Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-24 / 96. szám, kedd

Napjainkban szokásos kozmikus korszakról beszélni. Mind­össze 15 év telt el azóta, hogy a Föld körül keringeni kezdett égitestünk első mesterséges holdja, és csak 12 év választ el attól az áprilisi naptól, amikor jurij Gagarin, a kommunista, a Szovjetunió állampolgára, első emberként meglátta égitestünket kozmikus magasságból. A naprendszer bolygóinak kutatása a földi tudományt érdeklő, az embe rek számára szükséges és fontos problémák megoldására irányul. 1973. IV. 24. A kérdés, hogy szükség ** van-e az űrkutatásokra, Az első pillanatban tisztán szó­noki kérdésnek tűnik. Hiszen köztudott, hogy a világűr meg­hódítására az érdekelt országok óriási összegeket költenek, hogy a kozmikus programok megvalósításában a legkülönbö­zőbb foglalkozású emberek milliói vesznek részt. Űrkuta­tási kísérleteket ma már nem­csak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok végez. A többi szocialista ország is hozzájárult az űrkutatási programok meg­valósításához; ezek közül isme­retesek az Interkozmosz-prog- ram megvalósításában elért sikerek, űrkutatási programokat hajtanak végre sok más ország­ban is, amelyeknek folyamán vagy közösen vizsgálják — ra­kéták segítségével — a légkör felsőbb rétegeit, vagy megfigye­lőállomásaik és obszervatóriu­maik segítenek más országok­nak az űrutazások megvalósí­tásában, mesterséges holdak és űrhajók megfigyelésében. Ennek ellenére még így is gyakran hallhatjuk azt, hogy „miért“ — mégpedig a legkü­lönbözőbb variációkban. Nemrég még az űrkutatással foglalkozó szakemberek e kér­déssel kapcsolatban csak igen távoli perspektíváiról beszéltek azoknak az előnyöknek, ame­lyekhez az emberiséget a koz­mikus térségek meghódítása juttatja. A sajtó és a tömeg­kommunikációs eszközök a probléma erkölcsi oldalát hang­súlyozták és azt állították, hogy az űrrepülések megvalósítása az emberiség leghaladóbb gon­dolkodói álmainak megvalósulá­sát jelenti. Az álom csak a legutóbbi 15 év folyamán vált valóra. Éppen ebben az időszakban kezdődött az űrhajózással közvetlenül összefüggő műszaki tudomá­nyok fejlődése. Számunkra — a kortársak számára — nehéz helyesen felbecsülni a munkák valódi értékét. Mint ahogy az a tudományos felfedezésekkel, a műszaki haladással kapcso­latban lenni szokott, a sikert csak akkor lehet helyesen ér­tékelni, ha bizonyos idő eltel­tével sikerült gyakorlatilag le­aratni valamely felfedezés gyü­mölcseit. Az űrkutatások terén végzett elméleti munka, mint ahogy az várható volt, gyakorlati ered­ményekhez vezetett. Ma már beszélhetünk arról, hogy az űrkutató-programok megvalósí­tása gazdasági eredményekkel jár. Sőt, mi több, a világűr meghódítása gazdasági előnyök­kel jár. \/együk pl. a telekommu- ™ nikációt. A távolsági rá­dió- és televízió-összeköttetést biztosító speciális mesterséges holdak nélkül ezt a problémát nagy mennyiségű különleges berendezésekkel kellene meg­oldanunk, amelyek költségesek és nem gazdaságosak. A Szov­jetunióban sikeresen működik az Orbita-rendszer, amely biz­tosítja — Molnyija típusú táv­közlési mesterséges holdak se­gítségével — a moszkvai tévé­adás jó minőségű átviteleit igen nagy távolságokra. Lehetne a tévéadások nagy távolságokra való átvitelét megoldani más módon is? Igen, lehetne, ha egymáshoz nem nagy távolsá­gokra legalább olyan magas tévétornyokat építenének, mint amilyen az osztankinói. De egy ilyen építési programnak a meg valósítása óriási összegekbe kerülne. Sokkal könnyebb fel­bocsátani néhány távközlési mesterséges holdat, fokozatosan növelni a bennük elhelyezett berendezések teljesítményét úgy, hogy végül is a közeljö­vőben a háztartási tévékészülé­ken közvetlenül veiiessük a képet, nem pedig, mint ma, közvetítőállomások beiktatásá­val. Ezek a távközlési mester­séges holdak igen nagy gazda­sági előnyökkel járnak a földi közvetítőállomásokkal szemben. Igen nagy a jelentősége a navigációs mesterséges holdak­nak, amelyeknek segítségével néhány 100 méteres pontosság­gal meg lehet határozni a ha­jók helyzetét a tengeren. Olyankor, amikor pl. gazdag a halászzsákmány, igen fontos a hajó számára, hogy vissza­térjen ugyanarra a helyre, ahol nagy halrajok tartózkodnak. A helyzetmeghatározás a közön­séges navigációs műszerek se­gítségével nem mindig egysze­rű, ezzel szemben a mestersé­ges hold tájékoztató rendsze­reinek felhasználásával a halá­szok pontosan bemérhetik a célt. Igen érdekesek a meteoroló­giai mesterséges holdak fel- használásával kapcsolatos gaz­daságossági számítások. Ezek­nek a holdaknak a segítségé­vel már ma pontosan meg tud­juk határozni a felhőtakaró helyzetét, a szelek és a szél­viharok irányát. Az így szer­zett adatok birtokában eléggé pontos időjárás-előrejelzéseket lehet készíteni néhány napra előre. Lla bepillantunk a jövőbe, ■* azt látjuk, hogy a koz­mikus programok fejlesztésével kapcsolatos gazdasági eredmé­nyek óriási összegeket fognak kitenni, amelyeket semmihez sem lehet hasonlítani, amit ma a tudomány és a technika ismer. Vegyük pl. a Föld éghajla­tát. G. Petrov szovjet akadé­mikus szerint a Föld éghajlata két tényező — a Naptól kapott energia és a Föld által a vi­lágűrbe visszásugárzott energia — közötti különbségtől függ. Az emberiség számára fon­tos. hogy ismerje a földi su­gárzás, a légkör kémiai össze­tétele és a Nap rövidhullámú sugárzása közötti összefüggést. A tudósok azt állítják, hogy ehhez túl kell jutni a Földet a napsugárzás spektrumának nagy részétől elválasztó at­moszféra határán. Azután az ember meg tudja majd jósolni az éghajlati változásokat né­hány évvel előre is. A meteo­rológusok előre tudják majd jelezni, hogy milyen lesz az év a mezőgazdaság szempont­jából — száraz vagy nedves. Már önmagában ez az egy do log kamatostul visszatéríti az űr­kutatásra fordított kiadásokat. Folyamatban vannak költsé­ges geológiai és geodelikai ex­pedíciók, amelyeknek hosszú hónapokat kell tölteniük ne­hezen hozzáférhető hegyekben, sivatagokban, hogy így a Föld felszínének jelentéktelen részét megvizsgálják, vagy új ásvány­telepeket fedezzenek fel. Mes­terséges holdak segítségével a Föld természeti erőforrásait és ásványtelepeit sokkal gyor­sabban és olcsóbban tudjuk megvizsgálni. kJ yilvánvaló, hogy az űr- kutatások és az űruta­zások igen nagy haszonnal járnak. A kozmikus programo­kat megvalósító országok e kí­sérleteket különböző irányok ban folytatják. A fontos azon­ban az, hogy a hatalmas anya gi kiadások, a munkások, a mérnökök és technikusok — nagy képzettségű szakemberek — erőfeszítéseinek a koncén trációja kifizetődik. A világűr feltárja titkait az emberek előtt és gazdagon visszatéríti a kutatására fordított összes költségeket. A. PIRADOV, professzor ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI Élethivatás - egyenruhában A modern hadseregnek ma szüksége van nemcsak parancs­nokokra és politikai dolgozók­ra, hanem pilótákra is, akik értenek a szuperszonikus repü­lőgépek vezetéséhez, rakéta­technikusokra, az elektronikus adatfeldolgozáshoz értő szak­emberekre, rádiósokra, út- és hídépítő mérnökökre. A hadse­regnek szüksége van a legkü­lönbözőbb járművekhez értő vezetőkre, de ugyanígy nem le­het meg a radarberendezések­hez, a repülőterek forgalmának irányításához értő stb. szakem­berek nélkül sem. A hadsereg a legkülönbözőbb szakmákat kínálja a fiatalok­nak, mégpedig egész életre szó­ló távlatokkal. A katonaiskolákba csak a leg­megfelelőbb jelentkezőket válo­gatják ki és veszik fel, akiknek teljesíteniük kell az illető ka­tonaiskolába való felvételhez szükséges követelményeket. MIÉRT MŰKÖDNEK KATONAI FŐISKOLÁK Először is: a hadsereg igen bonyolult szervezet ahhoz, hogy a tisztek meg tudjanak birkóz­ni az összes igényes feladatok­kal; kell hogy jó politikai ve­zetők, pedagógusok, pszicholó­gusok legyenek, egyszóval olya­nok, akik széles körű elméleti és gyakorlati tudással rendel­keznek. Ezért van a hadsereg­nek szüksége olyan rátermett emberekre, akik lépést tudnak tartani a gyorsan fejlődő tudo­mányos-műszaki forradalom­mal. További tények: a száraz­földi haderők kerekes és lánc­talpas jármüveken közleked­nek. A régi értelemben vett gyalogság ma már nem létezik. Ez vezetett a gépkocsizó lövész hadosztályok kialakulásához, amelyeknek ma — akármilyen paradoxnak is hangzik — alig a fele gépkocsizó lövész alaku­lat. A többi mind speciális ala­kulat ... Ezért van szükség annyi ka­tonai főiskolára. A katonai főiskolákra a pol­gári középiskolákban végzett fiatalokat veszik fel és képzik tovább. A katonai főiskolák osztályszempontból és politikai­lag öntudatos, jól képzett, a szocializmus és a kommuniz­mus eszméi, a szocialista haza és a proletár internacionaliz­mus ügye iránt odaadó tiszte­ket nevel. Előkészítik a jövendő tiszteket, hogy majd parancsno­ki, politikai, műszaki funkció­kat töltsenek be a hadsereg­ben. A tanulmányok első csoport­jába a társadalomtudományok, a második csoportba a szaktár­gyak tartoznak, míg a harma­dik csoportot mindenekelőtt el­méleti és általános tárgyak al­kotják, pl. matematika és fizi­ka, a kémia, az irányítás el­mélete és módszerei stb. Ez év szeptember elsejétől további katonai főiskolákon in­dul meg az oktatás ezek: re­pülőtiszti főiskola Košicéban, parancsnoki-műszaki katonai fő­iskola Martinban, műszaki-kato­nai főiskola Lipt. Mikulásban, hadtápbiztosltási katonai főis­kola Žilinában. Az említett fő­iskolákon kívül más katonai főiskolákon és katonai akadé­miákon is lehet tanulni. Ilye­nek például a szárazföldi csa­patok számára tiszteket nevelő katonai főiskola Vyškov na Mo- ravéban és a žilinai közleke­dési-műszaki főiskola katonai kara. KI JELENTKEZHET KATONAI FŐISKOLÁRA? Mindazok a fiatal férfiak, akik valamely katonai vagy pol­gári középiskolában érettségit szereztek, továbbá tartalékos katonák 23. életévük betölté­séig. A tanulmányok első két évé­ben a hallgatóknak ezt a két évet beszámítják tényleges ka­tonai szolgálatnak. A harmadik évfolyamtól kezdve a hallgatók aktív katonai szolgálatot tel­jesítenek. Tanulmányaik folya­mán a hallgatók politikai, szak­mai és erkölcsi értékeiknek meg­felelően és tanulmányi előme­Az első na pote Melyik tartalékos katona ne emlegetné családi, vagy baráti körben azt az időt, amit egyen­ruhában töltött. Élményeit egy kicsit megcsiszolja, egy kicsit hozzátesz, persze csak a hall­gatóság kedvéért. Magában pe­dig arra gondol, hogy milyen „zöldfülű“ újonc is volt, lógott rajta az egyenruha, de ennek ellenére nem töltötte el hiába azt a két évet a néphadsereg­ben. Hasonló gondolatok ötlöttek fel bennem is, amikor a múlt napokban a bratislavai helyőr­ség egyik laktanyájába látogat­tam. A gyakorlatozó háromhe­tes újoncok még bizonytalanul mozogtak. Nyakuk fehérlett a bevonulás utáni hajvágástól. A szünetben annál hangosabbak voltak, nevettek, tréfálkoztak. Az egyik 185 cm magas kato­nát megszólítom. Csehül vála­szol. Alois Konecký Trebíöből rukkolt be. A? ipari szakközép- iskola elvégzése után a főisko­lán folytatta tanulmányait. A 4. évfolyamban egészségügyi okok miatt abba kellett hagynia a tanulást. A Nyugat-morvaor­szági Gépgyárban vállalt mun­kát. Azt akarták, hogy a terve­zőirodában dolgozzon, de ö in­kább a műhelyt választotta, fól keresett itt, igaz azonban, hogy csak három hónapot dolgozott, s aztán búcsút vett a barátok­tól, az otthontól és a jövendő­belijétől. Berukkolt. — Egy kicsit szorongó érzés­sel léptem át a laktanya kapu­ját, de kellemesen csalódtam — mondja. — A legmulatságo­sabb az volt, amikor egyenru­hát kerestek számomra. Ha ne­hezen is, de végre sikerült a megfelelő nagyságot kiválasz­tani. A hónap végén leteszik a ka­tonai fogadalmat, megkapják az első kimenőt. Konecký közle­gény először van Szlovákia fő­városában. Az első kimenőkön a várossal szeretne megismer­kedni. Ellátogat a Slavínra, megnézi a várat, a múzeumo­kat, a képtái akat. — Ogy szaladnak a napok, hogy az ember alig akarja el­hinni, hogy már három hete hordja a néphadsereg egyenru­háját — szólal meg egy szem­üveges fiú, illetve Peter Greš- kovič közlegény. — Egy szobá­ban vagyunk Koneckýval. Jó a kollektívánk. Megosztjuk egy­más gondjait, bajait és főleg segítünk egymásnak. Ez a zömök fiú Kosicén szü­letett, itt végezte el az állat­egészségügyi szakközépiskolát is. Szülei közben Prerovba köl­töztek, s így tanulmányai befe­jezése után ő is ott vállalt munkát. Hogy nehéz volt-e bú­csút venni a polgári élettől, er­re határozott „nem',-mel vála­szol. — Nem kétszínűségből mon­dom, de szinte örültem, hogy behívtak a néphadseregbe — folytatja a beszélgetést. Odaha­za eljártam a PHSZ kiképző központjába, s ez igen sokat segít. Sőt, az ott tanultak alap­ján még másokat is tanáccsal segíthetek. A SZISZ régi tagja, jól be­szél magyarul. Amint mondják, kíváncsi természetű, minden ér­dekli. Alábbi szavai ennek elle­nére meglepnek nemcsak en­gem, de a körülöttünk levőket is. — Tetszik a katonaélet, úgy, hogy pályát változtatok — mondja mosolyogva. — Megkér­tem parancsnokomat, nézzen netelük szerint katonai rendfo­kozatot kapnak. A tiszti rend­fokozatot elért hallgatók fog­lalkozásuk után polgári ruhá. viselhetnek. Karácsony és újév között o hallgatók hét nap szabadságot kapnak. További egyheti sza­badság jár az első félév befe­jezése után; ez a tavaszi isko­lai szünet. Az iskolaév befe­jeztével július végétől a hall­gatóknak 30 napi szabadságra van igényük. A hallgatónak a katonaság ingyen nyújt szállást, étkezési, ruházatot, azonkívül gondosko­dik a fehérnemű mosatásáról és a felszerelés javításáról. A sze­mélyi tanítási segédeszközök, tankönyvek ugyancsak ingyene­sek. Az első két évben, amikor a hallgatók a tanulmányok mel­lett tényleges katonai szolgá­latukat töltik, a következő havi szolgálati juttatást kapják az elért rendfokozatnak megfele­lően: közkatona — 90, őrveze­tő — 120, tizedes — 150, sza­kaszvezető 180, alhadnagy — 400 és hadnagy 500 koronát. A kötelező kétéves katonai szol­gálat letöltése után, amikor a hallgatók további szolgálatot teljesítenek, szolgálati zsoldjuk 150 koronával emelkedik. Azok­nak a hallgatóknak, akik ki­tüntetéssel végzik tanulmányai­kat, a harmadik évfolyamtól kezdve további 50 százalékkal emelkedik. A hallgatók évente háromszor ingyenesen utazhatnak rendes szabadságra. A továbbszolgáló­nak számító nős hallgatók 14 naponként egyszer hazautazhat nak állandó lakhelyükre. Az útiköltséget megtérítik. Felvétel iránti kérelmüket a polgári életből jött fiatalok a lakóhelyük szerint illetékes já­rási kiegészítő parancsnoksá­gon adhatják be. Ugyanitt kap­hatnak további konkrét tájé koztatást egyéni érdeklődésük nek megfelelően. TUŽINSKÝ DEZIDER, alezredes utána, mi szükséges ahhoz, hogy hivatásos katona le­gyek ... A válaszra minden bizony­nyal nem kell sokáig várnia, hiszen néphadseregünknek szüksége van a fiatal tisztek­re. Greškovič közlegény talán egyike lesz azoknak. — jelenleg még kevés a sza­bad időnk — mondja a trebíči fiú. — Főleg levélírásra hasz­náljuk fel. Jólesik, amikor meg­érkeznek a válaszok ... — Ez így igaz, veszi át a szót Greškovič közlegény. — Több osztálytársammal levele­zek. Irigyelnek, hogy Bratisla­vában szolgálhatok. Afelől ér­deklődnek, hogy megszoktam-e már a folyosó fölmosását. Meq én, de még mennyire. Olyan ez, mint amikor odahaza az edényt elmosogattam. Ezt pedig rend­szeresen csináltam ... A másik kosicei fiút Balázs Péternek hívják. Odahaza a pos­tán dolgozott. Vékony dongájú, nyúlánk fiatalember. Derékszí­ján látni, hogy új lyukakat kel­lett vágnia, hogy feszesre le­hessen húzni. — Amikor beöltöztünk, igen fura volt — egymáson nevet­tünk. Kinek kicsi, kinek nagy volt az egyenruhája. Eddigi ka­tonaéletemmel elégedett va­gyok. A SZISZ-nek még nem tagia. A tényleges katoňai szolgálat minden bizonnyal megedzi majd nemcsak fizikailag, hanem po­litikailag is. S amikor nem egé­szen két év múlva leveti az egyenruhát, minden bizonnyal társaival együtt azt fogja majd mondani: sokat adott ez a két év, amelyet ily nagy kollektí­vában, a néphadserenben töltöt­tem el. NÉMETH JÁNOS SľiiksŔ«» van az űrkutatásra ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents