Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-24 / 96. szám, kedd

„Ritmusban gyakorlatozunk11 Felnőtt lányok, asszonyok gyakorlata. Erre készülnek a Dunajská Streda-i (dunaszerda- helyi)- nők is, hogy majd ők is bemutassák a Testnevelési Ün­nepségeken a tömeges fellépés­kor. Üzemek asszonyai, lányai vesznek részt benne. — Jöjjenek el hozzánk, néz­zék meg, mennyire haladtunk, — mondták a szerdahelyi nők. Invitáltak a mezőgazdasági mű­szaki iskola új tornatermébe. „Kettőkor kezdjükI“ A tornateremben készülődtek a nők. A Tesla, a Baromfifeldol­gozó üzem és a JNB tornásznői, illetve az utóbbiak később jöt­tek, felváltott „műszakban“ folyt a gyakorlatozás. Csak a ve­zetőjük, Török Rózsi és segéd­társa, Horváth Márta volt jelen egyfolytában. — Én különben szabadságon vagyok, de ott leszek én is — mondta még délelőtt Török Ró- ■zsi, a tömegfellépések járási bi­zottságának titkára. — Ketten, én és Horváth Márta, a járási Nőszövetség dolgozója, képez­zük ki azokat a nőket, akik Jel­lépnek a „Ritmusban gyakorla­tozunk“ szerzeményben. Körül­belül 100 nővel foglalkozunk. Eleinte nehézségünk volt a tor­nateremmel, nem volt hol gya­korlatoznunk, de most már a mezőgazdasági-műszaki középis­kola igazgatóságának a jóvoltá­ból itt tornázhatunk ebben az új tornateremben; a szlovák ki­lencéves alapfokú iskola is úgy osztotta be az órákat, hogy mi is helyet kaphassunk a tornate­remben és így megfelelő kör­nyezetben gyakorolhatunk a Testnevelési Ünnepségekre. A járásban egyébként a követke­ző üzemekből gyakorlatoznak a nők: Tesla 16 személy, Západo­slovenské hydinárské závody 20, Slovlik 20, TJ Dunajská Streda fnők a városból) 16, jnb 12, Zá­padoslovenské mliekárne, Galo­vo 8, OŰNZ 8. — A gyakorlatozás megszer­vezésekor igyekeztünk együtt­működni a nőszövetséggel, a szövetkezet két dolgozója aktí­van is bekapcsolódott a munká­ba. Hajzok Mária, a nőszövetség titkárnője és Horváth Márta, a nőszövetség dolgozója. Elég jó az együttműködés — mondja elégedetten Török elvtársnő. Török Rózsi kiváló oktatónő, nagyszerűen szervez, nem elő­ször végez ilyen munkát. De Horváth Mártának is van némi tapasztalata. — A járási Testnevelési Ün­nepségeken valamennyin részt vettem, három járásin, ez lesz a negyedik. Nálunk a nőszövet­ség felkarolja a testnevelési munkát, jó az együttműködés a járási szervezettel. Én különben nagyon szívesen csinálom az oktatást, pedig Medvéről járok be dolgozni, közben a saját szakmában is igyekezek tovább­fejlődni. Látogatom a Marx— leninizmus esti egyetemét, még­pedig a magyar tagozaton, amelynek elsőéves hallgatója vagyok. Naponta két órát uta­zok, egyet a munkába, egyet vissza, és ha nem megyek haza a négyes busszal, akkor már csak hétre érek haza. Török Rózsi is igen elfoglalt dolgozója a testnevelésnek, A kórház udvarán. A Dunajská Streda-i ápolónők a „Ritmusban gyakorlatozunk“-at gyakorolják mégis órák hosszat oktatja, ta­nítja az asszonyokat, lányokat, türelemmel magyaráz, mutat, vezényel. — Remélem a Testnevelési Ünnepségekre jól felkészü­lünk ... Elég nehéz feladat ez, hiszen a rá bízott nők nem járnak is­kolai tornaórákra, ők csak ak­kor tornáznak, amikor éppen felkészülnek a testnevelési gya­korlatra. A Tesla dolgozói pél­dául. Közöttük Bugár Terézia. — Tekercselőgépen dolgozok, 1969-től vagyok a Teslában. 1972-ben brigádvezető lettem. Örülök, hogy tornázhatok, leg­alább van egy kis mozgás ... Hasonló véleményem vannak a többiek. Vidámak, jókedvűek, pedig Török Rózsi ugyancsak megdolgoztatja őket. Egy kis­sé csapzott a haj, átizzadnak a mezek, de azért csillog a szem, mosolygós a pirosra gyűlt arc. # # * Hideg szél fúj, szürke az ég, a kórház udvarán mégis gya­korlatoznak a nők. — Edzettek vagyunk, mi kint tornázunk — mondja Pekár Ilo­na, a belgyógyászat ápolónője. Szól a zene a magnószalag­ról, gyakorlatoznak a lányok. Hajladoznak, forgolódnak. Nem megy még egyszerre a gyakor­lat, de talán azért, mert egy kissé elfogódottak. Hiába, a fényképezőgép lencséje előtt nem mindenki tud fesztelenül mozogni. Azért elég jól megy a gyakorlat. — Itt most nyolcán vagyunk, tízen gyakoroljuk a bemutatót, kettő tartalék. Mi csak március elején kezdtük — mondja Pekár Ilona. — De már behoztuk azo­kat, akik itt a városban az év elejétől tornáznak. A lányok igen szeretik csinálni. Én is. Fiatalok vagyunk, szeretjük a mozgást, szeretjük a mozgás szépségét, szeretjük az életet.. Szeretik, e>zt mutatja vidám­ságuk, életörömük. — Mi már korábban is ké­szek lennénk a betanulással, mint ahogy a határidő előírja, pedig férjes asszonyok is van­nak közöttük, ők is szívesen tornáznak. Mit szólnak mindehhez az asszonyok, lányok? Megkérdez­zük tőlük. Egyszerre szakad fel a kiál­tás: — Szeretünk tornázni! —os. A gimnazista lányok a „Fiatalság ritmusa“ elnevezésű gyakor­latot tanulják. á tehetségek kiválasztása Hradec Královéban a közelmúltban szakértők bevonásával' értekezletet tartottak, amelynek legfőbb tárgya a tehetségek ki­választása volt. Elsősorban az atlétika szakemberei fejtették ki véleményüket, de az természetes, hogy az elhangzott elvi megállapítások más sportágakra is érvényesek. A részvevők egyetértettek ab­ban, hogy az egyik legfőbb te­endő a tehetségek kiválogatása után azok megfelelő vezetése és irányítása. A legalapvetőbb feladat mégis az, ami megelőzi a kiválasztást és a vezetést is: minél nagyobb számban nevel­jük a fiatalokat a sportra. Ez­után következik a második mozzanat, a mennyiség átvál­tása a minőségre. Itt viszont már előtérbe lép a döntő kér­dés: hogyan sáfárkodunk tehet­ségeinkkel. Ezen az értekezleten minde­nekelőtt azt vizsgálták, hogy miképp járjanak el a megfelelő típusok kiválasztásánál. Ebből a célból alaposan elemezték í 900-tól napjainkig az az 1500 és 50U0 ni es síkfutás világcsú­csainak a fejlődését. Megállapí­tották hogy a fejlődés vonala spirális és a mennyiség több­ször átváltott a minőségbe. így például fordulatot jelentettek az új edzésmódszerek — ele­gendő itt emlékeztetni Emil Zá- topekre — vagy pedig a ten­gerszint feletti magasságokban — Mexikóban, Kenyában, Etió­piában — megrendezett verse­nyek, illetve edzések. Termé­szetesen mindezektől elválaszt­hatatlan a megfelelő edzésada­golás, az ésszerű táplálkozás, a megfelelő életmód stb. Más atlétikai versenyszámokban — A király vagy áz «xklrály? Az AC Milan még veretlen ... 1973 IV. 24. A mikor az Ajax a labdarúgó BEK-ne- gyeddöntő első mérkőzésén Amszter­damban 4:0-ra „hazavágta“ a Bayern Mün­chen csapatát .„Ferenc császár“, azaz Franz Beckenbauer kijelentette: „Az Ajax a világ legjobb együttese, Amszterdamban minden csapatra súlyos vereség vár .. De aztán április ll-én jött az exkirály, a Real Madrid és megcáfolta a „császárt“: 2:l-es, győzelemmel felérő vereséget szen­vedett az elődöntő első mérkőzésén, és Madridban ujjonganak: végre „elkapják“ az utóbbi két évben Európában korlátlanul uralkodó holland szupercsapatot. A negyeddöntő után tehát az elődöntő­nek is van „pikantériája“. A király mini­mális előnnyel utazik az exkirály birodal-' mába, a Barnebau stadionba, ahol telt ház, 130 ezer spanyol néző várja majd a trón­fosztást. És hogy Európa még jobban oda­figyeljen az összecsapásra, a két csapat már el is kezdte a szópárbajt. Ajax: „Ne­künk idegenben sem »cikk« döntetlent el­érni, Madridban is rúgunk egy-két gólt“. Real: „A kijeviek is tudnak focizni, főleg védekezni, mégis 3:0-ra vertük őket. Ott leszünk a május 30-i döntőben .. .“ A statisztikák azt mutatják, hogy az Ajax eddigi 47 BEK-mérkőzése közül 21-et játszott idegenben; ebből nyolcat meg­nyert, öt találkozó döntetlenül végződött, nyolc alkalommal kikapott és 28:28-as gól­arányt ért el. Tehát csakugyan tud játsza­ni idegen pályán a kupavédő. A vereségek többsége a régebbi időkből származik, ami­kor az Ajax még nem volt „nagycsapat“, vagy olyan esetekben fordultak elő, ami­kor Cruyffék tetemes előnnyel utaztak a visszavágóra és nem nagyon „ölték“ ma­gukat (Lásd a Bayern elleni találkozót]. Most azonban egészen más a helyzet és teljesen nyílt a kérdés: a király vagy az exkirály? U gyancsak a csillagokban van a Sparta —Ac Milan párharc továbbjutója. Habár a szakemberek az AC Milanra sza­vaznak, annak ellenére is, hogy, Milánó­ban az első mérkőzésen csak l:0-ra győ­zött. Az IFP hírügynökségi iroda így írt a találkozóról: „Az olasz futballisták lel­kesedés és ihlet nélkül játszottak. Csak­nem az egész mérkőzés folyamán nem bol­dogultak ellenfelükkel, amely nemcsak, hogy figyelmesen védekezett, hanem több esetben lendületes támadásokat is veze­tett és könnyedén jutott a Milan védelme mögé.“ Mindezek ellenére is félelmetes csapat Rivera együttese. A három európai kupa elődöntőjébe került 12 csapat közül csu­pán az AC Milan, a Leeds United és a Li­verpool nem szenvedett eddig vereséget. Nézzük csak a Milan idegenben elért eredményeit Differdingen 4:1, Légia Varsó 1:1, Szpartak Moszkva 1:0. A Sparta vi­szont arról híres, hogy saját pályáján há­rom gólnál nem adta alább a kupameccse­ket: Standard Liege 4:2, Ferencváros 4:1, Schalke 3:0. Igaz, az előbb említett csa­patok játéktudásban nem érik el az AC Mi­lan szintjét. És ráadásul itt van az olaszok hírhedt „catenacciója“.... Mindenesetre nagy szenzációnak számí­tana, ha május 16-án Szalonikiben a Spar­ta Praha lenne a KEK-döntő egyik részt­vevője. /* ngliát négy csapat képviseli a három HL. kupa elődöntőjében és a sorsolás után arról álmodoztak a szigetországban, hogy angol érdekeltség lesz mindhárom döntőben. Most viszont az első meccsek után csak az biztos, hogy az UEFA Kupa­döntőjének lesz angol résztvevője, mert a sorsolás szeszélye folytán a Liverpool és a védő Tottenham már az elődöntőben ta­lálkozott. A másik két kupában viszont megcsappantak az angol remények. A Leeds United csak l:0-ra nyerte a Hajdúk Snlit ellen, de azért még mindig nagyobb az esélye, mint a nemzetközi kupaküzdel- mekben újoncnak és tapasztalatlannak szá­mító Derby Countynak. Az angol újságok az olaszok kemény, durva játékának, vala­mint Schullenburg játékvezetőnek tulajdo­nítják a torinói l:3-at. Daily Sun: „A játék nyugatnémet diktátora az olaszoknak min­dent megengedett, mig Mc Farlandnak és Gemmilnak semmiségért mutatta fel a sár­ga lapot“. Daily Mail: „Morini úgy cir­kált a pályán, mint egy bérgyilkos, a sú­lyos szabálytalanságaiért bármelyik angol bíró már az első félidőben kiállította vol­na“. Az említett lap Furinot így jellemzi: „Egy játékos, aki felülmúlhatatlan a kö­zéppálya elképzelhető disznóságaiban ...“ rdekes dolgok. Akik látták a sport­szerű Juventus—Újpest találkozót, talán el sem hiszik. Igaz, az Újpest nem játszott a szabálytalanság határát súroló angol keménységgel Torinóban. Vagy ta­lán túloznak az angol újságok? Lehet. El­ismerik viszont, hogy csak a csoda ment­heti meg a Derby döntővel kapcsolatos ál­mait és leszögezik: a Juventus — amely „a tehetség és az erőlködés érdekes keve­réke“ — megérdemelten győzött, bemutat­va az olasz labdarúgás szépségét és alat­tomos durvaságait. Annyi bizonyos, hogy szikrázó össze­csapás lesz az április 25-i visszavágón. Gondoljunk csak a Trnava elleni meccs­re... A holnaputáni három európai kupa elő­döntőjének visszavágó mérkőzései (záró­jelben az első találkozó eredménye). BAJNOKCSAPATOK EURÓPA KUPÁJA: Real Madrid—Ajax Amszterdam (1:2), Der­by County—Juventus (1:3). KUPAGYŐZTESEK EURÖPA KUPÁJA: Sparta Praha—AC Milan (0:1), Hajdúk Split—Leeds United (0:1). UEFA KUPA: Twente Enschede (holland) —Borussia Mönchengladbach (0:3), Tot­tenham Hotspur—FC Liverpool (0:1). TOMI VINCE például az ugrásban, dobásban — nagy változásokon mentek keresztül a sportszerek, a tech­nikai feltételek. Cureton sze­rint a sportteljesítmények javu­lását a következő tényezők szabják meg: • a sportolók alkati sajátos­ságai, • a zsírszövetek mennyisé­gének csökkenése, • az izomerő növekedése, • az izomkitartás növekedé­se, • a keringési rendszerek és a teljesítőképesség javulása, Az atlétikai világcsúcsok fej­lődésének okait így lehet kör­vonalazni: 1. Új edzésmódszerek és azok kiegészítése fiziológiai vizsgá­latokkal. 2. A fiatalok kiválogatása, mégpedig testi és szellemi kö­vetelmények alapján már a ko­rai szakosítás idején. 3. A tudományos alapokra helyezett edzéstervek, amelyek számolnak a nagy testi terhe­léssel. 4. Megfelelő orvosi ellenőrzés és gondoskodás a sportolóról (tudományosan megalapozott élelmezés, baleset-megelőzés, gyógyszerek, vitaminok haszná­lata, orvosi felügyelet a verse­nyeken és edzéseken stb.) 5. A technikai haladás az atlé­tikai szerekben és eszközökben. 6. Az életszínvonal javulása és a sport egyre szélesebb kö- f rű elterjedése. A szakértők véleménye sze­rint a csehszlovák atlétika a második pontban foglaltak, vagyis a kiválasztás tekinteté­ben maradt le a legjobban. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az atlétikai tehetségek kivá­lasztásánál elsősorban a 10—15 éves fiatalok teljesítményét vet­ték figyelembe. Emellett mindig rendkívül behatóan érdeklődtek a szülők vagy más felmenő ág­beli rokonok adatai iránt. A fel- tételezés ugyanis az, hogy a sportsi. ülőknek gyakran van­nak sporttehetségű gyermekeik. Az most már majdnem teljes egyértelműséggel bebizonyoso­dott, hogy a gyakorlatban nem vált be a sportteljesítmények alapján történt kiválasztás. Megőrizték a 15—20 év előt­ti feljegyzéseket, amikor majd­nem kizárólag ilyen kulcs sze­rint — tehát a teljesítmény alapján — toborozták a fiata­lokat. E kiválasztottak közül a huszadik életévükben már alig 5—10 százalék maradt hűséges az atlétikához. Ak'k később kezdtek edzeni — 14—15 éves korukban — azok közül 5—6 év után mintegy 24 százalék ver­senyzett és edzett. Kiderült azonban az is, hogy ezek közül sokan ezt azért tették, hogy a sport segítségéve] bekerüljenek valamelyik katonai csapatba és így megkönnyítsék a katonai szolgálatukat. A tényleges kato­nai szolgálat idő eltelte után azonban legtöbbjük hátat fordí­tott az atlétikának. Mások „ki­fizetődőbb“ sportágak felé tájé­kozódtak, mert úgy gondolták, hogy a labdarúgással, jégko­rongozással és hasonló sport­ágakkal anyagilag többre vihe­tik. Akadtak azután olyanok, akik családot alapítottak és a sportolást teljesen abbahagy­ták. (Jövő hétfői számunkban folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents