Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-23 / 121. szám, szerda

Minden kommunistának konkret feladatot A pártszervezetek emelik az irányító munka színvonalát A lučeneci (losonci) járásiján a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseiken többek között behatóan foglalkoztak azzal is, hogyan lehet emelni a pártirá­nyítás színvonalát és azt az ed­diginél még jobban megszilár­dítani pl. az ökonómia terüle­tén. Abból a tényből indulnak ki, hogy a pártszervezet mun­káját nem lehet elszigetelni a gazdasági problémáktól. Ezt a fontos alapelvet az iparban és a mezőgazdaságban működő pártszervezetek többsége he­lyesen értelmezi, ami abban mutatkozik meg, hogy pártos hozzáállással foglalkoznak a gazdasági feladatok teljesítésé­vel. Konkrétan elemzik a gaz­dasági szervek és a bennük dolgozó kommunisták munká­ját. A pártalapszervezetek, kiin­dulva a pártirányítás gyakorlá­sából, növelik a vezető gazda­sági dolgozók felelősségét és azzal is törődnek, hogy a vál­lalat, üzem teljesítse kötelessé­gét a szocialista társadalom­mal szemben. A vezető gazda­sági dolgozóktól, elsősorban az igazgatóktól megkövetelik, hogy a pártvezetőséget rendszeresen, a tagságot pedig negyedéven­ként legalább egyszer tájékoz­tassák a gazdasági feladatok teljesítéséről és azon intézke­désekről, melyeket a munka jobb megszervezése érdekében tesznek. így van ez a Lučeneci Bútorgyárban, Téglagyárban, az Autójavító Üzemben, a Fifako- vói Kovosmaltban, az Utekáči Üveggyárban és máshol. A párt- szervezetek nemcsak ellenőrzik a gazdasági szervek és vezetők munkáját, hanem egyben arra összpontosítják erejüket, hogy a vállalatok, az üzemek és a munkahelyek feltételei között érvényre juttassák a párt poli­tikáját. Ennek érdekében fi­gyelik a gazdasági tevékenysé­get és értékelik eredményeit. Ugyanakkor céltudatos, konk­rét politikai tömegmunkával szervezik a dolgozók kezdemé­nyezését, aktivitásukat a fel­adatok teljesítése érdekében. Gondoskodnak arról, bogy a tömegszervezetek, elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom alapszervezetei, konkrét tevékenységükkel hozzájárulja­nak a dolgozók neveléséhez, fokozott lendülettel szervezzék a szocialista munkaversenyt, s a járásban nagyobb mértékben népszerűsítsék a szocialista versengést. A szocialista mun­kabrigádok tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a gaz­dasági feladatok mennyiségi és minőségi teljesítéséhez. A pártalapszervezetek, kiin­dulva a pártirányítás pozitív eredményeiből, ebben az évben is növelik a politikai tömeg- munka hatásfokát. A pártcso­portok és a kommunisták tel­jes bevonásával céltudatos szer­vező munkával megnyerik a dolgozókat a párt politikájának teljesítésére. Ebben a munká­ban kihasználják a sajtóbeszá­molókat és nyilvános pártgyű­léseket. Átgondolt nevelőmun­kájukkal növelik a dolgozók­ban a gazdasági feladatok tel­jesítéséért érzett felelősséget, és ami a legfontosabb, a kom­munistáknak a dolgozók iránt tanúsított elvtársias viszonyát a bizalom alapvető feltételé­nek, a pártirányítás sikereinek tekintik. A dolgozók között közvetlen személyes szervező A nyugat uráli bereznyiki kohászok hétfajta titánt gyár­tanak. Az üzem dolgozói kö telezett ségvállalást tettek, hogy az ötéves terv (1971— 1975) Jeladatait négy és fél év alatt teljesítik, amit első­sorban a munkatermelé­kenység fokozásával akar­nak elérni. Az 1972-es évhez viszonyítva a munkaterme­lékenység 7 százalékkal, az 1970 es évhez viszonyítva vedig 30 százalékkal növek­szik. Képünkön: A bereznyi- tí fémkohászati kombinát­ban a termelési folyamatot a ars elnevezésű elektron- számítógép irányítja. (Felvétel: ČSTK — APN) munkát végezve, megvalósítják a kongresszusi jelszót, „Arccal a tömegek felé“. Növelik.a sze­mélyes és a szemléltető agitá­ció hatásfokát az egyes mun­kaszakaszokon, munkacsopor­tokban. Az aktuális, mozgósító jelszavak mellett a hirdetőtáb­lákon népszerűsítik az elért eredményeket. így végzik mun­kájukat a pártszervezetek, a pártcsoportok és a kommunis­ták a Lučeneci Pofanában, ahol az egyes munkahelyeken na­ponta értékelik és közlik a terv teljesítésének állását* A gazdasági szervek a szakszer­vezetekkel karöltve megterem­tik annak a lehetőségét, hogy a dolgozók az újítómozgalom ke­retén belül is érvényesíthessék tehetségüket, adottságukat. A martini Túróci Gépgyár lučene­ci üzemében 2 600 000 korona megtakarítást értek el az újítá­si javaslatok realizálásával. Hasonló jó eredményeket mu­tatnak fel ezen a területen a lovinobaňai Magnezitüzemben és a lučeneci Közép-szlovákiai Békeüzemben. A pártszervezetek tudatában vannak annak, hogy a pártirá­nyítás vonala, hatásfoka első­sorban a káderek helyes kivá­lasztásától, nevelésétől és szét- helyezésétől függ. Ennek érde­kében a vezető helyekre olyan embereket emelnek ki, akik tudnak és akarnak is követke­zetesen harcolni a párt politi­kájáért, helyesen viszonyulnak az emberekhez, igényesek ve­lük szemben, szeretik munká­jukat és van felelősségérzetük. Helyes irányban halad a párt- szervezeteknek ez a tevékeny­sége a Lučeneci Járási Nemze­ti Bizottságon, a Járási Egész­ségügyi Intézetben, továbbá a Járási Mezőgazdasági Igazgató­ságon, a Lučeneci Poľanában, a Filakovói Kovosmalt nemzeti vállalatban, ahol megkülönböz­tetett gondot fordítanak a ká­derek és a kádertartalékok to­vábbképzése kérdéseire. A járási pártbizottság, kiin­dulva a konferencia által elfo­gadott fő feladatokból, elsőren­dű feladatának tartja a párt- szervezetek sokoldalú előkészí­tését a feladatok következetes teljesítésére. Arra ösztökéli az alapszervezeteket, hogy minden kommunista konkrét feladató* kapjon. TANKINA ISTVÁN, az SZLKP lučeneci járási bizottságának titkára EREDMÉNYESEN DOLGOZNAK A CSEMADOK rožňavai (rozsnyói) járási konferenciája Sor került a CSEMADOK rož- fiavai (rozsnyói) járási konfe­renciájára is. A kétnapos ösz- fezejövetelen a CSEMADOK-nak a járásban működő 35 helyi Szervezetét több mint száz kül­dött képviselte. A járási bizott- iság beszámolóját Szöllős Sán­dor, a CSEMADOK járási titká­ra terjesztette elő. Többek kö­zött elmondta, hogy a februári győzelem eredményeképpen lét­rejött CSEMADOK bölcsőjénél negyedszázada Rozsnyón Szeke­res Károly, Vass Lajos, Fábry Ferenc, Árvái József, Zsilla Jó­zsef, Gál Miklós, Fibi Viktor, Ambrúzs László, Molnár Béla, Dobránszky Imre, Berczeli Ist­ván és még sok más, a város és a környéke munkásmozgalmá­ban is népszerű, kipróbált har­cos állt. Az ő érdemük, hogy a járásban a CSEMADOK már megalakulása első éveiben sok­rétű munkát végzett, és tevé­kenysége szorosan kapcsoló­dott az elvégzésre váró aktuá­lis politikai, gazdasági és kul­turális teendőkhöz. A legtöbb helyen a CSEMADOK taggyűlé­sei, amelyeken rendszerint részt vett a falu valamennyi felnőtt lakosa, a polgárok fórumaivá váltak. Itt vitatták meg az ál­talános érdeklődésre számottar- tó kérdéseket, itt hallottak a csehszlovákiai magyarok anya­nyelvükön a felszabadulás után szinte először a szocialista épí­tés feladatairól, a tervgazdálko­dásról, a békeharcról, és sok más időszerű kérdésről. A CSEMADOK a tömegkultúra ki­bontakoztatásával és népszerű­sítésével párhuzamosan ered­ményes politikai nevelőmunkát is végzett. Tagjait és a cseh­szlovákiai magyar dolgozókat mindenkor a proletár nemzet­köziség és a szocialista hazafi­ság szellemében nevelte és ne­veli ma is. A munkajellegű konferencia az elmúlt választási időszakban yégzett munka elemzése jegyé­ben zajlott le. Kiemelte az ered­ményeket, egyben rámutatott, hogy mi a további teendő. A járás 35 helyi szervezeté­ben jelenleg 123 népművészeti együttes működik összesen mintegy 1200 taggal. Az elmúlt két óv alatt többek között 65 irodalmi estet, 48 különféle szaktanfolyamot, 204 klubtípu­sú összejövetelt, 32 vetélkedőt, 153 keretműsort, 63 egész estét betöltő esztrádműsort, 142 színházi bemutatót, 174 emlék- ünnepélyt, 184 népművészeti jellegű fellépést és többszáz is­meretterjesztő előadást tartot­tak. A helyi szervezetek részt vál­laltak a különféle társadalmi munkákból, valamint a sajtó­terjesztésből is. Az elmúlt két évben a falu- és városszépítési akcióban 22 737, a mezőgazda- sági idénymunkáknál 14 310, más alkalmi társadalmi munká­nál 5015 munkaórát dolgoztak le, összesen közel 300 000 ko­rona értékben. A CSEMADOK- tagok értékes kötelezettségeket vállaltak a februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulója alkalmá­ból. A járás területére jelenleg 4018 ÚJ Szó és 1199 Hét jár. A helyi szervezetek az említett és a többi lapokra az előfizetés- gyűjtést állandó feladatuknak tekintik. Rendezvényeik közül az or­szágos hírű gombaszögi dal- és táncünnepély mellett egyre népszerűbb a Krasznahorkán rendszeresített járási dal- és táncünnepély, valamint az ének karok, a nép- és táncdaléneke- sek járási fesztiváljai. Az ének karok járási fesztiválján tavaly 600 énekes vett részt. Úttörő munkát végeztek a forradalmi dalok tavaly decemberében megrendezett fesztiváljával. Énekkaraik közül a gömörhor- kai Sajóvölgye és a rozsnyói Munkás Énekkar dolgozik a legeredményesebben. Az utóbbi rövidesen ünnepli megalakulá­sának 110. évfordulóját. A néprajzi szakbizottság munkája, sajnos, visszaesett. Tavalyelőtt még hét, tavaly viszont már csak két alkalom­mal ülésezett. A vezetőség azon­ban bízik abban, hogy a Bá­nyász Múzeumtól kapott segít­séggel a szakbizottság fellendí­ti munkáját, és hozzáfog a néprajzi értékek gyűjtéséhez. A járás e tekintetben is rendkí­vül gazdag. Kár lenne veszni hagyni a még fellelhető becses értékeket. A konferencia vitájában ösz- szesen 21-en szólaltak fel. Szá­mos tanács, javaslat hangzott el. A több pontból álló határo­zat a munkaformák tökéletesí­tésére vonatkozik. A 35 tagú új járási vezetőség megigérte, hogy az elkövetkező időszak­ban a CSKP XIV. kongresszusa és a CSEMADOK XI. országos közgyűlése irányvonalának szel­lemében végzi majd munkáját, és azon lesz, hogy a járásban az eddiginél is eredményesebbé váljék a magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett nép­művelés. JzsaJ teljék a forradalmi hagvománvÉat Követésre méltó kezdeményezés 0 Munkásmozgalom- történeti emlékszobát nyitottak A minap Gabčíkovón (Bősön) az állami gazdaság munkásott­honában forradalmi emlékszo­bát nyitottak meg. Az ünnepé­lyes megnyitón megjelent dr. Jozef Mravík, az SZSZK műve­lődésügyi miniszterének helyet­tese, Dušan Lenár, az SZLKP Nyugat-szlovákiai bizottsága ideológiai osztályának vezetője, Nyári István, a Dunajská Stre­da-i járási pártbizottság ideoló­giai osztályának vezetője, Csö­mör Lajos, a jnb iskolaügyi szakosztályának vezetője, Vida József, a Gabčíkovói Hnb elnö­ke, és sokan mások. A megnyitó beszéde után, me­lyet Bognár József mérnök, az állami gazdaság igazgatója mondott, a kilencéves iskola diákjai adtak rövid kulturális műsort. Az emlékszoba megtekintése után Simon Béla elvtárs, a já­rási pártbizottság ideológiai osztályának dolgozója arról tá­jékoztatott, hogy a járás terüle­tén a járási pártkonferencia ha­tározatának szellemében léte­sülnek a forradalmi emlékszo­bák. Céljuk az, hogy a forra­dalmi hagyományokat őrző em­lékszobákon keresztül doku­mentálják járásuk munkásmoz­galmát, valamint szocialista fejlődését. A forradalmi emlék szobák létrehozásába bevonják a pártalapszervezeteket, a nem zeti bizottságokat, a szövetkeze­tek és az üzemek vezetőségeit. Igyekezetük arra irányul, hogy megértessék a vezető dolgozók­kal a történelmi emlékszobák küldetését és feladatát. A dolgozók körében jelentős visszhangra talált ez a nemes kezdeményezés. Napjainkban a Dunajská Streda-i járás terüle­tén az alapfokú kilencéves is­kolák tis az egységes földmű­vesszövetkezetek mellett újabb és újabb emlékszobák létesül­nek, s ma már mintegy tizen­ötöt tartanak számon. Az emlékszoba ünnepi meg­tekintése után megkérdeztük Mravík elvtársat, a művelődés­ügyi miniszter helyettesét, ho­gyan tetszik neki a gabčíkovói emlékszoba, s miben látja az ilyen emlékszobák ,küldetését? — Örülök, hogy a művelődés- ügyi miniszter megbízásából részt vehettem a Gabčíkovói Ál­lami Gazdaság munkásotthoná­ban berendezett forradalmi em­lékszoba megnyitásán — vála­szolta. — Gondolom, hogy kö­szönetét érdemelnek mindazok a szervezők, akik bekapcso­lódva ennek a nemes kezdemé­nyezésnek a megvalósításába, a közelmúlt forradalmi történel­mének olyan dokumentációját gyűjtötték össze és bocsátották a fiatalok rendelkezésére, amely révén megismerhetik szülőfalujuk forradalmi múltját, dolgozó népünk sikereit és szo­cialista társadalmunk fejlődé­sét. A haladó forradalmi múlt szemléltetése feltétlenül hozzá­járul fiatalságunk neveléséhez és a szocialista embertípus ki­alakításához. Köszönet illeti elsősorban a helyi állami gazdaság pártszer­vezetét, vezetőségét és a járási pártbizottságot, amely a kerü­leti plénum határozataival össz­hangban arra törekszik, hogy a járás többi községében is ha­sonló emlékszobát létesítsen. Az ilyen emlékszobák alapját képezhetik az olyan dokumen­tumgyűjteménynek, amely be­mutatná a község kiváló sze­mélyiségeit a népgazdaság és kultúra minden területéiről, s így népszerűsítené a nyilvános­ság előtt azokat az egyéneket, akik alkotó módon kiveszik ré­szüket a község építéséből éte a szocialista társadalom fejlesz­téséből. HAVASI PETER Moszkvától északnyugatra, azon a helyen, ahol a Kot or ősz a Vol­gába ömlik, fekszik Jaroszlavj város, amely ma múzeum. 950 év­vel ezelőtt alapították. Bölcs Jaroszlav kijevi fejedelem uralkodása idején. A jaroszlaví múzeum, a műépítészeti emlékek komplexuma, amelyeken nem hagytak nyomot sem az évszázadok, sem a mai rohanó civilizáció, a szabad ég alatt van. Képünkön a XVI. szá­zadból származó harangláb. J(ČSTK — TASZSZ felv.J Forradalmi emlékszoba megnyitása Bősön. ÍL. Hausleitner felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents