Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-22 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. IV. 22. 11 HELYEn TANNYELVET! Akad a olyan felnőtt ember, aki még sohasem próbálta megmagyarázni önmagának, hogy diákkorában a tanítási nyelv (röviden: tannyelv) milyen szerepet játszott képességei kibontakoztatásában, pályaválasztásában stb.? Ez a kérdés akaratlanul is felvetődik bennünk, bár az anyanyelvű oktatás fontosságát már nem szükséges bizonygatni. Annál inkább kell azonban feszegetni egy vele kapcsolatos dolgot: az anyanyelv oktatásnyelv vagy tannyelv a különböző oktatási intézményekben? Nem mondvacsinált problémákról van szó, hiszen például a Hét „Pálya- választások idején, jelvételik előtt* című februári tájékoztatója azt tudatja, „hogy a magyar oktatásnyelvű gimnáziumok ugyanolyan általános műveltséget nyújtanak, mint a szlovák gimnáziumok“. Lapunk, az Űj Sző egyik márciusi apróhirdetéséből meg az derül ki, hogy a Nitrai Pedagógiai Kar dékánja olyan tudományos kutatót vagy tudományos dolgozót keres, akinek munkaterülete lenne „a szlovák nyelv tanításának módszertana a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolákban“. Eszerint az alapiskolákban (általános iskolákban) a magyar tannyelvű, a gimnáziumokban meg oktatásnyelvű? Dehogy! A „Magyar értelmező kéziszótár“ az oktatásnyelv fogalmát nem is ismeri; tannyelvnek tartja viszont azt a nyelvet, amelyen a tanintézetekben a tanítás folyik. Ha így van, akkor mivel magyarázható, hogy az ország déli részének magyarsága beszédben és írásban felváltva használja mindkét összetett szót? Talán azzal, hogy a nemzetiségi lakosság nyelvérzéke nem mindig elég megbízható, különösen szóhasználali kérdésekben ... Lehet, hogy egyes emberekben (főleg értelmiségiekben) régi, elavult nézetek kísértenek. Volt idő ugyanis, amikor a tanítás főnévből elvont tan szó ellen a nyelvészek rúgkapáltak. De a tan és a vele alkotott sok ösz- szetétel: tananyag, tandíj, tanfelügyelő, tanintézet, tankönyv, tanköteles, tanmenet, tanrend, tanszer, tantárgy, tanterv, tantestület, tanügy (hogy a tannyelvet ne is hangsúlyozzuk) — bekerült szókészletünkbe. Közülük egyet sem nélkülözhetünk: lényeges tárgyak, dolgok stb tömör megnevezése nélkülük ma már nem oldható meg. Mit érnénk teljes alakú összetéte’- lek (pl. tanításmenet, tanításterv) használatához való ragaszkodásunkkal, ha szóalkotásunk ezáltal magyarosabb nem lenne, csak nehézkesebb? Lehet az is, hogy sok szlovákul értő magyar tudatában az oktatásnyelv, illetve a tannyelv közötti különbség a vyučovací jazyk kifejezés hatására kezd elmosódni. Ugyanis a szlovákból kiinduló ember oktatásnyelvnek is, tannyelvnek is fordíthatja a vyučovací jazyk kifejezést... De a magyar nyelvben, bár az oktatás és a tanítás rokon értelmű szavak, a kettő jelentése meglehetősen eltér egymástól. Az oktatás a tantárgyak szervezett (iskolai) formában való tanítását jelenti. A tanítás tehát az oktatás menetében végzett Ismeretnyújtó, készségfejlesztő és nevelő tevékenység. Ezért — ha a két szó közül valamelyik összetétel elő- vagy utótagjaként szerepel — egyik sem helyettesítheti maradéktalanul a másikat. (Természetesnek vesszük pl. az oktatásfelelős vagy a felnőttoktatás létezését; de ha kitalálnák pl. a tanulásfelelős — röviden: tanfelelős —, vagy a felnőtt-tanítás — röviden és félrevezető módon: felnőtt-tan — elnevezéseket, mindenki kétségbe vonná létjogosultságukat.) Ilyen alapon kifogásoljuk mi is, ha valahol valaki tannyelv helyett oktatásnyelvet mond vagy ír. Anyanyelvűnk szelleme és a szokás hatalma azt kívánja, hogy az iskolákban a gondolatközlés, az érzelemkifejezés, az akaratnyilvánítás eszköze ne valamiféle mesterkélt oktatásnyelv, hanem kulturált tannyelv legyen. Valerij Brjuszov: UENSN KI volt? Vezér, ki átnevelte Az embert, s együtt alkotott A néppel, mindig egy mederbe Terelve minden patakot. Október napjai beteltek: Korok döntőbb válaszfala, Mint századok, törvénytekercsek, A reneszánsz vagy Attila. A múlt szétfoszlik, mint a felhő, Támad közösség tengere - Mint óriáshegy orma, felnő Lenin dicső októbere! Föld! Zöld bolygói Planétarendek Szemernyi, törpe gömbje, tel Ö fényed, ő a tűz tebenned, És hírneved - az ő neve! Meghalt; a végtelenben kurta, kis percet élt - de tetteit példánk a földön szertehordta, s szavát milliók hirdetik! Békés István fordítása Jack Lindsay: LEKIN LONDONBAN Sötét köd árad szét a kába föld felett, A mélyvasútakon már úrrá lett a csönd. Ott jár Lenin. Riad a sok zord épület - Ablakban gyenge fény. Az évek lépte döng Ködülte város. Népe lót-fut éjjel is: Mint széttépett papír, röpdös, kering. A Brit Birodalom látszatra még erős. De Lenin tudja már, hogy lent a mély meging. ö századokba lát, jövőbe száll, S a nagy győzelmet szívrepesve látja, Midőn tulajdon népe felkél, talpraáll, S népét körülveszi megannyi hű barátja. A várvavárt idő elérkezett! Sok ország és nép vallja őt. A hajnolfény kigyúlt és városom felett, London felett is oszlik már a köd. Radó György fordítása Johannes R. Becher: LENIN SÍRJÁN Koporsód mellett, halott Lenin, mi nem feledjük a virrasztást. Népek ereiben gyakrabban lüktet a munkásvér, sebesebben lüktet a munkások vére, neved hallatára, Lenini Európában, Amerikában, Ázsiában, Afrikában, északon, délen, nyugaton s keleten, mind a négy világtájon, mind a négy világrészben, Lenin, mindenütt, ahol még elnyomók és elnyomottak vannak mindenütt, ahol elnyomorodottak, kizsákmányoltak, |ogtalanok, védtelenül megkínzottak vannak, mindenütt, ahol embereknek muszáj eladniuk magukat, muszáj elárulni gyalázatoson egymást. muszáj éhenveszni, muszáj egymásra lőni, mindenütt, hol? Mindenütt! Mindenütt, ahol nem a dolgozóké a hatalom még. Minden nép egy-egy vörös katonát küld a te ravatalod elé, Lenin. Minden vörös katonából nemsokára Vörös Hadsereg növekszik, Lenin. A munkások nem szavakkal gondolnak rád, a munkások belefáradtak a szavakba, a munkások tettekkel ünnepelnek téged, Lenin Előre, vörös fronti Kristályoson éles, dísztelen volt a te gondolatod, Józan és szürke. így lettél öntudatává a küzdő munkáshadaknak, Világ munkásainak barátja, Lenin elvtársi Gondolatoddal mutattál utat, mert a gondolat is szerszám volt néked Fegyverrel kezükben mennek ezentúl nyomodban a proletármilliók. Szimpla köznapi ruhájában fekszik Lenin a koporsóban, s nekünk, még élőknek, ezt üzeni: „Föld népei, ti: tépjétek le a láncot! Előrel Induljatok! Németország: előre! ébredj rabszolga-álmodból, ébredj! Verd, verd, vörös dob, a marsot! vörös trombita, harsogj! Proletár rohamcsapatok, gyűljetek össze1 Fel a lépcsőn ipar-nagyurak palotavároibaf Be a kormányépületek városnegyedébe! Hódítsátok meg a ti földeteket! Hódítsátok meg a ti gépeiteket! Hódítsátok meg a ti gyáraitokat! Hódítsátok meg a ti hazátokat! Hódítsátok meg az egész világot!* Hallgatásod, halott Lenin, nem halott hallgatása, Kommandó és harci paróll: „Világ dolgozó tömegei! Sorakozzatok sűrű sorokba! Előre! Előre, mind!* Gábor Andor fordítása DOBAY BÉLA N. A. Scseibakov rajza Leninről
