Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-29 / 126. szám, kedd

Klasszikusok és mai szerzők KÖNYVÜJDONSÄGOKRÖL NÉHÁNY SORBAN Bő választékot kínál az új könyvek listája: klasszikusoktól a kortárs szerzőkig sokféle ki­advány található a könyvesbol­tok polcain, mindenki kedvére választhat belőlük. Ezúttal is — miként minden hónapban — né­hány különös figyelemre méltó könyvekre szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Ismertetésünket két hazai magyar alkotással kezdjük. Most jelent meg Gál Sándor sorrendben immár negyedik verseskötete, Kőlapok címmel. Gál Sándorról minden túlzás nélkül elmondható, hogy egyi­ke a legnépszerűbb hazai ma­gyar költőinknek. Népszerűsé­gét mélyen szántó gondolato­kat tartalmazó alkotásaival vívta ki magának. Mostani ver­seskötete három ciklusra tago­zódik: az első részben szonet­teket, a másodikban szabad verseket, a harmadik ciklusban pedig egyszerűbb ritmusú költe­ményeket találunk. A versek fő problémája a harc az elmúlás törvényszerűsége ellen, küzde­lem az általános emberi tisz­tesség eléréséért és megtartásá­ért. Anélkül, hogy elébe vág­nánk részletes kritikánknak, véleményünk szerint több jó verset olvashatunk Gál Sándor új kötetében. Ordódy Katalin díjnyertes re­génye A keskenyebb út ezúttal az MKBK-sorozatban jelent meg, így azok is elolvashatják, akik az első kiadásban nem ju­tottak hozzá. Elsősorban a képzőművésze­ket és e művészeti ágazat ba­rátait érdekli Bálint Lajos Ecset és véső című könyve. A szerző a két világháború közötti ma­gyar színházi élet egyik ismert egyénisége volt. Eddigi köny­veiben elsősorban irodalomról, színházról, színjátszásról írt. Ebben a könyvében a MIÉNK és a NYOLCAK nemzedékéről, töb­bek között Rippl-Rónai József­ről, Csók Istvánról, Mednyán- szky Lászlóról, Vaszary János­ról, Rudnay Gyuláról és mások­ról ír. Véleményünk szerint, habár e könyv színvonala nem éri el az előző Bálint-írások szintjét, mégis érdekes olvas­mány, hiszen a magyar képző­művészet egyik jelentős korsza­káról és neves egyéniségeiről olvashatunk érdekes, olykor do­kumentum-értékű történeteket, tényeket. A fiatal olvasók számára je­lent meg, de tulajdonképpen korhatár nélkül, minden érdek­lődő figyelmét megérdemli Jo­sef Kleibl Adám nyomában cí­mű könyve, amely tudományos­népszerűsítő stílusban eleveníti fel az emberiség őseit kutató tudósok izgalmas, gyakran életveszélyes munkáját, akik az elmúlt századokban és nap­jainkban is igyekeznek megcá­folni minden legendát és tudo­mányosan megalapozott választ adni az ember fejlődésére vo­natkozólag. Ez az igény és részben kíváncsiság kísérte el MÁR AZ ARATÁSRA GONDOLNAK Az idén Kelet-Szlovákiá­ban közel 199 OUÜ hektáron kell learatni a kalászosok termését. A kerületi mező- gazdasági igazgatóság tájé­koztatása és felmérése alap­ján csaknem 550 000 tonna terményt gyűjtenek be az idén. A repcét B495 hektár­ról kell begyűjteni, több mint 13 000 tonna mennyi­ségben. A tájékoztató szerint 1616 gabonakombájn, 816 rend­rakógép, 159 szárítógép, 483 tisztítógép áll rendelkezés­re. A többi gép is kijavítva, indulásra készen áll. Az efsz-ek és az állami gazda­ságok csaknem 70 százalé­ka szerződést kötött a kölcsö­nös gépi segítségnyújtásra. Csupán a terményelraktáro- zási lehetőségek körül mu­tatkoznak még problémák. Közel 150 000 tonna ter­ményt ideiglenes raktárak­ban kell elhelyezni.-ik őket az altamirai barlangba, Jáva szigetére és más fontos leletek színhelyére. Munkáju­kat, fáradozásukat követi nyo­mon ez a könyv, amelyet első­sorban a pedagógusok figyel­mébe ajánlunk, ugyanis ideoló­giai-nevelő munkájukhoz jó se­gédeszközként szolgálhat. Bevezetőnkben említettük, hogy a klasszikus szerzőket kedvelők is sok újdonságot ta­lálnak könyvesboltjainkban. Többek között most vásárolhat­ják meg Mikszáth Kálmán Fe­kete város című regényét, amelynek tévéfilm-változata az elmúlt hónapokban nagy sikert aratott. A Világirodalom Re­mekei sorozatban ezúttal H. Balzac A tizenhármak történe­te című trilógiája, amely há­rom kisregényt tartalmaz, va­lamint Emilé Zola a Patkány­fogó című a megjelenése ide­jén nagy port felvert regénye jelent meg. Charles Baudelaire versei ezúttal a Lyra Mundi el­nevezésű sorozatban láttak nap­világot. Különösen az ifjú olvasók, de nyilván nemcsak ők olvas­sák majd megkülönböztetett figyelemmel Dávid Antal Há­romszék nem alkuszik című történelmi regényét. E regény­ben a székelyek s legendás hő­sük, Gábor Áron, hősi helytál­lásáról olvashatunk a magyar szabadságharc idején. A kortárs magyar irodalmat az új könyvek sorában Fejes Endre Rozsdatemetőjének új kiadása, valamint Nemes Nagy Agnes A lovak és az angyalok című verseskötete képviseli. Azok, akik a „könnyebb mű­fajok“ hívei, nyilván érdeklő­déssel lapozzák majd fel Ver­ne Gyula Örök Adám című könyvét. E kötetben a világhírű francia író magyar olvasók előtt eddig ismeretlen tudomá­nyos-fantasztikus elbeszéléseit olvashatjuk el. A krimi-kedvelői Michel Dedina a Szőrmetolva­jok című izgalmas bűnügyi re­gényét vehetik kézhez. Több szép gyermekkönyv is napvilágot látott, melyek közül Várnai Zseni Favágó Péter kin­cse és Karéi Nový Jégmadarak a Kék-ölbölben című könyvére hívjuk fel legifjabb olvasóink figyelmét.-y-f Csehszlovák—lengyel együttműködés a vegyiparban A második világháború, de főleg 1950 után a lengyel vegyipar gyors fejlődésnek in­dult. A termelés terjedelmét tekintve Európában a 7., viliág- viszonylatban a 9. helyet fog­lalja el. A vegyipar gyors fej­lődését a viszonylag jó nyers­anyag-alap, az elegendő mun­kaerő, valamint a szocialista államoktól, és részben a kapi­talista államoktól kapott köl­csönök tették lehetővé. Cseh­szlovákia például a tarnobrzes- •ki kénfejtő kombinát felépíté­séhez már több mint 15 évvel ezelőtt hozzájárult. A vegyipari minisztérium távlati tervei szerint Lengyel- országban a kőolajra és a földgázra alapuló petrokémia fejlesztését helyezik előtérbe. Ezt a kőolaj ipari célokra vailó felhasználásának növekvő mér­téke is bizonyítja. 1960-ban például csak 880 000 tonna kő­olajat dolgoztak fel. ezzel szemben 1980-ban 24—26 mil­lió tonna kőolajat számítanak feldolgozni, amihez főleg a plockl, a blachowni. a wroc- lawski, a pulavai és a tarnovi vegyipari kombinátokban to­vábbi üzemek építését terve­zik. A petrokémia fejlesztésé­vel összefüggésben etiiilénveze- tékek és nagy föld alatti tar­tályok építésére is számítanak, amelyeket az NDK és a CSSZSZK egye« ipari központ­jaival is összekötik. A lengyel vegyipar külke­reskedelmi mérlege ennek el­lenére passzív, ami érdekes és kölcsönösen előnyös nemzetkö­zi együttműködésre nyújt le­hetőséget. A lengyel és a csehszlovák vegyipar közötti kapcsolatok fejlesztésének már több távla­ti jelentőségű eredménye van. Ezek főleg a nyersanyagok termelését, egyes alapvető vegyszerek és vegyipari kész­termékek termelését érintik, a szerves festékanyagok gyártásában, a textil-, a gu­mi- és a műanyagiparban, va­lamint az agrokémiai anyagok gyártásában megvalósuló sza­kosításnak megfelelően. Vegy­iparunk kereskedelmi mérlege a Lengyel Népköztársasággal szemben enyhén aktív és kö­rülbelül 40 milliárd rubel ér­tékű forgalmat képvisel. Ebben az ötéves tervben fő­leg az alábbi anyagok és vegy­ipari termékek szállítására kerül sor: a CSSZSZK-ból kao­lint, titánf ehért, paraformal- dehidet, teherautó- és személy­autó- g u m iab r on csóka t, sz ál 1 í­tószalagökat, technikai gumi­árut (csöveket, gumitömítése­ket és egyéb gumitermékeket főleg az autóipar számára), celofánt, növényvédő szereket, vágott propilén műszálat, technikai és gumiipari segéd­anyagokat stb. szállítunk Len­gyelországba, ahonnan viszont főleg nyersanyagokat, pl. ként, kalcinált szódát, ipari sót, pro­pilént kapunk. A szakosítás keretében a választék bővítése céljából gumiipari termékeket, például motorkerékpár-gumi­abroncsokat, műszaki gumiter­mékeket, növényvédő szereket stb. is hozunk l>e. A vegyipari gépgyártás ter­mékei közül Lengyelországból komplett kénsavgyárat kapunk, ezt a szakosítás keretében csak Lengyelországban fogják gyártani. A lengyel szakembe­rek ugyanakkor a mi 1000 tonna/ó kapacitású ammóniák- gyártó reaktorunk után ér­deklődnek. A földgáz és a kő­olaj alapján történő ammó- niákgyártás nitrogéntrágya- termelés céljából mindkét or­szágban rohamosan fejlődik. Ezzel összefüggésben éppen most került sor tapasztalatcse­rére az acetilénkémiai ipari üzemek szakemberei között. A termékek felsorolt cso­portjainak és a gépi berende­zések termelésében távlatilag is stabil kapcsolatokra és a kölcsönös csereforgalom nö­vekedésére lehet számítani. A kooperáció az említett csoportokon kívül további vegyipari termékekben is konkrét formát vesz fel. Az egyik oldalról a PVC, az ala­csony nyomású polietilén, a pentaeritrit és a POP műszá­lak, a másik oldalról a szén- kőneg, az izoprén kaucsuk, a metanol, a ciklohexanon és a PU műszálak jönnek számítás­ba. Feltételezhető, hogy a Csehszlovákia és Lengyelor­szág közötti vegyipari kereske­delmi forgalom a következő tíz év alatt több mint 100 szá­zalékkal megnövekszik. A lengyel—csehszlovák gaz­dasági és tudományos-techni­kai együttműködési bizottság XIV. ülésszakának határozata alapján ez év márciusában Prágában tanácskozott a vegy­ipari munkabizottság, amely megállapodott a Lengyelor­szágból szállított szénkéneg, s a cserébe exportált emulziós pasztaképző PVC, az alacsony­nyomású polietilén és a kapro- laktan, valamint a ciklohexa- nonért szállított pentaeritrit mennyiségben. Érdekesek a petrokémiai termelés és az acetilénkémia további terüle­tein kibontakozó együttműkö­désre, valamint az arab álla­mokban megvalósítandó beru­házásokban való együttműkö­désre tett javaslatok. A koo­perációs szerződést ez év kö­zepén írják alá. A fentiekben csak az együtt­működés főbb területeit emlí­tettem, de természetes, hogy az egyes szakágazatok és ter­melési-gazdasági egységek kö­zött kötött szakosítási egyez­mények sokkal részletesebbek és konkrétabbak. A két ország vegyipara közötti együttműkö­dés az ágazat területén vég­zett tudományos-technikai kuta­tások területére is kiterjed. A vegyiparban a Szovjetunió mellett Lengyelországot te­kintjük legfontosabb partne­rünknek, ezért a csehszlovák vegyiparnak maximális érdeke a kapcsolatok fenntartása és további bővítése. VÁMOS BÉLA mérnök, az SZSZK Iparügyii Minisztériumának dolgozója SIKERES EXPORT A bardejovi járás legnagyobb ipari üzeme, a „JAS“ Cipőgyár, immár harminc államba szállít­ja termékeit. Csupán az elmúlt hónap exportfeladatainak telje­sítéséből is felmérhető, milyen fontos feladatot teljesít a cipő­gyár, s tegyük hozzá, sikerrel. Áprilisban 396 000 pár lábbeli külföldre szállítását írta elő a terv, a valóságban három pár híján félmillió pár lábbelit ex­portált a cipőgyár. k A Búr-patak partján Gyógyfürdő és strand • Másodpercenként 7—8 liter víz >0 A sátor o sláger 0 Bö választék, közepes árak • A fürdögondnok érvelése Egyre inkább terjed a híre a szántói fürdőnek. Kétórás autó- útnyira Bratislavától, Levice (Léva) és Šahy (Ipolyság) kö­zött, apró mésztufadombok te; tején öt forrás fakadt valami­kor. Ezek a szántói savanyúvíz- források. Ezekből a forrásokból kapjuk a palackozott ásványvi­zet, mely SANTOVKA címkével, védjeggyel közismert. A forrá­sok és a fürdőtelep a szomszé­dos Malinovec (Magyarad) és a falu közötti területen találha­tók, így persze közigazgatásilag is egyesítették a két községet. A szántói híres savanyúvízről 1587 óta vannak adataink. A középkori oklevelek hallgatnak róla, így valószínűleg csak a XVI. században fedezték fel a forrásokat. Hírességük azóta mindegyre terjed. A vizet 1863- ban Molnár János, majd 1887- ben dr. Molnár Nándor ele­mezte. Azóta sem változott ösz- szetétele, gyógyító hatása. Va­lamikor a pilisi apátság tulaj­dona volt mindegyik forrás. Az apátságtól bérelte Konkoly- Thege Sándor, aki a századfor­dulón évente 2 millió palackot töltetett meg a források vizé­ből, kastélyt építtetett magá­nak, birtokot vásárolt. Ma a forrásokat az állam kezeli, a fürdőtelep pedig az Ipolysági Szolgáltatási Vállalathoz tar­tozik. Nézzünk szét! A forrásokból kiszabaduló kénhidrogén szagát már mesz- sziről érezni. Végigsétálunk a fürdőtelepen Schmidt István elvtárssal, a gondnokkal, körül­járjuk a medencéket. Szemmel látható, hogy a víz szénsavas. Három medencében fürdőzhet­nek a kirándulók. Az egyik a gyermekeké, a másik azoké, akik csak a csöndes fürdőzést, a pancsikolást kedvelik, de nem úsznak. A harmadik strand. Végében ugrótorony áll. Olyan mély ott a medence, hogy „fe­jesugrásra“ is vállalkozhatnak a bátrabbak. A nyári strandolás legfőbb kelléke azonban a jó idő. Ezt viszont nem lehet importálni, az üzletekben sem kapható. Mit csináljon a kiránduló, ha törté­netesen esősre, hűvösre, sze­lesre fordult az időjárás, mire Szántóra megérkezett? Fordul­jon talán vissza? Kár lenne. Ott a fedett me­dencei Egyszerre negyvenen is fürdőzhetnek benne. Kádfürdő­be is válthat jegyet. Huszonhá­rom fürdőszoba sorakozik egy­másután. Jó időbeosztással na­ponta 250—300 vendég füröd- het meg. Kellemesen meleg a fedett medence és a kádfürdők vize. Igaz, hogy a forrás termé­szetesen langyos vizét a kazán- házban melegítik. A kiránduló­nak azonban ne legyen erre gondjai Elég, ha a fürdőgond­nokság számára probléma az, hogy a két katlan közül jelen­leg csak az egyik üzemképes. Ugyanis a WARTA típusú kazán már 11 év óta működik, meg- hibásodtak, elromlottak bizo­nyos alkatrészei, tehát késik megjavítása, átszerelése. Ok: hiánycikk némely alkatrész. Mind a tízen Május 5-én nyitott kaput a fürdő. Öt állandó alkalmazott­juk van, s a fürdőidényre még öt dolgozót vettek fel. Mind a tízen ígérik, hogy úgy, mint az előző években, az idén sem lesz különösebb probléma, mely ta­lán visszariaszthatná a kirán­dulókat. Mind a tízen ígérik, hogy meg se érzi, meg se lát­ja majd a vendég azokat a problémákat, melyekkel azért hébe-hóba, de meg kell küsz­ködniük. Nézzük csak a problémákat! A víz ... Hogy hogy? Nincs ele­gendő? A forrás eredetileg 48 litert képes adni másodpercen­ként. Jelenleg azonban csak 7—8 litert kaphatnak, pedig ha nagyon ideális viszonyokat akarnak teremteni a fürdőben, akkor másodpercenként 25 li­terre volna szükség. A lehető­ség adott, csak jóváhagyás, en­gedély kellene az Egészségügyi Minisztériumtól. Másik probléma a vendégek elszállásolása. A JEDNOTA fo­gyasztási szövetkezet 60—65 sze­mély számára tud ideális szál­láshelyet biztosítani két- négy­személyes faházikókban. Ez ke­vés. Különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a fürdő kapa­citása milyen nagy. Egyébként már tíz üzemi, szövetkezeti üdülőházat és 80 egyéni ví- kendházat is építettek a fürdő­telepen. Amíg tehát fel nem épül a szálló, melynek építésé­re 7 millió koronát szántak, mindig probléma lesz a vendé­gek elszállásolása. Addig a sá­tor a sláger. Sátortábort építe­nek, s a kirándulók számára sátorhelyet biztosítanak. Mibe kerül? Jó, ha a kiránduló előzetes számításába eleve beszámíthat egy-két dolgot. Jó, ha tudja, hogy az árak szempontjából milyen viszonyok közzé csöp­pen, ha éppen Szántóra jön. Nézzük csak! A fürdőbe a be­lépőjegy ára 3 korona. A stran­don bevált gumimatracok, úszó- övek a szokásos, szolid áron kölcsönözhetők. És az élelme­zés? Meggyőződünk erről is. A KALYIBA elnevezésű csárda- vendéglő a RAJ 224. számú üzemegysége. Vezetője Kovács József. Az üzemegység dolgozói Rohács István főpincér vezeté­sével a szocialista munkabri­gád címért versenyeznek. Mit kínálnak? Két specialitásukat: brindzás galuska, egy adag ára 5,90 korona, 1 del tejfel, 12 szá­zalékos, ára 1,90 korona. Két­fajta készételt. Megrendelésre nyolcféle ételt. Az árak köze­pesek. Rántott szeletet kértünk, körítéssel. Kofolát, dzsúszt. Hárman 40 koronát fizetünk. Beleszámítva még az úgyneve­zett borravalót is. Forró napok Az árak tehát közepesek. Nem tartozik a drága mulatságok közé ha valaki kirándul ide. Háromtagú család 100 koronás költségvetéssel már bátran el­jöhet egy hétvégi kirándulásra. Csak legyen jó idő! Néhány adat, amelyből kitűnik, hogy mennyire az időjárás határoz­za meg a forgalmat: 1970-ben csak 52 fürdésre alkalmas nap volt, 1971-ben 78 ilyen forró napot jegyeztek fel. A forgalom emelkedése 150 százalékos volt. Tavaly Is hűvös volt a nyár a forgalom szempontjából: csak 48 fürdésre alkalmas napot je­gyeztek fel. Talán ezért érvel a gondnok így: — Senki se áltassa magát az­zal, hogy egy-két strandolás, néhány lagymatag úszótempó pótolja a rendszeres testmoz­gást, vagy fogyaszt... Aki kar­csú és ruganyos akar lenni, már tavasszal kezdjen neki az úszásnak, de amúgy istehigazá- ban, akkor a forró napokra még a bikinit is fptvoheti. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents