Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-21 / 95. szám, szombat
Lenin milliók munkájában él [Folytatás a 4. oldalról megszilárdulásában, a szocialista állam szervező funkciójának megerősítésében, a gazdaság fejlődésében, az ideológiai nevelőmunkában és a népet szolgáló kultúra fejlesztésében. Dolgozóink túlnyomó többsége támogatja ezt a politikát, mivel látja, hogy szocialista társadalmunk felvirágoztatásához, anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez vezet, és azért Is támogatja, mert ez a politika nem elégszik meg az elért eredményekkel, nem idealizálja a helyzetet, hanem ellenkezőleg józanul mérlegeli a reális helyzetet, nyíltan beszél a mai problémákról, a lehetséges jövőbeli veszélyekről, amint ezt Lenin is szorgalmazta. A munka pozitív értékelése nagyobb rendszerességre, a nehézségek elleni küzdelemben még nagyobb erőfeszítésre ösztönöz. Határozotton és igényesen teljesítjük a XIV. kongresszus határozatait Lenin arra tanított, hogy egy pillanatra sem szabad gyengíteni igényességünket, nem szabad eltérni a meghatározott kritériumoktól. Maximális politikai, szervező és ideológiai munkát kell kifejtenünk a kitűzött feladatok megvalósítására, amelyekről meg vagyunk győződve, hogy megvalósíthatóak. Minden létező tartalékot ki kell használnunk — a fegyelem fokozásában, a munkaidő kihasználásában, a vezetés javításában, a nagyobb következetességben és ellenőrzésben, a pontosabb nyilvántartásban, a káderek rendszeres értékelésében, felkészültségük megjavításában. Ilyen .szellemben folynak a járási pártkonferenciák tárgyalásai, amelyek az alapszervezetek évzáró gyűléseinek határozataira, valamint az 1300 000 kommunista azon akaratára támaszkodnak, hogy tovább haladunk előre az 1969 áprilisában és a párt XIV. kongresszusán megkezdett úton. Ez vitathatatlanul a dolgozók nagy többségének egységes állásfoglalása is. Az aktivitás nincs ellentétben a bírálattal, sőt ellenkezőleg a bírálat feltételezi az aktivitást. Amint Gustáv Husák elvtárs Bratislavában a városi pártszervezet konferenciáján hangsúlyozta, fejlesztenünk kell a szocialista demokráciát, kellő teret kell biztosítanunk az elvi kritika fejlesztéséhez, az olyan kritika fejlesztéséhez, amely a hibák kiküszöbölését eredményezi, elősegíti fejlődésünket, megszilárdítja meggyőződésünket a szocialista rendszer előnyeiről, erejéről és arról, hogy viszonyaink között, amikor megszilárdul a párt és a nép egysége, a szocializmus céljaival összhangban meg tudjuk oldani társadalmunk fejlődésének nagyon bonyolult problémáit is. Ez a derűlátás is a lenini politika jellemvonásai közé tartozik. Ezt a politikát a munkásosztály iránti hűség, a szocializmus és a kommunizmus ügyének lelkes, pártos' támogatása jellemzi. Ez a politika arra figyelmeztet minket, hogy figyelmünket ne csak a jelenlegi szükségletekre fordítsuk, hanem felelősség- teljesen gondoljunk a jövőre is, szocialista hazánk távlataira, arra, hogy népünket a Szovjetunió oldalán a szocialista világrendszer többi országa népével folytatott baráti együttműködésben és szilárd egységben boldog jövő várja. Elvtársak! Vlagyimir Iljics Lenin tanítása halhatatlan. Tanítását méltóképp megtestesíti a Szovjetunió, a szocialista világrendszer fejlődése. Tovább él a munkásosztály tőke elleni harcának sikereiben, a nemzeti felszabadító harcokban, az imperializmus elleni, a világbékéért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott nagy történelmi harc erejében. Munkánk és gondolkodásunk szilárd alapjává vált. Legnagyobb kötelességünk, hogy ezt az alapot megszilárdítsuk, fejlesszük és védelmezzük. Legszentebb kötelességünk, hogy harcoljunk a leninizmus további győzelmeiért és e halhatatlan tanítás szellemében tovább fejlesszük társadalmunkat az új világba, a szocializmus világába vezető úton. Éljen a leninizmus! Éljen a kommunista mozgalom és élcsapata, a dicső SZKP! Éljen a CSKP és a csehszlovák nép! A társadalom és a lakosság védelmében 1973. IV 21 Igazságszolgáltatásunk nem nézi tétlenül a bűnözők, elsősorban a mindenre elszánt visz- szaeső bűnözők nyugtalanító garázdálkodását, akik az utóbbi időben a súlyosabb bűncselekményektől sem riadnak visz* sza. A szakemberek tapasztalatai szerint az érvényben levő törvény több intézkedése idejét múlta, nem képes lépést tartani a fejlődéssel. Ezzel indokolható, hogy a szövetségi kormány néhány, a bűncselekmények megelőzésére, illetve a tettesek megfékezésére irányuló törvényjavaslatot terjesztett a Szövetségi Gyűlés elé. A vétségekkel és a szabadságvesztéssel foglalkozó, valamint a már szabadon bocsátottak feletti védőfelügyeletet, illetve ellenőrzést elrendelő törvények módosítására vonatkozó javaslatok célja — amint az a Szövetségi Gyűlés bizottságainak legutóbbi tanácskozásaiból is kitűnik — elsősorban a társadalom védelme a visszaeső bűnözőktől, illetve az aszociális elemek átnevelése az eddiginél sokkal szigorúbb büntetések kiszabásával. Kétségtelen azonban, hogy ez nemcsak a társadalom érdeke, hanem a reci- divistáké is. Ezért néhány szocialista ország tapasztalataiból kiindulva, az eddiginél következetesebb intézkedésekre van szükség az önmagukkal megha- sonlott, lejtőre jutott egyének megfékezésére és felkarolására, hogy ismét összeütközésbe ne kerüljenek a törvénnyel. A gyengébb akaratú, megtépázott jellemű egyének ugyanis büntetésük kitöltése után könnyen kerülhetnek ismét rossz társaságba, mely károsan befolyásolhatná cselekedeteiket. Ha azonban maguk felett érzik az állam védő karját, megszokják rendszeres, fokozott ellenőrzésüket, ami erkölcsi érzékük megszilárdulásában nyilvánulhat meg. A készülő törvény célja tehát a bűnözők szigorúbb megbüntetésével, a bűncselekmények megelőzésével a bűnözések számának lényeges csökkentése. Egy másik törvényjavaslat az eddiginél súlyosabb elbírálásban részesíti az erőszak alkalmazásával külföldre szökőket, illetve a repülőgépeltérítőket, akik cselekedetükkel emberéleteket is veszélyeztetnek. Üjdon- ságszámba megy az a törvény- javaslat is, amelynek értelmében a szabadságvesztés maximális időtartama — aZ eddigi 15 év helyett, feltéve, hogy a bíróság a halálbüntetést a körülmények megítélése során túlságosan szigorúnak tartja — 25 évig terjed. Jó és hasznos megoldásnak tekinthető az a törvénytervezet is, mely szerint az elítéltek már a börtönben, büntetésük kitöltése idején gyógykezelhetők lesznek. Ennek az intézkedés nek különösen az alkoholisták vehetik hasznát, akik a bírósá- gilag elrendelt elvonókúrát -— az eddigi gyakorlattól eltérően — már a börtönben, tehát hamarabb megkezdhetik és szaba dón bocsátásukat követően azonnal bekapcsolódhatnak a normális életbe. Amint látjuk, társadalmunk az eltévelyedettekről is gondoskodik, hogy valamennyiünk részére nyugodt, békés életet biztosítson. -kmA m I I # ■■■#'#’ mw f jelenről es a jovorol JEGYZETEK A LÉVAI JÁRÁSI PÄRTKONFERENCIÄROL Már kilenc fele járt, amikor az esőtől felázolt nyltral országúton gépkocsinkkal végre megérkeztünk Lévára. A magasba kapaszkodó elkészült és most épülő panelházakon kívül mindjárt észrevehette az ember azt is, hogy erre a napra meg- csino^odott a város: mindenfelé zászlókat lobogtatott az áprilisi szél, sokhelyütt feliratok köszöntötték a lévai járás k o nvm un is tál na k ta n á cs k ozását. Nemsokára kezdődik a megnyitó :— gondoltam — nem veszíthetek időt felesleges keresgéléssel, s ezért a járdán haladók közül egy idősebb férfitól kérdezem, nem tud-e útbaigazítani. Felderül az arca: — Dehogynem. A járási pártkonferenciáról mindenki tud, nemcsak Léván, hanem az egész járásban. Fontos esemény ez. Egyébként jómagam is éppen oda sietek. Betessékelem, s míg gépkocsink a kanyargós utcákon halad, megtudom, hogy a konferenciát a most felépült járási kullúrházban tartják a Hősök terén. — Itt van, ni — mondja kisvártatva — majd az épület felé mutat: — Nézze meg az elvtárs, ugye szép létesítmény. Igaz, aránylag sokáig épült, de most már az a lényeg, hogy elkészült. Nagyon kellett már. Néhány percem marad a nézelődésre, mert a kul túrház nagytermében megkezdődött a lévai járás 'kommunistáinak a kétnapos tanácskozása. Utólag tudatosítom, mennyi minden történt a két nap alatt, erről többek között sűrűn teleírt jegyzetfüzetem is tanúskodik. Mindenről szinte lehetetlen beszámolni: legfeljebb csak néhány szerintem fontos mozzanatot említhetek meg, mintegy ill usztrá dóképpen. A beszámoló Tulajdonképpen egy nem új, de mindenképpen értelmes megoldással kezdődött a konferencia: a küldötteket nem merítették ki a tartalmas beszámoló felolvasásával, hanem az anyagot írásban megküldték minden illetékesnek. így egyrészt időt nyertek, másrészt a küldöttek is jobban felkészülhettek a vitára. S mindjárt tegyük hozzá: ez meg is látszott a felszólalásokon, melyek néhány kivételtől eltekintve rövidek, de lényegretörőek vol- tak. A megnyitó után dr. Stefan Ütmük, az SZLKP Lévai járási Bizottságának vezető titkára csupán néhány gondolatot fűzött a beszámolóhoz. Szavai hallatára kíváncsian lapozom fel a pártbizottság beszámolóját, s egy kettőre rájövök, hogy tulajdonképpen az egész beszámolót lehetne idézni, mert itt minden szó, minden mondat „beszél“, nincsenek frázisok, felesleges részek. A beszámoló vezető helyen említi a pártmunka további javulását. A lévai járás párt- alapszervezeteinek évzáró taggyűlésein például 4,5 százalékkal többen vettek részt, mint az elmúlt esztendőben. Ami szintén lényeges: a résztvevők Új típusú hűtőszekrények A Zlaté Moravce-i Calex üzemben az elmúlt napokban kezdték meg a „Calex 210 de Luxe“ nevű új hűtőszekrények sorozatgyártását. Már az idén 38 ezer ilyen hűtőszekrény hagyja el a gyárat. (ČSTK — M. Vojtek felvétele) többsége nem maradt passzív, értékes gondolatokat, észrevételeket mondtak el a vitában. A számos, jól működő párt- alapszervezetek közül az Ipeľské Uľany-i [Ipolyfödémes) a Mýtne Ľudany-i (Vámos ládán y) és a tesmaki kommunisták érdemelnek dicséretet. Komoly figyel met szentelt a beszámoló az ideológiai munkának is: E téren is jelentős javulás észlelhető, mert az ideológiai munka tartalmasabb, sokrétűbb, tehát vonzóbb lett. Arni különösen örvendetes: az iskolákon a korábbi évekhez képest hatékonyabb lett az ateista nevelés. Léva és környéke valamikor csaknem teljes egészében mezőgazdasági jellegű volt. Ma már a termelés szerkezetében is komoly változás figyelhető meg. Az ipari termelés 1970-hez viszonyítva 24,5 százalékkal nőtt. Különösen a nemrég beindult lévai Pamutipari Művekben, a tlmačei Preeiosa művekben, a szántói és slatinai töltőüzemben, s a Garammenti Cukorgyárban értek el figyelemre méltó eredményeket. Ezekben az üzemekben a mennyiség mellett elsősorban a munka minőségi mutatói javultak. A mezőgazdaságban elsősorban a növénytermesztés szakaszán születtek szép eredmények. Cukorrépából például 464 mázsa volt az átlagos hektáronkénti hozam. Sok adattal lehetne bizonyítani a lakosság életszínvonalának állandó e- melkedését is. Többet keresnek, jobban élnek az emberek. Persze a beszámoló a sok szép siker, eredmény mellett a fogyatékosságokról sem feledkezett meg. Például hangsúlyozta azt is, hogy a lévai járásban még mindig nem kielégítő a munkások és a szövetkezeti dolgozók aránya a pártban, továbbá az alapszervezetben vannak még passzív tagok, akik csak végigülik a pártüléseket. Gondok, problémák akadnak az ipari termelésben is. Néhány új ipari üzem átadása hónapokat késik, nean tartják lie a megállapított időpontokat, s gyakran túllépik a megszabott pénzkeretet is. A járás ipari üzemeiben, különösen a Tlmačei SES ben, a le- vicei Béke művekben s az Ipolysági Pletában sok a túlóra. A mezőgazdaságban nagy problémát okoz a megfelelő tároló helyiségek hiánya, s a takarmányellátásban is komoly fog ya tókosságok m u t a t koznak. Sok még a javítanivaló a szollá Itatások területén is. A lapozgatásban a nagy taps zavart meg. Štefan Uhnák elvtárs befejezte bevezető beszédét, s az elismerő taps nemcsak neki, hanem elsősorban a tartalmas, minden fontos mozzanatra kiterjedő beszámolónak szólt. A vita Néhány esztendős tapasztalataim alapján állítom, hogy a gyűléseken olyan a vita, amilyen a beszámoló. Most is erről győződtem meg. A vita két napon át, mintegy 14 órát tartott, s mégsem tűnt unalmasnak. Legalább néhány gondolatot említek meg a sok közül. fán Studeniő, a bátovcei szövetkezet dolgozója arról beszélt, hogy jobban, eredményesebben dolgozhatnának, ha például az új épületek időben elkészülnének, s az építkezés minősége ellen sem lenne panasz. Ugyancsak országos gondot említett meg Mat uší k elvlárs a lévai Pamutipari Művek küldötte: több lakás kellene az üzem dolgozóinak. Az üzem vezetői nem ülnek ölbe tett kézzel. Várják ugyan mások — különösen a hnb és a jnb — segítségét, de saját erejükből is igyekeznek javulást elémi. Ebben az esztendőben önerőből 100 lakásegységet építenek fel, ahová többnyire az üzem fiatal dolgozói költöznek majd be. Štefan Haluška, a čajkovi szövetkezetből példákkal illusztrálta a népszerűsítő munka fontosságát. Náluk faliújságokon, táblákon és máshol rendszeresen ismertetik az elért eredményeket, feltüntetik a legfontosabb feladatokat, s így minden tag aprólékosan ismeri a szövetkezet eredményeit, önmaga és mások teljesítményeit is. Az agitációs és népszerűsítő munka eredménye a nagyobb hektárhozamokban, s általában a jobb teljesítményekben mutatkozik meg. Antal János elvtárs az Ipolysági Strojstav kommunistáinak eredményes munkájáról számolt be, dr. Kovács István az olajvezeték munkásainak üdvözletét tolmácsolta. Priska Šturdíková az ateista nevelésről vitázott, s hangsú* lyozta: sok tanuló helyes világnézeti fejlődését gátolja, hogy otthon gyakran maradi nézeteket hall. Milan Smolka mérnök a járás mezőgazdaságának a fejlődéséről, távlatairól beszélt. így folytathatnám tovább a felsorolást, hiszen a több mint negyven felszólaló szinte megszámlálhatatlanul sok említésre méltó gondolatot, javaslatot mondott el. Midannyian azt bizonyították, hogy pártunk vezető szerepe a gyakorlatban is helyesen érvényesül: a kommunisták élen járnak a munkában, s a felmerülő problémák megoldásában is. Ezért nemcsak a jelenről, hanem elsősorban a jövőről beszéltek sokat ezen a tanácskozáson. Csaknem minden felszólaló sok rejtett tartalékról, jobb munkaszervez'S'- ről emlékezett meg, és valamennyien hangsúlyozták, hogy erélyesen fel kell lépni a roszs- szul, felelőtlenül dolgozók efc- len. Szünetben A tanácskozást több szünet szakította meg. A szó szoros értelmében aktív pihenésről' v«ilt szó. Figyeltem, miről is beszélgetnek az emberek. Jó jelnek tartom, hogy a jégkorongmérkőzésekről például sok* kai kevesebbet beszéltek, mint a munkáról. A folyosó egyik sarkában Ján Janovic elvtárssal, az SZSZK mezőgazdasági miniszterével, a CSKP KB küldöttségének tagjával többen azí Ipoly szabályozásának a fontosságáról beszéltek. Tény, mondta az egyik küldött, solí pénz kell más beruházásra, de az is igaz, hogy évente népgazdaságunk milliókat veszít az áradások következtében. Nem sokkal arrébb dr. Karol Laco elvtárs a szövetségi kormány miniszterelnökhelyettese, a CSKP KB küldöttségének vezetője és a köréje sereglő küldöttek között a rossz munkáról, s a különböző „fusizásokról“ folyik a vita. Arrébb az Ipolysági küldöttek a járás vezetőivel városukban felépítendő sebészeti pavilon fontosságáról beszélgetnek. A határozat Gépkocsink a vasárnap esti szürkületben már rég elhagyta Lévát, de én még mindig a határozatot böngészem. Tartalmas ez is, miként a beszámoló volt. Űj építkezéseket irányoz elő, többek között az acélkonstrukciókat gyártó üzemet Léván, energetikai gépészeti üzemet Zselízen és tovább bővítik a Tlmačei SES műveket is. Elkészül a lévai tejüzem, baromfifeldolgozó és más ipari építkezés. Több nagy kapacitású tároló és gabonaszárító bővíti a mezőgazdasági létesítmények hálózatát. Felépítik a lévai Szolgáltatások Házát, Ipolyságon elkészül a már említett sebészeti pavilon, Pukanecen, Horné Semerovcén és máshol a posta új épületbe költözik. Léván és Sárovcén új alapiskolát adnak át. javítják a szolgáltatásokat, nagy figyelmet szentelnek továbbra is az oktatónevelő munkának, továbbá szeretnék még színvonalasabbá tenni a helyi jellegű kulturális rendezvényeket is. Természetesen továbbra is az első helyen szerepel az ideológiai munka, a tudományos világnézetre való nevelés. Ez csak néhány kiragadott példa a gazdag munkatervből. • • • Mindig jó érzés azok között lenni, akik jól dolgoznak, s akiknek társadalmunk jelenő és jövője a szívügye. A lévai járás kommunistái is ilyen emberek, ezért a jövőben még inkább számon kell tartani mun- k íjukat, eredményeiket és problémáikat. SZILVÁSSY JÚZSEV