Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-22 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

A fa vegyi feldolgozásának távlatai Szlovákiában Ä fa és fatermékek fogyasztása a helyettesí­tő termékek (műanyagok, fém, üveg) körének bővülése ellenére nemcsak hazai, hanem euró­pai, sőt világviszonylatban is állandóan növek­szik. A növekvő igények kielégítését ma már csak a korszerű, a faanyag komplex felhasz­nálásán alapuló fafeldolgozó ipar képes bizto­sítani. Tekintettel hazánk kedvező faanyagel­látására, melyet korábbi írásainkban részlete­sen kifejtettünk, valamint a csehszlovák faipar termékeinek immár hagyományosan jó hírne­vére mind belföldi, mind pedig külkereskedel­mi téren, nálunk is napirendre került a fafel­dolgozó ipar fejlesztésének és korszerűsítésé­nek kérdése. Nem kevesebbről, mint pártunk és kormányunk következetes, előrelátó gazda­ságpolitikájának realizálásáról van szó, mellyel igyekszik helyrehozni az elmúlt évek helytelen gazdaságpolitikájának káros következményeit. A fafeldolgozás technikáját illetően megkü­lönböztetünk mechanikai és vegyi feldolgozást. A mechanikai feldolgozás elsődleges faipari termékei közé soroljuk a fűrészárukat és a talpfákat, valamint a furnért, a farost- és a faforgácslemezeket. A másodlagos faipar vi­szont az épület-, az asztalos- és a bútoripart foglalja magába. A vegyi feldolgozás elsődle­ges termékei a cellulóz és a papír, másodlagos termékei a különböző papírkészítmények. A fejlődés, valamint a kereslet alakulására jel­lemző, hogy a vegyi feldolgozásra kerülő fa­anyag részaránya állandóan növekvő irányza­tot mutat. Ma már ott tartunk, hogy európai átlagban a mechanikai feldolgozásra kerülő iparifa aránya 59,2 %, míg a vegyi feldolgozás­ra kerülőé 40,8 %. Sajnos, hazai vonatkozásban e téren lemaradás tapasztalható, mivel nálunk ez az arány csupán 71,3 %, illetve 28,7 %, ter­mészetesen a mechanikai feldolgozás javára. A fafeldolgozó ipar fejlesztésére és korszerűsíté­sére tett intézkedések egyik fő célja éppen en­nek a helytelen aránynak a megváltoztatása. Az említett intézkedések eredményeképpen a tervek szerint ez az arány 1980-ban a mechani­kai feldolgozásnál 64 %-os, a vegyi feldolgo­zásnál pedig 36 %-os lesz, 1990-ben pedig eléri az 58 % (mechanikai feldolgozás), illetve a 42 %-ot (vegyi feldolgozás). Tekintettel a vegyi feldolgozás rendkívül nagy jelentőségére, je­len írásunkban csupán ezzel a kérdéssel kívá­nunk foglalkozni. Amint már említettük, a fa vegyi feldolgo­zásának termékei a cellulóz, a papír, a karton, valamint az ezekből nyert további közszükség­leti cikkek, melyek nélkül gazdasági, kulturá­lis, tudományos, pedagógiai, hírközlő és még számos más tevékenység szinte elképzelhetet­len. Elég megemlíteni, hogy a fejlett csomago­lástechnika világviszonylatban mintegy 40 %- ban papírtermékeket használ. A papírfogyasz­tás növekedése objektív jelenség, mely a kü­lönböző műanyagok elterjedése ellenére is nö­vekvő tendenciát mutat,mivel a papír és a mű­anyag kombinációjából származó termékek ki­váló tulajdonságai állandóan újabb gyártási lehetőségeket tárnak fel. Az egy főre eső pa­pírfogyasztást gyakran az illető nemzet vagy állam kulturális színvonala mércéjének tekin­tik. Hazánk az egy főre eső évi 58 kg papír- fogyasztásával világviszonylatban' a 26. helyen áll. Ezzel szemben az iparilag fejlett államok egy főre eső évi papírfogyasztása gyakran en­nek a többszörösét is eléri, pl. az USA-ban 252-kg, Svédországban 191-kg, Kanadában 181- kg, Svájcban 154-kg, az NDK-ban 68-kg. Mivel népgazdaságunk papírellátása távolról sem mondható kielégítőnek, a CSKP XIV. kongresz- szusa Irányelveinek értelmében papír- és kar­tontermelésünket az 1970-es színvonalhoz ké­pest 1975-lg mintegy 43 %-kal, 1990-ig pedig csaknem 300 %-kal kell növelni. A felsorol­takkal kapcsolatban felvetődik a kérdés, va]on adva vannak-e a feltételek e célkitűzések megva­lósításához? S ha igen, milyen feladatokat kell ezzel kapcsolatban megoldani? Erre a két kér­désre kívánunk a következőkben röviden vá­laszt adni. A cellulóz- és papíripar fejlesztésének első számú feltétele a szükséges nyersanyag biz­tosítása. Mint tudjuk, ez a nyersanyag hazai forrásokból jelenleg rendelkezésünkre áll. A nehézséget ebből a szempontból elsősorban az okozza, hogy cellulóz- és papírgyáraink, me­lyeknek többsége még az évszázad elején épült, elsősorban a fenyőfélék feldolgozására rendez­kedett be, melyeknek fája cellulóz- és papír- gyártásra a farostok kedvező hosszúsága kö­vetkeztében alkalmasabb, mint a lombos fáké. Tekintettel arra a tényre, hogy a Szlovák Szo­cialista Köztársaság erdeinek több mint 50 %-át lomberdők alkotják, a jövőben túlnyomó- részt lombos fák használhatók erre a célra, el­sősorban a bükk-, a gyertyán- és a nyárfa. A helyzetet megnehezíti az a körülmény is, hogy ezeknek a fája rendkívül rövid rosthosszúság miatt kevésbé alkalmas jó minőségű cellulóz- és papír gyártására. A Cellulóz- és Papíripari Kutatóintézet munkatársai a problémát új technológiai eljárások kidolgozásával jórészt már megoldották, vagy megoldásukon eredmé­nyesen munkálkodnak. A cellulóz- és papírgyártás fejlesztésének to­vábbi feltétele az életkörnyezet, elsősorban a vizek tisztaságának megvédése. Ismeretes, hogy az elavult technológiával működő cellulóz- és papírgyáraink a folyóvizek szennyeződésének a legnagyobb forrásai. A cellulóz- és papír- gyártás új, modern technológiával mííkü üzemekben történő összpontosítása már a tudo­mány és technika mai fokán is gyakorlatilag csaknem teljesen megszüntetné a folyóvizek szennyeződését. A fejlődés további feltétele — tekintettel az egyre fokozódó munkaerőhiányra — a munka termelékenységének fokozása, mely ha­zánkban gyakran ötször kisebb, mint a fejlett cellulóz- és papíriparral rendelkező államok­ban. Ennek okai elsősorban a kis kapacitással működő, elavult termelési berendezések. A probléma csak nagy kapacitású, világszínvona­lon álló, modern berendezések segítségével oldható meg a nagyfokú koncentráció és sza­kosítás egyidejű bevezetésével. Épülő, vagy tervezett új üzemeinket már a felsorolt köve­telmények figyelembevételével kívánjuk létre­hozni. Cellulóziparunk fejlesztésében nagy előreha­ladást jelentett a hencovceí cellulózgyár üzem­be helyezése, amely a kelet-szlovákiai bükker- dők kitermelt fanyersanyagát dolgozza fel. Ezen túlmenően az üzem létrehozásával jelentősen növekedett Kelet-Szlovákiában a munkaalkalmak száma is. További, mondhatjuk alapvető fordula­tot jelent a Štúrovón (Párkány) épülő és befe­jezés előtt álló modern cellulóz- és papírgyá­runk. Az új üzemet kizárólag lombos fák fel­dolgozására rendezik be. Világszínvonalú technikájával és technológiájával Európa egyik legmodernebb és legnagyobb kapacitású fafel­dolgozó üzeme lesz. Számunkra az sem jelen­téktelen, hogy magyarlakta területen biztosít számos új munkalehetőséget. Gazdasági jelen­tőségén túlmenően ragyogó példája a helyesen értelmezett lenini nemzetiségi politika alkal­mazásának További két szlovákiai cellulóz­gyár rekonstrukciójával az 5. ötéves tervben lényegesen megnövekszik cellulóz- és papír­termelésünk, ugyancsak a bőven rendelkezé­sünkre álló lombos fák felhasználásával. A felsorolt Intézkedések jelentős mértékben járulnak hozzá cellulóz- és papíriparunk fej­lesztéséhez, lehetővé téve papírfogyasztásunk, s ezen keresztül az életszínvonal emelkedését, így hazánk az egy főre eső papírfogyasztás te­rén aránylag rövid időn belül az őt a kedve­ző faanyagbázis révén megillető helyre kerül­het mind európai, mind pedig világviszonylat­ban. A kedvező cellulóz- és papírellátás kö­vetkeztében jelentősen javul majd külkereske­delmi mérlegünk is, s tovább emelkedik faipari termékeinknek jó hírneve itthon és külföldön egyaránt. KOHÁN ISTVÁN A természeti tényezők szerepe a növénytermesztésben Miután a tavaszik is a földbe kerültek, a mezőgazdasági dol­gozókat és főleg az agronómusokat az a kérdés foglalkoztatja most a legjobban, hogy milyen lesz az idei nyár, száraz-e, cs^pa- dékos-e, milyen feltételek között fog a növényzet fejlődni és hogy milyenek lesznek az idei hozamok. Az időjárás alakulását a növénytermesztők már nem tudják be­folyásolni, és a szélsőséges, száraz, vagy túlságosan nedves idő­járás által okozott károk ellen sem tudnak megfelelő mértékben védekezni. Száraz esztendők alatt és azok után sokat beszélünk arról, hogyan lehetne a szárazság káros következményeit megelőz­ni. Ahol öntözéses gazdálkodást folytatnak, ott ez nem is okoz nagyobb problémát. De megfelelő talajműveléssel is takarékos­kodhatunk a talaj vízkészleteivel. Arról sem szabad azonban meg­feledkezni, hogy a természetben éppúgy voltak, mint ahogy lesz­nek nedves évek is. Az esőzések különösen a kötött talajokon okoznak nagy károkat, de olyan talajokon is, ahol a feltalaj jó, például középkötött, de ez alatt vizet át nem eresztő réteggel ta­lálkozunk, ahol nagyobb esők után a víz felhalmozódik. A csapa­dékos időszakban mutatkozó felesleges víz nem képes ezen a tala­jon át elszivárogni, annak egy része elfolyik, az úgynevezett szi­keseken pedig felmérhetetlen károkat okozva megáll. E kérdés nagy növénytermesztési jelentőségére Kreybig akadé­mikus már a múltban is felhívta a figyelmet. A magam részéről csak annyit tennék hozzá, hogy a károkról minden nehézség nél­kül meggyőződhetik bárki, aki például a Csallóközben, a Koláro­vo (Gúta) határában elterülő „Söllett“, „Paptóere“, „Orrétje“, „Szörpárgyur“ stb. nevezetű dűlőket megismeri. Ezekben a dű­lőkben egy és ugyanazon táblán — már 5—6 cm nívókülönbségnél is — az alacsonyabb helyen elbuggyan a vetés és a búza gyökér­zete bucsokban áll. Ahol tavasszal egy kis teknős rész van a táblán, ott nemcsak ezt a részt, hanem a kerületét is jó darabon nem lehet bevetni. E területek megmunkálásához csak két három hét elteltével lehet hozzáfogni. Számos kár származik abból, ha a száraz években elbizakodunk, aztán jön egy olyan esős év, mint például a tavalyi, amely olyan veszteségeket okoz, melyek árán éveken át fenn lehetne tartani a vízbarázdák és a vízlevezető árkok tisztántartási, fenntartási költségeit. Nem lenne szabad elfelejteni, hogy mindenütt, ahol a talaj felszínén a legkisebb mélyedés is mutatkozik, idejében meg kell húzatni a vízárkokat és gyakori tisztításukat még száraz idő­ben sem lenne szabad elhanyagolni. Külön problémát jelentenek a szikes talajok, amelyek szárazság idején oly kemények, hogy csákánnyal is nehéz őket meglazítani. Ezzel szemben esős időben — miután ezek sem eresztik át a vi­zet — megáll rajtuk a víz, erősebb esőzésnél pedig kemény ké­reg képződik rajtuk. Komenský, a nagy pedagógus, akinek figyel­me a mezőgazdasági termelés oktatására is kiterjedt, így jelle­mezte a szikes talajokat: „Ezeken a talajokon, amelyek száraz Időben megkeményednek, nedves időben pedig elnedvesednek, csakis a gazdák kemény munkájával biztosítható a terméshozam“. Egy ilyen rövid cikk keretén belül nincs lehetőség rámutatni a szikesek javításának lehetőségeire, elég talán annyit megemlí­teni, hogy ezek a talajok főleg a Csallóközben, az Ipoly és a Rima völgyében, kis részben a malackai járásban és a morva vidéke­ken fordulnak elő. A gyógyításukról való gondoskodás — a szi­kesek javítása — a Csehszlovák Tudományos Akadémia és az ille­tékes szervek hatáskörébe tartozik. Mint tudjuk, a szikesedést főleg a nátriumsók és az agyagtartalom nagy mennyisége, a ked­vezőtlen kémhatás és a hasznosítható termőréteg vastagságának hiánya okozzák. A szikesek elterjedésének megakadályozása szin­tén e tudományos intézetek dolgozóinak kötelességei közé tarto­zik. Ne felejtsük el, hogy a növénytermesztés állandó küzdelem a természettel, amely az egymás mellett ható természeti tényezők törvényszerű érvényesítésével öntudatlanul alkot, de gyakran rombol is, és a jó mezőgazdaság szakembernek tudnia kell, hogy a káros hatások (szárazság, vízkárok, fagy) ellen hogyan vé­dekezzünk. Ing. KMOSKÓ LÄSZLÖ Minőim ALLAS ü A Dunajská Streda-i Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskola Igaz­gatósága közli az érdeklődőkkel, hogy az 1973—74 es tanévtől fel­vesz II. ciklusú végzettséggel rendelkező, magyarul is beszélő szlovák—orosz szakos, továbbá szlovák + valamilyen más kombi­nációval (pl. történelem, magyar stb.) rendelkező tanerőt és egy mezőgazdasági ökonómiai végzett­séggel rendelkező mérnököt, aki­nek legalább hároméves termelé­si gyakorlata van. Nőtleneknek, illetve hajadonoknak elszállásolást és étkezést biztosítunk az Iskola diákotthonában. Érdeklődni és a jelentkezést el­küldeni a következő címre: SPTŠ, Dunajská Streda OF 56 H A košicei Kelet-szlovákiai Ce- .mentgyár és Mészégető nemzeti vállalat Turňa nad Bodvoui üzeme azonnali belépéssel nagyobb számban alkalmaz műszaki-gazdasági dolgozókat és szakmunkásokat, mégpedig: — 1 raktárvezetőt ŰSO/8, T—10. kát. — 1 vezetőt a nyilvántartási és elemző részlegre ÜSO/8, A—13 kát. — 1 önálló bérelszámolót ÜSO/8, A—11 kát. — 2 gvengeráramú elektrotechni­kust ÚSO/6, T—9—10 kát. — 7 tolató mozdonyvezetőt R—7 kát. — 5 vezető tolatót R—6 kát. — 9 tolatót R—5 kát. — 1 autókotrógép kezelőt R—0 kát. — 20 gépszerelőt R—5—6 kát. — 10 lakatost R—6—7 kát. — 5 erősáramú villanyszerelőt R—8—7 kát. — 8 gyengeáramú villanyszerelőt R—0—7 kát. — 10 MaR elektrotechnikust R—0—7 kát. — 4 esztergályost R—0—7 kát. — 10 gyengeáramú elektrotechni­kust, illetve MaR elektrotech­nikust mint karbantartás-veze­tőt. Fizetés megegyezés szerint. A szakképzettséggel nem rendel­kező munkásoknak lehetőséget nyújtunk arra, hogy szakképzett­séget szerezzenek, akiket azután mint műszaki berendezések keze­lőit fogunk alkalmazni. A kitanult szakmunkásoknak to­borzási járulékot adunk. A felvett dolgozóknak 1—6 hó­nappal a munkába lépés után a Turňanské Podhradle-1 lakótelepen családi lakást tudunk biztosítani. A munkaerő-toborzást a KoSice-vl- déki Járási Nemzeti Bizottság 1973. február 14 én engedélyezte. Východoslovenské cementárne a vápenky národný podnik KOŠICE závod Cementáreň, Turňa nad Bodvou OF-50 lazatút, garantált évi 250 db. to­jáshozammal. Nagyobb mennyisé­gű vétel esetén saját eszközünk­kel szállítjuk. Jednotné rolnícké družstvo, 925 72 Selice, okres Galanta, č. t.: 92-219 OP-59 JSMERKEDÉS H Jó szituált iparos keres magá­hoz való 50 év körüli magyarul beszélő hölgyet komoly szándék­kal, akinek Bratislavában van la­kása. Jelige: Autó van. 0 429 BI Reprezentáns, jól szituált, nyugdíjas, absztinens, nemdohány­zó keres 40—50 éves szimpatikus, fess, szolid, szép, finom hölgyet. Jelige: Ideális élet. Ü-48Ö K OSZONTO ŽS Drága édesapánknak. Szász Ist­vánnak Bélára 84. születésnapja alkalmából gratulál és további jó egészséget kíván: Pityu, Teca, unokái Nóri és Andrea. 0-478 ADASVÉTEl ■ Eladó jó állapotban levő Skoda 1202. Stefanovlcs Sándor, Veiké Blahovo 189, okr. Dun. SWeda, tel.: 31-59. 0-426 £1 Eladó különféle hengerfejtö­mítés. Minta szükséges. Amália JedlICková, Jelenec 484, okr. Nitra, tel.: 932-03. 0 454 Bl Kétlakásos ház kerttel eladó a következő cím alatt: Sarolta Ku- bičeková, Nádražný rad č 19, 934 01 Levice. 0 458 E2 Eladó kétszobás családi ház gazdasági épületekkel, 18 ár kert­tel. Azonnali beköltözés lehetsé­ges. Cím a hirdetőirodában Ű 463 S3 Jó karban levő családi ház na­gyobb kerttel és tartozékhelyisé­gekkel eladó. Jelige: Okres Ko­márno. 0 483 SS Azonnal szállíthatunk minden mennyiségben napos- vagy fölne­velt tojóhibrid csibét, piros tol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents