Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-13 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

Látogatás a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban • Termelésük 50 százalékát exportálják • Kiváló minőségű növényvédő gépek és csőtörő adapterek • A szakmunkásokra építenek ® Anyagi

és erkölcsi ösztönzés

valamint egy NDK-beli vállalat közös kísérleteinek eredményeképpen készült el a legkorszerűbb univerzális növényvédőgép. Az alapgépre szerelhető: függesztett gyomirtó permetezőgép, gyom- irtó permetezőkeret fasávok és törzsek közötti terület permetezésére, sorköz- pennetező-keret négy sor gyomirtására, szántóföldi szórókeret, kukoricalevél alá permetezőkeret, valamint gyomirtó permetezőkeret a szőlősorok és a tövek közötti terület permetezésére. Ez utóbbi előnyösen használható hagyományos vagy magas kordonművelésű, széles sortávú szőlőültetvényekben mind a tövek, mind a szőlősorok között vagy akár a teljes terület gyomirtására. A szélső rugalmas konzolok sérülés veszélye nélkül tapogatják le a szőlősorokat, s a rajtuk elhelyezett szórófejek permetezik a szőlőtövek közvetlen környezetét.

Ezt a korszerű növényvédő gépsort a kooperáció alapján a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár készíti, ők elégítik ki a mi igényeinket is. Eddig 220 darabot kötöttünk le és most készül a szerződés további 530 gépsor megvételére, így már az idén 750 korszerű magyar növényvédőgéppel bővül a csehszlovák mezőgazdasági üzemek gépparkja.

A budapestiek az elmúlt évben hoztak létre szorosabb kapcsolatot a brnói Zbrojovka TGE vezetőivel. Azt mondják, a tapasztalatcsere akkor a legeredményesebb, ha a termelőüzemek között is kialakul a szoros együttműködés. így a prostéjovi, a pelhfimovi és a jičíni Agrostroj épített ki egyenes kapcsolatot a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár három üzemével. A szakemberek tanácskozásának, a különféle bizottságok munkájának eredménye egy egész sor javaslat. Mindez a csehszlovák— magyar kooperáció bővítését, majd a

mezőgazdasági gépgyártás szakosítását szolgálja. Ezen elgondolásokat nem lehet egy-két év alatt megvalósítani, de feltételezhető, hogy a következő ötéves tervidőszakban döntő többségüket realizálják. Mind szorosabb az együttműködés a gépfejlesztés területén is. Az új csehszlovák önjáró silóbetakarító gép kifejlesztésében magyar szakemberek Is részt vesznek. Mivel a magyarok jó eredményeket értek el a vágószerkezetek tökéletesítésében, tárgyalások folynak arról, hogy a csehszlovák silókom- bájnhoz — sőt egyéb betakarítógépekhez is — ők készítenék a vágószerkezetet.

A vállalat egyik kiváló terméke a ZEA—4 csőtörő adapter. Ezt a BRAUD francia cég szabadalma alapján gyártják, az SZK—4, az SZK—4M, az SZK — 5 és az E—512 arató-cséplőgép típusokhoz alkalmazható. Az adapter a gabonakombájn arató része helyére szerelhető. Előnye, hogy a szár nem kerül a cséplődobba, ezzel elkerüljük a szár- részek között maradó szemek okozta veszteséget, nő a betakarítógép üzem- biztonsága, jobban kíméli a kombájnt, csökkennek a javítási költségek. A csőtörő adapterrel a betakarítást már 35 százalék alatti szemnedvesség-tartalom- nál meg lehet kezdeni. Szakemberek véleménye szerint a betakarítás első időszakában a szemveszteség nem éri el a 2 százalékot.

Mivel a csőtörőadapteres kukoricabetakarítás után visszamaradt kukorica- szár takarmányozásra kevésbé alkalmas, tápanyagpótlásra viszont műtrágyaadagolással megfelelő, ezért a visszamaradt kukoricaszárat alászántás előtt célszerű felaprítani. Erre a célra kiválóan alkalmas az RZ rotációs szárzúzó gépcsalád, melynek 1—5, és 3—6 méter munkasaélességl változatót gyártja a váll* lat A megrendelések is bizonyítják.. hogy a mezőgazdasági üzemek gyorsa» megkedvelték ezt a gépet.

A KIVÁLÓ MINŐSÉG ÉRDEKÉBEN

Nť.gyon leegyszerűsítve a kérdést azt mondhatnánk: itt minsden « minőség javítása érdekében történik. Nem a véletlen, hanem a tudatos irányítási és termelési folyamat eredménye, hogy a vállalat termékeivel elégedettek a megrendelők, minimális a reklamáció. Ha azt is hozzátesszük: a vállalat minden második termékét külföldre szállítja, akkor ez a tény már komoly elismerést jelez. Termelési csarnokokban, műhelyekben járva próbáltuk kideríteni, miként érték el ezt az eredményt. Amiről először szólni kell: az üzemben, a műhelyekben, a raktárban, az udvaron — amerre jártunk — sehol sem láttunk álldogáló, beszélgető, dohányzó egyéneket. A munkaidő kihasználását elsősorban a pontos munkaszervezés biztosítja, ehhez párosul a „keresni akarunk“ indíték. „De azt is tudni kell, hogy nálunk csak a jó munkát fizetik meg“ — mondják a csávázógép-szere- lők. A beszélgetés során kirajzolódik a kép: a vállalatban a bér- és a jutalmazási rendszer hatékonyan ösztönöz a jobb minőségű munkára.

— Minden az émbereken múlik, mi a törzsgárdára, a szakmunkásokra építünk. Ezek az emberek tudják, hogy munkánkkal magunk szabjuk meg a keresetünket is — sommázza Nováls György, a szerszámműhely vezetője munkatársainak véleményét. Azok közé tartozik, akik alaposan ismerik a gyárat. Harminc évvel ezelőtt, 14 éves korában, kezdett söprögetni a gyár udvarán, majd szakképzettséget szerzett, tíz éve vezeti a műhelyt. Dolgozik és tanul, néhány hónap múlva szerzi meg a mérnöki címet.

A szerszámműhely az egyik legigényesebb munkahely a vállalatban. Tapasztalt, nagy szaktudással rendelkező egyének ezredmilliméternyi pontossággal dolgoznak a műhelyben, készítik a gyártáshoz szükséges szerszámokat. Ez a kollektíva az élenjárók közé tartozik. „BMG Törzsgyár szocialista munkai osztálya" hirdeti a felirat a műhelyben. A hét szocialista munkabrigádból három már aranyérmes. Munkafeladataikat pontosan teljesítik, s valóban já elvtársi kapcsolatok fűzik egybe a brigád tagjait. Az üzemen kívül is segítenek egymásnak problémáik megoldásában. A napi téma itt is a munkásbérek rendezése. Központi alapból 8, a vállalati keretből 2,5 százalékos béremelést kaptak a munkások. Rendezték a mesterek és a művezetők jutalmazását is. Mindez nagyon pozitívan befolyásolj* a véleményeket, a munkához való viszony alakulását.

— Életszínvonalunk további növekedése a munkánktól függ — mondja Novák György. A kiváló minőségű termék ára magasabb, könnyebb eladni. Nem szólva arról, hogy a kooperáció során csak jó minőségű gyártmányokat lehet értékesíteni. Mi ilyeneket gyártunk.

CSETÖ JÁNOS

A vállalat neve — Budapesti Mező- gazdasági Gépgyár — hazánkban, sőt a többi szocialista országban is jól ismert. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a hat gyáregységből csupán kettőt találunk a fővárosban. Debrecenben, Törökszentmiklóson, Makón és Békésen készül a vállalat védjegyét viselő termékek többsége. Magyarországon a két nagy mezőgazdasági gépgyár — a budapesti és a mosonmagyaróvári — között, az ésszerű profilmegosztás mellett megvalósították a területi megosztást is. Mosonmagyarővárott talajelőkészítő gépeket, vetőgépeket, speciális feldolgozógépeket és állattartási berendezéseket gyártanak. Termékeikkel elsősorban a dunántúli mező- gazdasági üzemek igényeit elégítik ki. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár betakarító-, növényvédő- és feldolgozógépeket gyárt. Az óbudai gyáregység — itt székel a vállalat igazgatósága — régi üzem, öregek az épületek, de a gépi felszerelést fokozatosan korszerűsítik.

SZILÁRD ALAPON

TÁVLATOK

A vegyszeres gyomirtás térhódítása felvetett egy problémát: a mezőgazdasági üzemek olyan alapgépet igényeltek, mellyel többféle növényvédő munka elvégezhető. A budapesti gépgyár,

A kukoricalevél alá permetező keret a vegyszeres gyomirtás nuaj teljesítményű, gépe. Szerkezete alkalmassá teszi mind a tövek közötti, mind a sorok közötti, vagy akár a teljes teriilpt gyomtalanítására. A permetező kerettel egyideiűleg hét sor gyomtalanítása végezhető. A keretre jelszereit permetezőelemek a sortávolságoknak megfelelően állíthatók.

— Termékeinknek közel 50 százalékát exportáljuk, így lényegesen kötődünk a szomszédos szocialista országok mező- gazdaságához — mondja dr. Fiers Péter, a vállalat nemzetközi főosztályának vezetője. Legtöbb termékünket a Szovjetunióba szállítjuk, de az utóbbi években dinamikusan fejlődnek kapcsolataink csehszlovák partnereinkkel. Bizonyítja ezt forgalmunk növekedése is. Míg 1971-ben 1,5 millió rubel, az idén már 3,5—4 millió rubel értékű forgalmat bonyolítunk le csehszlovák partnereinkkel.

Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek már évek óta használják a magyar kukoricabetakarító gépeket, ismert a négysoros kukoricabetakarító adapter is, amit a gabonakombájnra lehet felszerelni. Mezőgazdászaink általában elégedettek a gépek teljesítményével, viszont — főként az elmúlt évben — sok bosszúságot okozott az alkatrészhiány.

— Ismerjük ezeket a gondokat, sajnos, a pótalkatrész-gyártás nálunk sem volt zökkenőmentes. Vállalatunk e problémát megoldotta — tájékoztat dr. Fiers. — Az idén csehszlovák partnerünkkel megkötöttük a szervizszerződést. Most már garantálni tudjuk a javítást, a szükséges pótalkatrészek szállítását. Az idén még a mi szerelőink dolgoznak kint, de jövőre már csupán alkatrészt szállítunk — a megrendelt mennyiségben — és a csehszlovák gépjavító vállalat szerelői végzik a magyar gépek javítását is.

A vállalat nagy gondot fordít a termékszerkezet korszerűsítésére. Szoros kapcsolatot tart fenn a kísérleti intézetekkel, figyelik a világpiacot és nem utolsósorban megrendelőik véleményét, ök is — mint mindenütt másutt — a nagy szériák kialakításán fáradoznak. A vállalat vezetői világosan látják: a

KGST-n belül gyártmányszakosítás, a két- vagy többoldalú kooperáció a fejlődés útja. Ez biztosít szilárd alapot vállalatunk fejlesztésére, további gépi beruházásokra, amivel javíthatják a minőséget, növelhetik a termelékenységet. Elsősorban a csehszlovák—magyar kooperáció bővítését szorgalmazzák, tényekkel bizonyítva, hogy ez mindkét fél számára előnyös.