Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-27 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. V. 27. £ zt a riportot szinte úgy is kezd­hetném, hogy hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyár ... Annyira mesébe illő ugyanis az a tény, hogy a senicai „Slovenský hodváb“ nemzeti vállalatban 26 hónap és egy nap alatt építették fel azt az üzemet, ahol ma a „SLOTERA R“ néven ismert poliészter­műszálat gyártják. A szépen elrende­zett, parkosított környezet zöld pázsit­szőnyegéből kiemelkedő, a májusi nap fényében ezüstösen csillogó épülettöm­bök és műszaki berendezések, valamint az alapkő tábláján olvasható adatok azonban a valóságot tükrözik. Az alap­követ I960, május 22-én helyezték el és 1970. július 23-án elkészült az első csehszlovák poliészter-műszál. A sike­resen befejezett 500 millió koronás be­ruházás fő kivitelezője a bratislavai A műszaki fejlődés Chempik gyárépítő vállalat volt, az épí­tési munkákat a bratislavai Hydrostav végezte. A gyártás technológiai berende­zését a hollandiai AKU Arnhem cég szállította. A senicai műselyemgyártás egyébként nemzetközi szempontból Is tekintélyes múltra tekinthet vissza. A gyár dolgo­zói a poliészter-üzemegység elkészülé­sével egyldőben a gyár fennállásának ötvenedik évfordulóját is ünnepelhet­ték. 1920-ban alakult meg ugyanis az a részvénytársaság, amely a senicai ré­gi pálinkafőzőét viszkóza-műselyem gyártására alakította át. Ez volt Szlo­vákia első és Csehszlovákia második műselyemgyára. Azóta a senicai viszkó­za-műselyem gyártása mind mennyiségi, mind minőségi szempontból nagyon so­kat fejlődött. A termelés a kezdeti évi 200, később 500 tonnáról indulva foko­zatosan növekedett, s bár a berendezé­sek jelentős részét a háború utolsó évé­ben a gyár volt német tulajdonosai el­hurcolták, a dolgozók önfeláldozó mun­kájának eredményeképpen a kétéves terv végére a termelés újból elérte a háború előtti évi 1400 tonnás szintet, majd az 1968-ban végrehajtott rekonst­rukció s a technológiai tökéletesítések után a jelenlegi 3600 tonnát. A senicai műselyem e fél évszázad alatt itthon és külföldön is jó hírnevet szerzett ma­gának, jelentős mértékben hozzájárult a modern ember ízléses, kulturált öltöz­ködéséhez. Ma az itt gyártott, kiváló minőségű viszkóza-műselyem a textil­ipari üzemekben jól ismert „Slovisa“ néven kerül forgalomba. Mindezt egy közös üzemlátogatás al­kalmából Ľudovít Havel igazgatóhelyet­testől sikerült megtudnom, aki a fel­tett kérdésekre válaszolva azt is elma­gyarázta, hogy az általuk gyártott két textilipari alapanyag nagyon jól kiegé­szíti egymást. A hagyományosan gyár­tott viszkóza-műselyem természetes nyersanyagból — farostból — készül, a belőle gyártott kötött anyagoknak jó a nedvességelvonó képességük, általában jó dermatológiai, vagyis bőregészség­ügyi tulajdonságaik vannak. E tulajdon­ságaik alapján főleg női alsóneműk, ru­habélések készítésére használják, de készítenek belőlük olcsó, ún. egynyári női ruhaanyagokat is. A teljesen szin­tetikus anyagokhoz, például a humen- néi Chemlon vállalatban gyártott poli- amid-műszálakhoz keverve a viszkóza- műszál fokozza nedvességelszívó képes­ségüket, ugyanakkor megmaradnak a szintetikus anyagok kedvező műszaki tulajdonságai, a rugalmasság, a forma­tartás stb. A poliészter-műszál felhasználása szintén nagyon sokoldalú, ezt a válla­latban két kivitelezésben, sima vagy göndörített lazított szál formájában gyártják. Az előbbiből főleg függönyö­nyadát. Eddig még minden évben sike­rült túlszárnyalni az előírt tervet, ezért a vállalat dolgozói az idén sem akar­nak lemaradni. Annál is inkább, mert a vállalatnak á Slovchémia vezérigazga­tóságához tartozó új termelési kapaci­tások megkésett üzembe helyezéséből adódó kiesések pótlásához is hozzá kell járulnia. Az elért sikereknek azonban további társadalmi háttere is van. Senica, ez a nyugat-szlovákiai kisváros, szinte egyet jelent üzemével, a Slovenský hod- vábbal. Együtt szépül, együtt terebélye­sedik, együtt fejlődik a gyárral. A vál­lalatban végzett jó termelőmunka tehát többszörösen közérdekű feladat. A vál­lalat a dolgozók stabilizálása érdeké­ben eddig 265 lakást épített, és éven­te további 50—60 lakást bocsát elsősor­ban a fiatal házasok rendelkezésére. A környező falvakból származó fiatal dol­gozók — fiúk és lányok — a vállalati internátusbán kapnak elhelyezést. A vál­lalati gyermekotthonokban 150 férőhe­lyet biztosítottak. Egy 90 férőhelyes gyermekotthont brigádmunkában, 5 hó­nap alatt építettek fel a vállalat dol­gozói. A szociális program természetesen más területekre is kiterjed, például vál­lalati üdülők építésére s az üzemi klub munkájára, melynek egyik kultúregyüt- tese éppen most tért haza belgiumi kör­útjáról. A senicai fiatalok legnagyobb büszkesége azonban a Polgári Honvé­delmi Szövetség (Zvazarm) üzemi szer­vezete mellett működő aeroklub, mely egy tökéletesen felszerelt, minden szük­séges építménnyel és kellékkel ellátott repülőtérrel rendelkezik. Ezt az új léte­sítményt a fiatalok a vállalati társadal­mi szervezetek keretében végzett bri­gádmunkák alapján az elmúlt évben ve­hették birtokukba. A vállalat műszaki vezetőinek, közöt­tük Štefan Melega termelési helyettes­nek legnagyobb büszkesége azonban mégiscsak a polietilénglikoltereftalát, vagyis rövidebb nevén a poliészter, melynek senicai megjelenési formája a SLOTERA R nevet kapta. A Slotera név­hez tehát még egy különleges jel is tartozik, egy körben elhelyezett R be­tű, ami azt jelenti, hogy ez a termék világmárka, egyenrangú testvére a töb­bi, Terlenka, Terylen, Trevira, Diolen stb. néven külföldön forgalomba kerülő poliészter-műselyemnek. A csehszlovák vegyipar nemzetközi viszonylatban Is rangos helyet vívott ki magának ezzel a termékkel a textilipari nyersanyagok gyártásában. A SLOTERA R gyártásának tulajdon­képpen kettős jelentősége van. Az egyik az, hogy a poliészter-műselyem egyike a legprogresszívebb textilipari nyers­anyagoknak, s termelése lehetővé teszi a kurasett textilipari cikkek egyre bő­vebb hazai gyártását, összehasonlítás kedvéért megemlíthetjük, hogy a hazai poliésztergyártás elindítása előtt éven­te mintegy 600 tonna poliésztert impor­táltunk, a senicai üzem tervezett évi kapacitása viszont 3100 tonna. A seni- caiak azonban erre az évre 3800 ton­na poliészter gyártását tervezik, tehát 700 tonnával akarják megtoldani az üzem műszakilag tervezett teljesítmé­nyét. Ez persze csak úgy lehetséges, ha az üzem három műszakban, éjjel­nappal, hétköznapokon és ünnepnapo­kon is dolgozik, s csak a szükséges karbantartás idejére állítják le a terme­lést. A poliészter gyártásának másik jelen­tősége az, hogy a Szovjetunióból érke­ző kőolajból nyert termékek feldolgo­zására támaszkodik. A kőolajból a bra­tislavai Slovnaftban fogják készíteni a szükséges alapanyagokat, a szilárd hal­mazállapotú dimetiltereftalátot és a cseppfolyós etilénglikolt. Az utóbbit már innen kapja a gyár, a dimetilte­reftalátot, ezt a külföldön is nagyon keresett és nehezen beszerezhető anya­got azonban egyelőre mi is Importál­juk. Rövidesen elkezdődik azonban ha­zai gyártása, és az a senicai gyár szá­mára is egy új korszakot fog jelenteni. A vállalat vezetői ugyanis még egy hasonló kapacitású üzem felépítésére számítanak, és a poliészter termelését évi 6000 tonnára akarják növelni. En­nek elsősorban gazdaságossági okai vannak, mert minél nagyobb a gyár teljesítménye, annál gazdaságosabb a termelés. Talán azt is érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a poli­észter termelése csaknem kizárólag a hazai textilipar szükségleteit fogja fe­dezni. A vállalat vezetői távlatilag azonban arra is számítanak, hogy eset­leg a többi KGST-tagállamból Is igé­nyelni fogják ezt a terméket, ami a kapacitás további növelését tenné szük­ségessé. Ezért alternatív megoldásként 9000 tonnás kapacitás kialakítását is mérlegelik. Ez azonban a távolabbi jövő kérdése. A vállalatnak sokkal konkrétabb, köze­li feladatai is vannak. Az egyik leg­sürgősebb a festőrészleg mielőbbi befe­jezése. Az elmúlt évben kezdték az építését, és még az idén üzembe he­lyezik. Évente 1500 tonna műszálat fog­nak festeni, összesen 70 színárnyalat­ban. A másik sürgős feladat a göndö­rített, terjedelmesített poliészter-szálak gyártásának bővítése. További gépek üzembe helyezésével még az idén leg­alább 1300 tonnára növeli a göndörített műszálak termelését. így akarják szol­gálni a senicai dolgozók a hazai tex­tilipar korszerű fejlesztését, s a fo­gyasztóközönség növekvő igényeinek kielégítését. MAKRAI MIKLÓS két, a göndörített szálakból pedig kü­lönböző ruhaféléket, elsősorban kötött ingeket, pulóvereket, szvettereket, fel­sőruhákat, köpenyeket stb. készítenek. A fiatalabb testvérüzeni további rációnálizálásro késztet Az újabb keletű szintetikus műszálak tehát nem szorították ki a piacról a cellulózból készült műselymet, annak ellenére sem, hogy az utóbbinak a gyár­tása sokkal körülményesebb és munka­igényesebb. A viszkóza-műselyem gyár­tási technológiájában már eddig is sok újítást alkalmaztak, a termelés munka­igényessége azonban még mindig arány­talanul nagyobb, mint a szintetikus szá­lak gyártásánál. Ezt a különbséget ter­mészetesen nem lehet kiegyenlíteni, csökkenteni azonban lehetséges. Ján BlažeJc újító javaslata alapján például a csévék eddigi kézi tisztítását a napok­ban helyettesítik egy elmés gépi szer­kezettel. Üzemlátogatásunk alkalmából 8—10 asszony még késekkel távolította el a csévékre tapadt alsó műszálréte­geket, de mellettük a hegesztők már készítették az új berendezést. Másfél hét telt el azóta. Azok az asszonyok talán már új, termelékenyebb munka- kahelyen helyezkedtek el. Ennél lényegesen nagyobb jelentősé­gű újítás azonban a hosszabbított csé­vék termelésbe iktatása, melyekre az eddigi 300 g helyett 450—480 g műszál csévélhető. Ezzel az eljárással arányo­san meghosszabbodik a csévékkel dol­gozó gépek egy-egy munkamenete, re­latíve csökken a gépek ellátásához szükséges munkaidő, s az egész újítás körülbelül 80 dolgozót takarít meg az üzemnek. Természetesen, itt nem lehet az ösz- szes megvalósított és előkészületben le­vő újítást felsorolni. A vállalat kiváló gazdasági és munkaeredményeihez azonban a példás munkaszervezés, a dolgozókról, főleg a fiatalokról való gondoskodás is jelentős mértékben hoz­zájárul. A munkacsarnokokban tapasztalható rend és tisztaság, a munkateljesítmé­nyek személyi számlákon való helyszí­ni és közvetlen nyilvántartása, az egyé­ni és a kollektív kötelezettségvállalá­sok szemléltető és tiszteletet parancso­ló kimutatása, a tervfeladatok teljesí­tésének kimutatásai, s a műhelyekben elhelyezett faliújságok és felhívások nemcsak azt bizonyítják, hogy a válla­latban 37 szocialista munkabrigád dolgozik, hanem azt is, hogy a dolgozók itt va­lóban otthonos környezetben végzik munkájukat, szívükön viselik a vállalat vezetőségének minden gondját-baját, s legjobb igyekezetükkel akarják teljesí­teni a reájuk háruló feladatokat. Nem véletlen, hogy a vállalat 1967-ben el­nyerte az „Építésben szerzett érdeme­kért“ kitüntetést, 1972-ben pedig a Munkaérdemrendet, hiszen a vállalat 2466 dolgozója az elmúlt évben is túl­szárnyalta az évi tervfeladatot, és ösz- szesen 477 104 ezer korona értékű áru­termelést ért el. Az elmúlt évi kötele­zettségvállalások sikeres teljesítéséért a vállalatnak ez év áprilisában átnyújtot­ták a Februári Győzelem 25. évforduló­jának emlékérmét és a VIII. szakszer­vezeti kongresszus elismerő oklevelét. Az 1973-as év első négy hónapjában elért teljesítmény szintén meghaladja az évi termelési feladat megfelelő há­Korszerű gépek és tiszta munkakörnyezet — ez jellemzi a poliészter-műselyem gyártásának egész folyamatát.

Next

/
Thumbnails
Contents