Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-20 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
Mennyi is a harmadfél? Sokan nem tudják, mit jelent a harmadfél kifejezés, mennyi idős az a gyermek, akiről nzt mondják, hogy harmadfél éves. Vannak, akik azt hiszik, hogy a harmadfél-en három és felet kell érteni. Mások meg azt a tréfás-logikus választ adják kérdésünkre, hogy a harmadfél a félnek egyharmad részével, vagyis egy- hatoddal egyenlő. Persze nem így van a dolog. Kifejezésünkben a harmad szó nem harmadrészt jelöl, azaz nem törtszámnév, hanem sorszámnév, annyi mint harmadik. Igaz, sorszámneveink ma -ik-re végződnek: második, harmadik, negyedik stb. Az -ik toldalék azonban eredetileg nem volt ott ezeknek a sorszámne- veknek a végén, tehát valamikor így hangzottak: másod, harmad, negyed, stb. Néhány kifejezésben máig megőrződött ez a régebbi alak. A második évfolyamot végző egyetemi hallgató másodéves, a harmadik napfa helyett rövidebben ezt mondhatjuk: harmadnapja, a negyedik ízben szebb és tömörebb mása: negyedízben. Az ország egyes vidékein a kétéves csikót, amely a születése óta másodszor kisarjadt, tehát a második füvet legeli, másodfű csikónak mondják. A harmadfű lő, harmadfű csikó pedig hároméves: már a harmadik füvet élvezi. Petőfi él ezzel a kifejezéssel Arany Jánoshoz intézett verses levelében: „És szívem tombol, mint a harmadfű csikó, ha A pányvás kötelet legelőször dobja nyakába A pásztor ...“ Az -ik toldalék, amely később a sorszámnevek végére került, tulajdonképpen az -uk, -ük birtokos személyragnak egy változata. Az a szerepe, hogy több közül egyet kiemel; például: egyik közülük egy, a legszebbik-közülük a legszebb, ahogy a népdal is mondja: „De szeretném az egyiket, három közül a legszeb- biketi“ Tehát a második, harmadik, negyedik eleinte azt jelentette, hogy közülük a második, harmadik, negyedik, amU ma így mondanánk: másodikuk, harmadikuk, negyedikük. A harmadfél és — tegyük hozzá — a hasonló neyyedfél, ötödfél kifejezések éppoly összetett szók, mint az imént említett harmadfű, negyedízben és társaik: előtagjuk, a harmad, negyed, ötöd annyi mint harmadik, negyedik, ötödik. Mennyi hát ezeknek az összetett számneveknek az értéke? Könnyebb lesz a válasz, ha előbb a másfél szót fogjuk vallatóra. Erről mindenki tudja, hogy egy és felet jelöl. De vajon miért? Azért, mert így kell értenünk- egy egész ás a másiknak a fele. Eszerint a harmadfél két egész és a harmadiknak a fele, tehát a harmadfél éves gyermek nem három és fél, hanem csak két és fél esztendős. Ezek után magától értetődik, hogy a negyedfél három és felet az ötödfél meg négy és felet jelent. A sorszámnevek régebbi, -d végű alakjai egyébként a felsoroltakon kívül még egypár olyan kifejezésben Is megőrződtek, amelyet némelykor szintén félreértenek. Hány látogatót várhatunk, ha barátunk azt írja: harmadmagával fog felkeresni bennünket? Ketten vagy hárman jönnek-e vele, azaz három vagy négy lesz-e a vendégek száma? Nos, ha valaki harmadmagával jön, ezt úgy kell értenünk, hogy két társa lesz, a harmadik pedig ő maga, tehát összesen hárman látogatnak meg bennünket. Érdekes, hogy a harmadmagával — s a hasonló másodmagával, negyedmagával stb. — kifejezés mintájára ilyeneket Is mondunk: sokadmagával, többedmagával, néhányadmagával, jóllehet a bennük előforduló számneveknek nincs -d képzős alapjuk, vagyis nincs sokad, többed, néhányad számnevünk. Ezek a klfeje- 2ések persze nem Jelölnek pontosan meghatározható számot, s így nem Is késztetnek újabb fejtörő munkára bennünket. RÁCZ ENDRE A MADÁCH KÖNYVKIADÓ ÚJDONSÁGAI: FOLGORE Dl SAN GIMIGNANO: MÁJUSI SZONETT Májusban a sok fürge ló ficánkol, kell a kemény kar, megfeszül a kantár, a szerszámon csengők, a ló rohan már, harci láztól a lovas arca lángol. Körül zászlók intenek a palánkról, tafotával bevonva a nyereg; bajvívók pajzsán cifra címerek, díszük: rózsából s violavirágbál. Hát rajta: rugtass! Reccsenjen a dárda, virágot ontsanak az ablakok és fölfelé narancsot dobjatok. Szíveteket a napfénynek kitárva vigadjatok csak, lányok és legények, míg szátok édes csókokat cserélget. KÉPES GÉZA fordítása GUILLAUME APOLLINAIRE: MÁJUS A Rajnán csónakon a szép május lebeg Nők nézték odafenn a villogó hegyélen Oly szépek vagytok ám e csónak oly tünékeny Ki ríkathatta meg a parti fűzeket Nos egy kilombosult gyümölcsös elfagyott itt A friss cseresnyefák szitáló könnyei Kit úgy szerettem én annok a körmei Holt szirmuk mind az ő szemhéjára hasonlít A parton szamaras kordé döccent tova Mögötte pár cigány poroszkált s a nyomában Egy medve egy kutya meg egy majom soványan S közben a rajnai szőlők közt messze lágyan Valomi indulót dalolt egy fuvola Május a gyönyörű rúskadt romok falára Vadszőlőt futtat és vadrózsaágakat Fut a rajnai szél a nádak ingónak Hajlong a fűz s a dús szőlő pucér virága RÓNAY GYÖRGY fordítása THOMAS MOORE: A MÁJUSI HOLO A májusi hold csupa láng ma, szívem, lámpást visz a földi bogárka, szívem; a bércek alatt száz út csalogat, mikor álom esőz a világra, szíveml Ébredj, tündöklik az ég, gyönyöröm, Üdvünk sose volna elég, gyönyöröm, s mert napja rövid legjobb, ha kicsit meglopjuk utána az éjt, gyönyöröml Már alszik a föld megigézve, szívem, csak a Csillagász les az égre, szívem, meg én, de nem int oly fény neki, mint a te szép szemed isteni fénye, szívem. Jöjj hát, míg nem kel a nap, gyönyöröm, a Tudós szeme mást kutat, gyönyöröm, s ha csövébe befog, majd azt hiszi, hogy te is ég szeme, csillaga vagy, gyönyöröml SZABÖ LŐRINC fordítása PAUL VERLAINE: NYÁR LESZ TEHÁT Nyár lesz tehát, tündöklő és meleg: örömöm édes cinkosa, a roppant napfény, a selymek közt még szabadabban kiemelt drága szépségedet; a kék ég, a hullámzó büszke sátor, alásuhog és csókjaival ér homlokunkra, mely forró lesz s fehér a boldogságtól és várakozástól; s ha jön az este, langyos szél susog, fátylaid játékosan megsuhognak, s baráti mosolyát a csillagoknak együtt nézzük ma|d, ifjú házasok. SZABÖ LŐRINC fordítása ÁLLATREGÉNY TERMÉSZETRAJZ VERSEK TÖRTÉNELMI REGÉNY REGÉNYES ÉLETRAJZ
