Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-22 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

REFORMOK ÚTJÁN... A szociális és gazdasági reformok megvalósítása Indiában ma már nem csupán távlati célkitűzés, hanem konkrét folyamat. Tény viszont, hogy a szóban forgó reformok megvalósítása lépten-nyomon beleütközik a reakciós, pronn perialista elemek ellenállásába. A széles néptömegek azonban minden erejükkel támogatják a demokratikus elő­jelű reformokat. Kerala, e 21 millió lakost számláló indiai állam példája szintén bizonyítja, mikéut válnak valóra az indiai nép vágyai ott, ahol a demokratikus erők egységes frontba tömörülnek. utóbbi tíz év folyamán a külön­böző indiai politikai pártok határozataiban valóban sok szó esik Keraláról. Ez az országrész feltétlenül magára vonta a sajtó, a közgazdászok, szociológusok, sőt a történészek fi­gyelmét is. Az Indiai Kommunista Párt vezetői több ízben kifejtették, hogy Ke­rala a maga nemében „politikai labo­ratórium“, amelyben a mai India szo­ciális és politikai problémái megoldá sának kísérletei folynak. Közismert tény, hogy India új ad­minisztratív felosztását kemény harc előzte meg. A rádzsák és maharad zsák ugyanis nem akartak lemondani előjogaikról, de velük együtt ellenez­te az új adminisztratív felosztást a tő­ke érdekeit védő burzsoázia is. Ellen­állásuk azonban végül is megtört. Ke­rala végeredményben India Kommu­nista Pártja kitartó és következetes harcának köszönheti, hogy megjelent az ország adminisztratív térképén, így tehát érthető, hogy jelentősen megnö­vekedett az IKP tekintélye és befolyá­sa a legszélesebb néptömegekre Blindzsali körséta Dél-Keralában aligha találunk a szó szoros értelmében vett falvakat. Kisebb-nagyobb távolságban földek­kel és kerttel körülvett gazdaságok so­rakoznak. Az országrész fővárosától jövedelem mintegy másfél milliárd rúpiára emelkedjék. Kerala további fontos exportcikke a kesudió. A hatvanas évek végén a ke- sudió termesztéséből származó jöve­delem háromnegyed millió rúpia volt. Közismert tény, hogy a kesudió mono­póliuma éppen Kerala, hiszen a 310 in­diai feldolgozó üzemből 258 található itt. Felfigyeltető momentum, hogy a közelmúltban a kormány állami társu­lást alapított, hogy stabilizálja az ál­lam számára e rendkívül fontos feldol­gozó ipar helyzetét és védje a munká­sok érdekeit. Egy egy gyárban több mint 800 munkás dolgozik, javarészt nők. Kétségtelen, hogy a dió feldolgo­zását, különösen feltörését nehéz gé­pesíteni. Ehhez a munkások valóban egyszerű munkaeszközt, egy közön­séges fadarabot használnak. Az egye­düli gépesített munkafolyamat a ke sudió csomagolása Az éltető pálma Keralában azt tartják: ,,A kókusz­pálma mindent ad, amit csak óhajt az ember.“ így fedelet az ember feje fölé, tűzifát, kókuszvajat, amely nélkül j1- képzelhetetlen az indiai konyha, ol­csó szőnyegeket, gyékényt, hűs frissí­tő italt s végül a dió kemény héjából ügyes kezek művészi dísztárgyakat készítenek. Szorgos munka folyik a teaiiltetvényeken. Trivandrumtól 15 kilométerre azonban egy nagy halászfalu, Blindzsali fok szik. 8000 keresztény és 10 000 muzul­mán élt itt egymás mellett, akiknek elődei az új hit felvétele előtt több nyire az alsó kasztokhoz tartozó indu sok voltak. A halászok készségesen vá­laszolnak a látogató kérdéseire. így megtudjuk, hogy az egyik közülük Tiszmen Kasztro a tehetősebbek közé tartozik: három csónakja van. Időseb bik fiával jár a tengerre, másik két csónakját kiadja. Tíztagú a családja. Ha jő a fogás, valamit eltesznek a szükebb napokra is. Bár a blindzsali ha lászokat nem veti fei a jólét, remény­kedve tekintenek a jövő felé. A kor mány egy hatalmas hal feldolgozó üzem létesítését tervezi itt s a falu közelében immár elkészült a hűtőház és a kis dokkban már motorcsónakok sorakoznak. Mindez az utóbbi 10 év­ben valósult meg. Az államgazdasági tervek ebben az időszakban a halá szat fellendítésére 34 millió rúpiát (100 rúpia egyenlő 12 rubel) irányoz­tak elő. Ezt a tételt immár be is fek­tették. Nem kevesebb, mint 346 moto­ros hajó épült és szépen halad a hű­tőberendezésekkel ellátott halászkikö tő további kiépítése. Tudni kell azon­ban, hogy Kerala biztosítja India ten geri halprodukciójának mintegy 40 százalékát és az export 85 százalékát. A kormány már régebben kidolgozta a halászat fejlesztésének hosszú lejáratú tervét, amely előirányozza, hogy a hal „kitermelése“ évente elérje az 1,4 millió tonnát és az exportból származó A kókuszdió felső rostos rétegét koj- rának nevezik. Ezt vízben áztatják, majd a napon megszárítják, tilolják, vastag fonalat fonnak belőle s a fona­lakból gyönyörű szőnyegeket készíte­nek. A dió kérgének belső részét lyu­kacsos fehér réteg vonja be, amely­nek íze a nálunk is ismert dióéhoz ha sonlít. Ebből készül a kókuszvaj. Aleppi, a kojraípar központja, egy millió ember számára biztosít munkát. Az emberek itt még mindig manufak turális alapon dolgoznak. A szőnye gek nagy részét külföldre szállítják. A kojracikkek exportja, amely évről évre növekszik, mintegy másfélszáz millió rúpiát hoz az állam pénztárába. Az utóbbi időben azonban az Egyesült Államok Nagy Britannia és a Német Szövetségi Köztársaság piacain megje­lent műanyagból készült hasonló cik­kek komoly konkurrenciát jelentenek a kojrából készült áruk számára. Ez magától érthetően súlyosan érinti a keralai munkások helyzetét is, hiszen az áru eladása mind nagyobb nehéz­ségbe ütközik. Ha leállnának a gyá rak, valóban rengeteg munkás vesz tené el megélhetési lehetőségét. A kor­mány több intézkedést foganatosított, hogy stabilizálja a szóban forgó ipar­ág helyzetét, sőt további munkalehe­tőségeket biztosítson. Az üzemek dol­gozói társulásokat szerveztek, így vé­dik többek között a kisiparosokat is a kereskedők önkényétől, ugyanakkor megalapították a kojratermékek ér­tékesítésének állami központját is. Tény, hogy Keralában szinte minden politikai párt választási jelszava a munkalehetőségek biztosítása, a gaz­daságfejlesztési tervek felvázolása. Az állam India területének 1,27 százalé­kát alkotja és az ország lakosságának mintegy 4 százaléka él itt. Statisztikai kimutatásokból megtudhatjuk, hogy Keralában minden 40 másodpercben születik egy gyermek. Viszont az is tény, hogy a 60-as évek vége felé ro­hamosan emelkedett a munkanélkü­liek és a részben foglalkoztatott em­berek száma. Ez ma is komoly problé­mát okoz az országrész vezetőinek. Mint ahogyan különösen égető prob­léma az iskolai végzettséggel ren­delkező ifjúság foglalkoztatottságá­nak a kérdése is. Bár több hatékony intézkedésre is sor került, távolról sem mondható el, hogy minden kér­dés megoldódott. A megoldás kulcsa magától érthetően az állam gyors üte­mű iparosítása Radikális reformok Aleppit egyik oldaláról a tenger hullámai nyaldossák, a másikról a Bembanad tó. A várost csatornák szántják keresztül kasul ezért Alep pit Kerala Velencéjének is nevezik. Aleppiból Kottajamába csónakon jut­hat el az ember. Húsz kilométer meg­tétele után egy kis folyó torkollatá- hoz érünk. A folyócska mindkét olda­lán rizsföldek húzódnak. Ezeken a te­rületeken még mindig nagy a befo­lyása a földbirtokosoknak. Tény ugyanakkor, hogy aki nyolc hektár­nál több földet mondhat magáénak, azt ezen a tájon már földbirtokosnak nevezik. A keralai agrárpolitikát tart­ják Indiában a legradikálisabbnak. Keralában határt szabtak a magán­birtokok terjeszkedésének és biztosí­tották a mezőgazdasági munkások jo gát arra a földre, ahol a házuk áll. Minderre még a 60-as évek végén ke­rült sor. Érthető tehát, hogy Keralá ban gyökeresen megváltoztak a társa dalmi viszonyok is. A földbirtokosok földtöbbletét a kormány kisajátította és felosztotta a föld nélküli parasztság között, akiknek nagy része bérlőként művelte a földet. Bár a bérlők kisebb bért fizetnek, ám nem a föld volt tu­lajdonosának, hanem mintegy adó for­májában a kormánynak. Végered méuyben bizonyos törlesztésről van szó, hiszen idővel a föld a bérlők tu lajdonába megy át Valóság és legenda Kerala az az indiai állam, ahol a kommunista pártnak valóban nagy be folyása van, sőt úgy is mondhatnók, hogy a párt irányítja az ország életét. A választási győzelmeket a kommu­nisták természetesen a legszélesebb néprétegekre támaszkodva, kemény harc árán vívták ki. A keralai kom munisták joggal lehetnek büszkék ar­ra, hogy éppen ők voltak az antikolo­nialista mozgalom irányítói és szer­vezői. Ez a mozgalom nem csupán ön- kormányzat elérésére korlátozódott. Egyesült benne a parasztok, a mező- gazdasági munkások harca a földért, az alsó kasztok harcával a szociális egyenlőtlenség ellen, továbbá a nép közös harca a maharadzsák uralma ellen stb. Ez tehát Kerala jelene. Ám hallgas­suk meg, mit idéz a múlt legendája. A legenda szerint Keralában réges-ré- gen a nemes és igazságos Mahaball radzsa uralkodott. Boldogok voltak az emberek, hírből sem ismerték a sze­génységet, igazságtalanságot. Egyszer azonban egy vándor törpe képében megjelent a rádzsánál maga Visna isten és olyan darab földet kért tőle, amelyet három lépéssel felmér. A jó­szívű uralkodó természetesen nem Büszkék lehetnek az eredményeikre a l.eralai halászok ... utasította vissza kérését. Ekkor a tör­pe hirtelen óriássá változott, egy lé­pésével betakarta a földet, másikkal az eget, majd harmadik lépésével szét­tiporta a rádzsa fejét, aki lezuhant a halál királyának birodalmába. A rádzsa kérésére azonban Visna isten megen­gedte, hogy évente egyszer megláto­gathassa Keralát és láthassa alattva­lóinak életét. Ezt a napot minden év­ben megünneplik a keralaiak. A le­genda végeredményben a keralai i ép jellembeli tulajdonságait tükrözi. Ki­meríthetetlen optimizmusát, nemessé­gét és - igazságszeretetét. Nos, a nép közös harca immár visszavarázsolta a Visna isten által elrabolt föld na­gyobb részét Ám a küzdelem tovább folytatódik, tovább a szociális fel emelkedésért. |A ZA KU 11EZSOM NYOMÁN) Az országrész progresszív erői jól tudják: sokat kell meg tenni a mezőgazdaság iparosítása érdekében. >

Next

/
Thumbnails
Contents