Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-28 / 100. szám, szombat

PÉLDÁT MUTATNAK BESZÉLGETÉS A PRÁGA 9. KÖRZET PARTMUNKÁJÁRÖL 1973. IV. 28. Prága 9. körzete, a forradal­mi hagyományairól ismert Vy­sočany a főváros legiparibb vá­rosrésze. Jelzőit a ČKD üzemein kívül a területileg Vysočany- hoz tartozó Kbely, Cakovice és Letiíany hatalmas gyárainak köszönheti. Nincs is talán olyan ország, mely fel ne figyelne a korszerű és jóminőségű, külö­nösen a Szovjetunióban nagy becsben tartott gyártmányaikra. Érthető tehát az „északi város­rész“ sikerei és problémái irán­ti érdeklődésünk, különösen ezekben a CSKP körzeti érte­kezletét megelőző, lázas előké­születek jegyében folyó napok­ban. Marie Vodičková a Prága 9. körzeti pártbizottság politikai iskolájának az igazgatója. Nagy elfoglaltsága mellett is talált időt magának arra, hogy elbe­szélgessen velünk felelősségtel­jes munkájáról. Megkérdeztük tőle: • Mit vár a körzeti pártér­tekezlettől és főleg, miben lát­ja a két év előtti és a mostani párlértekezlet közötti különbsé­get? — A körzetünk és lakossága jelenét és jövőjét kétségtelenül jelentősen befolyásoló értekez­let előkészületei már az alap­szervezetek évzáró taggyűlései­nek időszakában megkezdődtek. A taggyűléseken szerzett ta­pasztalataink többnyire kedve­zők voltak, mert a kommunis­ták tanácskozásai politikai éle­tünk teljes konszolidálódását tükrözték. Véleményem szerint ez a tény — mely a körzeti értekezleten is minden bizony­nyal vörös fonálként vonul majd végig — a két év előtti és az idei konferencia közötti legfőbb különbség. Ennek a kedvező változásnak köszönhető az is, hogy ma már a párt figyelme a szélesebb kö­rű problémákra is kiterjedhet. Alaposabban megvitathatja a termeléssel kapcsolatos kérdé­seket, és rávilágíthat a megol­dáshoz vezető helyes útra. Ér­tékelnie kell továbbá az elmúlt két év folyamán történt párton belüli változásokat, valamint azokat is, melyeknek a fejlődés következtében a politikai élet­ben, a termelésben, a kultúrá­ban, tehát életünk minden sza­kaszán tanúi lehetünk. A kon­ferenciától azt várom, hogy a jelenlegi helyzet értékelésével rámutasson a még jobb ered­ményekhez vezető útra. • Milyen előkészületeket tett a 9. körzet pártbizottsága az értekezlet sikere érdekében? — A körzeti konferencia elő­készületeire különböző munka- csoportokat létesítettünk. Az ő feladatuk többek közt a beszá­moló és a határozati javaslat kidolgozása, a termelő vállala­tok, vagy a nemzeti bizottság, a tömegszervezetek és egyéb Intézmények tevékenységéről beérkezett, a konferencián meg­vitatásra kerülő anyagok elem­zése. Mindezek — az értekezle­ten való jóváhagyásuk esetén mint a távlati ideológiai terv függeléke — a körzeti pártbi­zottságnak és az üzemek alap­szervezeteinek további tevé­kenységében útmutatóként szol­gálnak majd. Ezt a munkamódszert, vagyis a tömegszervezetekben és má­sutt dolgozó elvtársak bekap­csolását a párt munkájába jó megoldásnak tartom, mert az a célunk, hogy a konferenciát ők is, valamennyien a saját ügyük­nek tekintsék. A körzeti értekezleten el­hangzó beszámoló és az ideoló­giai terv kidolgozásával megbí­zott bizottság tagja vagyok. Munkatársaimmal az időszerű Ideológiai kérdéseken kívül részt veszek — a körzeti kon­ferencia küldöttjeinek tájékoz­tatására — az 1980-ig terjedő távlati ideológiai terv kidolgo­zásában is. Természetes, hogy az alap­szervezetektől beérkezett jelen­tések alapján a javaslatokat is előre elkészítjük. Emellett még egy fontos meg­bízatást kaptunk. Azt hiszem nem árulok el titkot, ha elmon­dom, hogy április 28-án és 29- én megtartandó konferencián­kon Husák elvtárs is részt vesz. A Szövetségi Gyűlésben ugyanis ő képviseli körzetünket. Ezért is folynak oly körültekintően a konferencia szervezési mun­kái, s ezért vitatják meg fel­szólalásaikat a küldöttek oly nagy gonddal alapszervezeteik­ben. • Mi jellemzi a távlati ideo­lógiai tervüket? — Ipari körzet vagyunk, s ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ez a terv a nálunk külö­Marie Vodičková nősen gyakran hangoztatott tu­dományos-műszaki forradalom problémáival is foglalkozik, sőt megoldásukat is előirányozza. A távlati ideológiai tervre ezenkívül az is jellemző, hogy nem csupán az egyes reszortok tevékenységét öleli fel. Ez azt jelenti, hogy sikerült benne rögzítenünk a gondolatot, mely szerint az ideológia a párt egész politikai tevékenységének szerves részét képezi. A kör­zeti pártbizottság ennek az elv­nek a figyelembevételével igyekszik hozzájárulni — a gondosabb előkészületek bizto sításával — például az alap szervezetek taggyűléseinek szín vonalasabbá tételéhez. Eddig például a párt alap szervezetei az ideológiai osz­tály segítsége nélkül, tehát egy- maguk készítették elő a tag­gyűléseket. Ez a gyakorlat az új terv szerint — a jobb együtt­működés és a színvonalasabb munka érdekében — megszű­nik. A körzeti pártbizottság ezentúl ideológiai osztálya ré­vén szorosabb kapcsolatot igyekszik teremteni az alap­szervezetek elnökeivel és a töb­bi pártfunkcionáriussal. ® Hogyan valósítja meg a 9. körzet pártbizottsága a CSKP KB-nak az ideológiai-nevelő munkára vonatkozó határoza­tát? — Minthogy nem minden üzem rendelkezik a magasabb szintű pártoktatáshoz elegendő káderrel, körzeti pártbizottsá­gunk az 1972. szeptember 1-én megnyitott politikai iskolájával és a lektorok karának biztosí­tásával igyekezett pótolni ezt a hiányt. Az üzemek és az egyes intézmények különböző fokú műveltséggel rendelkező dolgo­zóinak tehát ily módon is le­hetőséget nyújtunk arra, hogy szaktudásukat a pártmunkát feltételező ismeretekkel, vagyis a marxizmus—leninizmus elmé­letével egészítsék ki. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a párt alapszervezeteinek funkcionáriusai, az alapfokú is­kolák tanítói, a különböző in­tézmények dolgozói a tanfolya­mainkon elsajátítható elméleti ismeretek nélkül megfelelő be­folyást gyakorolhatnának kör­nyezetükre, munkatársaikra, vagy tanítványaikra. Nálunk, Prága legiparibb kör­zetében a legnagyobb érdeklő­dés természetesen a népgazda­sági-politikai tanfolyamok iránt mutatkozik. Ezeket a tanfolya mokat — eltekintve attól, hogy tagjai-e a pártnak, vagy sem — főleg a termelés irányítói, a ve­zető gazdasági dolgozók látó gatják. Ezzel azonban nem mondtuk ki az utolsó szót. A pártokta­táson kívül rövidesen a külön­böző szakkáder-tartalékok poli­tikai oktatását is bevezetjük. Kísérletképpen máris megnyílt a műszaki dolgozók tanfolyama azok részére, akiknek politikai felkészültségét fontosnak tart­juk, mert — bár nem tagjai a pártnak — a termelés irányít á sára szemelték ki őket. • A párt célja tellát a nép­gazdaság fejlesztése, amihez megteremti a politikai feltétele­ket. — Igen, ez természetes. A párt tapasztalatai szerint ugyanis a még jobb termelési eredmények biztosítása csak a dolgozók ideológiai nevelésével, politikai színvonaluk emelésé­vel és céltudatos propagandával érhető el. De a párt azzal is tisztában van, hogy az embere­ket az igazságnak megfelelőéin kell mindenről tájékoztatni, hogy véleményt mondhassanak a problémákról, mert csak ilyen feltételek mellett veszik ki kedvvel és tevékenyen részü­ket a tervfeladatok teljesítésé­ből. Ez a lehetőség kétségtele­nül hozzájárul kezdeményezé­sük fokozásához. Vagy talán nem ezt bizonyítják a politikai- nevelő munkánknak is köszön­hető, minden formalizmus nél­külöző szocialista versenyekkel elért eredményeink? Összegezve ez elmondottakat, hangsúlyozni szeretném, hogy a párt új vezetőségének megvá­lasztása óta eltelt rövid négy esztendő sikereit szinte hihetet­leneknek tartom. A politikai válságot életünk minden szaka­szán olyan konszolidációs fo­lyamat váltotta fel, melyre a történelemben inég nem volt példa. A CSKP irányításával fo­kozatosan megszüntettük a fo­gyatékosságokat, leküzdöttük a nehézségeket, hogy tovább épít­hessük szocialista társadalmun­kat. Az embereknek kinyílt a szemük, lassan megértették, hogy az egyetlen helyes út az, amelyen haladunk s ezért ért­hető, hogy visszatért a pártba vetett bizialmuk. Tőlünk, politi­kai dolgozóktól függ, hogy ne csalódjanak. KAKDOS MARTA Jó munkát, eredményes tanács­kozást kívánunk a járási és vá­roskerületi pártkonferenciák küldötteinek TETTEKKEL SZOLGÁLJA A SZOCIALIZMUST A felszabadító szovjet hadse­reg oldalán harcoló Svoboda- hadsereg altisztjeként tért visz sza a fasiszta hordáktól meg­tisztult ország területére. Aktí­van harcolt hazája szabadsá­gáért, s mielőtt 1945 áprilisá­ban leszerelt volna, szovjet ka­tonai kitüntetést kapott CAP István mérnök, a Vei. Kapusa- ny-i (Nagykapos) Magtermesztő Állami Gazdaság igazgatója, életének minden állomásán — a felszabadulást követő eszten­dőkben is — szorosan össze­kapcsolódott a szocializmus épí­tésével. Cap István Kíváncsian kérdeztük Cap elvtárstól, miről beszélne leg­szívesebben a trebišovi járási pártkonferencián? — Ha szót kapok, örömmel beszámolok gazdaságunk mun­kaközösségének szorgalmas munkájáról, arról, mivel foglal­kozunk, milyen eredményeket érünk el és milyen célkitűzé­seink vannak a jövőre nézve. Gazdaságunk — adottságának megfelelően — kalászosok mag­termesztésével, tejtermeléssel, baromfi- és marhahús termelé­sével foglalkozik. Kelet-szlová­kiai viszonylatban az első közt foglalkoztunk nagyobb mérték­ben a nagyhozamú szovjet bú­zafajták magtermesztésével. Ta­valy a 400 hektáron termesztett búzáknál átlagosan 32 mázsás hozamot értünk el, 6500 mázsa jó minőségű vetőmagot értéke­sítettünk. Ezenkívül évente át­lagosan kétszáz mázsa lóhere- magot is eladunk. Saját szük­ségleteink fedezésére terme­lünk magkukoricát és silókuko­ricát. Tavaly közel 210 hektá­ron átlagosan 45 mázsa mag­kukoricát termeltünk hektáron­ként, s a 185 hektáron termesz­tett silókukoricából — maga­sabb fokú szárazanyag-tartalom mellett — hektáronként 314 mázsa termést értünk el. Szarvasmarha állományunk 1200 körül mozog, ebből 510 a te­hén. Tavaly tehenenként 3063 literes fejési átlagot értünk el, 1,2 millió liter tejét értékesítet­tünk. Eladtunk 1308 mázsa marhahúst. Hizlaldánkban éven­te több mint kétszázötven bikát hizlalunk, ezeket átlagosan 550 kg-os súlyban értékesítjük. Ezenkívül még vágóbaromfi te­nyésztésével foglalkozunk, a te­hénistállók padlásain évente közel 150 000 baromfit hizla­lunk. Tavaly 1848 mázsa barom­fihúst adtunk el. Az elmúlt év­ben a tervezett 2 millió 760 ezer korona helyett 2 millió 885 ezer korona tiszta haszonnal zártuk a gazdasági mérleget. 1967 óta állami dotáció nélkül gazdálkodunk és minden évben közel hárommillió korona hasz­not érünk el. Ezzel bizonyítja gazdaságunk munkakollektívá­ja, hogy nálunk is lehet inten­zíven gazdálkodni, be lehet ve­zetni a legmodernebb termelési formákat. A növénytermesztés­ben nálunk jóformán megszűnt a kézzel végzett munka. Ennek a termelési ágazatnak úgyszól­ván befejeződött a gépesítése, ahol a traktorosokon, a gépke­zelőkön kívül már csak öt ál­landó munkás dolgozik. A leg­korszerűbb gépek állnak ren delkezésünkre. A gyomirtást vegyszeresen végezzük. Olyai 264 férőhelyes tehénistálló épí tése van folyamatban nálunk ahol két műszakban nyolc sze* mély dolgozik majd. A korsze­rűsítés és a szakosítás terén újabb lépéseket teszünk előre Gazdaságunk három részleg« közül a jövőben Veškovcén (Veskóc) csak szarvasmarha­hizlalással, Mafovcén (Mátyócj növendékmarha nevelésével, Vajkovcén (Vajkócon) tejterme­léssel foglalkozunk. Arról is beszélt Cap elvtárs, mi a titka annak, hogy ebben a gazdaságban a fiatal dolgo­zók is szívesen maradnak. Az átlagkeresetről már volt szó, tehát azt tudjuk, hogy a jól végzett munka bérét megkap­ják a dolgozók. Más irányban is gondoskodnak róluk. Mind a három gazdasági részlegen jó! ellátott étkezde áll rendelkezé­sükre, a fiatalok korszerűen berendezett klubhelyiségekben szórakozhatnak, színvonalas kulturális életet élhetnek. Sa­ját színjátszó, tánc- és ének­csoportjuk van. Ezek egyre szé­lesebb körben közismertek. Ilyen formában valósul meg pártunk politikája a Vei. Ka- pusany-i Állami Gazdaságban, melynek kommunistáit Cap Ist­ván elvtárs képviseli a trebišo­vi járási pártkonferencián. KULIK GELLERT KÉT KÜLDÖTT Michal Suchý Syfchal Suchý, az SZLKP Központi Bizottságának póttagja a Salai (vágsellyelj Duslo n. v. II. üzemrészlegé­nek pártelnöke. Pártszervezete őt jelölte a járási pártkonferen­ciára. Arra a kérdésre, hogy mi­vel akar foglalkozni a felszóla­lásában, így válaszolt: — Több problémával, talán elsősorban azzal, hogyan telje­síti « CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatait a Salai (vág- sellyei) vegyi kombinát. Üze­münk 181 millió korona érték­ben többet termelt a múlt év­ben, mint 1971-ben, miközben a munkaerők száma változatlan maradt. Figyelemre méltó az is, hogy újítóink segítségével vegyi kombinátunk a múlt év­ben 4 millió koronát takarított meg, és ebben az évben előre­láthatólag 4,5 millió koronát fogunk megtakarítani. Az évi tervet a múlt évben 10,7 millió koronával teljesítettük túl, és ezzel az eredménnyel az első helyen állunk a galántai járás­ban. A pártszervezeteink na­gyon aktívan dolgoznak és jó eredményeket mutatnak fel. Meg szeretném említeni azt is, hogy 71 szocialista munkabri­gád dolgozik üzemünkben, és több mint 1000 dolgozónk kap­csolódott be a „Mindenki szo­cialista módon“ mozgalomba. Ezekben a napokban Bleha Vin­ce és Buday Miklós mérnök, szocialista munkabrigádok veze­tői átvették az I. osztályú SZMB bronzérmét. Ebben az év­ben ünnepli a Duslo fennállá­sának 15. évfordulóját, és ez alkalomból a munkásaink vál­lalták, hogy 15 százalékkal eme­lik a munkatermelékenységet, 21 százalékkal pedig a terme­lést. A galantai (galántai] járás­ban talán nincs olyan község, ahol ne ismernék a Vinohrady nad Váhomban élő Weisz Józse­fet. Gazdag forradalmi múltja van, 1919-ben a magyar vörös hadsereg egyik harcosa volt. 1920-ban hazajött Seredre és a baloldali szocialistákkal együtt szervezte a ľubochňai pártkong­resszust, amelyen František Kubaö-csal együtt személyesen is részt vett. Weisz bácsi 1921- től a kommunista párt hűséges tagja. Büszkén viselj a Magyar Ta­nácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából kapott kitüntetést és sok más kitüntetést. 76 éves, de még mindig aktívan részt vesz a pártéletben, szívesen tart elő­adásokat a járás községeiben. A helyi pártszervezet őt küldi el a járási pártkonferenciára, amely április 28—29-én lesz Ga- lántán. Arra a kérdésre, hogy miről akar beszélni felszólalá­sában, ezt mondotta: „A fiatal­Weisz ]ó7.«nv ság problémáival akarok foglal­kozni. Ne tekintsük az egész fiatalságot rossznak. Mi is vol­tunk fiatalok, és köztünk is akadtak rosszak, de nem lehet az összes fiatalt „egy zsákba“ tenni. A rosszakból jókat kell formálnunk, nekünk kell őket tanítanunk. Meg kell nekik ma­gyaráznunk, - mennyit küzdöt­tünk mai boldog életünkért. Ezt sok fiatal megérti, és meg Is becsüli a kommunista pártot és annak idősebb tagjait. Sokat va­gyok a fiatalok között, és azt mondhatom, hogy mindenkor szívesen meghallgatnak.“ KRAJCSOVICS FERDINAND

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents