Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-07 / 83. szám, szombat

MÁR JÚNIUSBAN SOR KERÜLHET AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLETRE Közös szovjet - svéd közleményt adtak ki Stockholm — Alekszej Koszi- qin szovjet miniszterelnök pén­teken befejezte ötnapos hivata­los svédországi látogatását és elutazott Stockholmból. A re­pülőtéren Palme miniszterelnök jelenlétében ünnepélyesen bú­csúztatták a szovjet kormány­főt. A péntek reggeli svéd lapok vezető helyen foglalkoznak Ko- szigin látogatásával. Mindenek­előtt azt emelik ki. hogy a kor­mányfői tárgyalások jelentősen hozzájárultak a haqyományos svéd—szovjet kapcsolatok erő­sítéséhez, a jószomszédság táv­lati kibontakoztatásához. A közlemény többek között rámutat arra, hogy a nyílt és baráti légkörben lezajlott tár­gyalások folyamán a felek be­ható véleményt folytattak a kö­zös érdekű nemzetközi kérdé­sekről, valamint a szovjet—svéd kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Mindkét fél üdvözölte az eu­rópai államok közötti kapcso­latok kedvező fejlődését, és rá­mutattak az európai biztonsági és együttműködési tanácskozást előkészítő sokoldalú helsinki konzultáció fontosságára. A szovjet és a svéd kormány meg­erősítette azt a törekvést, hogy tevékenyen közreműködjék e tanácskozások sikeres befejezé­sében. Kifejezték azt a remé­nyüket, hogy ez év júniusában megkezdődhet Helsinkiben az európai biztonsági és együttmű­ködési tanácskozás. A felek egyetértettek abban, hogy a leszerelési tárgyalások célja: kézzelfogható eredmé­nyek elérése annak érdekében, hogy valóra váljék a végső cél, a hatékony nemzetközt ellenőr­zéssel egybekötött általános és teljes leszerelés. Egyetértenek abban is, hogy a feszültség to­vábbi enyhítését és a béke meg­erősítését az európai kontinen­sen előmozdítaná egy olyan megállapodás, amely csökkente­né — elsősorban Közép-Európá- ban a fegyveres erőket és a fegyverzetet. A közel-keleti helyzetet mind­két fél továbbra is veszélyes­nek tartja. A vietnami helyzet­tel viszont elégedettek és hang­súlyozták annak fontosságát, hogy valamennyi fél maradékta­lanul hajtsa végre a fegyver­szüneti egyezmény rendelkezé­seit. A két ország viszonyáról szól­va a közlemény leszögezi: mind­két fél kifejezte óhaját, hogy tevékenyen kiaknázza a mu­tatkozó lehetőségeket a szov­jet-svéd jószomszédi kapcsola­tok és együttműködés tovább­fejlesztése érdekében. Ezzel összefüggésben mindkét kor­mányfő megbízta a szovjet— svéd kormányközi vegyes bizott­ságot, dolgozzon ki javaslatot a célból, hogy ennek az együtt­működésnek szilárd alapja le­gyen. Végül a közlemény bejelenti, Koszigin miniszterelnök szov­jetunióbeli hivatalos látogatás­ra hívta meq Palme svéd mi­niszterelnököt, aki ezt öröm­mel elfogadta. Koszigin miniszterelnök pén­teken hazaérkezett Moszkvába. A vnukovoi repülőtéren Mazu­rov, Seleszt, Andropov és más hivatalos személyek fogadták. A Pioneer—2 elindult a Jupiter felkutatására 1973. IV. 7. Kennedy-fok — Pénteken haj­nalban a Kennedy-foki űrkuta­tási kísérleti támaszpontról út­jára bocsátották a Pioneer—2 űrszondát. Ennek az a feladata, hogy megközelítve a Földünktől 998 millió kilométernyire levő Jupitert, újabb adatokat gyűjt­sön erről a távoli bolygóról, amely oly régóta foglalkoztatja az emberiség képzeletvilágát. A Pioneer—1, amelyet 13 hó­nappal .ezelőtt lőttek fel, jelen­leg 667 millió kilométernyire van a Földtől, és több mint egy órába telik, amíg a rádióüzenet eljut a fedélzetén elhelyezett vevő-berendezésekhez. A Jupiterről a korábbi kuta­tások megállapították, hogy hidrogénből, ammóniából, me­tánból és vízpárából álló lég­köre van, hőmérséklete sein szélsőséges, feltehető tehát, hogy a bolygón létezik valami­féle primitív élet. Megegyezés az indiánokkal Wounded Knee — A Wounded Kneet több mint egy hónapja megszállva tartó indiánok meg­egyezésre Jutottak az Egyesült Államok kormányával. A megállapodás részleteit egyelőre nem hozták nyilvános­ságra. A békepipa ceremoniális elszívása után az indiánok és a szövetségi hatóságok képvi­selői úgy határoztak, hogy szom­baton Washingtonban kidolgoz­zák a további megbeszélések terveit. Valószínű, hogy e tár­gyalások nyomán magasszintű bizottságot alakítanak, azok­nak a sérelmeknek kivizsgálásá­ra, amelyeket az indiánok a fe­hér hatóságoktól szenvedtek el. Sor fog kerülni az indián re­zervátumok irányításának felül­vizsgálására is. A Wounded Knee erőszakos el­foglalása miatt letartóztatott, il­letve körözött 50 sziu-indián számára a megállapodás nem biztosít amnesztiát. Az indiánok vezetői az eddi­gi eredményeket csupán első sikernek tartják, amelyet — mint mondják — továbbiaknak kell követniük „az Egyesült Államokkal vívott polgárjogi küzdelemben“. A fegyveres sziuk addig Wounded Kneeben maradnak, amíg képviselőjük, Russel Means Washingtonban tárgyal. A Pioneer—2 berendezéseinek fő feladata azonban nem en­nek az „életnek“ a vizsgálata, hanem az, hogy a szakértők többet tudjanak meg a bolygó hőmérsékletéről, légköréről, összetételéről, a felszínén je­lentkező nyomásról és a Jupi­tert körülvevő sugárzási övezet­ről. Az űrszonda — ha minden a tervek szerint sikerül — 1974 december 5-én halad majd el a Jupiter mellett és felvételeket készít annak felszínéről. Fel­adatát végrehajtva továbbha­lad, és vagy elhagyja majd a naprendszert, vagy „utasítást kap“ a Szaturnusz „felde­rítésére“. Kommentárunk A hatvanas éveket a gyar­** mati rendszer gyors fel­bomlása jellemezte. Tucatjával keletkeztek új államok, ame­lyek egyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzetközi kapcso­latokban. A gyarmati hatalmak ugyan kedvetlenül megadták nekik a függetlenséget, mert a leigázott népek és a demokra­A SZOVJETUNIÓ vezetői távi­ratban üdvözölték Kekkonen finn köztársasági elnököt a szovjet—finn barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából. JENKINS, az Egyesült Álla­mok pekingi összekötő irodájá­nak helyettes vezetője megér­kezett a Kínai Népköztársaság fővárosába. JUSSI LINNAMO finn .külke­reskedelmi miniszter felhatal­mazást kapott Kekkonen elnök­től, hogy finn részről aláírja a Finnország és a KGST közötti együttműködési megállapodást. AZ NDK Népi Kamarájának külügyi bizottsága befejezte az NDK és az NSZK alapszerződé­sének megvitatását. A külügyi bizottság egynhangúlag elfoga­dott határozatában ratifikálás­ra ajánlotta a szerződést az NDK Népi Kamarájának. A BONNI parlamentben befe­jeződött a költségvetési vita, amely 120,4 milliárd márka re­kordösszeget tervez 1973-ra. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap választókörzeté­be látogatott, és beszédet mon­dott az angyalföldi Láng Gép­gyárban. A BOLGÁR Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Minisz­tertanács és a szakszervezet együttes határozatot fogadott el az „üdültetés és turizmus továbbfejlesztéséről“. NIXON amerikai elnök San Clementeben kiadott rendele­tében kötelezte a kormányt, hárítson el minden akadályt az Alaszkán feltárt olajmezők kiaknázásának útjából. Szakér­tők véleménye szerint a terme­lés beindítása után napi 2 mil­lió barel nyersolajat jelentene az országnak. GENFBEN, a szovjet ENSZ- küldöttség székházában tegnap ismét megbeszélésre került sor a szovjet és amerikai küldött­ség között a stratégiai fegyver­kezés csökkentéséről. Dr. VLASTIMIL NEAUBAUER ÉS MICHAL LANKO a Cseh Saj­tó és Tájékoztatásügyi Hivatal és a Szlovák Sajtó és Tájékoz­tatásügyi Hivatal elnökei Moszkvában a szovjet tömeg­tájékoztatási eszközök munká­jával ismerkednek. Vietnam újjáépítésének egyik legfuntosabb szakasza a közlekedés helyreállítása. Felvételünkön a hanoi mozdonyház javítói egy meg­rongált mozdonyt igyekeznek mielőbb útjára bocsátani. (ČSTK—VTK felv.) Dél-Vietnamban ismét fegyveres összecsapásokra került sor Az amerikai légierő folytatja támadásait Kambodzsában Saigon — A Thieu-rendszer katonasága csütörtökön és pén­tekre virradóan az ország egész területén nagyszabású tá­madásokat indított a saigoni kormányzat ellenőrzése alatt álló területek kiterjesztésének szándékával. A felszabadító fegyveres erők a felszabadított területek védelmében felvették a harcot a támadókkal, össze­csapásokat jelentett a saigoni parancsnokság az északon fek­vő Hűé volt császári székhely­től nyugatra, a Saigontól 440 kilométerrel északkeletre fekvő Binh tartománytól, a Saigontól mintegy 100 kilométerrel észak­nyugatra fekvő Tai Minh tarto­mányból. Ugyancsak harcokról számol­tak be a felszabadított terüle­ten fekvő Tong Le Chan-i sai­goni támaszpont körzetéből. Saigonban olyan hírek terjed­tek el, hogy amerikai B—52-es nehéz bombázók is támadták a támaszpont körül fekvő felsza­badított területeket. A saigoni amerikai nagykövetség egyik szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta meg ezeket a híreket, a Saigonban vissza­maradt amerikaiakkal legszoro­sabb kapcsolatot fenntartó ka­nadai küldöttség szóvivője pe­dig azzal tért ki a válaszadás elől, hogy nincs tudomása a bombázásról. A helyzetet a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság több órás ülé­sen vitatta meg. A saigoni kormányzat a tár­gyalóasztalnál akarja elérni azt, ami fegyveres erőinek a tüzszüneti megállapodás meg­sértésével nem sikerült: a két­oldalú katonai vegyes bizottság fekvő indiai-óceáni szigetcso­port népe elsősorban a ter­mészet szépségeiből él. A nyersanyag és ipari növények utáni jövedelem sem mellékes. Nagy-Britannia főként a sziget- csoport stratégiai jelentőségét értékeli. A brit fegyveres erők­nek bázisuk van itt, sőt az ame­rikaiak is katonai támaszpon­Harcban a gyarmati rendszerrel tikus világközvélemény nyomá­sa oly nagy volt, hogy nem hagyhatták figyelmen kívül. Annak ellenére, hogy a gyar­mati rendszer elleni harcban nagy sikereket értek el, a vilá­gon még mintegy 300 millió ember él 42 területen gyarmati uralom alatt. Gyarmati elnyo­másban ól Angola. Mocambique, Guinea-Bissau lakossága, a dél­afrikai és rhodesiai bennszülöt­tek, és más területek lakossá­ga. Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Hollandia is azon or­szágok közé tartozik, amelyek még nem szüntették meg gyar­maturalmukat. Az utóbbi hóna­pokban kormányaikra is erősö­dő nyomás nehezedik, hogy tel­jesen hajtsák végre a ENSZ- közgyűlésnek 14 évvel ezelőtt elfogadott dekolonizációs nyi­latkozatát, s adják meg az igaz­gatásuk alatt álló területeknek a teljes függetlenséget, önálló­sági követeléssel lépett fel a Seychelles-szigetek, a Bermu­dák, a Holland Antillák és Su­riname népe. Az 53 ezer lakosú Seychelles- szigetek 1814 van brit igazgatás alatt. Az egyenlítő közelében tot tartanak fenn. A szigete­ken csak két politikai párt fejt ki tevékenységet — a Népi Egy- sógpárt és a Demokrata Párt. Az előbbi vezetősége nemrégen kijelentette, hogy a teljes füg­getlenséget ós az összes indiai­óceáni támaszpontok felszámo­lását szorgalmazza. A parla ment 15 tagja között öt képvi­selője van a pártnak s várható, hogy a következő választásokon megerősíti pozícióját. A britek­nek tehát számítaniuk kell rá, hogy rövidesen hivatalos formá­ban Is megtörténik a követelés: szabadságot és függetlenséget a Seychelles-szigeteknek. Március első felében — a Rim chard Sharpless brit főkor­mányzó ellen elkövetett me­rénylettel kapcsolatban a Ber­mudák is a közvélemény érdek­lődésének előterébe került. Az 53 ezer bermudai már hosszabb ideje követel önállóságot. A Bermudákhoz tartozik mintegy 300 sziget, de közülük csak va­lamivel több mint húsz sűrűb­ben lakott. A britek a XVII. század óta tartják gyarmati uralmuk alatt a Bermudákat. Brit és amerikai támaszpont van itt s a kétharmadában sö­tét bőrű szigetlakók főként ide­genforgalomból és halászatból élnek .A Bermudák lakossága a múltban nemegyszer erélyesen követelte az ENSZ-határozat végrehajtását, a Bermudák füg­getlenségének megadását. Jelen­leg még erősebb a függetlensé­gi mozgalom. A Curacao szigeti Willemstad- ban március 11-én tárgyalások kezdődtek a hollandok képvise­lői és a Holland Antillák, va­lamint Suriname képviselői kö­zött e két gyarmat függetlensé­gének megadásáról, miután a lakosság hosszabb ideje harcol a gyarmati rendszer maradvá­nyainak felszámolásáért, a sza­badságért. Harcát a Holland Antillák Munkásfrontja szervezi, amelynek képviselője nemrégen egy sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy véget kell vetni a bennszülött lakosság kizsákmá­nyolásának. A munkájukat ki­zsákmányoló külföldi cégek évente százmilliós nyereséget zsebelnek be. Hollandia ugyan 1954-ben formális önkormány­zatot adott a Holland Antillák­nak és Surinamenak, ám a had­ügy és a külügy irányítását to­vábbra is megtartotta, s más té­ren is érezhetően beavatkozik. Remélhető, hogy most már ô területeken is felszámolják a gyarmati rendszert, s a Hol­land Antillák és Suriname népe teljesen kezébe veheti országa igazgatását. Ez további örven­detes siker lesz a gyarmati rendszer teljes felszámolásának útján. Jan BlanskQ pénteki ülésén képviselői azt követelték, hogy a felszabadító erők ürítsenek ki egy négy ki­lométeres sávot saját területük­ből a Tong Le Chan-i támasz­pont körül. A DIFK képviselői a követelést elutasították, mire a saigoni megbízottak ismét ki­vonultak a vegyes bizottság ülé­séről. Phnom Penh — Mára virradó éjjel B—52-es amerikai óriás bombázók több hullámban tá­madták Kambodzsa fővárosá­nak környékét, amelyet a sza­badságharcosok tartanak ellen­őrzésük alatt. A hazafias erők ugyanis ellenőrzésük alatt tart­ják a fővárosba vezető főbb út­vonalakat s ezért bizonyos za­varok támadtak a közellátás­ban. Richardson amerikai hadügy­miniszter egy sajtókonferen­cián ezzel kapcsolatban kije­lentette, hogy az Egyesült Álla­mok légiereje támogatni fogja Lón Nol egységeit a főváros vé­delmében. A hadügyminiszter beismerte, hogy Kambodzsa fő­városát körülzárták a szabad­ságharcosok. Az amerikaiak fokozódó légi­támadásairól nagy terjedelem­ben ír a világsajtó is. A moszk­vai Pravda többek között megál­lapítja, hogy az Egyesült Álla­mok megszegi a vietnami béke- szerződésben vállalt kötelezett­ségeit és veszélyezteti az indo­kínai bé'ke kilátásait. Hasonló hangnemben ír az „Asahi" című befolyásos to­kiói napilap Is hangoztatva, hogy a kambodzsai amerikai bombatámadásokon kívül a Sai­gonban maradt 8000 polgárruhás amerikai katonai tanácsadó je­lenléte igen komoly veszéllyel jár a helyzet további kibonta­kozását illetően. Thieu Washingtonban Washington — Thieu saigoni elnök, aki korábban San Cle- menteben tárgyalt Nixon elnök­kel, Washingtonba érkezve meg­koszorúzta az Ismeretlen Kato­na emlékművét, hogy „háláját fejezze ki az amerikai nép viet­nami áldozataiért“. Ez a gesz­tus része annak a kampánynak, amellyel a Nixon-kormányzat és a saigoni vendége közös erő­vel próbálja meggyőzni az ame­rikai közvéleményt és a kong­resszust arról, hogy az Egyesült Államok anyagi és véráldozatai nem voltak hiábavalók. Ztegler, a Fehér Ház szóvivő­je a kiadott közös közleményt értelmezve utalt arra, hogy a legközelebbi években a saigoni rendszernek lényegesen nagyobb gazdasági segélyre lesz szüksé­ge, mint a jelenlegi évi 500 millió dollár. Alig kéft órával Thieu kong­resszusi látogatása előtt Man­sfield, a szenátus demokrata­párti többségének vezére a sze­nátusban szenvedélyes hangú felszólalásban jelentette ki: egyetlen centet sem hajlandó megszavazni sem Észak-Vlet- nam, sem Dél-Vietnam újjáépí­tésének támogatására, amíg a Nixon kormány nem szünteti meg Kambodzsa bombázását. Az amerikai lapok vezércik­kekben fejezik ki nyugtalansá­gukat amiatt, hogy a Nixon— Thieu találkozóról kiadott közös közlemény — a VDK-hoz cím­zett újabb fenyegetésekkel és a saigoni rezsim fenntatására vonatkozó újabb kötelezettség­vállalásokkal — nyitva hagyja az USA vietnami újrabeavatko- zásának lehetőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents