Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-17 / 116. szám, csütörtök

NAPIRENDEN A MŰVÉSZETI ISKOLÁK HELYZETE Ülésezett az SZNT iskola- és művelődésügyi bizottsága A Szlovák Nemzeti Tanács Iskola- és művelődésügyi bi­zottsága tegnapi ülésén a szlo­vákiai művészeti iskolák hely­zetével foglalkozott. A tanács­kozást — melyen jelen voltak dr. Ľudovít Kilár professzor, az SZSZK oktatásügyi miniszte­rének helyettese, valamint a művészeti főiskolák rektorai — Ján Solovifi, a bizottság elnöke irányította. A bizottság tagjai a művé­szeti iskolák helyzetét felül­vizsgálva arra a megállapítás­ra jutottak, hogy az intézmé­nyek hálózata kielégítő, Szlo­vákiában jelenleg ugyanis 2 művészeti főiskola. 7 művészeti középiskola és 100 művészeti népiskola működik. A jövő Csehszlovák—magyar megbeszélések Bratislavában szerdán ért vé­get a CSSZSZK és az MNK vegyipari állandó munkacso­portjának ülése. A tárgyalások napirendjén a vegyipar szaka­szán megvalósuló kölcsönös együttműködés kérdései szere­peltek, melyek a gazdasági és tudományos-technikai együtt­működést összehangoló kor­mányközi bizottság legutóbbi, 10. üléséből, főképpen pedig az 1975-ig terjedő időszak fejlesz­tési terveinek koordinálásából adódnak. A tárgyalást csehszlovák rész­ről Vlastimil Plecháč mérnök, miniszterhelyettes, magyar rész­ről Nagy Sándor mérnök vezet­te. A magyar delegáció a tár­gyalások folyamán ellátogatott a bratislavai Dimitrov Vegyipa­ri Üzemekbe és a Slovnaftba, valamint a salai Duslóba. Az ülés végén a magyar kül­döttség vezetőjét fogadta Alojz Kusalík szlovák iparügyi mi­niszter. Eltemették J. Sefránek professzort (CSTK) — A bratislavai Kumen- sky Egyetem csarnokában tegnap búcsúztatták el Július Sefránek professzort, a KE Marxizmus—Le­ninizmus Intézetének dolgozóját. A búcsúztatáson jelen voltak P. Lumen, a városi pártbizottság tit­kára, a Komenský Egyetem taná rai, hallgatni és dolgozói, vala­mint az elhunyt hozzátartozói. A Komenský Egyetem nevében M. Topolský, az SZSZK Oktatás t**yi Minisztériumának nevében J. Dzugas professzor, a KE Mar­xizmus—Leninizmus Intézetének nevében F. Košecký osztályvezető és az egyetem hallgatóinak nevé­ben M. Mojžita búcsúzott az el­hunyttól. követelményeit figyelembe vé­ve szükségesnek mutatkozik azonban az egyes iskolatípusok tananyagának a korszerűsítése, ami azt jelenti, hogy a XIV. pártkongresszus és az ideoló­giai plenáris ülés határozatai­nak szelleméljen módosítani kell az intézetek tantervét és anyagát.. A legégetőbb kérdés e té­ren az iskolák helyiséghiányá­nak a megoldása. A művészeti iskolák helyzetével és munká­jával kapcsolatban foganatosí­tott intézkedések leszögezik, hogy a tudományos világnézet és a marxista-leninista eszté­tika elveinek érvényesítésével növelni kell a kommunista ne­velés hatékonyságát, törekedni kell a növendékek szociális összetételének a javítására és az Igényesség fokozásával a pedagógusokat, illetve a hall­gatókat mélyebb szocialista elkötelezettségre kell ösztönöz­ni. Lényeges, hogy a fiatal művésznemzedék tudatát a szocialista társadalom művelő­déspolitikája, valamint a szo­cialista realizmus marxi-lenini értelmezése hassa át. A bizottság az ülés további részében az iskola- és műve­lődésügyi szakágazatok költ­ségvetésével foglalkozott, majd jóváhagyta az SZSZK Legfel­sőbb Bíróságának jelentését a szocialista törvényesség érvé­nyesítéséről. —ym— ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT (ČSTK) — Ludvík Svobuda, köztársasági elnök a Norvég Királyság állami ünnepe alkal­mából üdvözlő táviratot küldött V. Olaf királynak. Jozef Lenárt elvtárs főiskolai hallgatók körében (CSTKJ — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára teg­nap délután ellátogatott a bra­tislavai Közgazdasági Főiskolá­ra. Lenárt elvtársat Ivan Litvaj, az SZLKP KB osztályvezetője kí­sérte. A jelentős főiskolai intéz­mény tevékenységének eredmé­nyeiről Lenárt elvtársat Stefan Chohol, az SZSZK oktatásügyi minisztere, Ladislav Rendes, a Közgazdasági Főiskola rektora és az iskola tudományos taná­csának tagjai tájékoztatták. Ebből az alkalomból Lenárt elvtárs az iskola kutatási szá­mítóközpontjában ünnepélyesen üzembe helyezte a Tesla 200-as több célú számítógépet. A főiskola hallgatói Lenárt elvtársat szívélyes közvetlen fogadtatásban részesítették. A látogatás befejező részében a közgazdasági iskola rektora átadta Lenárt elvtársnak az is­kola aranyérmét. — JOZEF KEMPNÝ, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap fogadta Viktor Kuzmics Bojcsenkot, az Inturiszt szovjet utazási iroda elnökét. A PHSZ FONTOS TÁRSADALMI KÜLDETÉST TELJESÍT Otakar Rytír hadseregtábornok nyilatkozata A CSKP KB Elnöksége a kö­zelmúltban határozatot hozott a Polgári Honvédelmi Szövetség küldetéséről, szerepéről és fej­lesztéséről. A Csehszlovák Saj­tóiroda tudósítója felkérte Ota­kar Rytíf hadseregtábornokot, a PHSZ Szövetségi Bizottságának elnökét, nyilatkozzon e témáról. Olyan hiedelem alakult ki a Polgári Honvédelmi Szövetség­ről, mintha az egy sportszerve­zet lenne. Ez a hiedelem való­színűleg abból ered, hogy a szövetség több sportágban való­ban számos kiváló, nemzetközi sikert ért el. Ezek a sikerek természetesen örömmel töltenek el bennünket, ám a PHSZ társadalmi küldeté­se nem csupán sport jellegű, el­lenkezőleg. A Polgári Honvé­delmi Szövetség — amint a ne­ve is mutatja — egységes, ön­kéntes társadalmi, honvédelmi szervezetként létesült és műkö­dik, melynek alapvető küldeté­se a párt vezetésével segítséget nyújtani a csehszlovák fegyve­EGY ÓRA IGOR OJSZTRAH TÁRSASÁGÁBAN Igor Ojsztrah szovjet hegedű­művész fellép az idei Prágai Ta­vasz zenei fesztiválon. Szerep­lését megelőzően tegnap talál­kozott a prágai újságírókkal. A ma 42 éves Igor Ojsztrah szíve­sen válaszolt a számos kérdés­re, melyeknek egyike így hang­zott: Milyen érzés a világhírű David Ojsztrah fiának lenni? — Gyermekkoromtól belém idegzödött ez az érzés — vála­szolta —, megszoktam apám szigorú bírálatát, mellyel fele­lősségtudásra nevelt. Nyilván ennek köszönhetem, hogy vala­mire vittem az életben. Majd tréfásan hozzáfűzi, hogy a nyil vánosság előtt 15 éves kora óta szerepei és kezdetben tagadha­tatlanul nagy előnyt jelentett számára az Ojsztrah név, mely azonban egyúttal kötelezte és helytállásra serkentette. Nagy tisztelettel beszél édes­apjáról, művészetéről, amely, amint mondja, mindig nagy ha­tással volt rá. Azonban a kez‘ deti nehézségektől ő sem men­tesült. A hegedűt csakhamar a zongorával cserélte fel és csak szverdlovszki tanárának kö­szönheti a sorsdöntő fordulatot —, aki felismerte benne a he­gedűművészt —, hogy visszatért eredeti elképzeléséhez. Az édesapja tanítványai közé csak 1945-ben fogadta, miután egy budapesti hangversenyen meg­nyerte az első díjat. Azóta apa és fia gyakran lé­pett fel együtt — legutóbb két évvel ezelőtt a Prágai Tavaszon —, és számos közös gramofon­lemezen is megörökítették művé­szetüket. Sajnos, ma már nem­igen futja idejükből ezekre az együttes akciókra. Mindegyik­nek saját iskolája és munkater­ve van. A gyakorlás is naponta hosszú órákat vesz igénybe, bár a művész véleménye szerint az órák számánál fontosabb, hogy milyen lelkiismeretesen végzi az ember a kötelességét. Igor Ojsztrah hivatalosan 1958 ig volt az édesapja tanít­ványa, de még ma is sokat ta­nul tőle. Emellett természete­sen a saját elképzeléseit és ér­zéseit érvényesíti művészetében, ami nem egy esetben ad köztük okot a vitára. Azt is bevallotta, hogy leghűségesebb társától, 1679-ben készült Cremona hege­dűjétől még a szabadsága ide­jén sem válik meg. 23 éve hasz­nálom — mondotta — és ha megéljük, közös évfordulónkat 1979-ben ünnepeljük meg: a he­gedű 300. és zenei tevékenysé­gem 30. évfordulóját. Vérbeli hegedűművész, szólis­ta, aki azonban — édesapjához hasonlóan — időnként a kar­mesteri pálcát is a kezébe ve­szi. Legkedvesebb zeneszerzője Beethoven és Bach. — Ha zené­jüket vezénylem, úgy érzem, tá­gul a zenei látóköröm — jelenti ki őszintén, majd a pihenés óráiról beszél, melyeket sporto­lásra, filmezésre, olvasásra és a zene élvezésére használja fel. Ilyenkor érzi magát a legjob­ban. KARDOS MÁRTA rés erőknek a honvédelmi fel­adatok teljesítésében, és a la­kosságnak a haza védelmére való előkészítésében. A PHSZ ezt a küldetését el­sősorban a besorozott fiatalok­nak a tényleges katonai szolgá­latra való előkészítésében, a polgári honvédelemben, továbbá egész sor honvédelmi-műszaki és honvédelmi-sporttevékeny­séggel valósítja meg. A Polgári Honvédelmi Szövet­ség tehát olyan társadalmi szer­vezet, amelynek feladata a szo­cialista embernek, a szocialista haza védelmének a nevelése. További probléma a PHSZ tö­megépítése. Itt egyáltalán nem arról van szó, hogy mindenki belépjen a szervezetbe, hanem elsősorban arról, hogy honvé­delmi-nevelő hatásunk a legna­gyobb tömegekre terjedjen ki. Az évzáró taggyűlések sike­reseknek mondhatók, mégpedig nemcsak a tagok részvétele szempontjából, amely meglehe­tősen nagy volt, hanem azért is, mert az évzáró taggyűléseken igen tárgyilagosan és érdeklő­déssel foglalkoztak az alapszer­vezetek munkájának megjavítá­sával, e munkának a lakosság és az ifjúság körében való ki- szélesítésével. Szeretném megemlíteni, hogy a PHSZ-nek, mint egységes, ön­kéntes honvédelmi, társadalmi szervezetnek feladatai és fejlő­désének fő irányzata azokra a pozitív eredményekre épül, amelyeket honvédelmi szerveze­tünk az előző időszakokban ért el. Az eszmei nevelőmunka olyan tényező, amely hatékonyan hoz­zájárul az egyéni érdekeknek társadalmunk érdekeivel való összehangolásához. Ez a továb­bi probléma, melynek megoldá­sával már hosszabb idő óta fog­lalkozunk. Azt akarjuk elérni, hogy az eszmei nevelőmunka a PHSZ tevékenységének fontos részévé váljon, hogy szervesen egybekapcsolódjék az összes honvédelmi, műszaki és sportte­vékenységekkel. felenleg, ami­kor folyamatban vannak a PHSZ járási konferenciái és ké­szülünk a két köztársasági szervezet kongresszusaira, meg kell ismertetni a PHSZ vala­mennyi szervével és szervezeté­vel a CSKP KB Elnökségének a Polgári Honvédelmi Szövetség szerepéről szóló határozatát. E dokumentum beható tanulmá­nyozásával és megfontolt alkal­mazásával elérjük, hogy a já­rási konferenciák tanácskozá­sainak, továbbá a PHSZ köz- társasági és országos 5. kong­resszusa határozatainak alapjá­vá válik. Elsősorban Európáról van szó LEONYID BREZSNYEV INTERJÚJA Moszkva — .eonyid Brezs­nyev, az SZKP főtitkára inter­jút adott a nyugatnémet Stern- nek. Kijelentette, hogy a Willy Brandt kancellárral folytatandó tárgyalásokon mindenekelőtt a jövő távlatokat kell megvitatni és meghatározni. „Természetesen mindketten nagy érdeklődést tanúsítunk a legfontosabb nemzetközi kérdé­sek iránt, amelyekkel kapcso­latban kifejthetjük véleményün­ket — mondotta Brezsnyev. — Magától értetődően elsősorban az európai kérdésekről van szó. fgy nagy jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy a szövetségi kancellárral eszmecserét foly­tathatunk az európai értekez­letről és eredményeiről.“ Az SZKP főtitkára szerint e kérdések viszonylag egyforma megközelítése kétségtelenül kedvező hatással lenne a két ország kapcsolatának további fejlesztésére, sőt az egész euró­pai helyzetre. Leonyid Brezsnyev hangsú­lyozta, hogy nagy érdeklődés­sel, jóakarattal és minden elő­ítélet nélkül készül az NSZK- ba. „Ez az érdeklődés elsősor­ban politikai jellegű“. Komoly, szándékunk, hogy továbbra is fejlesszük kapcsolatainkat a Német Szövetségi Köztársaság­gal, és ezért igen fontos, hogy élő tapasztalatokat gyűjtsünk, alaposabban megértsük és érzé­keljük az NSZK állami és poli­tikai vezetőinek nézeteit és ér­tékeléseit, valamint a nyugat­német állampolgárok és a nyu­gatnémet közvélemény beállí­tottságát.“ Leonyid Brezsnyev megállapí­totta, hogy az 1970-es szovjet- nyugatnémet szerződés forduló­pont volt a Szovjetunió és az NSZK viszonyának fejlődése szempontjából. Mint mondotta, a moszkvai szerződés jó alapot nyújt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. „Véleményem szerint minden alap megvan a szovjet—nyugatnémet együttmű­ködés lényeges fejlesztésére ke­reskedelmi, gazdasági, valamint tudományos-műszaki téren“ — hangoztatta az SZKP főtitkára. Brezsnyev ezután elmondta, hogy az SZKP Központi Bizott­ságának áprilisi plénumán érin­tették a Szovjetunió nemzetkö­zi politikájának széles témakö­rét. Természetesen nagy figyel­met szenteltünk a testvéri szo­cialista országokkal, Lengyel- országgal, az NDK-val, Cseh­szlovákiával, Magyarországgal, Bulgáriával, Romániával és a többi szocialista országgal fo­lyó sokoldalú együttműködés megszilárdításának és bővítésé­nek. Ami Európát illeti, külö­nös figyelmet fordítottunk a kontinens biztonságának alap­vető kérdéseire, így az európai értekezlet előkészítésére és si­keres lebonyolítására. A Szov­jetunió minden meg fog tenni, hogy az értekezlet eredményei még jobban erősítsék a konti­nens valamennyi népének a bé­kés jövőbe vetett hitét — mon­dotta Brezsnyev. Tartalmat a szerződéseknek BONNI KORMÁNYNYILATKOZAT Bonn — Nyilatkozatban üdvö­zölte szerdán az NSZK kormá­nya Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtit­kárának pénteken kezdődő lá­togatását. „A látogatást — közölte saj­tóértekezletén Von Wechmar kormányszóvivő — a kormány úgy értékeli, mint a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai óhaj­tott normalizálásának bizonyí­tékát". Bár a két ország már 1955- ben felvette a diplomáciai kap­csolatokat — mutat rá a nyi­latkozat — „csak az 1970. au­gusztus 12 én megkötött szer­ződés tette komolyan és fokozó­dó mértékben lehetővé az együttműködés elemeinek meg teremtését". A szövetségi kormány bízik benne, hogy az elmúlt években a gazdasági együttműködés te­rén elért eredmények újakkal bővülnek — függetlenül a két ország gazdasági rendszerének különbözőségéből adódó objek­tív nehézségektől. „A látogatás nemcsak a Né­met Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kétoldalú kapcsola­tainak szempontjából jelentős. Jelentős azoknak a kérdéseknek a megoldása szempontjából is, amelyekkel Helsinkiben és Bécsben foglalkoznak. Az NSZK a jövőben is tevékeny és pozitív szerepet játszik majd ezekben a multilaterális erőfe­szítésekben, hogy szélesítse az európai együttműködést, erősít­se a biztonságot és elérje a ka­tonai létszámcsökkentést“ — mutat rá a szövetségi kormány. A nyugatnémet közreműködés példájaként említi a nyilatko­zat a már megkötött szerződé­seket és hangsúlyozza, hogy ezeket a szerződéseket most tartalommal kell megtölteni. Ar ra kell törekedni, hogy Euró­pában kezdetét vegye a biztos béke tartós korszaka“ — hang­súlyozza a bonni kormány nyi­latkozata. A kölcsönös bizalom útgán (Folytatás az 1. oldalról) építő jellegűeknek, az elért eredményeket reményt keltőek- nek nevezte. Az Egyesült Államok képvi­selője. Jonathan Dean nagykö­vet mindössze ötperces felszó­lalással lepte meg a szerdai ple­náris ülés részvevőit. Rámuta­tott, hogy történelmi jelentő­sége lehet a „vállalkozásnak“ nevezetesen az európai haderő­csökkentési tárgyalásoknak. Lesznek időszakok — fűzte hozzá — amikor hosszadalmas és kemény tárgyalások követ­keznek és távolinak tűnik a megegyezés, de a megbeszé­lések tárgya nehéz és össze­tett, úgy, hogy nyilván egyet­len részvevő sem akar maid a siker látszata kedvéért olyan intézkedésekbe belemenni, ame­lyek hátrányosan érintik biz­tonsági érdekeit. JAKUBOVSZKIJ SZÓFIÁBAN Szófia — Ivan Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka kedden Szófiába ér­kezett. Vele együtt Szófiába érke­zett Szergej Styemenko hadse­regtábornok, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegy­veres erői törzsének főnöke. Kedden délután megérkeztek a Varsói Szerződés tagállamai egyesítet fegyveres erői kato­nai tanácsának tagjai. A 3. NAPIRENDI PONT KÖRÜL Helsinki — A helsinki nagy­követi tanácskozás munkabi­zottságának szerdai ülésén újabb komoly erőfeszítés történt az európai biztonsági értekez­let 3. napirendi pontja vitájá­nak a zsákutcából való kiveze­tésére. Tájékozott diplomáciai források szerint a szocialista országok képviselőinek kezde­ményezésére a probléma gya­korlati megközelítése került előtérbe. Mivel a nyugati or­szágok általában józanul rea­gáltak a kompromisszumos kí­sérletre, remény van arra, hogy a napokig tartott meddő elvi vita után a kulturális egüttmű- ködés témakörében is folytatód­hat a szerkesztés munkája. A gyakorlati megközelítés a tanácskozás említett forrásai szerint abban áll, hogy a mun­kabizottság egy szűkkörű cso­portja folytatja az együttműkö­dés alapelveinek megvitatását, míg a teljes bizottság ezzel egyidejűleg megkezdi az együtt­működés részterületeinek kidol­gozását. A bizottság szerdán abban is megállapodott, hogy el­sőként az emberek kapcsolatai­nak kérdését vitatja meg. 1973. V. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents