Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-19 / 118. szám, szombat
hétvégi hírmagyarázatunk WASHINGTON KOKETTÁL Z atin-Amerika az idén elsőrendű helyet fog elfoglalni az amerikai törekvésekben” e szavak jegyében fejtette ki kormánya regionális politikáját Rogers ameri kai külügyminiszter az Amerikai Államok Szervezetének ápri lis közepén rendezett washingtoni külügyminiszteri értekez létén. Szavait nem nagy lelkesedés fogadta, mert Rogersnek felszólalásával lényegében bírálatokra kellett volna válaszolnia, ehelyett megkerülve az élesen felvetett kérdéseket ,,új kapcsolatokról4' hangoztatott szólamokkal utalt egy nagyon is homályos jövőre. Rogers idézett kijelentése azért mégsem volt üres szó, mert egy hónap múlva sor került latin-amerikai kőrútjára, melynek során két és fél hét alatt nyolc latinamé- rikai országba látogat. Rogers útja szerves része egy diploma ciai kezdeményezésnek, amelyet tekintélyes amerikai lapok „nagyszabású diplomáciai ojfenzívakénť, a latin-amerikai országokkal való együttműködés „új korszakaként" jellemeznek. Washington valóban nagy jelentőséget tulajdonít a latin-amerikai országoknak, amit az is bizonyít, hogy Rogers jelenlegi útja Nixon elnök mintegy fél évvel későbbi latinamerikai látogatását hivatott előkészíteni. fiíPM 1973. V. 19. RIADÓ AZ AÄSZ-BAN A világ erőviszonyaiban s ezek keretében a latin-amerikai kontinens erőviszonyaiban bekövetkezet nagy változásokat szemlélteti az a tény is, hogy az Egyesült Államok magasrangú személyiségei, a külügyminiszter, majd távlatilag az elnök látogat a latin-amerikai országokba, illetve kilincsel fővárosaikban, nem pedig a félelmetes hírű Amerika-közi hadsereg, amely a hatvanas években a washingtoni vezetés alatt álló Amerikai Államok Szervezetének ,,tűzoltója“ volt. Washington ma már nem kockáztatja meg, hogy a latin-amerikai ellentéteket egyszerűen fegyveres erővel ,,intézze el“, mint például 1965-ben az Améri ka-közi fegyveres erők dominikai beavatkozásával. Ezt egyrészt a megváltozott erőviszonyok, másrészt magának az AÁSZ-nak az egyre mélyülő válsága teszi lehetetlenné. Az AÁSZ-on belül a múlt évet tartják az áttörés évének, ugyanis számos tagállam intézkedéseket hozott nemzetgazdaságának védelmére, a külföldi monopóliumok ellen, 5 minden baj okozójának az észak-amerikai monopóliumok terjeszkedő és kizsákmányoló politikáját felölte meg. Ezzel egyidőbeu megtörténtek az első lépések a világítótoronyként továbbra is forradalmi példát mutató Kuba elismerésére, illetve a vele való diplomáciai kapcsolatok helyreállítására: Chile és Peru példáját kővette például Barbados, Jamaica, Trinidad és Tobago, valamint Guyana. A változások lényegét röviden így állapíthatjuk meg: az Egyesült Államok megszűnt az A ÁSZ meghatározó ereje lenni. A latin-amerikai országok a népességükben és gazdaságukban rejlő erő tudatára ébredtek és keresik annak módját, hogyan szálljanak szembe eredményesen az észak-amerikai monopóliumok államhatalommal összenőtt uralmával. Mivel azonban a kötelékek egyszerű eltépése lehetetlen, az adott viszonyok között keresik a módot a különféle kapcsolatokat képviselő intézmények átalakítására, megreformálására. Az AÁSZ április közepén tartott washingtoni értekezletén oly hevessé vált a tagállamok Washington-ellenes kirohanása, hogy az amerikai küldött védekezésre kényszerült. A gazdasági problémák mellett olyan követelmények is felmerültek, hogy hatálytalanítsák véglegesen a kölcsönös védelemről szóló ún. Amerika-közi szerződést, amely jogot adott az Egyesült Államoknak különféle regionális beavatkozásra ott, ahol ezt szükségesnek ítélte meg, továbbá erősen szorgalmazták a Kubát kiközösítő 1964. évi határozat visszavonását is. Mindkét döntés határozottan kommunistaellenes jellegű volt; Washington fenntartotta magának a jogot, hogy önkényesen ítélje meg, hol fenyeget „kommunista veszély“, s tetszése szerint avatkozott be. Az AÁSZ tagjainak többsége most követeli az „ideológiai pluralizmus“ elvének rögzítését is, hogy Washington ne találhasson ki ü ' :vet a számára kényelmetlenné vált rendszerek megdöntésére. EGYSÉGBEN AZ ERŐ Mivel az AÁSZ Washington engedelmes eszközeként levi- tézlett, a latin-amerikai országok másfajta tömörülésekben keresték érdekeik érvényesítésének útját. Igazolást nyert, hogy csak azok a tömörülések vezettek konkrét eredményekre, amelyekből eleve kiszorí tották Washington befolyását. Ilyennek bizonyult például az ún. Andok paktum, Bolívia, Peru, Chile, Ecuador és Kolumbia regionális szövetsége, mely mindössze négy éve jött létre, de a legutóbbi három évben kétszeresére növelte árucsere- forgalmát, amely az 1971 évi 157 millió dollárral szemben 1975-ben eléri a félmilliárdot. Az Andok-tömbbel, amelyhez politikai rendszerüket tekintve heterogén összetételű államok tartoznak, szorosan együttműködik a gazdaságilag tekintélyes Mexikó, tárgyalások folynak Venezuela társulásáról és az újra perónista vezetés alá kerülő Argentína is latolgatja csatlakozását az Andok-paktum- hoz. Ezzel szemben az észak- amerikai irányítású Latin-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás és a Latin-amerikai Közös Piac szervezetekben mindinkább elmélyülő válság tapasztalható. A legtöbb latin-amerikai ország — az észak-amerikai monopóliumok kiváltságos helyzete miatt — eladósodott s most a monopóliumokkal akarja megfizettetni adósságát, mint például Venezuela, amely a Gulf és Texaco olajtársaságok által kihasznált területek egyoldalúan megállapított alacsony bérleti díját a tízszeresére emelte fel. A vámüzelmek és egyéb visszásságok következtében ugyanis 1959 és 1970 között 1 milliárd 791 millióra rúgott az ország államadóssága. A közelmúltban Peru is megtette a szükséges lépést nemzetgazdasága rendbehozására. Államosította a létfontosságú hallisztipart és e célból létrehozta a Pesca-Peru állami vállalatot. FURKÖSBOT HELYETT MÉZESMADZAG Jellemző, hogy a latin-amerikai államok zömének reform- tervei, például a Különleges Latin-amerikai Koordinációs Bizottság létrehozása, az AÁSZ új statútumának kidolgozása stb. ellen az Egyesült Államok mellett csak Brazília és Paraguay ágál, ugyanis itt vannak a legdiktatórikusabb rendszerek. Ám bizonyos gazdasági kérdésekben még a Washingtonnak lekötelezett Brazília is ellent mer mondani. Nem kétséges, hogy a jelenlegi helyzetben, a megváltozott erőviszonyok között és a jövő távlati szempontjából tanácsosabbnak látszott, hogy a washingtoni politika kelléktárából a mézesmadzagot vegyék elől és pihentessék a hagyományos nagy furkósbotot. A történelmi osztályharc fejlődésének törvényei könyörtelenek, s ezeket semmilyen washingtoni trükkel sem lehet kijátszani. L. L. Megállapodás Libanonban Bejrút — A libanoni hadsereg és a palesztin ellenállás képviselőinek magasszintű bizottsága kétnapos, összesen 17 órás tárgyalássorozat eredményeképpen megállapodott a két hél óta tartó válság rendezé sének feltételeiben. A megállapodásról a két félközleményben nyilatkozott. Részleteket ugyan nem közöllek, a palesztin ellenállás vezetőségének szóvivője azonban kijelentette, hogy „a felek a korábbi megállapodások alapján vállaltak kölcsönös kötelezettségeket". Megfigyelők szerint ez a megállapodás arra utal, hogy a tárgyalásokon messzemenően figyelembe vették az 1969-es kairói megállapodás elő írásait. A palesztin szóvivő kiemelte a megbeszélések „szívélyes légkörét", amely lehetővé tette az álláspontok közeledését“. A palesztin ellenállás vezetősége utasítja a palesztin forradalmi erőket, hogy teljes fegyelmezettséggel tartsák be a megállapodás előírásait“ — fűzle hozzá a szóvivő. Bejrútban általános megköny- nyebbiiléssel fogadták a megállapodásról szóló hírt. Remélik, hogy rövidesen megalakulhat az új libanoni kormány. Egy-két napon belül feltehetően teljesen feloldják a kijárási tilalmat is. MEGKEZDŐDÖTT A WATERGATE BOTRÁNY RÉSZVEVŐINEK KIHALLGATÁSA Washington — Néhány száz újságíró és más nézők jelenlétében csütörtökön megkezdődött a Watergate-botrány résztvevőinek első nyilvános kihallgatása az amerikai szenátus különleges bizottsága előtt. A kihallgatást a tévé is közvetítette. Robert Odle vallomásából, aki a tavalyi elnökválasztásért felelős biztonsági csoport főnöke volt, kitűnt, hogy néhány órával a demokraták Watergate- szállóban levő választási vezérkarába történt betörés után egy Gordon Lidi nevű tettes egy csomó okmányt hozott magával és azokat megsemmisítette. Odle elismerte, hogy ő maga is elvitt néhány fontos okmányt, de tartalmukat nem ismerte és azt hitte, hogy azok politikai kémkedést tartalmaznak. A továbbiakban elmondotta, hogy egy 4000 dolláros összeg felhasználásával nyilvános demonstrációt szerveztek Nixon elnöknek az észak-vietnami folyók elaknásítását támogató akcióra. Walters tábornok, a CIA volt helyettes igazgatója többek között elmondotta, hogy John Ehr- líchmann, Bob Haldeman és John Dean, a Fehér Ház volt vezető tanácsadói igyekeztek őt és az FBI ügyvezető igazgatóját rábírni, hogy az általuk vezetett intézmények tegyenek meg mindent a Wntergate-botrány eltussolására. A „Washington Post” című amerikai lap támogatásáról biztosította Ervin szenátort, a vizsgáló bizottság elnökét és annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a* vizsgálat során napvilágra kerülnek a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány során alkalmazott, aljas politikai módszerek eddig csak részben leleplezett részletei. John Mitchell, volt igazságügyminiszter és John Dean, valamint Jeb Magruder, Nixon elnök egykori tanácsosai jóváhagyták a Demokrata Párt székhelye elleni betörést — vallotta tegnap a szenátusi vizsgáló bizottság előtt James McCord, az FBI és a CIA volt ügynöke. KGST-szimpózitwn Szegedien Szeged — A KGST állandó atomenergia bizottságának magyar kormánybizottsága által Szegeden megrendezett 5-napos tudományos szimpózium pénteken befejeződött. A tanácskozáson a tagországok mintegy 100 radioaktív gyógyszereket előállító farmakológusa, orvoskutatója, professzora, klinikai gyakorló orvosa vett részt. Jelen volt a moszkvai KGST-titkárság képviselője és a bécsi székhely- lyel működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelője is. Az ötnapos tanácskozáson 75 tudományos referátum hangzott el. Az előadásokban többek között beszámoltak arról, hogy a legutóbbi három évben milyen új radioaktív gyógyszereket állítottak elő és hogy ezekkel az orvosi alkalmazásban, a diagnosztikában, Ja betegségek felismerésében), valamint a gyógyításban milyen eredményeket értek el, E témával most első alkalommal tartottak közös tanácskozást a gyógyszerkészítmények előállítói és a gyakorló orvosok. A jövő fejlesztési lehetőségeit kutatva a résztvevők részéről felmerült az igény olyan új készítmények előállítására, amelyek a kezelt, vagy vizsgált személyeknél kisebb sugárkezelést jelentenek az eddigieknél. Az olasz jobboldal előretör Súlyos terrorakció Milánóban Róma — Hatalmas megdöbbenéssel és felháborodással fogadta az olasz közvélemény azt a borzalmas terrorcselekményt, amelynek Milánó volt a székhelye csütörtökön. Gianfranco Bertoli, 40 éves, magát „szervezeten kívüli anarchistának“ mondó férfi bombát hajított a milánói rendőrkapitányság épülete elé. A robbanás következtében meghalt egy fiatal, 23 éves lány, 38 személy (köztük 20 rendőr) megsebesült, közülük öten életveszélyesen. A merénylet Idején fejeződött be a rendőrség udvarán az az ünnepség, amelyen Rumor belügyminiszter a milánói rendőrség vezetői jelenlétében leleplezte Calabresi rendőrfelügyelő mellszobrát. A felügyelő pontosan egy évvel ezelőtt lett merénylet áldozata. A miniszter a robbanás előtti pillanatokban hagyta el az épületet. Minden A JUGOSZLÁV sajtó közlése szerint Santaigoban befejeződtek a hivatalos tárgyalások Milos Minies jugoszláv és C. Almeida chilei külügyminiszter között és a jugoszláv diplomata tovább utazott Peruba. BÉCSBEN megkezdte érdemi munkáját az a nemzetközi diplomáciai konferencia, amelyet a szellemi tulajdon világszervezet© (WIPOJ rendez. valószínűség szerint a merénylet ellene és a rendőrség vezetői ellen irányult. Bertoli közveszélyes bűnöző. Különböző anarchista csoportokhoz tartozott, 1971-ben hamis útlevéllel kivándorolt Izraelbe, ahonnan néhány nappal ezelőtt tért vissza Olaszországba. A bomba, amellyel a merényletet elkövette, izraeli gyártmányú súlyos robbanószer volt, amely szilánkjaival 50 méter távolságból is képes életet kioltani. Tette elkövetése után kijelentette, a Calabresi által meggyilkolt anarchistát akarta megbosszulni. A merénylet felháborodást és elítélést váltott ki a közvéleménynél. A parlamentben a kormány szóvivője kijelentette, hogy a legnagyobb határozottsággal kíván fellépni a terrorizmus megfékezésére. Leone köztársasági elnök nyilatkozatban bélyegezte meg a barbár akciót. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége éberségre szólította fel a demokratikus tömegeket, és miközben felháborodással bélyegzi meg a borzalmas terrorakciót, felhívja a figyelmet: ezt a merényletet épp úgy, mint a fasiszta terrorcselekmények sorozatát, felforgató szándékkal követték el, hogy újabb feszültséget keltsenek és megrendítsék a demokratikus intézményeket. CSEHSZLOVÁK—BRIT egyezményt írtak alá Londonban a kereskedelmi, tudományos, műszaki és ipari együttműködés továbbfejlesztéséről a két ország között. KISSINGER, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tegnap Párizsban találkozott Pompidou köztársasági elnökkel. A megbeszélés témáját Nixon és Pompidou május végi izlandi találkozása képezte. BUDAPESTEN tegnap Bíró József külkereskedelmi miniszter megnyitotta a nemzetközi vásárt. A megnyitón részt vett a magyar politikai és társadalmi élet több vezető képviselője. FEJSZÁL szaúd-arábiai uralkodó tegnap befejezte négynapos hivatalos franciaországi látogatását. ROGERS amerikai külügyminiszter latin-amerikai kőrútjának ötödik állomására, Bogotába érkezett és megkezdte tárgyalásait a kolumbiai kormány vezetőivel. EGYÜTTMŰKÖDÉSI szerződést írtak alá Berlinben a ČSTK és az ADN hírügynökségek vezér- igazgatói. Az egyezmény értelmében bővül a két ország központi hírügynökségi irodájának anyag- és képcseréje. KÍNAI újságíróküklötlség ér* kezett az Egyesült Államokba. A 21-tagú delegációt Csu Mu- csi, az Oj Kína hírügynökség igazgatója vezeti. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK három nukleáris szerkezetet robbantott fel mélyen a föld alatt Colorado nyugati részén. Az atomenergiabizottság jelentése szerint a kísérlet „kitűnően sikerült“. A HÁROM nagy olasz szakszervezet a milánói merénylet miatt úgy határozott, hogy sztrájkot hirdet a lombardiai fővárosban. A csütörtöki merényletnek egy halálos áldozata és 47 sebesültje van. A VDK és Olaszország egyezményt írt alá a Tonkini-öböl- ben levő tenger alatti olajmezők közös feltárásáról. Olaszország szakértőket küld a VDK- ba ottani szakemberek kiképzésére. TOKIÓI politikai körökben a japán kormány politikai vereségének tekinti, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot felvették az ENSZ Egészségügyi Világszervezetébe. Japán előzőleg ellenezte ezt a javaslatot. NYIKOLAJ PONOMARJOV grafikust választották meg a szovjet Képzőművészek Szövetségének új elnökévé, amelynek IV. kongresszusát Moszkvában tartották. BRÜSSZELBEN csehszlovák- belga kulturális egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében Csehszlovákiában belga, Brüsszelben pedig csehszlovák kulturális napokat rendeznek. MALIK, a Szovjetunió ENSZ- fődelegátusa a leghatározottabb intézkedések meghozatalát követelte a fajüldöző Rhodesia ellen a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén. ERICH HONECKER, az NSZEP KB első titkára Berlinben fogadta Bijedics jugoszláv szövetségi miniszterelnököt, aki hivatalos látogatást tett az NDK-ban. A LENGYEL KORMÁNY memorandumot juttatott el Dánia, Finnország, az NDK, NSZK, Svédország és a Szovjetunió kormányához „A Balti-tenger tisztaságvédelme, regenerálása és élő tartalékai kihasználása kérdéseinek jogi rendezéséről“. BUKARESTBEN Nicolae Ceau- sescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, az Államtanács elnökének elnökletével megtartották a gazdasági és társadalomfejlesztési főtanács — a párt és az állam állandóan működő szerve — alakuló gyűlését.
