmecsere kibontakozását. Nem feledkezhetünk meg azonban arról a momentumról sem, hogy ebben a vonatkozásban meg­teszik hatásukat a különböző vegyszereket gyártó hatalmas nyugati konszernek is, amelyek busás hasznot húznak a vegyi fegyverek tökéletesítéséből. Ám ennek ellenére is tovább folytatódnak majd a megbeszélések Genfben, hiszen a ta­pasztalat bizonyítja: a szocialista társadalomközösség orszá­gai, összefogva a világ haladó közvéleményével, nyomást gya­korolhatnak a nyugati hatalmakra, amelyek végül is kénytele­nek lesznek a konstruktív megállapodásokat elfogadni. (bpi) Május elsejét, a dolgozók hatalmas nemzetközi ünnepét hazánk­ban is sokmilliós tömeg ünnepelte nagy lelkesedéssel. Képeink a prágai és a bratislavai dolgozók színpompás május elsejei manijesztációjáról adnak ízelítőt. (ČSTK) Moszkvában, a Vörös téren százezrek ünnepelték díszpompás menetben a világ proletariátusának nagy ünnepét. (ČSTK — TASZSZ) Dajan erőforrása (Hubert Baőík karikatúrája) Két ülésszak között

Next

/
Thumbnails
Contents